Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 119. szám ÁRA: 1988. május 20.. péntek 1,80 FORINT Ma kezdődik az országos pártórtekezlet A Magyar Szocialista Munkáspárt több mint nyolcszázezer tagját kép­viselő 800 küldött, valamint a szava­zati joggal rendelkező központi bi­zottsági és központi ellenőrző bizott­sági tagok részvételével ma. délelőtt. 10 órakor kezdődik meg az MSZMP országos értekezlete Budapesten, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában. A tanácskozás összehívásáról ta­valy. decemberi ülésén döntött a Központi Bizottság, állást foglalva ar­ról. hogy 1988 első fél évében orszá­gos pártértekezlet tárgyalja meg a szocialista építőmunka időszerű kér­déseit. Most, alig több mint öt hó­nap elteltével, viszonylag rövid, de rendkívül intenzív felkészülési idő­szakot követően, a társadalom vala­mennyi rétegének véleményét ismer­ve kezdik meg felelős munkájukat a küldöttek. Az előkészületek során — mintegy a párt vezető szerepéről, az ideológiai tézisekről rendezett esz­mecserék folytatásaként —, április­ban széles körű vita bontakozott ki az országos értekezlet nyilvánosságra hozott’ állásfoglalás-tervezetéről. Ezt a dokumentumot mélyreható. kriti­kus elemzésnek vetették alá a párt alapszervezetei, a pártbizottságok. A tervezetről a Központi Bizottság ki­kérte a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a tudományos műhelyek vezető testületéinek véleményét. Az eszmecseréken a párttagság csaknem egyharmada fejtette ki nézeteit, s le­hetőség nyílt arra is, hogy a párton- kívüliek is megtegyék észrevételeiket. A viták során egyértelműen meg­fogalmazódott: az MSZMP mindig is kczdeményzöje volt a megújulás­nak. s országos értekezletén most reá­lisán arra vállalkozhat, hogy a XIII. kongresszus óta tapasztalható kedve­zőtlen folyamatok elemzéséből kiin­dulva az évtized vegéig adjon cse­lekvési programot. Teremtse meg a társadalmunk gyorsabb fejlődéséhez szükséges gazdasági, politikai, szer­vezeti és személyi feltételeket. A sokszínű és igen konstruktív vi­tában kifejezésre jutott, hogy a szo­cialista építömunkában fordulatra van szükség. A társadalmi folyama­tok irányításában, a cselekvés meg­határozásában a Magyar Szocialista Munkáspárt erősítse meg. gyakorolja ű.j módon vezető szerepét. Az MS/MP Központi Bizottságának az országos pariértekezlet napirend­jére vonatkozó javaslata szerint a ta­nácskozáson Kádár János főtitkár ter­jeszti elő az állásfoglalást a párt fel­adatairól. a politikai intézményrend­szer fejlesztéséről. A vitát követően személyi kérdésekben döntenek á résztvevők. Ennek szükségességéről, a párt vezető testületéinek megújításá­ról legutóbbi ülésén határozott a Központi Bizottság. Az MSZMP történetében második alkalommal — az első 1957-ben volt — megrendezett országos pártérte­kezletet jelentős várakozás előzi meg. A vitákból, eszmecserékből, a for­málódó állásfoglalás-tervezetből ki­tűnik: tudatában vannak a résztve­vők annak, hogy nagy horderejű kér­désekben kell dönteniük. Határozata­ikkal elő kell segíteniük a párt gaz­dasági-társadalmi kibontakozási prog­ramja, s az ezen alapuló kormány­munkaprogram dinamikusabb meg­valósulását. a politikai élet megújítá­sát. a politikai intézményrendszer korszerűsítését, a gazdasági és politi­kai reformok összehangolt valóra vál­tását. Természetesen az értekezleten kikristályosodó elvek és nézetek egy csapásra nem változtathatják meg a jelenlegi helyzetet, mert ennek fel­tételei csak hosszabb idő alatt te­remthetők meg. Lendületet adhatnak azonban annak, hogy a társadalmi élet minden területén felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, összehangoltan folytassuk a gazdasági és a politikai intézmény rendszer működésének meg­újítását. segítsük a társadalom alko­tóképességének kibontakozását. ÚJ RENDELŐ MARKAZON Orvosok a községekben Ismét gyarapodott megyénk egészségügyi hálózata: ked­den, délután ünnepélyesen átadták Markazon az új körzeti orvosi rendelőt. Szekrényes Géza tanácselnök köszöntője után, dr. Kozma József, a megyei tanács egészségügyi osz­tályának megbízott vezetője szólt az orvosi ellátás fejlődé­séről, az új intézmény nyújtotta lehetőségekről. Ülést tartott a Miniszter- tanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Gtósz Károlynak, az Egye­sült