Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 19., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) te az SZKP vezetése azon fáradozik, hogy a mezőgaz­daságban is sikerüljön be- vezetni a gazdálkodás kor­szerű formáit, mert ezen múlik az élelmiszerprogram teljesítése. Utalt arra is, hogy ebből a szempontból is óriá­si jelentőségű a közelgő szov­jet pártértekezlet. Ügy fogal­mazott, hogy a peresztrojka első szakasza lezárult, amely körvonalazta a célkitűzése­ket, s most ezek megvalósí­tásán a hangsúly. Elmondta azt is, hogy Ma­gyarország a szocialista or­szágok között exponált he­lyet foglal el, a reformer hí­rében áll. A szovjet nép ér­dekelt abban, hogy hazánk­ban sikerüljön a reform megvalósítása. Ezt követően Barta Alajos köszönte meg a tájékoztatást. mint kifejtette, az SZKP tö­rekvéseit. a Szovjetunióban zajló folyamatot a megye közvéleménye is nagy fi­gyelemmel kíséri. S bízunk abban, hogy ezek a törekvé­sek megvalósulnak. Mini mondotta: a lakosság nagy érdeklődéssel és figyelemmel várja a pénteken kezdődő or­szágos pártértekezletet, s bí­zik abban, hogy ez a fórum, valamint az általa újjává­lasztott Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság elvégzi a reá váró fel­adatokat. Ezután a Vilati egri gyárát kereste fel a fökonzul, ahol fogadta őt Farkas József, az egri városi pártbizottság titkára, Debreceni Tibor igazgató és Mészáros László pártvezetőségi titkár. Az üzemlátogatáson többek kö­zött megtekintette azokat a termékeket is — így a mik­roprocesszoros vasúti hely­foglaló eszközöket és a dízel­motorok diagnosztikai beren­dezéseit —, amelyek iránt nagy érdeklődést tanúsíta­nak a szovjet partnerek. Deb­receni Tibor tájékoztatójá­ból többek között megtud­hattuk, hogy o Szovjetunió­ba exportálják a legnagyobb mennyiségű árut. Egyébként e gyár technológiáját ela­vultnak minősítette, mint megjegyezte, nagy gondot fordítanak a fejlesztésre, ezért 6,5 millió dolláros vi­lágbanki hitelért folyamod­tak. Ha ezt megkapják, le­hetőség nyílik a nyugati ex­portra, s korszerűbb termé­keket szállíthatnak a szoci­alista országokba is. A következő állomás a Csepel Autógyár 3-as számú egri gyára volt, ahol Deme­ter Pál igazgató számolt be tevékenységükről. Egyebek között kitért arra is, hogy az utóbbi 12 évben hat alka­lommal kapták meg a Kiváló Gyár kitüntető címet. Ennek is tulajdonítható az, hogy a hazai szakemberek egyönte­tűen úgy fogalmaztak: ha hazánkban személygépkocsi- gyártás lesz, ahhoz a sebes­ségváltó alkatrészek előállí­tására a Rába mellett ez a gyár a legalkalmasabb. így érthető, hogy a tervek sze­rint kooperációban készülő Zaporozsecek gyártásával kapcsolatban őket is megke­resték Mire a gyár szakem­berei eljuttatták elképzelése­iket, terveiket az illetékes ipari Minisztériumhoz. A jelenlegi helyzet nem sok reménnyel kecsegtet, mivel számukra nem tűnik nyere­ségesnek a vállalkozás. A jelenlegi stádiumban a ter­mékükért felajánlott összeg még az anyagköltséget sem fedezi. Az előrelépés érdeké­ben további tárgyalások szükségesek. Az eseményen részt vett Popovits Ferenc pártvezetőségi titkár is. Ezután itt is gyárlátogatá­son vett részt a főkonzul, majd az Egervin árnyékszalai főpincészetébe látogatott, ahol Vágási Bertalan, a bor­kombinát