Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

4, NÉPÚJSÁG, 1988. április 12., kedd Hétezer év gyégyít a vízben AZ EGRI REUMAKONGRESSZUS ELŐTT Beszélgetés dr. Bereczki Jánossal A Magyar Reumatológusok Egyesülete jubileumi vándor- gyűlését szeptemberben, Egerben rendezi. Nagy szakmai megtiszteltetés ez a városban dolgozó szakorvosok számára: tevékenységüket ismeri el ez a gesztus. Az országban má­sodikként alakult 1965-ben a barokk városban reumaosztály, amely magas színvonalon dolgozik ma is. De az adottságok még ennél is többet kínálnak: valódi fürdőváros, gyógy- idegenforgalmi központ alakulhatna ki. Azért kerestük fel dr. Bereczki Jánost, a megyei kórház reumaosztályának ve­zető főorvosát, hogy a múltról, jelenlegi munkájukról és terveikről érdeklődjünk. — Amikor a hatvanas évek közepén megszervező­dött osztályunk — idézi a kezdeteket —, dr. Agyagási Dezső, az első tényleges fő­orvos teremtett itt egy is­kolát. amellyel megalapozta a jó hírnevet. Az külön sze­rencse, hogy a törökfürdő hozzánk tartozik szervezeti­leg, megadva szépségével a kezelés különleges varázsát is. Egyébként ezen a helyen még az oszmán uralom előtt is létezett hasonló építmény: a püspöki-érseki levéltárban nyomát lehet lelni. Amikor egy ízben itt járt a török nagykövet, elmagyarázta, hogy ősei úgynevezett ili- dzsát és hamamot, azaz ri­tuális és tisztálkodási fürdőt használtak. A mienk az előb­bi kategóriába tartozott. Ideális hatás — Sok jót hallottam már az egri víz gyógyító erejé­ről. De miben is áll ez. mit mond erről a szakember? — Már az nagyon jó, hogy két medencében is forrás fa­kad, amelyből 30—31 fokos víz tör fel. Ha melegebb volna, megviselné a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket, ha viszont hi­degebb lenne, a mozgáskor­látozottaknak okozna nehéz­séget. így viszont mindenki­nek jó. A gyógyhatás 7 ezer év alatt alakult ki. ezt szén- izotóp-vizsgálattal derítettük ki. Ennyit tölt a víz a bükki tározókban, s míg a víznye­lőkön át a föld alá szivárog, sok ásványi anyagot old fel. Enyhén radioaktív, béta-su­gárzó: ebből következik, hegy gyulladáscsökkentő ha­tású. A tapasztalati eredmé­nyességén túl. a Budapesti Kertészeti Egyetem segítsé­gével most is végezzük vizs­gálatát. — Ezek szerint nem cso­da, ha sokan arról beszél­nek: nagy lehetőséget sza- laszt el Eger, ha nem válik fürdővárossá. Hogy véleke­dik erről? — Osztom ezt a nézetet. Nagyon jó volna, ha erőtel­jesebben elindulna a gyógy- idegenforgalom. A kórház igazgatósága és a megyei fő­orvos is támogatja elképze­léseinket. Az idegenforgalmi cégeknek kellene határozot­tabban lépniük. Ügy vélem, igen jelentős pénzforrás le­hetne ez, ráadásul valutá­ban. Aki fürdőkúrára érke­zik. az nem mozgásképtelen. A kezelés mellett még szí­vesen részt vesz különböző programokon, művészeti ese­ményektől kezdve, a pince- látogatásokig. Orvosolható gondok — Többen szóvá teszik, hogy így is túlterhelt a tö­rökfürdő. Megvalósítható-e ez az elgondolás, amiről az előbb beszélt? — A túlzsúfoltságot az is okozza, hogy a városi tisz­tasági fürdő bezárt. Az idős emberek szinte kivétel nél­kül küszködnek reumatoló­giai gondokkal. Ezek megol­dása csak ránk maradt. Fo­gadásuk orvosilag nem in­dokolatlan, de ezzel a szük­séglettel