Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. május 19., csütörtök Pribojszky ilt, Pribojszky ott Avagy: országos citerástalálkozóra készül Hort HELYZETKÉP A KATEDRA MÖGÜL Mi fogialke zlatja a fiatal pedagógusokat? . . megyénk fiatal pedagógusai felelősséggel gondolkodnak nemcsak hivatásuk kö rülményciről, hanem tartalmi megújításáról is." (Fotó: Szántó György) A közelmúltban lezaj­lott ifjúsági parlamentek sorában tartották a fia­tal pedagógusok küldöt­teinek megyei fórumát. Ma a politikai rendszer jelenlegi forrongásában, alakulásában egyre na­gyobb felelősség há­rul arra a rétegre, amely a jövő generáció szelle­mi arcának kialakításán fáradozik. Nem mindegy, hogy mindezt milyen tár­gyi, anyagi feltételek mellett, milyen közérzet­tel, s milyen szellemi kör­nyezetben teszik. Nagy­jelentőségű tehát, hogy nyíltan számot vessenek gondjaikkal, s azokat ma­gasabb politikai fórum elé tárva — a lehetőségek keretein belül — igye­kezzenek megoldani. Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni a résztvevő 122 küldött felvetéseiből a legjellemzőbbeket. Szakképzettség és elhelyezkedés Korrepta Katalin a Peda­gógus Szakszervezet Heves Megyei Bizottsága Ifjúsági Tanácsának vezetője egye­bek mellett figyelemreméltó felmérésről adott számot, amelyet 1987-ben végeztek a megye fiatal oktatásügyi dolgozóinak körében. A rep­rezentatív vizsgálat tanul­sága: lakóterületünk szinte valamennyi harminc éven aluli oktatásügyi dolgozója képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Igaz, van egy kis csoport, akikről még ez nem mondható el. Ami a bérezésüket illeti — más megyékhez viszonyítva — alacsonyabb e korosztály­nál. Ezért többen javasolták a munkáltató intézmények­nek, hogy *ne féljenek az esetleges bérfeszültségtől, amit a kezdők viszonylag magasabb fizetése alakít ki a munkahelyen, hiszen hosz- szabb távon ez a tendencia a több éve dolgozók bérét is emeli majd. A gyermekvédelem az egyik legnehezebb területe a pedagógiának. Talán épp ezért nehéz e pályára szak­képzett fiatalokat csábítani — vetette fel Hanák Zsu­zsanna. az egri Gyermekvá­ros képviseletében. Nagy helytállást kíván ez a mun­ka. hiszen hét végeken is igénybe veszi az ott dolgo­zókat. Épp ezért lenni kel­lene valamit anyagi és tár­sadalmi megbecsülésükért. A szakképzettséggel kapcsola­tos Bárányáé Kovács Eni­kő egri kollégiumi nevelő javaslata is. Azt kéri, hogy a pályakezdő pedagógusok alkalmazása ennek megfele­lően történjen. Ha napközis vagy kollégiumi nevelőként alkalmazzák is őket, legyen módjuk óraadóként a taní­tást is kipróbálni. Az elhelyezkedési lehető­ségekkel kapcsolatos felve­tésekre reagálva dr. Kovács János, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője, a parlament előadója leszögezte: Hevesben szám­szerű munkanélküliség nincs a pedagógusok körében, an­nál is inkább, mivel 1988- ban 357 álláshirdetés jelent meg a Művelődési Közlöny­ben a megyéből. Minőségi állásproblémák viszont van­nak. Anyagi megbecsülés, egyéb kedvezmények Többen szorgalmazták — különösen a kistelepülésen élők — a bérek rendezését, emelését, s egyes korábban már meglévő juttatások, pél­dául a lakásépítéshez adott pedagóguskölcsön visszaál­lítását. Kissné Balázs Má­ria, a karácsondi napközi­otthonos óvoda dolgozója említette, hogy a falusi óvo­dapedagógusok hátrányban vannak anyagilag is a vá­rosban dolgozókkal szem­ben. Kevesebb jut jutalom­ra. bérfejlesztésre. Magya- ri Ferencné, az abasári kör­zeti általános iskolából kér­dezte. hogy miért szüntették meg a pedagógusoknak já­ró kölcsönt, illetve miért nem kaphatják meg a ko­rábban meglévő letelepedé­si segélyt. Erősebb lenne a falu megtartó ereje, ha e kedvezményben részesül­hetnének. Fodor né Gombos Klára, a KISZ Heves