termelési igazga­tója és Rózsi Miklós pártve­zetőségi titkár adott tájékoz­tatót. Ezt követően Darcsijev Nyikita Ivanovics elutazott megyénkből. Látogatás a Csepel Autógyár egri gyárában n debreceni fökonzul Egerben Megnyitotta kapuit a BNV Mar jai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter megnyitja a BNV-t (Fotó: Szántó György) (Folytatás az 1. oldalról) tanácsadással, kollektív ak­ciók szervezésével — az el­ső lépéseikkel próbálkozó vállalatokat. Jó alkalom er­re a BNV is, hiszen ekkor ..házhoz jön" a világpiaci ke­resletnek és kínálatnak a magyar népgazdaság szá­mára fontos része. Arra is utalt, hogy az idegen országbeli partnerek­nek sem közömbös, miként alakul hazánk helyzete. Az együttműködés távlatai ak­kor biztatóak, ha Magyaror­szágot politikailag szilárd, saját helyzetével józanul szá­mot vető. reális programot követő, izmosodó gazdaságú országnak tekinthetik. Hang­súlyozta, hogy nő a magyar népgazdaság összefonódása a világgazdasággal. A kapcso­latok fejlesztéséhez azon­ban egyenlő elbánás, disz­krimináció mentesség, a mes­terséges piaci hátrányok meg­szüntetése szükséges. A KGST-vel összefüggésben ki­fejtette, hogy annak gyöke­res átalakítását hazánk kez- deményezően és erőteljesen támogatja. A szocialista or­szágok integrációjában nagy tartalékok rejlenek, amelye­ket megfelelő eszközökkel főként átfogó monetáris re formmal, a piaci elemek erő sítésével lehet kibontakoz- tatni. A Közös Piaccal ki alakítandó viszony, az e té ren folyó tárgyalások kulcs kérdése egyenrangú leiként való kezelésünk. Befejezésül arról szólt, hogy a KGST és az EGK re mélhetően hamarosan meg­kezdődő együttműködése megteremtheti a feltételekül néhány, fontos összeurópai együttműködési program ki­alakításához és végrehajtó sához. Ennek utána a miniszter elnök-helyettes megnyitotta a BNV-t, a résztvevők körsé­táját követően pedig — 14 órakor — a vásárváros ka­pui kitárultak a nagyközön­ség előtt is. A rangos eseményen fel­vonultatták termékeiket He­ves megye vállalatai is. Az egri Frnomszerelvénygyár standján ott láthattuk töb­bek között a 170-es típusú siklóhengereket és a Leib- fried lineáris egységeket, míg a Vilati egri gyára a frekvenciaváltó aszinkron- motor-hajtót, a CNC-vezérlé- sű szikraforgácsoló vezérlőt, valamint az expressz hely­foglaló mikroprocesszoros változatát mutatta be. A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyára az MRF 18 típusú, modulelemekből ösz- szeépített minirobotot, vala­mint a Diómat mágnestáras adagoló makettjét „kínálta" a látogatóknak. Ez utóbbi berendezés egyébiránt vi­lágcsúcsot is tart: óránként ugyanis százezer alkatrészt képes megmozgatni. Az ér­deklődők találkozhattak még az Egri Vasöntöde gömbgra­fitos és hagyományos önt­vényeivel. a KAEV egri és gyöngyösi gyárának termé­keivel. az Egri Fém- és Elektromechanikai Kisszö­vetkezet csomagológépeivel, a Mátra—Nyugat-bükki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság kérgező. aprító, brikett­tároló gépeivel, illetőleg az általuk gyártott dobaprító- val. De jelentkezett még szű- kebb hazánkból az apci Qualitál Könnyűfémöntöde, a Mátra Gázbetongyár, az 1SG gyöngyösi gyára, a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Szö­vetkezet, továbbá a Dunai