Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 23., hétfő AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL JELENTJÜK 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezletének állásfoglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről (Folytatás a 4. oldalról) rűsített társadalombiztosítással és a nyugdíjrendszer re­formjával. Mérsékelni kell a nyugdijak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszkö­zökkel elsősorban a családokat támogassuk. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatá­sukat, fokozatos és konkrét lépések szükségesek a gyer­meknevelés családi terheinek enyhítésére, az ifjúság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtlenül érintő folya­matok ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőtlen­ség csökkentésére. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségme­gőrzés társadalmi-nemzeti programja megvalósításának feltételeit. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szüksége­sek a lakáskínálat bővítésére. Kapjanak nagyobb támo­gatást azok, akik önerőből nem képesek rossz lakáshely­zetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakás­hoz jutni. Az országos és megyei programok alapján folytatód­jon az elmaradott térségek gazdasági alapjainak erősíté­se. 3. Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényező­je a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló felada­tok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásá­ban meghatározó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alapkutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szem­pontjából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell segíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Ehhez megfelelő közgazdasá­gi, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket kell kialakíta­ni. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításá­hoz, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a köz­ponti források szűkösségének időszakában is biztosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvalósításának alapvető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az ok­tatás színvonalának emelése. Az oktatás korszerűsítése során különösen a művelt­séget megalapozó általános iskola és a középfokú kép­zés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A népgazdaság feladataival összhangban a kilencve­nes évek elejére növelni szükséges az érettségit adó kö zépfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszá­mát. Az ehhez és a képzés korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtését meg kell kezdeni, minőségileg jobbá és korszerűbbé kell tenni a felsőoktatást. 4. Az irodalmi, művészeti életet nyitottság és sokszínűség jel­lemzi, de nem érvényesül kellőképpen az egészséges kri­tikai szellem. A kulturális intézményrendszer tevékeny­ségében zavarok mutatkoznak. Az értékek rovására te­ret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. A kultúra értékeinek térhódítását az igények formá­lása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kultu­rális nevelő hatása, az értékes alkotások kínálatának nö­vekedése eredményezze. A szükséges reformok tegyék lehetővé az intézmények önállóságának növekedését, a különböző közösségek művészetpártoló szándékának érvényesülését. III. Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenek­előtt szocialista országépítő munkánk eredményeivel és reformpolitikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevé­kenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őrizhetjük meg a jövő­ben is. Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a kü­lönböző társadalmi berendezkedésű országok együtt­működése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Magyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpo­litikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényező­jévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista országokban fo­lyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazdasági megújulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elismert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nemzetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kezdeményezéseinek hatására - a nyolcvanas évek közepétől - a világban felerősödtek a kedvező irányza­tok, felújult a szovjet-amerikai párbeszéd, megélénkül­tek a kelet-nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör, összességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés országok vezető körei­ben is erősödött a realista szemlélet, a tárgyalási készség. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar dip­lomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésében, a kelet-nyugati pártbeszéd­ben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmat­lanság oldásában. Hazánk számára létkérdés a nemzetközi folyamatok­ban, a nemzetközi munkamegosztásban, a tudományos­műszaki és a pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országok­kal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együtt­működésünk új minőségi szintre emelése. A velük fenn­tartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműködés elodázhatatlan korszerűsítése érdekében megkülönböztetett jelentőséget tulajdoní­tunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszköz- rendszer továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szo­ros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédai­val és tágabb, európai környezetével, valamennyi állam­mal. A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országok­ban. Szocialista viszonyok között természetesnek tart­juk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesíté­sét. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, jog­gal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesí­tésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia sza­vatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törek­vésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nem­zetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek kö­zötti megértés és bizalom erősödését. A kölcsönös előnyök, a békés együttműködés elvei alapján a fejlett tőkés országokkal tovább bővítjük poli­tikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és hu­manitárius kapcsolatainkat. Rendezett, szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gaz­dasági Közösséggel. Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszé­lyes helyi válságok békés rendezésében. Népünk szoli­dáris a függetlenségük megszilárdításáért, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremtéséért küzdő fejlődő országokkal, a diktatórikus, fajüldöző rendszerek ellen harcoló nemzeti mozgalmakkal. Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista és szociálde­mokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nem­zeti felszabadító mozgalmakkal. Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a bizton­ságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítéseinket a kelet-nyugati feszültségek csökkentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erőegyensúly, a párbe­széd és az együttműködés elősegítése, megosztott, de egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhíté­se érdekében. ****** A szocializmus építése hosszű történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének. Megtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizal­mat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelen­ségeire, és képes kezdeményezően cseleked­ni. így van ez most is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a hala­dást. Az MSZMP cselekvésre hív mindenkit, aki felelősséget érez a magyar nemzet jövőjé­ért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország építését. Nemzetünk sorskérdése, hogy társadalmi rendszerünk működését ésszerűvé, hatéko­nnyá, eredményessé tegyük, és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szo­cialista megoldásokat találjunk a fejlődés űj problémáira. (MTI) (Folytatás a 3. oldalról) Kovács Ferenc, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem rek­tora; Kovács Imre, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője; Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára; Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke, a Híradástechnika Szö­vetkezet elnöke; Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára; Kunos Sándor, az orosházi MEZŐGÉP Vállalat művezető­je; Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnöke; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egye­temi tanár; Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, kereske­delmi miniszter; Maróthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisz­ter; Medgyessy Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese; Molnár Magda, a Helikon Ki­adó igazgatója; Mórocz Lajos honvédelmi minisztériumi államtitkár; Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára; Nagy Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titká­ra; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója; Orbán István, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója; Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Osztafi Béla, az Ózdi Kohá­szati Üzemek kohásza; Ördögh Szilveszter író, az Új írás rovatvezetője; Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára; Perényi János, a szegedi „Déri Miksa” Gépipari Szakközépis­kola igazgatója; Petrovszki István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; Pónya József, a paksi Atome­rőmű Vállalat vezérigazgatója; Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; Rajki Sándorné, a „Gagarin” Hőerőmű Vállalat pártbizottsá­gának titkára; Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe; Révészné Kéri Anna, a Tungsram, kaposvári elektron­csőgyárának csoportvezetője; Rimóczi Sándorné, a KON- TAKTA mezőtúri gyárának cso­portvezetője; Romány Pál, az MSZMP Po­litikai Főiskolájának rektora; Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke; Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke; a nádudvari „Vörös Csillag,, Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet elnöke; Szabó István, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára; Szépe Ágnes, a zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat minőségi elle­nőre; Szilágyi Jánosné, a BIOGAL Gyógyszergyár laboránsa; Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze; Szlamenicky István, a SZÖ- VOSZ főtitkára; ^Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Takács Imréné, az Ajkai Üveggyár technológusa; Tatai Ilona, a TAURUS Gu­miipari Vállalat vezérigazgatója; Tétényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnö­ke, akadémikus; Tóthné Kiss Mária, a Minősé­gi Cipőgyár nyírbátori gyáregy­ségének személyzeti vezetője; Tőkei Ferenc, az MTA Nyelv- tudományi Intézetének tudomá­nyos tanácsadója, az MTA Ori­entalisztikai Munkaközösségé­nek vezetője, akadémikus; Tömpe István, az Állami Rá­dió és Televízió Bizottság nyu­galmazott elnöke; Vajda György, a Villamos­energetikai Kutató Intézet igaz­gatója; Varga László, a Magyar Úttö­rők Szövetsége Országos Taná­csának főtitkára; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter; Várkonyi Péter külügyminisz­ter; Veres József nyugalmazott munkaügyi miniszter; Gyuricza László ezután beje­lentette, hogy a Központi Bizottság megtar­totta első ülését. Ezen megvá­lasztotta a párt elnökének Kádár Jánost. A Központi Bizottság a párt főtitkárának Grósz Károlyt vá­lasztotta meg. A KB megválasztotta a Politi­kai Bizottság tagjait: Berecz János Csehák Judit Grósz Károly Hámori Csaba Iványi Pál Lukács János Németh Miklós Nyers Rezső Pozsgay Imre Szabó István és Tatai Ilona; továbbá a Központi Bizottság titkárait: Berecz János Fejti György Lukács János Németh Miklós Pál Lénárd és Szűrös Mátyás. Az országos pártértekezlet zárt ülésén 29 tagú Központi El­lenőrző Bizottságot választott. A testület elnökévé Gyenes Andrást, titkárává Somogyi Im­rét választotta. A Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai: Apáti Nagy Gábor, a nagyszé- nási „Október 6.,, Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet elnök- helyettese; Borbándi János, a Miniszter- tanács nyugalmazott elnökhe­lyettese; Csente Jenő, a Tatabányai Szénbányák Vállalat frontmeste- re; Csillik András, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottsá­gának első titkára; Dányi Pál, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának első titkára; Dérfalvi István, az MSZMP II. Kerületi Bizottságának első titkára; Farkas József, a Lenin Kohá­szati Művek művezetője; Farkas Lajosné, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgo­zók Szakszervezete központi ve­zetőségének nyugalmazott titká­ra; Farkasinszky Lajos, Buda­pest Főváros Tanácsának nyu­galmazott általános elnökhelyet­tese; Fehér Józsefné, az MSZMP I. Kerületi Bizottságának első tit­kára; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke; Juhász János, a KÉV Metro művezetője; Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára; Kovács Árpád, a fóti „Béke,, Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet elnöke; Kováts Flórián, a Zalaeger­szegi Városi Művelődési Köz­pont igazgatója; Márta Ferenc, a Központi Ké­miai Kutató Intézet főigazgatója, akadémikus; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Némethné Kánya Erzsébet, a Székesfehérvári Könnyűfémmű műszakvezető főművezetője; Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének nyugalmazott főtitkára; Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! Megítélésem szerint a pártér­tekezlet három napi kemény munkával eredményesen elvé­gezte feladatát. Határozattá emelte útmutató állásfoglalását a párt feladatairól, politikai intéz­ményrendszerünk továbbfejlesz­téséről, s újjáválasztotta a párt vezető szerveit. Köszönetét mondok a vezető testületekből most kiváló elvtár­saknak hosszú időn át becsülettel és tisztességgel végzett munkáju­kért, s magam is szeretnék szív­ből gratulálni a párt vezető szer­veibe újonnan megválasztott elv­társaknak. Egészséget, sikereket kívánok mindnyájuknak. Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! Tennivalóinkat meghatározza a párt tavaly júliusi gazdasági­társadalmi kibontakozási prog­ramja, a kormány múlt év szep­temberében elfogadott három éves stabilizációs munkaprog­ramja, s a pártértekezlet irányt mutató állásfoglalása. Nagy és nehéz feladatok várnak ránk. Teljesítésükhöz egységes akarat, összefogás kell a pártban s az or­szágban egyaránt. Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságá­nak első titkára; Rácz Sándor nyugállományú honvédelmi miniszterhelyettes; Rév Lajos, az OKISZ nyugal­mazott elnöke; Rumpf Károly, a Csepel Mű­vek szakoktatója; Sebes Sándor nyugalmazott belkereskedelmi miniszterhe­lyettes; Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak titkára; Szerényi Sándor, az MSZMP KB Pártfőiskolájának nyugal­mazott igazgatója; Tausz János, az IBUSZ nyu­galmazott vezérigazgatója, Varga Péter, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője; Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezérigaz­gatója. * Az Országos pártértekezlet Kádár Jánosnak, a párt elnöké­nek zárszavával ért véget. A párt eleget kíván tenni tör­ténelmi küldetésének, és a mai napon tanúsította, hogy képes erre. Ennek érdekében megújítja a pártéletet, az új követelmé­nyeknek megfelelően alakítja a pártmunka módszereit, s to­vábbhalad a demokratizálás, a reformok útján. Folytatja szövet­ségi politikáját. Összefogásra tö­rekszik a szocialista társadalom minden magyar hívével, pártál­lásra, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül. Tömöríti a nemzet minden alkotóerejét nagy történelmi céljaink elérésé­re, népünk boldogulására. A nemzetközi életben együtt akarunk működni szövetségese­inkkel, mindazokkal,akik part­nereink a béke és a biztonság megszilárdításában, az országok és a népek gyümölcsöző kapcso­latainak erősítésében. Végezetül szeretnék köszöne­tét mondani a pártértekezlet kül­dötteinek, a szervezőknek, a hír­közlő szervek tudósítóinak, a pártértekezlet munkájának tech­nikai feltételeket biztosító, ellátó szerveknek és más intézmények dolgozóinak. Jó egészséget, min­den jót, sikereket kívánok mind­nyájuknak. Mély meggyőződésem, hogy közös akarattal boldogulni fo­gunk. Tovább haladunk a szocia­lizmus építésének útján, egy szebb, jobb, biztatóbb jövő felé. Ezzel a pártértekezlet munká­ját befejezettnek nyilvánítom, az ülést bezárom, és kérem, hogy énekeljük el az Internacionálét! Grósz Károly nyilatkozata Grósz Károly, az MSZMP újonnan megválasztott főtitkára a pártértekezlet befejezése után nyilatkozott Aczél Endrének, a TV-Hiradó főszerkesztőjének, aki elöljáróban a közvélemény nevében is gratulált a párt főtit­kári tisztébe történt megválasz­tásához.- Nagyon szépen köszönöm. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a pártértekezlet a Központi Bizottság tagjának választott, a Központi Bizottság pedig meg­választott a párt főtitkárának. Igyekszem mindent elkövetni, hogy ennek a megtisztelő megbí­zatásnak maradéktalanul eleget tegyek. TV: Mondhatjuk-e, hogy ez a tanácskozás átfogó és gyökeres változtatások végrehajtására adott megbízatást a párt új veze­tésének?- Igen, így van. Másfél éves na­gyon sokszínű és gazdag vitában formálódott ki az az új politikai koncepció, amelyet most a pár­tértekezlet határozattal jóváha­gyott. Ez nem kevesebbet jelent, mint a XIII. kongresszuson elfo­gadott program módosítását. Magában foglalja a megtett út ér­tékeit, amelyekre büszkék lehe­tünk. De világosan és nagyon kritikusan szembenézett a gyen­geségekkel is, és útmutatást adott a párt irányító szerveinek: a Központi Bizottságnak, a Poli­tikai Bizottságnak, a Központi Bizottság titkárainak, hogy hatá­rozottan fogjanak hozzá a végre­hajtás megszervezéséhez. Ez az új politika mindenekelőtt azt je­lenti, hogy a közéletben, az em­beri kapcsolatokban, a társada­lom szellemiségében, az ideoló­giai munkában és a termelésben egyaránt új magatartásra, új vi­szonyokra van szükség. Kádár János zárszava

Next

/
Thumbnails
Contents