Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 105. szám ARA: 1988. május 4., szerda 1.80 FORINT Szokások A komfort nagy úr. Életünk elengedhetetlen kelléke. megrontója is olykor. Van hát jó és rossz oldala. Mindaddig, míg közérzetünk függ tőle — fontos és szükséges. Ha már szokásaink rabjaivá válunk, eltávolíthat bennünket az élettől. Az eltelt több, mint négy évtizedben e tekintetben is nagyot változtak körülményeink. Ma már, hogy fürdőszobánk van, természetes, s történelminek tűnik a vita. amely egykor a frizsider- szocializmusról szólt. Akik ma vitatják életünk túl- komformizáltságát. már nem is a szinte elengedhetetlenül szükséges gépkocsit hozzák szóba, hanem a videót, nyaralót, s egyéb, még csak bizonyos rétegek számára megadatott „luxuskellékeket”. A mai gyerekek számára megszokott, hogy emberi feltételeket biztosítanak nekik szüleik, jóllehet egy élet munkája árán. Naponta tisztálkodhatnak, a kötelező olvasmányt, a tankönyveket csak le kell emelni a polcról. S jut néhány négyzetméter arra is, hogy elvonulhassanak gondolataikkal. Az autó elviszi őket a nagyszülőkhöz, talán még egy-egy hét végi családi kirándulásra is futja. Mindez természetes. Nem hiszem, hogy meg kellene szólni valakit, azért, ha ragaszkodik a minimális kényelemhez. Mégis, mit hallok minap a televízióban! Az idegen- forgalmi kínálatról szólván, egyik idősebb nyilatkozó nem kevés nosztalgiával idézi: az ő fiatalkorukban mekkora romantikája volt a „szalmazsákos turizmusnak”. Egy-egy nyáron üres iskolát ily módon lakhatóvá lehetett tenni, s az országjáró diákok olcsón szálláshoz- juthattak. Mindezt pedig a csillagos ég magasságába emelkedő turista- szállások áraival kapcsolatban vetette fel. Hát mit mondjak, igaza van. Csakhogy ezek a fiatalok már nem azok a fiatalok. S ezért nem lehet megróni őket, ha esetleg az otthon szerény kényelméből nem kívánkoznak az izzadságszagú, meleg víz nélküli romantikába, tömegesen. Sőt. mást mondok. Volt idő, amikor a kórházba utalt beteg más bajai mellett egyenesen örült, hogy nemcsak gyógyulást, hanem ápolása ideje alatt teljes ellátást, komfortot kaphatott. A mai rászorulókat — sok helyütt csupán az a tény vigasztalja, hogy orvosközeiben vannak, de bizony néha összeszorított foggal kell elviselniük a tizenvalahány ágyas kórtermet, s a zuhanyzót a folyosó végén. Mindezzel csupán azt hangsúlyozom: örüljünk annak. ha kemény munkával sikerült kellő szintre komfortosítani életünket. Próbáljuk ezt megőrizni — még akkor is, ha kevesebb pénz jut rá — legalább a szolgáltatások terén. A szalmazsákot meg, hagyjuk meg a múltnak! Jámbor Ildikó Megújul a szakszervezeti mozgalom Kétnapos tanácskozás Felsőtárkányban Heves megye függetlenített szakszervezeti apparátusának kétnapos tanácskozása kezdődött kedden Felsőtárkányban, a Hámán Kató Politikai Képzési Központban. A résztvevőket Lévai Ferenc, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának titkára köszöntötte, majd Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára tartott előadást e mozgalom megújulásának időszerű kérdéseiről. Elöljáróban megemlítette, hogy erről nagyon köny- nyű, ugyanakkor nagyon nehéz beszélni. Könnyű, mert a politikai intézményrendszer korszerűsítése e területet is érinti, ugyanakkor kész tényekről még nem lehet beszámolni, mivel most alakul, formálódik az elképzelés. Az elkövetkezőkben át kell gondolni az alapkérdéseket, így kapcsolatrendszerünket is. Az intézményrendszer megújításának alapvető kérdése, hogyan valósul meg a párt elvi politikai irányító szerepe. A szakszervezeti mozgalmat az elmúlt évtizedekben úgy definiálták, hogy az önálló, de nem független. Ügy tűnik, hogy a hangsúlyt ezután az önállóságra kell tenni. De e mozgalom olyan önálló politikai szervezet, amelyik elkötelezett a párt politikája mellett. Amíg az elkötelezettség politikai és tartalmi jellegű, addig az önállóság szervezeti és működési kérdés. Ez utóbbi a teljes vélemény és akciószabadságot jelenti, de nem kérdőjelezheti meg az elkötelezettséget. Szólt arról is, hogy a párt irányító szerepe — az elképzelések szerint — nem a párttestületek által valósul meg, hanem a kommunista szakszervezeti tagokon keresztül. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a káderállomány elöregedése miatt egy váltás kezdődött. Változást jelent az is, hogy a jelölést nem a felsőbb szervek, hanem az e célra választott jelölőbizottság végzi. Így a külső próbálkozók esélye hatványozottan csökken. Azaz, kezd érvényesülni a tagság meghatározó szerepe. A szakszervezetek és az állam viszonyát taglalva úgy fogalmazott, hogy a hangsúly az érdekképviseletre helyeződik, de ez nem jelenti, hogy ne vállalnának el nevelői feladatokat. Ezután lehetőség nyílik, hogy a mozgalom szükség esetén ellenvéleményének, fenntartásának, külön javaslatának adjon hangot. A vezetők felelősséget vállalnak a . köz- megegyezésen alapuló döntések végrehajtásáért. Viszont azokért a javaslatokért nem. amelyek nem találkoznak a tagság akaratával. A szükséges változtatás politikai feltételeket és jogi garanciákat is követel. Kósáné dr. Kovács Magda szerint, majdan egy olyan szak- szervezeti törvényre lenne szükség, amely nem korlátoz, hanem az optimális működést biztosítja. A szakszervezetek és a többi érdekképviseleti szervezel kapcsolatáról szólva, rámutatott, vége annak az időszaknak, amikor csak a szak- szervezet láthatott érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat. Tisztázni kell mire vállalkoznak. A tervek szerint képviselni a munka- vállalót, viszont védeni csak a tagság érdekeit kívánják. Ez azért fontos, hogy rangja legyen a tagságnak. Egy másik kikristályosodó elképzelés: csak az léphet be, aki nem alkalmaz idegen munkaerőt. Arról is beszélt, hogy milyen politikai és ideológiai környezetben kell végezni tevékenységüket. Gáspár Sándort, a SZOT elnökét idézve megjegyezte: Európában koncentrált támadás indult a szakszervezetek ellen. Majd így folytatta: örök igazság, csak normálisan működő gazdaságban végezhető normális szakszervezeti munka. A legutóbbi gazdasági válság, rendkívül megtépázta a nyugat-európai szakszervezeteket. Ezen az állapoton a súlyos helyzetből való kilábalás sem segített, a tőkés vezetés gátolja a régebbi jó szakszervezeti pozíciók visszarendeződését. A szocialista országokban más jellegű gondokkal kell megküzdeni. Találkozni olyan véleményekkel, hogy a szak- szervezetek a hibásak a reform „kanyarai” miatt. De konfliktusok a belső, mozgalmi, működési zavarokból is adódnak. így például hazánkban a jelenlegi ágazati Kósánc dr. Kovács Magda tartott előadást rendszer nem alkalmas arra teljes mértékben, hogy a szakmai érdekeket kellően felszínre hozza. Amint kiemelte, az elkövetkezőkben meghatározó kell, hogy legyen, az úgynevezett alulról építkezés, amely messzemenőkig szem előtt tartja a tagság érdekeit. Lényeges a minél nagyobb nyilvánosság, hiszen ennek hiánya miatt tapasztalható, hoigy a képviseltek nem tudnak eleget arról, mi mindent tesznek értük vezetőik. Délután fórumot tartottak, melynek vendége volt Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára, és Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára, valamint a házigazda Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára. Ma újabb előadásokkal folytatódik a program. A tervek szerint Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a szocialista országok helyzetéről, együttműködésük fejlesztésének időszerű kérdéseiről szól, míg az utolsó előadást Müller Lajos, a SZOT közgazdasági osztályának helyettes vezetője tartja. Témája: a gazdasági kibontakozási program és a szakszervezetek soron levő feladatai. Mintegy száz résztvevő gyűlt össze (Fotó: Szántó György) Grósz Károly Nagy-Britanniábai látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Margaret Thatcher kormányfő meghívására ma hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Eszak-lrország Egyesült Királyságba utazik. Sajtótájékoztató a béke- és barátsági hónapról A béke- és barátsági hónap politikai céljairól, rendezvényeiről nemzetközi sajtó- tájékoztatót tartottak kedL den a Pilvax Kávéházban. A hagyományoktól eltérő lesz a béke- és barátsági hónap nyitánya — mondotta Barabás Miklós, az OBT főtitkára. Az idén nemcsak a fővárosban, hanem az ország hat helységében, Budapesten kívül Székesfehérvárott, Kisvárdán, Vasváron, Törökmezőn, és Kecskeméten is rendeznek nyitóünnepséget, május 7-től 9-ig másmás napokon. Már a nyitónapokon is több vitát szerveznek, ezzel azt kívánják jelezni, hogy a formalitásokat mellőzve, közös gondolkodásra, cselekvésre invitálják a béke ügye iránt érdeklődőket. Az OBT főtitkára kiemelte: a magyar békemozgalom delegációja is ott lesz Moszkvában a május végén—június elején sorra kerülő csúcs- találkozó idején, a világpolitikai jelentőségű esemény helyszínén. A tárgyalásokon résztvevő szovjet, amerikai vezető politikusok várhatóan találkoznak majd a közvélemény képviselőivel, köztük a magyar békemozgalom aktivistáival. Május végén New Yorkban rendezik meg