Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 23., hétfő AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL JELENTJÜK 5.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről

(Folytatás a 4. oldalról)

rűsített társadalombiztosítással és a nyugdíjrendszer reformjával. Mérsékelni kell a nyugdijak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszközökkel elsősorban a családokat támogassuk.

Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokozatos és konkrét lépések szükségesek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésére, az ifjúság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtlenül érintő folyamatok ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére.

Egyéni és társadalmi érdek, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségmegőrzés társadalmi-nemzeti programja megvalósításának feltételeit.

Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szükségesek a lakáskínálat bővítésére. Kapjanak nagyobb támogatást azok, akik önerőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakáshoz jutni.

Az országos és megyei programok alapján folytatódjon az elmaradott térségek gazdasági alapjainak erősítése.

3. Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülésében.

A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alapkutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell segíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Ehhez megfelelő közgazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket kell kialakítani.

Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a központi források szűkösségének időszakában is biztosítani kell az anyagi eszközöket.

A társadalmi és politikai célok megvalósításának alapvető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése.

Az oktatás korszerűsítése során különösen a műveltséget megalapozó általános iskola és a középfokú képzés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani.

A népgazdaság feladataival összhangban a kilencvenes évek elejére növelni szükséges az érettségit adó kö

zépfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszámát. Az ehhez és a képzés korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtését meg kell kezdeni, minőségileg jobbá és korszerűbbé kell tenni a felsőoktatást. 4. Az irodalmi, művészeti életet nyitottság és sokszínűség jellemzi, de nem érvényesül kellőképpen az egészséges kritikai szellem. A kulturális intézményrendszer tevékenységében zavarok mutatkoznak. Az értékek rovására teret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók.

A kultúra értékeinek térhódítását az igények formálása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kulturális nevelő hatása, az értékes alkotások kínálatának növekedése eredményezze. A szükséges reformok tegyék lehetővé az intézmények önállóságának növekedését, a különböző közösségek művészetpártoló szándékának érvényesülését.

III.

Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenekelőtt szocialista országépítő munkánk eredményeivel és reformpolitikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevékenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őrizhetjük meg a jövőben is.

Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Magyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált.

A Szovjetunióban és más szocialista országokban folyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazdasági megújulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elismert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nemzetközi párbeszédnek.

Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kezdeményezéseinek hatására - a nyolcvanas évek közepétől - a világban felerősödtek a kedvező irányzatok, felújult a szovjet-amerikai párbeszéd, megélénkültek a kelet-nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör, összességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés országok vezető köreiben is erősödött a realista szemlélet, a tárgyalási készség.

Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésében, a kelet-nyugati pártbeszédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmatlanság oldásában.

Hazánk számára létkérdés a nemzetközi folyamatokban, a nemzetközi munkamegosztásban, a tudományosműszaki és a pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel.

Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együttműködésünk új minőségi szintre emelése. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműködés elodázhatatlan korszerűsítése érdekében megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszköz- rendszer továbbfejlesztésének.

A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tágabb, európai környezetével, valamennyi állammal.

A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés.

Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését.

A kölcsönös előnyök, a békés együttműködés elvei alapján a fejlett tőkés országokkal tovább bővítjük politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Rendezett, szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel.

Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszélyes helyi válságok békés rendezésében. Népünk szolidáris a függetlenségük megszilárdításáért, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtéséért küzdő fejlődő országokkal, a diktatórikus, fajüldöző rendszerek ellen harcoló nemzeti mozgalmakkal.

Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti felszabadító mozgalmakkal.

Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a biztonságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítéseinket a kelet-nyugati feszültségek csökkentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erőegyensúly, a párbeszéd és az együttműködés elősegítése, megosztott, de egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhítése érdekében.

******

A szocializmus építése hosszű történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének.

Megtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeire, és képes kezdeményezően cselekedni. így van ez most is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a haladást. Az MSZMP cselekvésre hív mindenkit, aki felelősséget érez a magyar nemzet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország építését.

Nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékonnyá, eredményessé tegyük, és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat találjunk a fejlődés űj problémáira.

