Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
4 KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG 1988. május 26. csütörtök Megkezdte működését a modern laboratórium Izotópok a gyógyítás szolgálatában Az épület akár panziónak is megfelelne Az izotóplabor legmodernebb berendezése, az amerikai licenc alapján ■ gyártott gammakamera A megyei kórház piac felőli kapuján belépve sokáig kerülgetni kellett egy kétszintes, leromlott állagú épületet, amely élsesen elütött a modem, új tömböktől. Néhány hónapja azonban csodálatosan megifjodott, és nemrég tábla is került az ajtajára: Izotóplabor. Alatta: Sugárveszély! Idegeneknek belépni tilos! Ezek a felíratok is jelzik, hogy az új részleg nagyobb hírverés nélkül csendben megkezde munkáját. De miből is áll ez? És milyen „titok” található a gyors átadás hátterében? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni a szakemberek segítségével. Az előzményekbe dr. Frisnyák Károly, a kórház főmérnöke avat be, aki már a korábbi izototópla- bor építését és felszerelését is figyelemmel kisérte. — Ezt az épületet raktárnak használtuk. Szanálásra Ítélték, ám végül sikerült megmenteni, hiszen az új műszert, a gammakamerát közel kéttonnás súlya miatt nem szerelhették be a véradóállomás emeletén kialakított előző vizsgálóegységbe, csakis földszintre. Olyan vállalkozót kerestünk, aki minél rövidebb határidővel vállalja e bonyolult munka elvégzését. A versenytárgyaláson Trombitás Istvántól kapták a legelőnyösebb ajánlatot, így ő lett a generálkivitelező. Tőle elsősorban arra vártunk választ: milyen sajátos szempontokra kellett ügyelnie, és hogyan sikerült a 12 millió forintos beruházás során tartani a héthónapos terminust. — A sugárvédelmi szempontok miatt ez az építkezés korántsem volt szabványosnak nevezhető — válaszolja. — A falakat bronzhálóval, ólommal kellett árnyékolni, az ablakok is légmentesen zárnak, és a belső fal- síkra vannak szerelve, hogy ne ülepedjen le a párkány sarkaiban a por. A szellőzést, a levegő szűrését, a kényes berendezések számára szükséges állandó hőmérsékletet speicális épületgépészeti hálózat biztosítja. A stabil áramellátás érdekében önálló tápvezetéket húztunk ide a kórház főtranszformátorától, és még a csöveket is nulláztuk. Elhatároztam, hogy mindenképpen tartom a határidőt, erre szorítottak a szerződésben foglaltak is. Jó néhány alvállalkozó munkáját kellett ösz- szehangolni, mintegy ötvenen dolgoztak itt, ahol naponta vetődtek fel újabb problémák a magas követelmények miatt, és számos előre nem látható dologban kellett gyorsan dönteni. Végül a kemény hajtás meghozta az eredményt, az eredeti elképzeléseknek megfelelően készült el a felújítás. A Gamma Művek országot-világot járó szakemberei szerint mindenképpen az egrieké itthon a legjobb épület, de Európában is megállná a helyét. Jól érzik magukat az új honfoglalók, a labor munkatársai is, akik gyorsan berendezkedtek birodalmukban, ahol arra kértük dr. Tasi Istvánné megbízott osztályvezetőt, hogy avasson be az itt folyó munka műhelytitkaiba. — Az izotópos diagnosztika a radiológia szaktudományának részét képezi — tájékoztat. — Akárcsak a röntgenesek, mi is sugárzás segítségével figyeljük az emberi testet, hogy megtaláljuk az esetleges elváltozásokat. Míg azonban ők röntgennyalábot használnak erre a célra, mi rádióaktív izotópokkal dolgozunnk. Ezeket bejuttatjuk a vizsgálni kívánt szervbe, majd