az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakát, a találkozóra utazó magyar kormányküldöttséget az OBT képviselői tájékoztatják a békehónap tapasztalatairól, hogy ennek megfelelően alakíthassák ki álláspontjukat. Az ENSZ fórumán az Országos Béketanács képviselője is lehetőséget kap a felszólalásra. Június 9—11-e között megismétlődik a nemzetközi békehullám, amelynek során a Föld különböző országaiban élő békeszerető erők kifejezésre juttatják békevágyukat. Barabás Miklós emlékeztetett arra, hogy a békehónap idején rendezik meg az országos pártértekezletet. Ez a magyar békemozgalomnak alkalmat ad arra, hogy újrafogalmazza helyét a mai politikai valóságban. A főtitkár rámutatott: a békemozgalom önálló arculatának kialakítása feltétele az eredményes politizálásnak. Az OBT reformpárti, érdekelt a mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai változásokban, ez összhangban áll a békemozgalom hagyományaival. A békehónap programját a helyi kezdeményezések, a kisebb-nagyobb közösségek önállóan szerveződő rendezvényeinek sora jellemzi. Ezzel kapcsolatban Barabás Miklós kifejtette: hazánkban nem az OBT foglalkozik egyedül szervezetten a béke ügyével. Senkinek, így az Országos Béketanácsnak sincs monopolhelyzete a béke kérdésében. Azt az összetartó erőt azonban, amelyet a béke ügye jelent, az OBT fel kívánja használni a közmegegyezés új alapokon történő megteremtése, az eredményes országépítő munka érdekében. A békehónap az európaiság kifejezésére is jó lehetőséget kínál, ezúttal is demonstrálhatjuk, hogy jó szomszédságban kívánunk élni a környező országokkal. E gondolat jegyében szervezik meg május 13—14-én Szegeden a magyar—jugoszláv békemozgalmi határtalálkozót. Az OBT el kívánja érni — hangzott el a tájékoztatón —. hogy a magyar békemozgalomra az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzése legyen jellemző. A Kelet és Nyugat közötti állampolgári békekapcsolatok előmozdítása érdekében nemzetközi alapítvány létrehozásán dolgoznak. Az utóbbi években vitatkozóbbá vált a békemozgalom. Ennek azzal is nyomatékot adnak, hogy az ilyen jellegű eszmecseréknek keretet adó, politikai vitaklubot szerveznek Demokratikus Békefórum néven. A klub rendezvényeire várnak és hívnak mindenkit, aki kész a nyílt, alkotó véleménycserére. A tájékoztatón kitértek arra is, hogy az OBT foglalkozott az alternatív katonai szolgálat bevezetésével kapcsolatos kérdésekkel, s úgy tapasztalta, hogy az illetékes állami szervek készek a változtatásra. Jelenleg műhelymunka folyik, azt vizsgálják például: csak vallási vagy lelkiismereti alapon is kérhető legyen az alternatív szolgálat, szük- séges-e ehhez az alkotmány módosítása. A Romániából hazánkba áttelepült magyarokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolva az OBT főtitkára elmondotta: természetellenes az a viszony, amely a két szocialista ország között kialakult. Az OBT aggodalommal figyeli azokat a fejleményeket, amelyek következtében a magyar ajkúak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. A hazánkba települőknek segítséget nyújt a magyar állam, hogy emberi körülmények között lakhassanak, de a végleges megoldás csak az lehet, ha ezek az emberek visszatérhetnek szülőhelyükre, és ott érvényesülhetnek a gyakorlatban is a román alkotmányban, illetve a román kormány által aláírt nemzetközi egyezményekben biztosított jogaik. Paks fellebbez A Magyar Villamos Művek Tröszt és a Paksi Atomerőmű Vállalat képviselői a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok Ófalu térségébe tervezett végleges elhelyezésével kapcsolatban az alábbiak közlését kérték a Magyar Távirati Irodától: Az Ófalu—Feked—Véménd térségében létesítendő kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatban a beruházó Paksi Atomerőmű Vállalat, illetőleg a generáltervező Erőmű- és Hálózattervező Vállalat által megbízott szakértői intézmények, továbbá a Baranya Megyei Tanács, valamint a társadalmi bizottság által felkért szakértők a múlt héten közös egyeztető megbeszélést tartottak, amelynek jegyzőkönyvét a felek képviselői aláírták. A Paksi Atomerőmű Vállalat és az Erőmű, és Hálózattervező Vállalat, továbbá az általuk megbízott intézmények szakértői szerint a szakmai vita megállapításai nem adnak alapot a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztálya elutasító szakhatósági állásfoglalására, amelyben nem járult hozzá a létesítési engedély kiadásához. Miután a határozat indoklása tételesen cáfolható, a beruházó az elutasító szakhatósági állásfoglalást megfellebbezi.