Megyei Bizott­sága titkára rávilágított: a pedagógusok szűkös anyagi helyzete miatti másirányú elfoglaltságuk nehezíti az oktatás hatékonyságát. A felvetésekre reagálva Danyi Lászlóné, a Pedagógu­sok Szakszervezete Heves Megyei Bizottságának titká­ra elmondta, hogy a mun­káltatói támogatást az 1986- os megyei szabályzat módo­sította, így sokan hátrányos helyzetbe kerültek. A kis­községi tanácsok, akik ke­vés pénzzel gazdálkodnak, s nem tudnak alapot terem­teni e célra, számíthatnak a megyei tanácsi támogatásra. Hangsúlyozta azt is, hogy a pedagógus szakszervezet to­vábbra is foglalkozik a pe­dagóguskölcsön visszaállí­tásának problémájával, s re­mélhetően határozatot hoz erről az országos méretű problémáról. Természetesen szó esett még a szolgálati lakások bér­leti díjáról, kedvezményes gépkocsivásárlási lehetőség­ről és számos kulturális jut­tatásról. Magasabb szakmai színvonalat Az 1985-ös oktatási tör­vény bevezetése több intéz­ményben alkotó energiákat szabadított fel. Erről adott számot például Jagodics Ist­ván, a hatvani 6-os Számú Általános Iskolából. Újítási szándékukat bizonyítja, hogy az alsó tagozatban próbál­koznak az új olvasástanítá­si módszerekkel, beindították az ének-zene tagozatos kép­zést, klubnapközit. A sta­tisztikák tanúsága szerint a nyolc általánost végzettek közül sokan nincsenek tisz­tában az alapvető matemati­kai követelményekkel, nem tudnak olvasni. Véleménye szerint ennek oka az oktatá­si intézmények nem megfe­lelő szakmai önállóságában van. Vajnáné Végh Hajnal­ka, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumból arról beszélt, hogy a szaktanács- adói rendszer jelenlegi for­májában nem tölti be hiva­tását. A nyelvoktatásban is nagyobb önállóságot kellene kapniuk az iskoláknak. Ilyen és ehhez hasonló né­zetek hangzottak el még a továbbképzésekről, az ön­képzés lehetőségeiről. A ki­ragadott példák talán érzé-. keltetik: megyénk fiatal pe­dagógusai felelősséggel gon­dolkoznak nemcsak hivatá­suk körülményeiről, hanem tartalmi megújításáról is. Jámbor Ildikó j Pesten él. de otthona a nagyvilág és a népi muzsi­kát kedvelő emberek szíve. Hiszen Pribojszky Mátyás citeraművész neve fogalom a szakmában, mindenütt szí­vesen látott, koncertező mű­vésze eme népi eredetű hang­szernek. s ahol számítanak rá. ott az oktatásból, a mű­faj felkarolásából is örömest kiveszi a részét. Megyénk­ben ilyen település például Hort, ahol évek óta jól mű­ködik a község művelődési házának együttese, sőt az idei nyáron ez a település ad otthont a citerások országos jellegű találkozójának. Va­lóban népszerű hangszerré vált ismét a citera ... ? — Olyannyira, hogy az öt esztendeje alakult. Citera Ba­rátok Klubjának, amely ön­kéntes társulásként a bu­dapesti Móricz Zsigmond Művelődési Ház révén jutott patrónushoz, ma már csak­nem ezer tagja van. s kö­zöttük találni határainkon túl élő muzsikakedvelőket is — mondja a hangszer nép­szerű művésze, akivel a hor- ti seregszemle előkészületei­ről beszélgetünk. — Szeret­ném rögtön hozzátenni, hogy klubként mi nem a mozga­lom irányítóinak tartjuk magunkat, hanem csupán szerény segítőként próbál­juk egyengetni a kibontako­zás útját, a hangszer ked­velőinek a boldogulását. Vagyis alapvető feladatunk az amatőr népi citerazene szakmai fejlődésének támo­gatása, amit elsősorban a klub havonta kétszer szer­vezett szakmai találkozói je­lentenek. Érdeklődésünkre azt is el­mondta Pribojszky Mátyás, a klub főtitkára, hogy e ta­pasztalatcseréik kitűnő le­hetőséget nyújtanak a kü­lönböző stílust képviselő szó­listák. zenekarok, pávakörök találkozóira, amikor is kö­tetlen. baráti jellegű ismer­kedések. beszélgetések so­rán gyarapítják készségüket a klubtagok. Ezzel párhu­zamosan közvetett módon, s díjtalanul: levelezés formá­jában is készek szakmai ta­nácsot adni műsoraik kiala­kításához. szerkesztéséhez, a citeraegyüttesek közönség elé kerülő dalainak, népdal- csokrainak a hangszerelésé­hez. Továbbá elősegítik a más-más országrészben mű­ködő csoportok kapcsolatte­remtését. — Az alapvető célok meg­valósulásához ugyanekkor haszonnal visznek közel ama országos továbbképző tábo­raink. ahol, korra, nemre és zenei előképzettségre való tekintet nélkül bárki fej­lesztheti tudását minimális anyagi áldozatvállalással. jó szerint az évi klubtagdíjak révén — mondotta később Pribojszky Mátyás, aki fő­titkári feladatvállalásához híven, s nagy-nagy felelős­ségtudattal járja hazánk fal- vait, városait, ahol már meg­honosodott a szervezett ci- teramuzsikálás, vagy erre mód kínálkozik. — Ami e táborozásainkat illeti, ilyes­féle nagystílű vállalkozásra Fonyódon, Hőgyészen, a leg­utóbbi két évben pedig Ti- szakécskén került sor. Eze­ket követi 1988 júniusának második felében, pontosan 18—19-én a horti szakmai találkozó, éspedig az ott ki­bontakozott példás munka, mozgalmas zenekari élet méltánylásdként. Mint továbbiakban meg­tudtuk: a CBK anyagilag önfenntartó szervezet, amely kizárólag a tagság áldozatos nagylelkűségéből tudja ma­gát fenntartani, miközben arra is módot teremt, hogy a műfajjal kapcsolatos ki­adványokat jelentessen meg. Ebben az évben már a ha­todik ilyen szakmai kötetet bocsátották szárnyra, amely Bencze Lászlóné szerkeszté­sében 33 citerára irt népdal­csokrot tartalmaz. Előké­születben van továbbá egy újabb mű. amely citerazene- karoknak szánt többszólamú népzenei feldolgozásokat tar­talmaz majd, s előrelátható­lag még az idén eljut ha­zánk minden zugába. — Mindezekből érzéklete­sen kitűnik, hogy az „egy­szerű nép okos gyülekezete" megtalálta önnön kultúrája fennmaradásának egy mód­ját — fogalmaz befejezés­ként a CBK főtitkára. — És bár furcsa kimondani, a mi mozgalmunk látszik létszá­mában. erőteljességében a legalkalmasabbak egyiké­nek. hogy Kodályék álma megvalósuljon, s legalább annyira megtanuljunk „éne­kelni". mint akkor tudtunk, amikor ők meghirdették az „Éneklő Magyarország" programját. Végül: mikor hallhatjuk az újfent népszerűsödő hang­szer vérbeli mesterét ismét megyénkben szólózni? El­mondotta. feltétlen eleget kíván tenni annak a hatva­ni meghívásnak, amely — Pribojszky itt, Pribojszky ott! — ugyancsak június 18-án. de késő este. népszerű szín­művészek. énekesek társasá­gában szólítja színpadra, hogy a gálaprogram bevéte­lét az 1848-as szabadságharc tervezett emlékműve, illetve az Erdélyből áttelepültek otthonteremtésének javára fordíthassák szereplők, szei- vezők. Moldvay Győző A zápor elől bevonu­lunk a Margaréta eszpresszóba. Úgy tűnik, egy kávé kiment min­ket szorultságunkból, de hó­lyagosán esik a májusi ál­dás. igv a sörre is ráfanya­lodunk. Különben is elmúlt a reggeli 9 óra, meg a nyug­díjas is megengedheti ma- [ gának. ha nem is minden májusi zápor tiszteletére, i Azért lessük is, meddig le- ?■ szünk az időjárás karantén­I I jában. Valamennyit hűlt a levegő, mert a presszó ab­lakai bepárásodtak. így ka­jütablakot törlünk rajta a kilátás érdekében. A közeli lámpa szorgalmasan vált pi­ros, sárga, zöldre, nem ázik be, mint a telefon, mondja Laja. a kiérdemesült, hajda­ni polgáriskolai tanár, ok­tatva Zolit, aki nemegyszer állt szemközt az operai kö­zönséggel, hogy Borisz Go­dunov lelkiállapotáról basz- szus hangján juttasson el in­formációkat hallgatóinak, mint a legboriszabb Borisz (kiemelés tőle). Zoli nem reagál az évődésre, kilép a cipőjéből vízcsorgatás cél­jából. valamennyi volt is benne. Laja nem utánozza. neki mindkét talpa lyukas, abból kifolyik magától. A helyzethez illően a borsodi világosnál maradunk, amely ugyan nem