Vasmű leányvállalata, a Lő­rinci Hengermű is. Nagy érdeklődés kísérte a Video­ton bemutatóját is. hiszen e nagy cég — egyebek mellett — kiállította a Népújságnál már bevált elektronikus szer­kesztőségi rendszer egy rész­letét. Ma délelőtt tartják az el­ső szakmai napot, és sor ke­rül hazai és külföldi cégek sajtótájékoztatójára, illetőleg gépbemutatóra is. Hidraulikus kivágógépek és táratoglaló berendezés a KAEV standján rC Külpolitikai kommentárunk j— Kína: kettő vagy négy keréken A KÍNAI AUTÓIPARNAK a kísérleti nyúl szerepe ju­tott — nem kisebb feladat nehezedik rá, mint az, hogv rajta próbálják ki a vegyes vállalati formák másutt is alkalmazható legjobb formáit. A gépkocsigyártó nagy­hatalmakkal közös vállalkozásban már eddig is készüli néhány százezer kínai autó. az egyrmilliárd lakos többsé­gének azonban még évtizedekig be kell érnie két kerék kel. mert a kerékpár továbbra is a legfontosabb közle kedési eszköz marad. Pekingben vérmes reményeket fűznek ahhoz, hogy az autógyártás töltheti be a húzóágazat szerepét, amelynek segédletével a világ legnépesebb országa felzárkózhatna a „négy tigris”, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Szinga­púr ipari fejlettségi szintjére. Egyelőre azonban túlságo san sok vállalat, túlságosan kevés autót gyárt: összesen hetvenhárom üzemben foglalkoznak autóipari termékek előállításával, de az országban ehhez képest szerény mennyiségű, mindössze 440 ezer gépkocsi készült tavaly A pekingi kormány illetékeseivel ez idő szerint tizen egy nagy cég folytat tárgyalásokat a közös autógyártás­ról, olyanok, mint a japán Nissan és Toyota, az olasz Fiat, vagy a francia Renault. Az ajánlatok kisebb-na gyobb alkatrészgyártástól egészen addig terjednek, hogv a General Motors és a japán Fuji Heavy Industries évi 300 ezer személygépkocsit előállító gyár felépítésére tett közös ajánlatot. AZ ELSŐ FECSKÉK azonban már befészkelték magukat a kínai autóiparba: a Volkswagen már 1984-ben szerző­dést kötött a sanghaji traktor- és autógyárral, s a vegyes vállalat az idén 15 ezer autót bocsát ki. A pekingi autó­gyár már egy évvel korábban megegyezett az American Motors céggel — amelyet tavaly a Chrysler felvásárolt — és szerelőszalagjairól tavaly 3Ó ezer dzsip gördült le. A Csilin tartománybeli első kínai autógyár harmincéves ereiben új vér csörgedez, mióta az ágazat legöregebb vállalata tavaly szerződött a Chryslerrel, és 1990-től 300 ezer motort gyártanak majd közösen. Egyik külföldi beruházónak sem kell eladási nehézsé­gektől tartania: Kínában négy-öt ezer lakosra jut egy autó és a kereslet óriási, a virágzó feketepiacon csillagá­szati összegeket lehet kapni egy-egy négykerekűért. A nyolcvanas években különösen megnőtt a kereslet, mert a gazdasági nylitás eredményeként jelentősen megnőtt egyes rétegek jövedelme, és feloldhatatlannak látszó el­lentmondásba kerültek egyrészt a hazai kereslet minél gyorsabb kielégítéséhez, illetve a kínai részesedés növe­léséhez és az exporthoz fűződő érdekek. A szerelőszalagról legördülő gépjárművek számát úgy lehetne a leggyorsabban növelni, ha az alkatrészek az utolsó csavarig csomagban érkeznének Kínába, s csak az összeszerelésük folyna az országban. A jelenlegi ár­arányokat tekintve ez is meglehetősen