(MTI)

(Folytatás a 3. oldalról)

Kovács Ferenc, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora;

Kovács Imre, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője;

Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára;

Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke;

Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára;

Kunos Sándor, az orosházi MEZŐGÉP Vállalat művezetője;

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke;

Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár;

Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter;

Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter;

Medgyessy Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese;

Molnár Magda, a Helikon Kiadó igazgatója;

Mórocz Lajos honvédelmi minisztériumi államtitkár;

Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára;

Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára;

Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója;

Orbán István, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója;

Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora;

Osztafi Béla, az Ózdi Kohászati Üzemek kohásza;

Ördögh Szilveszter író, az Új írás rovatvezetője;

Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Perényi János, a szegedi „Déri Miksa” Gépipari Szakközépiskola igazgatója;

Petrovszki István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője;

Pónya József, a paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója;

Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára;

Rajki Sándorné, a „Gagarin” Hőerőmű Vállalat pártbizottságának titkára;

Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete;

Révészné Kéri Anna, a

Tungsram, kaposvári elektroncsőgyárának csoportvezetője;

Rimóczi Sándorné, a KON- TAKTA mezőtúri gyárának csoportvezetője;

Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora;

Sarlós István, az Országgyűlés elnöke;

Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke; a nádudvari „Vörös Csillag,, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke;

Szabó István, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára;

Szépe Ágnes, a zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat minőségi ellenőre;

Szilágyi Jánosné, a BIOGAL Gyógyszergyár laboránsa;

Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze;

Szlamenicky István, a SZÖ- VOSZ főtitkára;

^Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Takács Imréné, az Ajkai Üveggyár technológusa;

Tatai Ilona, a TAURUS Gumiipari Vállalat vezérigazgatója;

Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, akadémikus;

Tóthné Kiss Mária, a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének személyzeti vezetője;

Tőkei Ferenc, az MTA Nyelv- tudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az MTA Orientalisztikai Munkaközösségének vezetője, akadémikus;

Tömpe István, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke;

Vajda György, a Villamosenergetikai Kutató Intézet igazgatója;

Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára;

Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter;

Várkonyi Péter külügyminiszter;

Veres József nyugalmazott munkaügyi miniszter;

Gyuricza László ezután bejelentette, hogy

a Központi Bizottság megtartotta első ülését. Ezen megválasztotta a párt elnökének Kádár Jánost.

A Központi Bizottság a párt főtitkárának Grósz Károlyt választotta meg.

A KB megválasztotta a Politikai Bizottság tagjait:

Berecz János Csehák Judit Grósz Károly Hámori Csaba Iványi Pál Lukács János Németh Miklós Nyers Rezső Pozsgay Imre Szabó István és Tatai Ilona;

továbbá a Központi Bizottság titkárait:

Berecz János Fejti György Lukács János Németh Miklós Pál Lénárd és Szűrös Mátyás.

Az országos pártértekezlet zárt ülésén 29 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot választott.

A testület elnökévé Gyenes Andrást, titkárává Somogyi Imrét választotta.

A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai:

Apáti Nagy Gábor, a nagyszé- nási „Október 6.,, Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet elnök- helyettese;

Borbándi János, a Miniszter- tanács nyugalmazott elnökhelyettese;

Csente Jenő, a Tatabányai Szénbányák Vállalat frontmeste- re;

Csillik András, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára;

Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkára;

Dérfalvi István, az MSZMP II. Kerületi Bizottságának első titkára;

Farkas József, a Lenin Kohászati Művek művezetője;

Farkas Lajosné, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének nyugalmazott titkára;

Farkasinszky Lajos, Budapest Főváros Tanácsának nyugalmazott általános elnökhelyettese;

Fehér Józsefné, az MSZMP I. Kerületi Bizottságának első titkára;

Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke;

Juhász János, a KÉV Metro művezetője;

Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára;

Kovács Árpád, a fóti „Béke,, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke;

Kováts Flórián, a Zalaegerszegi Városi Művelődési Központ igazgatója;

Márta Ferenc, a Központi Kémiai Kutató Intézet főigazgatója, akadémikus;

Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára;

Némethné Kánya Erzsébet, a

Székesfehérvári Könnyűfémmű műszakvezető főművezetője;

Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének nyugalmazott főtitkára;

Kedves Elvtársnők, Elvtársak!

Megítélésem szerint a pártértekezlet három napi kemény munkával eredményesen elvégezte feladatát. Határozattá emelte útmutató állásfoglalását a párt feladatairól, politikai intézményrendszerünk továbbfejlesztéséről, s újjáválasztotta a párt vezető szerveit.