sugárzásukat műszereinkkel felfogjuk és értékeljük. Mi a jód 131-es és a tech- nécium 99-es metastabil izotópját használjuk. Ez utóbbi ma a „sláger”: hat óra a felezési ideje, ezért gyorsan lebomlik. Ezek a vizsgálatok tehát nagyon kis sugárterhelést jelentenek az emberi szervezetre. A vizsgálat gyakorlatilag nem ártalmas. Mi saját ér- dekünkbenn is rendkívül gondosan betartjuk a szigorú előírásokat, nem kell tehát félni ezektől a gépektől, hiszen sokféle betegséget deríthetünk ki már korai szakaszban. Milyen eseteket vizsgálnak elsősorban? Ezt dr. Tombácz Adrienn osztályos orvos foglalta ösz- sze: — Egy röntgenfelvételen jól látszanak a csontok, a lágy szervek viszont alig figyelhetők meg. Mi éppen az ezekben zajló kóros folyamatok, rendellenes alaki elváltozások felderítését végezzük, például az agyét, a májét, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. Magyarországon köztudottan magas az alkoholfogyasztás. Én legszívesebben megmutatnám mindenkinek aZ alkoholisták májáról készült felvételeinket. Ezeken világosan látszik, hogyan pusztít a szesz. De menjünk tovább: a megyében a speciális geológiai adottságok miatt sok embernek van problémája a pajzsmirigyével. Nos, mi végezzük ezen esetek nagy részében is a vizsgálatokat. Az izotópdiagnosztika folyamatosan fejlődik, az érzékelőberendezéseket, a feldolgozó komputereket tökéletesítik, így szó szerint is egyre látványosabb eredmények születnek. Legújabban már a szív állapotáról is pontosabb adatokat kaphatnak az izotópok segítségével. Az egri laborban a csúcsot most a már említett gammakamera]e\enú, ezt a Gamma Művek gyártja amerikai /í'cencalapján. Előnye a korábbiakhoz képest, hogy ezzel már az egész testet vizsgálhatják, azonnali képmegjelenítéssel. Speciális számítógép segítségével dinamikus vizsgálatokat is végezhetnek majd vele, amely az izotópok tér- és időbeli eloszlását egyaránt mutatja. Jelenleg harminc beteg fordul meg itt naponta, később, ha a labor szolgáltatásait „felfedezik” az orvosok, ez a szám még nő majd, de a kapacitás ki fogja elégíteni a megye igényeit. Rendszeres szűrővizsgálatokhoz két gammakamera kellene, ez azonban az egészségügy anyagi helyzetét ismerve, alighanem még hosszú ideig ábránd marad. Vigasztalódhatunk addig is a realitással: ezzel az új, korszerűen felszerelt, gondosan kivitelezett izotóplaborral, amely komoly előrelépést jelent, és gyorsabb, pontosabb vizsgálataival jelentős segítséget ad az orvosok gyógyító munkájához. Koncz János MIAMII VARA U UHIVIIVIM AMIVl.íl. Nem árt az óvatosság, de azért félni sem kell... Vaszilij Treszkov A hosszú élet bajnoka Diamidot, a barátomat a hosszú élet mániákusának tartják. Háromszázötven évet akart élni, pánikszerűen fél a huzattól és mindenféle vírustól. Reggelente, amikor minden tisztességes ember még az igazak álmát alussza, ő gyáván az infarktus elől menekült, jeges lékbe vetette magát, abban reménykedve, hogy ott megfulladnak a baktériumok, mikrobák. Ez erősíti az idegrendszert, gyorsítja a vérkeringést — így tartotta ő. Én a jeges lék puszta látványától is azonnal náthás lettem, szvettert kellett húznom a kabátom fölé. Pontosan egy órán keresztül verte fejét a falba, hogy a karate szisztémája szerint erősítse koponyacsontját, a jóga szisztémája szerint pedig kígyópózba tekeredve tökéletesítette gerincoszlopát. Vasárnaponként halálra izzaszt- va magát hajtotta a kerékpárt, így