Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 23., hétfő

AZ MSZMP ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉRŐL JELENTJÜK

3.

(Folytatás a 2. oldalról)

konkrét mértékeit, módját és technikáit a költségvetési reform keretében dolgozzák ki, az érintett területek képviselőit vonják be a tárgyalásokba.

A vitában számos hozzászóló foglalkozott a gazdaság problémáival, de nem kérdőjelezték meg az állásfoglalás megállapításait. A vita megerősítette — összhangban a dokumentummal -, hogy legfontosabb feladatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács — Országgyűlés által jóváhagyott — stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása.

A szerkesztő bizottság elnöke biztosította az értekezletet arról, hogy az állásfoglalásba be nem épített javaslatok sem vesznek el. A bennük lévő mondanivalót egy későbbi időpontban tematikusán feldolgozzák, majd javasolta, hogy a küldöttek bízzák meg a megválasztandó Központi Bizottságot: mérlegelje, miként építhető be a munkatervbe az ösz- szegzett javaslatcsokor, felelősen döntse el, a körülmények mit tesznek lehetővé, milyen feladatok vállalhatók fel.

Berecz János a továbbiakban leszögezte: — A vitákból, a különböző véleményekben megmutatkozó azonosságokból, a megújulást kikényszerítő törekvésekből, az állásfoglalás-tervezetből s a határozattá emelt dokumentumból kirajzolódnak politikai vonalunk fő elvei és irányai. Ennek célja és tartalma a szükséges fordulat, reform és megújulás követelménye, vagyis az, hogy a társadalmi élet minden területén, ahol szükséges, radikálisan is felgyorsítsuk a reformfolyamatot. Összehangoltan, határozottan folytassuk a gazdasági és a politikai intézményrendszer működésének és ideológiánknak a megújítását, segítsük a társadalom alkotó erejének kibontakoztatását. Mindezt annak érdekében tegyük, hogy hazánkban eredményesen folytatódjék a szocializmus építése. Úgy gondolom, kijelenthetjük: ebben és ezen ügy iránti elkötelezettségünkben egység van, stratégiai kérdésekben egységesek vagyunk. Ez egyúttal minőségileg új, a vitákban mindig újjászülető és megszilárduló egység. Látnunk kell azonban, hogy ez az egység egyelőre csak új kiindulópontot teremtett ahhoz, hogy képesek legyünk végigmenni a most kijelölt úton, meg kell tudnunk felelni annak az igénynek, amelyet Kádár János elvtárs az előadói beszédben így fogalmazott meg: „A pártban egységre, a politikában kiállásra, az országban összefogásra, a munkában helytállásra van szükség."Fogadjuk el ezt a gondolatot, mint a felelős politikai élet bölcsességének összegzését. Meggyőződésem, mindnyájunk gondolatait és érzéseit fejezem ki: Kádár elvtárs tapasztalatai ezután is nélkülözhetetlenek pártunk számára. Nincs is más választásunk, hiszen haladnunk kell a magunk választotta úton, és tettek sorozatával kell elérnünk, hogy dolgaink jobbra forduljanak, a társadalom és az állampolgár egyaránt céljához közeledjen, vagyis az ország boldoguljon. Ez az egység fennmaradásának próbaköve és záloga — mondotta végezetül Berecz János.

Berecz János előterjesztését követően tizenketten tettek észrevételt, szövegpontosító javaslatot, s fűztek kiegészítést az állásfoglalás-tervezethez. Néhányan a lényeget jobban kifejező, a törekvésekre is utaló, az adott témakör minden lényeges el emét tartalmazó szövegrészek beiktatását kérték.

Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy az állás- foglalás általános bevezetőjében rögzítsék az utóbbi évek hibás döntéseinek kritikáját. Mások újólag szót emeltek azért, hogy a párt vezető testületéinek üléseiről részletesebb tájékoztatás kapjon a tagság, akár az ülések jegyzőkönyveinek közreadásával is. Az egyik küldött — az állásfoglalásban megfogalmazottakkal ellentétben — kérte, hogy a párt a dokumentumban az alkotmány felülvizsgálata helyett új alaptörvény megalkotását kezdeményezze.