Királyságban tett láto­gatásáról szóló beszámolóját. A kormány jelentést hall­gatott meg az 1987. évi nép- gazdasági terv végrehajtá­sáról és az idei első negyed­évi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a pénz­ügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés vég­rehajtásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti. a pénzügyi ellenőrzések el­múlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájé­koztatót hallgatott meg az ipar szerkezet-átalakítási feladatairól, és úgy határo­zott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általá­nos forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyút­tal határozott a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosításáról.-k Bányász Rezső, a kormány szóvivője kommentálta Grósz Károly miniszterelnök ang­liai látogatását, melynek je­lentőségét az is bizonyítja, hogy a II. világháborút kö­vetően első ízben járt ma­gyar kormányfő Nagy-Bri- tanniában. Mint mondotta, ez az utazás elősegítette, hogy a brit partnerek átfogó, reális képet kapjanak a ma­gyar törekvésekről. Néhány kérdésben konkrét eredmény (Folytatás a 2. oldalon) Mint elmondta a felszaba­dulás utáni évtizedekben az extenzív fejlődés volt jel­lemző. Az volt a cél. hogy minden településre eljussa­nak az alapszolgáltatások. A hetvenes években ez a fo­lyamat befejeződött, és egy­re inkább a minőség fokozá­sára tevődött át a hangsúly. Jelentősen segítette a kör­zeti orvosok munkáját az ápolónők, asszisztensek, há­zi betegápolók megjelenése. Manapság a gyógyításról egy­re inkább a megelőzésre te­vődik át a hangsúly, össz­hangban az országos egész­ségmegőrzést programmal. Remélhetőleg így lesz ez Markazon is, ahol igencsak nagy szükség volt az új lé­tesítményre, hiszen egv év leforgása alatt a tanácson be­rendezett ideiglenes rendelőt több mint tízezren keresték fel. Az ötmillió forintos be­ruházást 14 hónap alatt ké­szítették el, kiváló minőség­ben az 1800-as lélekszámú falu kisiparosai, ök. vala­mint a Thorez Bányaüzem, a Gagarin Hőerőmű, a Mát- ravölgye Termelőszövetkezet dolgozói 750 ezer forintnyi társadalmi munkát is vé­geztek. Az építkezés költsé­geinek közel negyed részét megyei támogatásból fedez­ték. A megnyitó után dr. Tábi Mária körzeti orvos kalau­zolta végig a vendégeket új birodalmában. Sorra meg­mutatta a vizsgáló- és keze­lőhelyiséget, a fogorvosi ren­delőt, a nő- és gyermekvé­delmi tanácsadót és gondo­zót. az emeleten található szolgálati lakást. Az eszköz- és műszerellátottság itt je­lenleg közel hetvenszázalé­kos, az 1982-es egészségügyi minisztériumi normatívához képest, és ez jobb, mint a megyei átlag. De milyen is ez jelenleg, hogyan fest az alapellátási hálózat szűkebb hazánkban? Erről kérdeztük az ünnepség után dr. Kozma Józsefet. Jelenleg 147 körzeti, 27 gyermekkörzeti és 26 fő­foglalkozású üzemorvos dol­gozik az egészségügy e terü­letén. Az épületek műszaki állapota átlagos, az újaké jó színvonalú. Felszereltségük 60—70 százalék között mo­zog, kivéve az üzemorvosi rendelőket, amelyeké a vál­lalati támogatásoknak kö­szönhetően százszázalékos­nak mondható. Az egyszerhasználatos. el­dobható eszközökből (fecs­kendőkből. injekciós tűkből) folyamatos az ellátás, mióta a hazai gyártás megkezdő­dött. Problémát okoz viszont, hogy nincs elegendő gyors­tesztpapír, ami kisebb labor- vizsgálatok elvégzését egy­szerűbbé tenné. I ' (Folytatás a 2. oldalon) Alkotó vitával, a párt vezetésével A Központi Bizottság ez év március 23-i döntésé­nek megfelelően ma összeül a Magyar Szocia-. lista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyakorlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal. 1957 júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hason­lítva teljesen más körülmények között, és más fel­adattal. A szocialista építőmunka az utóbbi 2—3 évben s vártnál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kí­vánatosnál lassabban nő, ami azzal jár. hogy a XIII. kongresszuson elhatározott célok a VII. 5 éves terv­ben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult, és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat rom­lásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekö­vetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratiku- sabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak ér­dekében. hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. A reform különböző elemei (gazdasági, politikai, kulturális, szociális stb.) közötti összhang megteremtése és a megújulási folyamat fel- gyorsítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szocialista társadalmi fejlődés a kor követelményeihez igazodjék. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállal­kozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a gyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton elindulva nagyon sek nagy horderejű feladatot kell megoldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet köz­ponti irányító szerveinek munkájában annak érdeké­ben. hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a poli­tikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokra­tizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő. sza­bad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselekvés. A pártértekezleten elhatá­rozott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresszusáig kell megvalósítani, hiszen az azt köve­tő évek programjának kidolgozására már a kongresz- szus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgá­rok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge tel- í jesítmény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vál- j lalkozik — és ez nem kevés —, hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósítva megteremtse a gyor­sabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezlet- ! nek. hogy vitassa meg és fogadja el azt a dokumen­tumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szerveze- ; tei áprilisban megismerték és véleményezték. A ter­vezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javas­lat. és módosító indítvány érkezett a Központi Bizott- i sághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek be­építették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal I éltek a tömegszervezetek és a -mozgalmak, az érdek- képviseleti szervek központi vezető testületéi és a Ma­gyar Tudományos Akadémia. Az említett testületek ésr a budapesti, a megyei és megyei jogú pártbizottságok állásfoglalásai t öbb olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nem csak a pártértekezlet, de — a későbbiek I S során — a kongresszus előkészítésénél és azt köve­tően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fe­jeződött be. hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon ,is alkotó, szenve­délyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább” kérdés­ről. A budapesti és megyei küldöttcsoportok elmond­ják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de- elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket — a Központi Bizottság határozatá­nak megfelelően — a Budapesti Pártbizottság, a fő­városi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A ki­választáshoz a Központi Bizottság semmiféle szem­pontot nem írt elő. Azt kérte a választásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság vé­leményét képviselő küldötteket jelöljenek, illetve vá­lasszanak. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a párt­értekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párttag és pártonkívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlet második napirendjének keretében — ami zárt ülésen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport kép­viselteti magát, javaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság felfrissítésére, megújí­tására. A testületekből történő felmentés és a felmen­tettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz. hogy kidol- /■\ gozzák a pártértekezlet állásfoglalásában elha­tározott feladatok gyakorlati megvalósításának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai és államigazgatási munkába azok az ele­mek, amelyek a fejlődésünknek új lendületet adó tár­sadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvénye­sülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és pártonkívüliek, minden hazájáért, annak sorsáért felelősséget érző állampolgár jószándé­kú és cselekvő közreműködésével valósíthatók meg. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője Az új rendelöl dr. Kozma József adta át rendeltetésének

Next

/
Thumbnails
Contents