menekülve az ülő életmód elől. Én könnyelműen égettem életem a tévé előtt a díványon fekve. Gondatlanságomért — az Egészség című folyóirat szerint — szörnyű büntetés várt rám. Mindenre fittyet hányva krimiket olvastam, nem törődtem testem megőrzésével, irhabundában is fáztam, amikor Diamidot néztem fürdőnadrágban gimnasztikázni az Elbrusz gleccserein. Szégyenletesen, vitaminokra nem gondolva mindent megettem, ami elém került. Diamid pedig férfiasán kizárólag füvekkel táplálkozott, a koplalás tibeti módszere szerint tisztítva a gyomrát. Ahelyett, hogy spárgán nyújtóztam volna, könnyelműen Veronikának udvaroltam, Diamid volt menyasszonyának. Veronika, miután megértette, hogy nem fog megérni 300 évet, rám, egyszerű földi halandóra fordította figyelmét. Amikor Diamid betonfalakat összetörő ütéseket dolgozott ki, a csillár helyére szerelt nyújtón húzódzkodott, a bútort helyettesítő bordásfalon' hasizomfejlesztő gyakorlatokat végzet, én az ő Veronikájával diszkóba jártam, haza- kísérgettem, meggondolatlanul, szabályt szegve csóko- lóztam. Kárhozatra voltam ítélve. Nem fogom 85 éves koromban elkápráztatni a közönséget azzal, hogy jeges lékből interjút adok, 95 éves koromban azzal, hogy súlyt emelek, 150 éves koromban pedig azzal, hogy egészségmegőrző tömegfutáson veszek részt. Az orvosi folyóiratok és tájékoztatók előrejelezése szerint minden betegséget ifj ókorban kell elkapni. Ezért sietve feleségül vettem Veronikát. Fiúnk született... Teljesen megfeledkeztem az egészségről — pelenkát mostam, altatót dúdoltam, nem aludtam ki magam, nem ettem eleget, keveset voltam a levegőn, nem lélegeztem az orromon keresztül. A gyerekeimet természetesen Diamid módszere szerint fogom nevelni. Hadd növekedjenek egészségesen, és éljenek 350 éve mindenféle vírus nélkül. És egyszercsak megtudtam, hogy Diamid kórházba került. Eltévesztette a diétáját, gyógybalzsam helyett valami gazt evett, és elrontotta a gyomrát. Állapota súlyos volt. Felpakoltam néhány Veronika sütötte étvágygerjesztő pirogot, sózott gombát, uborkát, és elindultam feltámasztani a szuperment. Örömmel elfogyasztotta a pirogot, a gombát, az uborkát, és hirtelen jelentőségteljesen rám nézve kérdezte:- Te, öregem, mégis mi az élet értelme? Horváth Lilla fordítása Richard Wagner születésének 175. évfordulójára ’’Nemcsak hazánkban, de alig van talán a világon művelt olvasó, ki előtt ma már Wagner neve, mint a drámai zene reformátoráé, ismeretlen volna.” A Zénészeti Lapokban jelentek meg e sorok, Richard Wagner 1863. július 23-iki, és 28-iki, maga vezényelte pesti szerzői estje után. Pedig a zeneszerző magyarországi látogatását megelőző években, évtizedekben a pest-budai közönség legfeljebb ha egy-egy nyitányt, zenedrámai részletet hallhatott a múlt század zenéjét oly forradalmian átalakító lángelmétől. Első teljes műve, a Lohengrin 1866-ban került színre a Nemzeti Színházban. Wagner művészete felkavarta a hazai zenei közvéleményt. Jelzi ezt az is, hogy 1863 tavaszán Kolozsvárott Tannhauser-paródiát mutattak be. Alcíme: ”A jövő bohózata a múltak zenéjével és a jelen csoportosításával.” Zenéjét a teljesen elfeledett Carl Bruder írta. Richard Wagner 1813. május 22-ikén, Lipcsében született. Gyermek- és ifjúkora, pályakezdése csupa nyomasztó gond és nehézség. Színházi karmesterként vándorolt — olykor éppen menekült — városról városra, míg 1843-ban a Drezdai Operaház karnagyává nevezték ki. Részt vett 1848-49 forradalmaiban, a drezdai felkelésben vállalt tevékeny szerepe következtében emigrálni kényszerült. 