Többen — a társadalmi fejlődés szempontjából — fontosnak ítélték, hogy a dokumentum ne csak az alapkutatások támogatását tartalmazza, hanem a műszakifejlesztés segítését is. Javaslatot tettek egy-két olyan pontosításra is, amely az Országgyűlés, a kormány munkájának, funkcióinak egyes részleteit érinti. Az egyik javaslattevő azzal az igénnyel lépett fel, hogy a dokumentum szocialista pluralizmussal foglalkozó részébe iktassák be a platformszabadság lehetőségét is. Többen indítványozták, hogy az állásfoglalás erőteljesebben lépA

Központi

Bizottság

titkárságának

tagjai

Fejti György

jen fel a közélet tisztaságának védelmében. Mások a reformfolyamat visszafordíthatatlanságával kapcsolatos garanciák hiányát tették szóvá. Az egyik felszólaló felvetette, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján a Központi Bizottság készítsen felhívást, amely a dokumentum lényegi elemeit emelné ki.

Az észrevételek, módosító javaslatok elhangzása után szünet következett, amelyet a szerkesztő bizottság intenzív munkával töltött. A csaknem félórás egyeztető munka eredményét ismét Berecz János ismertette. így például a szerkesztőbizottság egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek az irányító testületek tagjaival szemben nagyobb erkölcsi követelményeket támasztottak. Nagyobb hangsúlyt kapott továbbá a dokumentum- tervezetben a társadalmi fejlődés szempontjából oly fontos műA vezetőtestületek Heves megyei tagjai

Németh László

az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja

1942. június 2-án Győrsze- merén született, Győr-Sopron megyében. Nős, két gyermek édesapja.A pártnak 1964-től tagja. Egerben a tanárképző főiskolán magyar-történelem- orosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-filozófia szakon szerzett diplomát. Hivatásos pártmunkás, 1983 májusától az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára.

— Sok tapasztalt munkása van a pártnak, ezért megtisztelő a bizalom, amely személy szerint engem ért a KEB-tagsággal. Szeretném mindazt a politikai ismeretanyagot kamatoztatni — vallotta Németh László —, amely 10 ezer párttag tapasztalatából integrálódik. A párt megújítása szellemében cselekszem, s e folyamatban a pártegység erősítését tartom a legfontosabbnak.

Rajki Sándorné

az MSZMP Központi Bizottságának tagja

1944. július 13-án született Sárkeresztesen, Fejér megyében. Férjezett, egy gyermek édesanyja. Munkahelye: a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat, ahol 1968-tól dolgozik. Veszprémben okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett. A pártnak 1973-tól tagja, a GHV-ban különböző pártbeosztásokat 1977- től tölt be, volt alapszervi titkár is, 1979-től a vállalati pártbizottság titkára.

— Úgy érzem, hogy beválasztásom a Központi Bizottságba a területi elvek erősödését jelzi. Elismerés ez egyben a GHV dolgozó kollektívájának is — hangsúlyozta Rajki Sándorné. — Személy szerint nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy közvetlen részese lehetek a politizáló párttá válás folyamatának, a párt megújulásának.

Bónvai István

az MSZMP központi Bizottságának tagja

1955. szeptember 26-án született Taktaszadán, Borsod megyében. Nős, három gyermek édesapja. Munkahelye a Mátra Volán hatvani üzemegysége, ahol telepfenntartási művezető. Eredeti foglalkozása: autófényező szakmunkás. A pártnak

1977-től tagja. Az MSZMP XI- II. kongresszusán 1985-ben beválasztották a Központi Bizottságba, amelynek most ismét tagja lett.

— Örömmel vállalom továbbra is a KB-tagsággal járó megbízatásomat, nagy megtiszteltetésnek tartom — mondotta Bónyai István. — Igyekszem, hogy eleget tegyek az elvárásoknak. Mun- káskömyezetben dolgozom ma is, s vallom, hogy szükség van a Központi Bizottságban a kétkezi dolgozók képviseletére.

Grósz Károly

főtitkár

Németh Miklós

Pál Lénárd

szaki fejlesztés elősegítése, illetve a szakszervezetek részvétele a politikai, a társadalmi és a gazdasági döntések előkészítésében.