nehezen tudunk lé­pést tartani. Nagy köny- nyebbség volna, ha újból lé­tezne ilyen fürdő. Egyébként osztályunk 48 ágyas, s szin­te mindig telt ház van. Igyekszünk aktív reumatoló­giát megvalósítani, hogy mi­nél gyorsabban kikúráljuk és elbocsássuk betegeinket. A Dr. Bereczki János: „Fürdő­város lehetne Eger” (Fotó: Koncz János) törökfürdő vonatkozásában viszont át lehetne szervezni — kellő érdeklődés esetén — a fogadás rendjét, hogy meg­feleljünk a gyógy-idegenfor- galom igényeinek. — Úgy tűnik, valóságos népbetegséggé váltak az ilyen jellegű problémák. Nagy le­hetőségek rejlenek az ide­genforgalomban is. Nem te­szi-e mindez szükségessé az osztály bővítését? — De igen, feltétlenül. Már nem kielégítő ez az ágyszám, a duplájára volna szükség. A megyei tanács egészségügyi osztálya is ér­zi ezt. már egyeztettük el­képzeléseinket. Valószínűleg emeletráhúzás és tetőtér­beépítés volna a legjobb megoldás. De gondolkodunk az előrelépés másfajta mód­ján is. így feltétlenül szö­vetséget kell keresnünk a SZOT-szállóval, amely mel­lettünk épül. Nekik is szük­ségük lesz majd a mi támo­gatásunkra. ezt valahogy vi­szonozhatják számunkra. Ezenkívül az üzemegészség­ügyi szolgálatoknak is adunk segítséget, hogy helyben is végezhessenek fizikoterápiás kezelést. Üj megoldásokat kell keresni, hogy csökken­jen a táppénzes napok szá­ma. Jelenleg ugyanis ilyen szempontból nagyon kritikus a helyzet: az ilyen jellegű betegségek a második-har­madik helyet foglalják el a munkából tmló kiesés oka­ként. Az ellátás javulása enyhítené a gyárak és üze­mek gondjait. Óriási érdeklődés — Nem kevés tehát a te­endőjük. Mégsem véletlenül került ide ez a nagy jelen­tőségű konferencia. Gondo­lom, ezt tudományos mun­kájukkal is kiérdemelték ... — Szakmailag jelentős háttér az úgynevezett Agya- gási-iskola. A diagnosztiká­ban is jelentős eredménye­ket értünk el, például a po­larizált fényű mikroszkó­punk a köszvényről árulhat el sóikat. De egyéb kutatá­sokat is végzünk, így példá­ul a reumatológia és a ge­netika kapcsolatáról. Az OR- FI után először itt használ­tunk fel számítógépes prog­ramot orvosaink számára, még külön tanfolyamon is részt vettek. Ezek, s a már eddig említettek jelentenek akkora vonzerőt, hogy min­den eddiginél nagyobb sza­básúnak ígérkezik a reuma­tológusok összejövetele. — Amiről eddig szóltunk, az mind azt igazolja, hogy itt nem szűkebben véve egy orvosi szakma ügyéről van szó. hanem nagyon is az egész város, s a megye ér­dekéről. Hol tart a kongresz- szus szervezésében? — Már több mint 330 je­lentkezőt számoltunk össze, ennyi szakember még egyet­len ilyen tanácskozáson sem volt. Szeretnénk minél gaz­dagabb szakmai és kulturá­lis programot biztosítani szá­mukra. Már felajánlotta tá­mogatását az egri oktatási igazgatóság, de már néhány vállalat is. Számítunk min­denki segítségére, hogy to­vább gazdagíthassuk a ren­dezvénysorozatot. Felkeres­tem több számítógépes cé­get. hogy bemutatót szervez­hessünk. A komputer lényege­sen egyszerűsítheti az admi­nisztrációt, s imég sok más­ban is sokat segítene. Azt reméljük, hogy ma­gáénak érzi majd ezt a kon­ferenciát a tájegység, s olyan színvonalat valósítha­tunk meg, hogy sokáig em­lékezetes marad a résztve­vők számára ez a találkozó. Gábor