Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? XXXIX, évfolyam. 127. szám Ara: 1988, május 28.. szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Régi és új Három évvel ezelőtt e helyen arról írtam, hogy a bérezésnél nem az életkort, hanem a teljesítményt kellene értékelni. Emiatt a — bevallom nem tőlem származó — ötlet miatt kaptam egy levelet egy nyugdíjastól, mint írta, hosszú éveken keresztül dolgozott egyik üzemünk szakszervezeti apparátusának élén. Nem akarom itt részletezni sorait, sőt a hangnemét sem. Hogy úgy mondjam, mindennek lefestett, csak rendes embernek nem. Még azt is megkockáztatta, hogy halvány fogalmam sincs az egész bérezési szisztémáról. Ami miatt különösen felháborodott, hogy az általam megfogalmazott elv szerint semmibe vennék az életkort. Egyszerűen elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ifjú titán is kereshet annyit, mint egy idős szaki, ha ugyanannyit tesz le az asztalra. A mai napig sem tudom megérteni indulatát, ahogy azt sem, miért gondolta, az éveket kell megfizetni, s a produkció csak másodlagos. Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy egy, az iskoláit éppen hogy elvégző ifjú bármikor képes arra, mint a vállalatnál húszhuszonöt éve dolgozó kollégája. De ha egy fiatalabb is megteszi azt, amit egy idősebb, azt honorálni kell. Tehát szó sincs itt nemzedéki vitáról, csupán arról, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyit kell adni. Azóta eltelt három esztendő, és sok-sok cégnél felismerték, hogy a teljesítmény szerinti bérezés kulcskérdés a megfelelő érdekeltség megteremtésében. . Ez az említett levél mostanság egyre többször jut eszembe, mint annak példája: az ésszerű és hasznos ötleteket sem fogadja mindig tárt kapu. Az új típusú, a megújulást szolgáló elképzeléseknek is meg kell vívniuk a maguk harcát, merthogy nem kevés azok száma, akik hátráltatják az elfogadtatást. A régi rossz beidegződéseket nehéz egyik napról a másikra kiiktatni. Különösen akkor, ha akadnak olyan rétegek vagy közegek, amelyek minden újat elleneznek. No, nem azért, mert új, hanem azért, mert számukra az állóvíz a kellemes. A világ nem statikus. Nap mint nap változik, fejlődik. Ezt. bármennyire is szeretné, nem hagyhatja figyelmen kívül senki sem. Ahhoz, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokat lehetőleg követni tudjuk, fontos, hogy a réginél minden szinten többet nyújtsunk. Az ehhez szükséges érdekeltségi feltételeket pedig biztosítani kell az élet minden területén, még akkor is, ha akadnak olyanok, akiknek ez nem nagyon tetszik ... . Homa János Napirenden az információs tevékenység, s a kollektív szerződések módosítása Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa. Az eseményen részt vett többek között Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Fáhn Péter, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának osztályvezető-helyettese, Bágyi Imre, a Heves Megyei Tanács általános elnökhelyettese, valamint Csepelyi Károly, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A tanácskozás megnyitóját követően a társadalmi kereskedelmi ellenőrzés területén végzett tevékenységük elismeréseként Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést vehetett át öt társadalmi ellenőr. Ezt követően az SZMT tájékoztatási és információs tevékenységének tapasztalatairól készített előterjesztéshez Lévai Ferenc, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára fűzött szóbeli kiegészítést. összességében jónak értékelte az elmúlt időszak információs tevékenységét. A rövid összegzést követő hozzászólásokban az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a fejlődés ellenére ez a munka nem tart lépést az igényekkel. Virág Károly kiemelte azt is, hogy ezen a területen elsősorban úgy lehet előrelépni, hogy a napjainkban legaktuálisabb kérdéseket kell a különböző fórumokon napirendre tűzni. Hangsúlyozta továbbá, hogy az információk értékét mindig az azt követő konkrét intézkedések határozzák meg. A vitában felmerült kérdésekre Lévai Ferenc adott választ. összefoglalójában kitért a nemrég megalakult Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének céljaira, elképzeléseire, és a SZOT ezzel kapcsolatos állásfoglalására is. Eszerint o SZOT a közalkalmazottak szakszervezetén belül megalakult tudományos dolgozók szakszervezetének elképzeléseit támogatja, de nem ért egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek az egységes szakszervezeti mozgalom megbontására irányulnak. Az ülésen ezek után a kollektiv szerződések, s a munkaügyi szabályzatok elmúlt évi végrehajtásáról, s az ezzel kapcsolatos idei módosítások tapasztalatairól készített előzetes írásos anyag megvitatása került napirendre. íme néhány gondolat a beszámolóból: a kollektív szerződések általában jól szolgálták a vállalati tervcélok elérését és megvalósítását. Az anyagban szó esik azonban arról is, hogy az egyes területeken továbbra is sok a hiányszakma, ugyanakkor az átképzésekre a szükségesnél kevesebb figyelmet fordítanak, örvendetes adat, hogy a munka- szervezés, s a rugalmasabb munkarend kialakításának következtében javult a munkaidőalap kihasználtsága. Általános tapasztalat az is, hogy a fegyelmet sértő magatartást szinte mindenütt szigorúbban