1862-ben térhetett visz- sza német földre. Liszt Ferenc segítette menekülésében, emigrációjában, s mutatta be Weimarban, 1850-ben a Lo- hengrint. Liszt zenéje, megany- nyi újítása, jelentős hatással volt Wágnerre. Valóban forradalmi újítása volt, hogy az operát összművé- szetként fogta fel. Szövegkönyveit maga írta, első bemutatóit maga is vezényelte, színházi elképzelései betejesülését ünnepi játékainak 1876-ban felépült bayreuthi ’’házától” várta, ahol teljes egységben hatott műveinek zenei és színházi megvalósítása. 112 éves múltjával a Bayreuthi Ünnepi Játékok a legnagyobb múltú, leggazdagabb hagyományú zenei fesztivál a világon. Már alkotásainak műfaji meghatározásával is jelezte, mást akar létrehozni, mint amit a konvencionális opera nyújt. Wagner zenedrámákat írt, zenére és drámára egyforma hangsúlyt tett. A színpadon teljesen új zenei jelzőrendszert talált fel, alighanem Liszt hangszeres zenéjéből is merítve ösztönzést: szereplőinek és drámai szituációknak a jellemzésére vezető —, más néven vezér — motívumokkal dolgozott. Négy estét betöltő monumentális ciklusa. A nibelung gyűrűje teljes zenéjét átszövik ezek a jellegzetes, személyhez, helyhez kötött, mégis olyannyira képlékeny és rugalmas, jellemzésre roppantul alkalmas dallamok. A költői szó és a zene magasrendű egységét teremtette meg. Olyan emelkedett deklamáci- ót, amelyet korábban nem ismert a német operaszínpad. Akárcsak Liszt, Wagner zeneírói életműve is roppant jelentékeny. Cikkeiben, tanulmányaiban elszánt harcot vívott az új zenéért, a konzervativizmus ellen. Roppant fontosak a Művészet és forradalom, A jövő műalkotása, A jövő zenéje című tanulmányai. A vezérlésről szóló könyve hosszú évtizedekig bibliája volt a karmestereknek. Akire emlékezünk, elsősorban mégis a korszakteremtő zeneszerző, aki a Trisztán és Izoldában a mindent legyőző szerelem varázslatát komponálta meg, A nürnbergi mesterdalnokok polgárokkal benépesített színpadán a népről vall, egyszersmind nép és művésze kapcsolatáról. Nemcsak kortársaira volt roppant hatással — amit jeleztek a még életében Európa- szerte, így Magyarországon is megalakult Wagner-társaságok —, hanem utókorára is kisugárzott az életműve. Richard Wagner hetvenévesen, 1883. február 13-ikán, Velencében halt meg — Liszt megdöbbentő erejű zongoradarabbal siratta el —, szelleme, zenéje azonban élő maradt továbbra is. Sem Richard Strauss, sem Mahler nem képzelhető el Wagner nélkül (mindketten jeles karmesterei is voltak a műveinek, akárcsak a magyar Richter János). De századunk zenéjének klasszikusa, Arnold Schoenberg is a Tristan és Izolda sűrű harmóniáiból indult ki korai kompozícióiban, s az ö későbbi művészi fejlődésébe is belehallik Wagner megannyi nyelvújító vívmánya. Budapestre kerülvén, a fiatal Bartók Béla szorgalmasan látogatja az Operaház Wagner-elő- adásait. A századelőn elzarándokol Bayreuthba, az ünnepi játékokra, s követi ezen az úton csakhamar Kodály Zoltán is. Wagner zenéjének mindmáig vannak hívei és ellenzői egyaránt. Miként korát is megosztotta, szenvedélyes indulatokat váltva ki alkotásaival, azonképpen reagál művészetére megosztottan az utókor is. Szeretjük vagy sem, reánk hagyott életművétől a zsenialitás rangja nem tagadható meg semmiképp! Breuer János A zeneszerző arcképe