hólyagzott, mint a kinti zápor, de a hűtés gyengesége miatt bő habbal fut túl a poháf peremén. Laja szerint így csordul túl a pohár. Azt hittük. nem vettük észre a villámlást, mert csak a csattanást hal­lottuk, de a kajütablakon át láttuk, hiába szorgoskodik a közúti lámpa: villamos, au­tóbusz. néhány gépkocsi (mi­kor már minden vezető ki­szállt, akkor még egy Sko­da- is érkezett, s beszállt a két reflektora erejéig) az össznépi találkozóba. Laja szerint nem kel) kimenni, innen is jól látunk, külön­ben is esik. Odakinn ennek ellenére is akad bőven kí­váncsiskodó. Már csak a vil­lamos és az autóbusz tetejét látjuk. Másrészt azért sem kell kimenni, mert erre meg­vannak a hivatottak (már szirénáznak is a rendőrök), csak zavarnánk őket a hely­színelésben. Közben az agyagszobrász, Sztyepánka is begőzölgött a Margarétába, tőle vettük a hírt, valaki van a villamos alatt (akkor szi­rénázott már a mentőkocsi is), de hogyan jött össze a kázus, az egyáltalában nem volt világos: a gyalogos szán­ta-e el magát az alákerülés- re. s ő okozta az egészet, vagy a villamos, és a busz gyűjtötte maga mögé az au­tókat. s a villamos alatti honpolgár csupán statiszta. A villamost mindenképpen fel kell emelni a gyalogos­ról. hozta a hírt egy, á piac irányából menekült szatyros hölgy (akkor már a tűzol­tók is szirénáztak). Sztye­pánka közben beleivott Zoli világosába, s csupán bará- tian hangzott el bosszús basz- szus hangon: nincs kedved kimenni, mintázni? A presz- szóba egyre többen érkeztek (az áldás továbbra is ömlött), így újabb hírt kaptunk: fér­fi hever a sárga kocsi alatt, de él; az. hogy nyugdíjas az istenadta, megráz bennünket. Talán mégis oda kellene mennünk. Ez komolyan vet­te. hogy a nyugdíjas piros­ban is átmehet — méláz el Zoli. miközben visszalép a cipőjébe. Odakint magasba emelkedik a piros kocsi da­rus emelője, láncok lógnak alá, aztán lassan megemel­kedik a villamos eleje, mint­ha ki akarna látni a tumul­tusból, ha lehet, merre in­duljon. Ehhez kellett daru? — zsörtölődik egy izompa­csirta a fejünk felett átha­jolva. — Tízen-tízen egy ol­dalon. aztán hórukk . . . Már emeli is a sörösüveget. A presszó jócskán tele van esőbeverte vendéggel (el ne álljon akár egész nyá­ron. érezzük magunkon a tulajkisasszony legelő tekin­tetét. esetleg lehetne vala­mivel több baleset is. de ezt is csak gondolja). Újabb hírnök jön. Ezt a mázlistát! — lihegi! A tűzoltók nem tudták áthúzni a villamos alatt ömlő vízben a lánco­kat. Képzeljék, akkor ki­szól a kocsi alól a pacák: ide a végeit szakik, majd én összekapcsolom-. . . Alaposan megl'ürdött a kis öreg, de egy karcolás sem esett raj­ta .. . Mázlista. Így aztán a mentők potyára szirénáztak A kajütablakon látjuk. a rendőröknek azért akad dol­guk. elterelnek, mérnek. a 9 szemtanúk közül meg egyre | többen menekülnek be a Margarétába. Itt bent mond­ják a magukét. Ki a fene szereti az idejét fecsérelni jegyzőkönyvezéssel, meg ta­núként. Már a kisöreg is eliszkolt. sikerült neki. pe­dig megint pirosban ment át. Ezen már cinkosan rö­högnek. Na látjátok? —mor­dul Zoli basszusa. Ügy ér­zem magamat, mint a foci­meccsen, a lelátón. Azok hu- szonketten rúgják, mi meg itt mondjuk a magunkét.. . Laja. rendszerető tanár lé­vén összefoglalja az elmúlt 45 perc tanulságát: Nem mentek volna semmire a legalul lévő közreműködése nélkül ... A godunovi basz- szus kérdésére: ez lehetne netán egy társadalmi ke­resztmetszet is? — Nem — ad választ Laja. mert hirte­len eláll a zápor, a nap is kisüt (a kisöreg mehet va­lahova ruhát szárítani), meg-, indul a forgalom, a bámész­kodók loholó járókelőkké változnak. Mivel már ko­rábban fizettünk, mi is me­hetünk a fenébe. * • Benkö Károly METSZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents