Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. május 24., kedd Frontáttörés lesz -14 év után A moszkvai csúcstalálkozó esélyeiről A moszkvai csúcstalálko­zón folytatják a párbeszédet a hadászati fegyverek öt­venszázalékos csökkentéséről — jelentette ki George Shultz amerikai külügyminiszter egy vasárnapi televíziós in­terjújában. Mihail Gorba- csovnak a The Washington Postban megjelent interjú­ját kommentálva úgy véle­kedett, hogy a szovjet vezető „azt akarja látni, hogy az ügyek előbbre haladnak, s ez jó dolog”. A külügymi­niszter egy héttel a csúcs- találkozó kezdete előtt nyi­latkozott az ABC televíziós társaságnak. Ugyancsak Rea­gan elnök küszöbönálló moszkvai útja és az ehhez kapcsolódó kérdések köre volt a fő téma több más va­sárnapi televíziós beszélge­tésben is, egyebek között az NBC televíziós társaság Gennagyij Geraszimov szov­jet külügyi szóvivővel ké­szített interjújában is. Shultz egy kérdésre vála­szolva kijelentette: „segítsé­get jelentene” Reagan elnök számára, ha az amerikai szenátus a csúcstalálkozó megkezdéséig ratifikálná a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nuk­leáris eszközök felszámolá­sáról megkötött szovjet— amerikai szerződést. Gennagyij Geraszimov ugyanezzel a témával fog­lalkozva kijelentette, „nem lenne nagy tragédia”, ha ez a két vezető találkozójáig nem következne be, de a szerződés ratifikálása „két­ségkívül más hangulatot te­remtene” a csúcstalálkozón. Geraszimov elutasította azo­kat a nézeteket, hogy — új leszerelési szerződések, nagy­szabású új megállapodások híján — a moszkvai csúcs- találkozó csupán valamiféle külsőséges jele lenne a kap­csolatok fejlődésének. „Ez frontáttörés, hiszen amerikai elnök 14 év óta nem járt a Szovjetunióban — hangoz­tatta. — A moszkvai csúcs- találkozó a javuló kapcsola­tok jelképe. Nem a külső­ségek számítanak, hanem az, hogy folytatjuk a jelentős párbeszédet. Shultz nem nyilatkozott érdemben azokról a kom­mentárokról, amelyek sze­rint a Reagan-kormány mó­dosíthatja az úgynevezett hadászati védelmi kezdemé­nyezéssel, az űrfegyverke­zési programmal kapcsolatos elképzeléseit. Mint jelen­tettük, a hadügyminiszté­rium tudományos szakértői bizottsága lényeges, és bizo­nyos értelemben politikai jellegűnek is minősíthető lassítást javasol a program megvalósításában. Shultz azt mondotta, hogy az elnök álláspontja e kérdésben vál­tozatlan, és továbbra sem hajlandó olyan egyezménye­ket kötni, amelyek „korlá­toznák képességünket annak megállapítására, képesek va- gyunk-e megvédeni magun­kat egy ballisztikus raké­tákkal végrehajtott támadás ellen”. Shultz egyébként nem nyi­latkozott érdemben a sze­nátusban folyó ratifikálási vita alakulásáról, de azt mondotta, a ■ törvényhozás­ban folytatott érdemi vizs­gálatok legalább mindenkit megnyugtatnak arról, hogy nem maradt fenn vitatott kérdés. Sam Nunn, a szenátus ka­tonai bizottságának elnöke azt mondotta, bízik abban, hogy a szenátus ratifikálja a szerződést, ha nem is Rea­gan elutazásának napjáig, de a moszkvai tárgyalások megkezdéséig. Reagan már szerdán elutazik Európába, négy napot Helsinkiben tölt és a jövő vasárnap érkezik a szovjet fővárosba. Mil os Jakes Pekingben ötnapos hivatalos baráti látogatásra hétfőn Pekingbe érkezett Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Több mint húszévi szünet után most először látogat Kínába legmagasabb rangú csehszlo­vák pártvezető. Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára tavaly júniusban kelet-európai körútja során tett látogatást Prágában. Kí­nai értékelés szerint a két párt vezetőinek kölcsönös látogatásai arról tanúskod­nak, hogy a két ország és a két párt közötti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlődésük új szakaszába léptek. Hatalmas olajfolt terjed a vízen május 22-én, a nyugat­ausztráliai Curier-fok közelében zátonyra futott és kettésza­kadt Korea Star nevű 30 ezer tonna befogadóképességű dél­koreai tartályhajó körül. A Herbie ciklon viharába került, partra vetett hajó 19 főnyi legénységét sikerült kimenteni Török diplomaták ellen Merényletek Athénban Athénba érkezett hétfőn Mesut Yilmaz, Törökország külügyminisztere, aki a két NATO-tagállam között pa­rázsló, időnként háborús ve­széllyé fokozódó viszály ren­dezéséről készül eszmecserét folytatni görög, kollégájával. A hivatalos tárgyalások ked­den délután kezdődnek, és a tervek szerint csütörtökön érnek véget. A látogatás kezdete előtt néhány órával egy szélsőséges görög szervezet Athénban pokolgépes merényleteket kísérelt meg török diploma­ták ellen. A November 17. elnevezésű szervezet több török diplomata gépkocsija alá rejtett el robbanó szer­kezeteket, amelyek közül kettő felrobbant, de szemé­lyi sérülést nem okozott. A szervezet az Etnosz cí­mű lapnak eljuttatott üze­netében bejelentette, hogy az akciót „az amerikai im­perializmus által támogatott török rendszer elleni tilta­kozásnak szánták, ... amely rendszer 14 éve megszállva tartja Ciprus északi részét”. A nyilatkozat vádolta a gö­rög kormányt is, amiért tárgyalásokba bocsátkozik az ankarai vezetéssel. Dalmáciái hegyomlás A zágrábi Vjesnik jelen­tése szerint Dalmáciában, a Krka folyó völgyében, Knin- től öt kilométerre nyugatra hegyomlás történt. Mintegy 200 méteres szakaszon óriási kőlavina zúdult a vasútvo­nalra. A menetrendszerűen éppen arra haladó tehervo­nat mozdonyvezetőjének nem volt ideje arra, hogy megál­lítsa a szerelvényt, amely a sziklahalomnak ütközött és kisiklott. A mozdonyvezetőket és a fékezőket a knini kórházban ápolják. A mozdony és öt vagon összetört, 11 kocsi megrongálódott. A „peresztrojka” küldöttei Az SZKP Központi Bizottsága, amikor tavaly júniusban döntött a XIX. pártkonferencia összehívásáról, csak egyetlen kritériumot szabott a küldöttek kiválasztásához: a peresztroj­ka elkötelezett híveit, cselekvő kommunistákat kell küldeni, el kell utasítani minden felülről megszabott arányszámot, a jelöléseket a legnagyobb nyíltsággal és demokratikus mó­don, az egész társadalom részvételével kell lebonyolítani. A több mint ötezer kül­dött megválasztása (3780 párttagot képvisel egy em­ber) már május közepén meg­kezdődött, s az első hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártdemokrácia „érettségi vizsgája” — ahogy a Pravda fogalmazott — több-kevesebb döccenővel, de sikeresen halad. A szovjet lapok természe­tesen nem kendőzik el: egyáltalán nem megy kivé­telszámba, amikor a pártbi­zottságok „felülről” egy te­lefonnal intézik el, kit is je­löljön küldöttnek egy-egy nagyobb alapszervezet. Az SZKP KB napilapja idéz egy kirgiziai példát, amikor Os városában a megválasz­tott küldött csak a sorok író­jától tudta meg, hogy ilyen megtiszteltetésben részesült. A pártdemokráciát célul kitűző útkeresés jellemző a küldöttválasztási kampányra. Ugyanakkor nem ritkák az agyonszervezett, formális vá­lasztások (érdemes megem­líteni. hogy az előző pártér - tek ez letet több mint negy­ven esztendővel ezelőtt, 1941- ben tartották a