szankcionálják. A munka díjazását illetően azt emelték ki, hogy a vállalatok betartották a központilag késleltetett bérfejlesztéseket, a személyi jövedelemadóval és a bruttósítással kapcsolatban azonban még mindig vannak vitatott kérdések. Ilyen például az ügyeleti, a pedagógusoknál pedig a túlóradíjak fedezetének hiánya. E kérdéskörhöz tartozik az a gond is, hogy általában csökkent a bérek nivelláló jellege, és ösztönző hatása. A túlmunka díjazásának feltételei romlottak. A kollektív szerződések módosításához számos észrevételt fűztek a dolgozók. Megnövekedett például a korengedményes nyugdíjazás iránti érdeklődés, s többen szorgalmazták a rugalmas munkaidő részleges vagy teljes bevezetését. Elgondolkodtató viszont, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának megállapításával, s az alkotó műszakiak jobb megbecsülésével alig foglalkoztak a módosításokban. Az ehhez a témához csatlakozó észrevételek után Lévai Ferenc az SZMT két ülés között végzett munkájáról tájékoztatta a hallgatóságot. Grósz Károly fogadta Alois Mock alkancellárt, osztrák külügyminisztert Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a Parlamentben fogadta Alois Mock alkancellárt, osztrák külügyminisztert, az Osztrák Néppárt elnökét, aki Várkonyi I^éter külügyminiszter meghívására tesz látogatást hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen szó esett mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokról. Az alkancellár kifejezte reményét, hogy Grósz Károly még ez év folyamán eleget tesz annak a korábbi meghívásnak, amit még Franz Vranitzky kancellár adott át neki. A magyar miniszter- elnök válaszában elmondotta: arra számít, hogy e látogatásra még ez évben sort keríthet. Alois Mock tájékoztatást adott Ausztriának a Közös Piaccal, az Európai Gazdasági Közösséggel kapcsolatos politikájáról. Még nem döntöttek a belépésről a közösségbe, az erről folytatott érdemibb tárgyalások valószínűleg az 1990-es évek közepe táján lesznek időszerűek. Az Osztrák Köztársaság mindazonáltal alapfeltételnek tekinti az örökös semlegesség és az eddigi, jószomszédi politikájának biztosítását. A Közös Piachoz való csatlakozás nem mehet a jószomszédi, ezen belül is a magyar—osztrák kapcsolatok rovására — hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter. E tervekről szólva ismételten megerősítette az osztrák fél szándékát, hogy a két ország kapcsolataiban nem lépnek vissza, hanem továbbfejlesztik azokat. A thaiföldi miniszterelnök megbeszélései A kapcsolatok bővítéséről Pénteken tovább folytatódott a thaiföldi kormányfő magyarországi programja. Prem Tinszulanondát, a Thaiföldi Királyság miniszterelnökét, valamint a kíséretében lévő vezető thaiföldi politikusokat délelőtt az Országházban fogadta Kádár János, az MSZMP elnöke, az Elnöki Tanács tagja. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok eddigi fejlődése kedvező volt, és kifejezték érdekeltségüket azok további bővítésében. E találkozóra a thaiföldi miniszterelnököt elkísérte Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is. Ugyancsak a Parlamentben fogadta Prem Tinszulanondát Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Sarlós István — többek között — szólt arról, hogy hazánk megújulási törekvéseinek szerves eleme a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztése, ami magába foglalja a Parlament helyének az ország életében betöltött szerepének változását is. A thaiföldi miniszterelnök elmondta, hogy hazájában is napirenden van a parlament és a kormány viszonyának átalakítása. Az Elnöki Tanács összehívta Országgyűlés június 29-én A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről. Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafus (II.) bekezdése alapján az Országgyűlést június 29-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-jei hatállyal városi ügyészség és városi bíróság létesül. Illetékességi területük Kazincbarcikára és Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv működése jobb feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület a továbbiakban bírákat mentett fel választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) A munka ünnepeltjei A Nagyrédei Szőlőskert Tsz Ritka sorozattal büszkélkedhet a Nagyrédei Szőlőskert Tsz. Kiváló Termelő- szövetkezet címet kapott 1972-ben, azóta pedig minden évben megismételte ezt a sikert, illetve még felül is múlta több esetben a minősítést. Az ünnepi közgyűlést tegnap rendezték meg. amelyen részt vett többek között Ambrus József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Nagy Emil. a gyöngyösi városi pártbizottság titkára, Kis József, a gyöngyösi városi tanács általános elnökhelyettese és Sramkó László, a Teszöv titkára. A megjelenteket Majoros János, a tsz pártalapszervezetének titkára köszöntötte, majd Frecs- ka Sándor állami díjas, a szövetkezet elnöke adott számot az elmúlt évi munkáról. A közös gazdaság termelési értéke 1987-ben meghaladta a 900 millió forintot, amely 100 millióval több mint az előző évi. Az árbevétel nagyobbik része exportból származott. Ezen belül a tőkés export több mint 100 millió forint értékkel növekedett. A bruttó jövedelem 249 milliót tett ki. (Folytatás a 2. oldalon) Gyermekeink... (Fotó: Szántó György)