László Születő népszokásaink Ismert tény, hogy déd­anyáink, ükapáink minden­napi életének szokásait el­fedte az idő, már csak könyv­tárak mélyén őrzött népszo­kásgyűjtemények vallanak a régmúlt idők érdekessé­geiről. Pedig nem ártana fel­eleveníteni a régi hagyomá­nyokat. Hogyan? Hát így! TUSKÖHÜZÁS — Ha a fa­luban abban az évben nincs lakodalom, no meg a Pest­ről kitelepített üzem nem fizet nyereségrészesedést, húshagyó kedden a pártában maradt lányokkal és a vesz­teséges üzem vezetőivel tüs­köt húzat a népfrontba tö­mörült lakosság. A legala­csonyabb bérfekvésű legé­nyek tuskót kötöznek az üzemvezető meg a termelési felelős oldalára, rossz, lyu­kas edényekkel csörömpölve, ostort pattogtatva, bérlistát lobogtatva végigvezetik őket a falun. A tanácsháza előtt megállnak, tréfás rigmusok kíséretében szociális segélyt kunyerálnak. Csőd, szanálás esetén a felelősöket gyász- huszár jelmezbe öltöztetik, és megtáncoltatják, miköz­ben a pártában maradt lá­nyokat a nápfrontelnök, aki egyben a helyi plébános, megtanítja batikolni. CSATRANGOLÁS — Ha valamelyik helyi vezető — legyen az tanácstitkár, is­kolaigazgató, vagy téeszel­nök — cselekedeteivel eltér a kialakult értékítélettől, megsérti a szocialista erköl­csöt, a környék lakói ham­vazószerdán, tavaszi sátoros ünnepen, esetleg virágvasár­nap a vétkes háza elé vo­nóinak kereplőkkel, és gu- nyoros kiabálásokkal nyilvá­nosan kigúnyoljék az ille­tőt. Miközben az általános iskolások kórusa Húzzon össze a vizes görcs kezdetű csúfolót énekli, az ajtóban megjelent ünnepeltet vízzel lelocsolják, pokrócba csa­varva kicipelik a csordakút- hoz, és az ököritatóban meg­mártják.. Ha nagy disznóság van a pasas füle mögött, ak­kor a csatrangolók közül a legerősebbek a községi szip­pantókocsi tartalmát gúnyos dalok, bökversek kíséreté­ben a közös vagyon dézs­málásából épült villa, eme­letes ház falára fröcskölik. BORBÁLAÁG — A piac iránt érzéketlen termékgyártó gazdasági szakemberek de­cemberiben, Borbála-napkor mezítláb, ingben, gatyában kimennek a kertbe, és ki­lencféle gyümölcsfáról egy- egy ágat törnek. Cédulákra felírják a gyártásra szánt új termékek legfőbb adatait, majd a cédulákat az ágakra aggatják. Azt a terméket kell gyártani, amelynek ne­ve alatt a vízbe rakott ág karácsonyig kizöldül. Ha a termék ennék ellenére nem kel el a piacon, a vezetőt érdemei elismerése mellett áthelyezik a gyümölcsöskert­be. Éjjeliőrnek. GERGELYJÁRÁS — Ger­gely napján a középkorból ismert szokás folytatásaként az iskolásgyerekek adomány- gyűjtő körútra indulnak a településen. Házról házra járva, természetbeni adomá­nyokat gyűjtenek az iskola- mesterek, a tanítók számára. Nőgyógyászok, butikosok, vá­sározó kiskereskedők, pan­ziósok, szóval a telepiülés új­gazdagjai előtt a gyerekek tréfás jelenetekkel, a Bib­liából vett könyörgésekkel tarkított műsort rögtönöz­nek, majd lencsét, babot, tojást kapnak ajándékul ta­nítóik részére. Néprajzos szakemberek jelzései szerint a közeljövőben egyes vidé­keken a gyerekek más, ugyancsak „alacsony bénfek- vésű” értelmiségi rétegek részére is elkezdik a kunye- rálást. REGÖLÉS — Tél közepén, karácsonykor, újév táján serdülő fiúk, legények és fel­nőtt férfiak láncos bottal, köcsögdudával, furulyával, gitárral