Szovjetunió­ban). Nyilvánvaló, hogy a választási mechanizmus né­ha még csikorog, de minden­képpen előrelépés történt. Egyáltalán nem baj, ha pél­dául a pártbizottság jelölt­jét nem szavazzák meg, hi­szen az egyes jelöltek igazi arcát azok az emberek is­merik legjobban, akik köz­vetlenül mellettük dolgoz­nak. A választási vereség vi­szont gyakran lelki sérülést okoz, sokan bukásnak tart­ják. Nem meglepő ez — ír­ja a Pravda —, hiszen a ko­rábbi gyakorlat szerint a je­lölt „holtbiztosán” számítha­tott megválasztására, most pedig megbírálhatják, sőt le­szavazhatják. A vereség bán­tó ugyan, de semmiképpen sem szégyen, ugyanis a je­lölés maga is már elisme­rést jelent. A kemerovói te­rületen jelölték például az oroszországi fűtőanyagipari minisztert, aki még azt a fá­radságot sem vette, hogy részt vegyen a gyűlésen. Vla­gyimir Arhipovot ugyan megválasztották küldöttnek, de a bányászok szemrehá­nyásai, a területi pártbizott­ság ülésén elhangzott bírála­tok mindenképpen komoly tanulsággal szolgálnak szá­mára — írja a Pravda. Számtalan példa bizonyít­ja: a tagság számára még szokatlan az ilyen választás, a gyűléseken gyakran kér­dezik: kit is kell választa­niuk küldöttnek, vezetőt, szakembert, vagy pedig mun­kást? Másutt a pártbizottsá­gok azt a fáradságot sem vették, hogy jelölőgyűléseket szervezzenek, a kollektíva csak az újságból tudta meg, hogy ki is képviseli jelölt­ként őket. A demokráciát még tanul­ni kell, s a pártkonferencia küldötteinek megválasztása kiváló gyakorlati próbája, útkeresése az átalakításnak az élet minden területén — ez szűrhető le a választások eddigi menetéből. Egybe­cseng a párttagok többségé­nek az az óhaja, hogy kül­dötteik ne statisztaként ül­jenek a Kremlben, hanem az átalakítást támogassák, von­ják ellenőrzés alá az irányí­tóapparátust, számoljanak le a bürokráciával. A szovjet lapok levelezési rovatainak a konferencia közeledtével mind nagyobb számú olvasói véleményt kell feldolgozni­uk, főként arról, hogy mi zavarja még az új gondolko­dás elterjedését, milyen prob­lémák vannak a pártéletben, az SZKP összetételét, a párt­tagok tekintélyét illetően. S ez nem is meglepő, higzen a XIX. pártértekezlet fő té­mája éppen a politikai in­tézményrendszer, a demok­rácia továbbfejlesztése lesz. A párt- és az állami, ta­nácsi szervek szerepének el­különítése naponta téma a szovjet lapokban, akárcsak a szocialista pluralizmus, a párton belüli viták szüksé­gessége és hasznossága. A Pravda tavasszal több olyan levelet közölt, amelynek írói a Központi Ellenőrző Bi­zottság újbóli létrehozásának szükségességét hangsúlyoz­zák (mint ismeretes, Sztálin javaslatára, a XVII. kong­resszuson szüntették meg ezt a Lenin kezdeményezésére létrehozott, főként a mun­kásság képviselőiből válasz­tott, számadással csak' a kongresszusnak tartozó párt­ellenőrző szervet). T. S.-( Külpolitikai kommentárunk )— A visszhang „MAGYAR FORDULAT", „felerősödött reformirány­zat”, „az MSZMP országos pártértekezlete a háború utáni magyar történelem egyik legfontosabb eseménye”, „for­dulat a piacgazdaság felé” — ilyen felcímekkel kommen­tálja a lengyel sajtó az MSZMP vasárnap véget ért or­szágos pártértekezletét, amelyről valamennyi hétfői lap nagy terjedelemben, az első oldalon tudósított és közölte Grósz Károly, az MSZMP új főtitkára arcképét is. A pártértekezlet állásfoglalása és a vezető testületek megújítása a XIII. kongresszus határozatainak módosí­tását jelenti — állapítja meg a LEMP központi lapja, a Trybuna Ludu. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás állást foglalt a párt megújulása mellett, kinyilvánította azt a szándékát, hogy az MSZMP megszabadulva az elavult módszerektől ismét olyan haladó erővé fejlődik, mint amilyen megalakulásakor volt. A KÍNAI HÍRÜGYNÖKSÉG ÉRTÉKELÉSE szerint a pártértekezlet döntései következtében gyökeres változá­sok mentek végbe a PB-ben és a KB-ban. Felhívja a fi­gyelmet arra, hogy, a 108 tagú új Központig Bizottság lét­rejöttével sokan vesztették el korábbi tagságukat, s hogy a PB-be 6 új tagot választottak be, létszámát a korábbi 13-ról 11-re csökkentették. Nagy érdeklődéssel kísérték az Egyesült Államok tö­megtájékoztatási eszközei a Magyar Szocialista Munkás­párt most véget ért tanácskozását. Az időeltérés miatt az amerikai fővárosban a két nagy hírügynökség, az AP és a UPI már helyi idő szerint a délutáni órákban kiad­ta jelentését a pártértekezlet bezárásáról, a vezető testü­letek megválasztásáról. A két hírügynökség ismertette Kádár János és Grósz Károly életrajzát, utalt az érte­kezlet politikai állásfoglalására. A korszakos jelentőségű eseménynek kijáró megkü­lönböztetett figyelem jellemezte a japán rádió- és tele­vízió-társaságok hétfő hajnali és kora reggeli reagálá­sait a vasárnap befejeződött országos pártértekezlet után született személyi változásokra. Az alapvetően belpoliti­kára koncentráló hírműsoroknak ezúttal kivétel nélkül minden tv-csatornán az élére került a tudósítás arról, hogy Kádár Jánost az MSZMP elnökévé, Grósz Károly miniszterelnököt pedig a párt főtitkárává választották. A SZOVJET TELEVÍZIÓ vasárnap este úgy összegezte a tanácskozás elmúlt három napi eredményeit, hogy a pártértekezleten világos programot fogadtak el. A rádió a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy a szocialis­ta társadalom tökéletesítéséhez és megújításához vezető utat kellett feltárni. Grósz Károly főtitkárrá választását a szovjet rádió úgy értékelte, hogy személyében az új generáció képvise­lője került az MSZMP élére. Rendkívül nagy érdeklődést keltettek Nagy-Britanniá- ban az MSZMP országos pártértekezletének döntései. A brit tömegtájékoztatás bő terjedelemben, kiemelt he­lyen jelenti és kommentálja a budapesti fejleményeket. Valamennyi lap belső cikkekben, illetve vezércikkek­ben méltatja Kádár János — egybehangzóan „rendkívüli tiszteletet érdemlőnek” minősített — hosszú pályafutá­sát. Külön cikkekben foglalkoznak Grósz Károly életút- jával, eddigi politikai pályafutásával és a magyar re­formfolyamat továbbvitelére vonatkozó elképzeléseivel A FINANCIAL TIMES KIEMELI: „Kelet-Európábán ezúttal először fordul elő, hogy pártvezető a vezetési módszereiről folytatott nyílt vita nyomán távozik poszt­járól.” Az MSZMP új főtitkárát és új politikai bizott­ságát „eltökélt reformerekként" jellemzi és hangsúlyoz­za: „az új vezetés elkötelezte magát a párt megkopott tekintélyének helyreállítása, magának a pártnak és más politikai intézményeknek a demokratizálása mellett”. Fi A FÜZESABONYI 10. SZ. ÁRUHÁZBAN 20—30%-OS engedménnyel vásárolhat EGYES CIKKEKET MÁJUS 23-TÓL, AMÍG A KÉSZLET TART. Női, bakfis nyári ruhák, férfi nyári pantallók, lányka-, fiúszandálok, méteráruk, játékok, egyes varrógépek, hangfalak, különböző műszaki cikkek. VAS-MŰSZAKI BOLTUNK 20-30%-OS ENGEDMÉNNYEL KÍNÁL fürdőkádakat, egyes szerszámokat, PVC-padlóburkolókat. Keresse fel szövetkezetünk egységeit, mely bő áruválasztékkal várja vásárlóit! il

Next

/
Thumbnails
Contents