Köszönetét mondok a vezető testületekből most kiváló elvtársaknak hosszú időn át becsülettel és tisztességgel végzett munkájukért, s magam is szeretnék szívből gratulálni a párt vezető szerveibe újonnan megválasztott elvtársaknak. Egészséget, sikereket kívánok mindnyájuknak.

Kedves Elvtársnők, Elvtársak!

Tennivalóinkat meghatározza a párt tavaly júliusi gazdaságitársadalmi kibontakozási programja, a kormány múlt év szeptemberében elfogadott három éves stabilizációs munkaprogramja, s a pártértekezlet irányt mutató állásfoglalása. Nagy és nehéz feladatok várnak ránk. Teljesítésükhöz egységes akarat, összefogás kell a pártban s az országban egyaránt.

Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának első titkára;

Rácz Sándor nyugállományú honvédelmi miniszterhelyettes;

Rév Lajos, az OKISZ nyugalmazott elnöke;

Rumpf Károly, a Csepel Művek szakoktatója;

Sebes Sándor nyugalmazott belkereskedelmi miniszterhelyettes;

Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára;

Szerényi Sándor, az MSZMP KB Pártfőiskolájának nyugalmazott igazgatója;

Tausz János, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója,

Varga Péter, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője;

Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója.

*

Az Országos pártértekezlet Kádár Jánosnak, a párt elnökének zárszavával ért véget.

A párt eleget kíván tenni történelmi küldetésének, és a mai napon tanúsította, hogy képes erre. Ennek érdekében megújítja a pártéletet, az új követelményeknek megfelelően alakítja a pártmunka módszereit, s továbbhalad a demokratizálás, a reformok útján. Folytatja szövetségi politikáját. Összefogásra törekszik a szocialista társadalom minden magyar hívével, pártállásra, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül. Tömöríti a nemzet minden alkotóerejét nagy történelmi céljaink elérésére, népünk boldogulására.

A nemzetközi életben együtt akarunk működni szövetségeseinkkel, mindazokkal,akik partnereink a béke és a biztonság megszilárdításában, az országok és a népek gyümölcsöző kapcsolatainak erősítésében.

Végezetül szeretnék köszönetét mondani a pártértekezlet küldötteinek, a szervezőknek, a hírközlő szervek tudósítóinak, a pártértekezlet munkájának technikai feltételeket biztosító, ellátó szerveknek és más intézmények dolgozóinak. Jó egészséget, minden jót, sikereket kívánok mindnyájuknak.

Mély meggyőződésem, hogy közös akarattal boldogulni fogunk. Tovább haladunk a szocializmus építésének útján, egy szebb, jobb, biztatóbb jövő felé.

Ezzel a pártértekezlet munkáját befejezettnek nyilvánítom, az ülést bezárom, és kérem, hogy énekeljük el az Internacionálét!

Grósz Károly nyilatkozata

Grósz Károly, az MSZMP újonnan megválasztott főtitkára a pártértekezlet befejezése után nyilatkozott Aczél Endrének, a TV-Hiradó főszerkesztőjének, aki elöljáróban a közvélemény nevében is gratulált a párt főtitkári tisztébe történt megválasztásához.- Nagyon szépen köszönöm. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a pártértekezlet a Központi Bizottság tagjának választott, a Központi Bizottság pedig megválasztott a párt főtitkárának. Igyekszem mindent elkövetni, hogy ennek a megtisztelő megbízatásnak maradéktalanul eleget tegyek.

TV: Mondhatjuk-e, hogy ez a tanácskozás átfogó és gyökeres változtatások végrehajtására adott megbízatást a párt új vezetésének?- Igen, így van. Másfél éves nagyon sokszínű és gazdag vitában formálódott ki az az új politikai koncepció, amelyet most a pártértekezlet határozattal jóváhagyott. Ez nem kevesebbet jelent, mint a XIII. kongresszuson elfogadott program módosítását. Magában foglalja a megtett út értékeit, amelyekre büszkék lehetünk. De világosan és nagyon kritikusan szembenézett a gyengeségekkel is, és útmutatást adott a párt irányító szerveinek: a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak, a Központi Bizottság titkárainak, hogy határozottan fogjanak hozzá a végrehajtás megszervezéséhez. Ez az új politika mindenekelőtt azt jelenti, hogy a közéletben, az emberi kapcsolatokban, a társadalom szellemiségében, az ideológiai munkában és a termelésben egyaránt új magatartásra, új viszonyokra van szükség.

Kádár János zárszava