felszerelve szövet­kezetről szövetkezetre, intéz­ményről intézményre járva termelésserkentő, termék- váltást varázsló köszöntőket adnak elő. A vendéglátó­vezetőnek és egész háza né­pének hathatós munkaerő- gazdálkodást kívánva múl­tunk nevezetes eseményeit varázslatos történetekben adják elő. Legismertebb hős­tetteinket az Évszázad mér­kőzése, az Évszázad képlo­pása, az Évszázad leghosz- szabb áremelési sorozata, az Évszázad legnépszerűbb bruttósítása címmel elevení­tik fel. Gazdag jutalom ese­tén jósolnak is: szanálásra ítélt szövetkezetek, vállala­tok neveit, leváltásra érett vezetők névsorát, a várható áremelések mértékét is bele­dalolják mondókájuk refrén­anyagába. ÁLARCOS ALAKOSKO­DÁS — Ha a tanácshoz, vál­lalathoz, szövetkezethez kül­földi vendégek érkeznek, programjuk színesítésére a település lakói látványos ala­koskodást rendeznek. Meg­adott jelre betyárnák, ci­gányasszonynak. kéménysep­rőnek, koldusnak, bohócnak öltözött munkavállalók és munkanélküliék lepik el a tárgyalótermet, és körülug- rándozzák a vendégeket. Nyugati országból jött láto­gatóknak alkalmilag össze­tákolt panaszfalnál adako­zásra buzdító kolduséneket, kéregető nótát, adósság-át- ütemező rigmust adnak elő, s a rubelelszámolású testvér­országok küldöttjei előtt pe­dig rongyrázó, dicsekvő szö­vegeket kántálnak. Gazda­sági körülményeinkről, lehe­tőségeinkről gyárlátogatás, falubejárás helyett „Bruttó bérért nettó róbot, Mindenki lop, én is lopok!” — kezde­tű rigmussal adnak tájékoz­tatást a kíváncsi idegennek. Hadd szédüljön, hadd fo­rogjon! Kiss György Mihály Mindig voltak és lesznek megrögzött borúlátók. Kép­viselőik ma fennen hangoz­tatják. hogy vészesen csök­ken a költészet iránti érdek­lődés. Néhány an már a Vers halálát is rebesgetik, s meg- kondítják azt a jelképes vész­harangot. Vitatkozom velük, mert nincs igazuk, hiszen a líra iránti vonzalom az emberi­ség esi. ösztönös vágya, mi­vel a ráhangolódás eleink sok évezredes óhaja, amely ott szunnyad napjaink pol­gáraiban is. Talán nem tud­nak róla, nem kérkednek ve­le, ám akaratlanul is szom- júhozzák a költemények kí­nálta sajátos katarzist. Le­hetnek hullámvölgyek, de ezeket törvényszerűen kö­vetik a felfelé ívelés, az emelkedő görbe. Ezt a meggyőződést erő­sítette bennem a A világlíra Tisztelem Gyárfás Mik­lóst, mert azon kevesek kö­zé tartozik, akik ismerik a színpadi hatás, a darabírás fortélyait. Valaha nemcsak tehetségével tarsolyában in­dult a siker felé. hanem az­zal is tisztában volt, hogy szakmájának fogásait illik, sőt kötelező elsajátítania ah­hoz, hogy a babérért folyó versenyben esélyesként lép­hessen a porondra. Kétségkívül bravúrosan bonyolítja a cselekményt, talpraesetten építi fel a szi­tuációkat, rutinosan festi a karaktereket. Az az érzésem, hogy még magasabbra jutott volna, ha nem elégszik meg a fel­szín zsongitó muzsikájával, hanem vállalja a kockázatot, s a mélységek birodalmában is portyázik. Ha ekként cse­lekszik. akkor írásai gondo­lati eredetiségükkel is el­bűvölnének minket. Az efféle „kirándulások­tól” azonban a legtöbbször ódzkodott, azaz ritkán szem­besült az ezerarcú valóság töprengésre késztető, vívó­dásra sarkalló, hamisítatlan megtisztulást ígérő össze­függéseivel. Ez a magyarázata annak, hogy rádiókomédiája a Ha­lálugrás — ezt szombaton délután ismételték — nem több lélektanilag indoko­latlan. öncélú játéknál. Fő­hőse Flórián az ókori görög irodalom 117 kilós, kiábrán­dult, életunt tudósa öngyil­kosságra készül, s ennek színhelyéül stílusosan Hel- laszt választja. Arról azon­ban nem értesülünk, hogy mitől szenved, mi bántja. gyöngyszemei című sorozat szombat délutáni blokkja. Ennek keretében Lukács Sándor és Mécs Károly tol­mácsolta Jules Supervielle mívesen csiszolt ékköveit. Dávid Gábor Csaba érdeme az. hogy ezeket káprázatos összhatású füzérbe rendel­te. Jóvoltából százezrek­hez került közel az a poéta, aki egyénien reagált korá­nak eseményeire, aki ki­mondatlanul is hirdette a Szépség léleknemesítő vol­tát, aki hitt abban, hogy mesterien megmunkált üze­netei eljutnak a címzettek­hez, s tovább rezdülnek ben­nünk. Vele értek egyet, nem a szellemi pánikkeltőkkel... Méghozzá úgy. hogy nem va­lamiféle kincstári optimiz­mus vezérel. holott elsősorban elhatározá­sának motívumaira lennénk kíváncsiak. A szerző azon­ban adós marad az érvek­kel, s természetesen a tár­sadalomkritikával is. Leg­feljebb arra hivatkozik, hogy általában az elvtelen karrieristák érvényesülnek, lekörözve a kivételes képes­ségű. egyértelműen tisztes­séges személyiségeket. A megállapítás aktualizálásá­tól is megriad, mert gyor­san hozzáteszi, hogy ez min­dig így volt. Eddig terjednek a „me­részség” határai. Azt azon­ban sejti, hogy valamit ad­nia kell a feltétlenül hiány­zó tartalmi csemege helyett. Következnek hát a két­ségkívül elismerésre méltó akrobatikus mutatványok. Lankad a figyelem? Semmi baj. fűszerként segítenek a sci-fi mitológiával társított ízei. Valamennyi tipp. lelemény a javából. Le a kalappal az attrakció előtt! Záróakkordként .szóba se jöhet más csak a diszkrét hepiend. Professzorunk ta­lálkozik egy ifjú hölggyel, aki partnerként kezeli. A folytatást bízzuk a hallgató­ra! Egyikünk sem fantázia- szegény, ám az ürességet va­lamennyien érzékeljük. Nem lettünk se bölcsebbek, se okosabbak, se gazdagabbak. A szappanbuborék a sem­mibe pattant, az illúziónak vége. Sajnáljuk, hiszen mást reméltünk. Nemcsak cizellált zenélő dobozt, hanem jellemünket csiszoló dallamokat js . ■.. Pécsi István Majdhogy öncélú játék A tartalmas diszkóműsorok érdekében Lemezbemutató tanfolyam A KISZ Heves Megyei Bi­zottsága és az Országos Szó­rakoztató Zenei Központ Heves Megyei Kirendeltsé­ge július 25—30. között in­tenzív lemezbemutató tan­folyamot szervez a felső- tárkányi politikai képzési központban, amelynek végén, vizsgával lemezbemutatói engedélyt lehet szerezni. A tanfolyam célja, hogy elméleti és gyakorlati isme­reteket nyújtson azoknak a fiataloknak, akik tehetséget éreznek a tartalmas diszkó­műsorok összeállításához és előadásához. Az 1500 forin­tos részvételi díj tartalmaz­za a szállás, étkezés és ok­tatási költségeket. A vizsga- díj ezen kívül 1000 forint­ba kerül. Elsősorban azok­nak a fiataloknak a jelent­kezését várják, akik idén március 31-ig betöltötték 17. életévüket, és akik még nem lépték túl 30. életévü­ket. Az érdeklődők a KISZ Heves Megyei Bizottságán, vagy az OSZK Heves Megyei Kirendeltségén jelentkezhet­nek május 31-ig. SlácUcfogy^lÖ A vers varázsa

Next

/
Thumbnails
Contents