A szerkesztő bizottság elnöke — egyetértve a nagyobb nyíltság igényét megfogalmazó küldöttekkel — amellett foglalt állást, hogy a vezető testületek munkájáról részletes tájékoztatás jelenjék meg. Úgy vélte, hogy a platform-szabadság kérdésére a szervezeti szabályzat módosításakor kell visszatérni. Az alkotmánymódosítás pedig a Parlament hatáskörébe tartozik.

A szerkesztő bizottság jelentése után határozathozatal következett: az országos pártértekezlet küldöttei — együttesen szavazva a tervezetről — négy ellenszavazattal, kilenc tartózkodás mellett elfogadták a párt feladatairól és a politikai intézményrendszerfejlesztéséről szóló állásfoglalást.

Az MSZMP országos értekezlete ezután — a déli óráktól — zárt w/ésse/folytatta munkáját. A küldöttek az elfogadott napirendnek megfelelően szervezeti és személyi kérdésekben döntöttek; újjáválasztották a párt Központi Bizottságát és Központi Ellenőrző Bizottságot.

A zárt ülést követően a pártértekezlet ismét plenáris ülést tartott. Az elnöklő Kádár János Gyuricza Lászlónak, a Szavazatszedő Bizottság elnökének adott szót.

Gyuricza László tájékoztatta a küldötteket és a meghívott vendégeket arról, hogy az MSZMP országos értekezlete zárt ülésén újraválasztotta a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot.

Az MSZMP

Központi Bizottságának tagjai

Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója;

Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára;

Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára;

Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkár;

Barts Oszkárné, az MSZMP

Fejér Megyei Bizottságának első titkára;

Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, a Buda- Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója;

Becze Ferenc, a Szekszárdi Húsipari Vállalat tmk-csoport- vezetője;

Berecz Frigyes ipari miniszter;

Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke;

Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, akadémikus,

Bocsák László, a NOVOTEL Szálloda és a Budapest Kongresz- szusi Központ igazgatója;

Bónyai István, a Mátra Volán Vállalat telepfenntartó művezetője;

Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője,

Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka;

Boros László, a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat soproni főépítésvezetőségének művezetője;

Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója;

Csáki Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora;

Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter;

Csikász Jánosné, a Kecskeméti Konzervgyár műszakveze- tője;

Deák László, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vájára;

Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára;

Duschek I.ajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke;

Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára;

Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke;

Fodomé Birgés Katalin, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkára;

Gáspár Antalné, a Budapesti Finomkötöttárugyár Balassagyarmati gyáregységének varrónője;

Glanz Lászlóné, a Felsőszöl- nöki Általános Iskola igazgatója;

Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke;

Gubicza Ferenc, a balatonfüredi „Csopak Tája,, Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet elnöke;

Gyuricza László, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára;

Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára;

Hegedűs Lajos, a hartai „Erdei Ferenc,, Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke;

Hollán Zsuzsa, az Országos Haematológiai Intézet főigazgató- főorvosa;

Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke;

Lukács János

Szűrös Mátyás

Kádár János elnök

Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár;

Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója;

Horváth István belügyminiszter;

Horváth József, a Csepel Autógyár szerelője;

Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója;

Iliéi György, a Vas megyei Tanács „Markusovszky,, Kórház- és Rendelőintézet főigazgató-főorvos helyettese;

Iványi Pál Budapest Főváros Tanácsának elnöke;

Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára;

Jókay Endre, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár szerszám- készítője;

Judik István, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének termelő- mestere;

Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója,

Katona Béla, az MSZMP XVIII. Kerületi Bizottságának első titkára;

Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára;

Kádár János;

Kállai Gyula, az Országgyűlés nyugalmazott elnöke;

Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter;

Kázsmér János, a VIDEOTON Elektronikai Vállalat vezérigazgatója;

Kiss István szobrász, a Képzőművészeti Főiskola rektora;

Klenovics Imre, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának első titkára;

Kői Tibor, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságának pályamestere;

Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának nyugalmazott titkára;

Kótai Géza, az MSZMP KB

Külügyi Osztályának vezetője;

(Folytatás az 5. oldalon)

Berecz János