kifizetődő, hiszen a tízezer dollárért vásárolt komplett alkatrészkészletből összeszerelt autók 27 ezer dollárnak megfelelő összegért is vevőre találnának Kínában. AZ IPARFEJLESZTÉS ÉRDEKE viszont a hazai része­sedés növelését kívánná. A Sanghajban gyártott Volks vvagenekben a kínai alkatrészek most 13 százalékot, a Pekingben összeszerelt dzsipekben pedig 19 százalékot tesznek ki. Ha ezt sikerülne feljebb tornászni, akkor ér­tékes devizát takaríthatnának meg más nyugati licencek és technológiák vásárlására. Azzal, például, ha a pekingi autógyár 19 helyett 37 százalékban építene be hazai al­katrészeket az amerikai minta szerint gyártott terepjá­róiba, évente 37 millió dollár szabadulna fel. A külföldi partnerek azonban ragaszkodnak hozza, hogy ezek a részegységek legalább ugyanolyan jók legye­nek, mint az eredetiek, s ezt egyelőre ritkán sikerül tel­jesíteni. A Volkswagen illetékesei beszámoltak arról, hogy a kínai partnerek felkínálták: ezután az általuk gyár­tott fényszórót szereljék az autóra. A nyugatnémetek ál­lítása szerint a kipróbálásra átvett lámpáknak azonban sajnos volt egy apró hibájuk: automatikusan kikapcsol­tak, amikor a kocsi valamilyen kivilágítatlan tárgy felé közeledett éjszaka. A helyi beszállítások feletti vita azonban csak egy ré­sze az idegenek és a hazaiak között lépten-nyomon fel­lángoló ellentéteknek. A sanghaji Volkswagen-képviselel vezetői — például — megtagadták, hogy a dolgozók bé­rének tíz százalékával egyenlő összeggel hozzájáruljanak egy új biztosítása alaphoz, amelyet a munkanélküliek megsegítésére hoztak létre. Arra hivatkoztak, hogy eszük ágában sincs a pénzt befizetni, amíg nem kapnak szabad kezet, hogy kiket alkalmazzanak és kiket bocsátanak el A KÍNAI VEZETŐK KÖZÖTT sem teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy mi a fontosabb: egyesek min­denáron növelni akarják a kínai alkatrészek részarányát a vegyes vállalatok által gyártott termékekben, mások viszont annak a hívei, hogy mindenkor a gazdaságossági megfontolásokat, állítsák az előtérbe. Abban viszont meg egyeznek, hogy a különleges övezeteknek és a vegyes vál­lalatoknak a kirakat és a követendő minták szerepét kell betölteniük. Szűcs D. Gábor Szovjet hajótűz Oszakában Tizenegy utas életét vesz­tette, egy személy eltűnt, 35 pedig súlyos sérülésekkel kórházba került egy, az osza­kai kikötőben horgonyzó szovjet utasszállító hajón szerdán hajnalban kitört tűz következtében. A Priamurje nevű 4870 tonnás hajón 295 diákturis­ta Japán körüli utazáson vett részt. A fedélzeten raj­tuk kívül 129 főnyi személy­zet tartózkodott. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tü­zet. amely az egyik kabin­ban keletkezett. A tűzeset­ről beszámoló Kyodo hírügy­nökség szerint a lángokat a tűzoltóság és a tengerészeti biztonsági őrség együttes erőfeszítései ellenére sem tudták megfékezni még reg­gelre sem. Az utasok döntő többsége a tűz keletkezése után sértetlenül el tudta hagyni a Vlagyivosztokból érkezett és Hokkaidóra tar­tó hajót. A lángokat csak helyi idő szerint szerdán délben, a tűz keletkezése után csak­nem tizenkét órával sikerült eloltani. Az égési sérülést, illetve füstmérgezést szenve­dett utasokat nyolc oszakai kórházban ápolják.

Next

/
Thumbnails
Contents