Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 12., kedd Branko Mikulics tárgyalásai a Parlamentben Siémeth Károly, az Elnöki Tanács elnöke április 11-cn. a Parlamentben fogadta Branko Mikulicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban (Népújság-telefotó — MTI — Kovács Attila felv.) (Folytatás az 1. oldalról) Hétfőn délelőtt, a Parlament Delegációs termében, magyar—jugoszláv plenáris tárgyalást tartottak. A Grósz Károly vezette magyar tárgyalócsoport tagja volt Villányi Miklós pénzügyminiszter, őszi István külügyminiszter-helyettes, Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Gyürke Sándor. Branko Mikulics vezetésével Egon Padovan, a szövetségi kormány tagja, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Trajko Traj- kovszki külügyminiszter-helyettes és Rudolf Sova foglalt helyet a tárgyalóasztal mellett. Az MTI tudósítójának értesülései szerint az őszinte, nyílt légkörű, kötetlen megbeszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást országaik helyzetéről. Fontosságuknak megfelelően, foglalkoztak a gazdasági együttműködés kérdéseivel, bővítésének lehetőségeivel, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokkal, hangsúlyozva tartós érdekeltségeiket ennek fejlesztésében. A kereskedelmi forgalom helyzetét áttekintve, annak alakulását — a megtorpanás ellenére — biztatónak tartották. Rámutattak a kooperációk és a tartós együttműködési formák jelentőségére, és fontosnak tartották az új formák keresését a gazdasági kapcsolatokban. Hangsúlyosan szóltak a kulturális, az oktatási, a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fontosságáról. Megelégedéssel állapították'meg, hogy a Magyarországon élő horvát szerb és szlovén, illetőleg a jugoszláviai magyar nemzetiség az együttműködés összekötő szálait erősíti. Mindkét részről figyelmet fordítanak arra. hogy megőrizhessék kultúráikat, hagyományaikat és megfelelő kapcsolatot tarthassanak az anyanemzetekkel. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve, most is megállapították, hogy a fő nemzetközi kérdések megítélésében a két ország nézetei nagyfokú azonosságot mutatnak. A plenáris tárgyalást követően, Villányi Miklós pénzügyminiszter és Egon Padovan, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnökei, megbeszélésükön részletesen áttekintették a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit és feladatait. A plenáris tárgyalást megelőzően, a jugoszláv kormányfő ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Grósz Károly a Parlament Vadász-termében díszebédet adott Branko Mikulics tiszteletére. Az ebéden a magyar miniszterelnök és a jugoszláv kormányfő pohárköszöntőt mondott. A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanácséi nöke, a Parlament Munká- csy-termében fogadta Branko Mikulicsot. A találkozón jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. ★ Hivatalos, baráti látogatásának befejeztével, Branko Mikulics a kora esti órákban elutazott hazánkból. A jugoszláv kormányfőt és kíséretének tagjait Grósz Károly. Villányi Miklós és Őszi István búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A búcsúztatáson jelen volt Györke Sándor és Rudolf Sova. Közlemény a jugoszláv kormányfő magyarországi látogatásáról Grósz Károlynak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, április 10—11-én, hi. vatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Branko Mikulicsot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A találkozók szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. Branko Mikulics koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél. Grósz Károly és Branko Mikulics, a tárgyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország baráti kapcsolatai az élet minden területén eredményesen fejlődnek, és kifejezték szándékukat a kölcsönösien előnyös, széles körű kapcsolatok bővítésére. Hangsúlyozták az MSZMP és a JKSZ kipróbált elvek alapján folyó, tartalmas együttműködésének meghatározó szerepét, a legfelsőbb párt- és állami vezetők rendszeres találkozóinak jelentőségét a két ország kapcsolataiban. Kiemelték a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát és megállapították, hogy erre a két ország adottságai, a szomszédságból eredő, kölcsönös előnyök fokozottabb kihasználása, az együttműködés korszerű forintárnak újabb területekre történő kiterjesztése a nehezebbé vált feltételek között is megfelelő alapot biztosít. Hangsúlyozták a szakminisztériumok és a vállalatok közvetlen kapcsolatai szorosabbá tételének és egymás piacai alaposabb tanulmányozásának szükségességét. Megállapították, hogy a tartós termelési együttműködés számos területen eredményes, de továbbiak feltárására van szükség és lehetőség mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Szorgalmazták a határmenti területek összehangolt fejlesztését, közös termelőkapacitások létesítését, a természeti környezet által nyújtott adottságok fokozottabb hasznosítását. Megállapították, hogy az 1988-ra szóló árucsere és szolgáltatásforgalmi jegyzőkönyv előrányzatainak teljesítése mindkét ország részéről erőfeszítést igényel. Kedvezően értékelték a gazdag hagyományokra épülő tudományos, kulturális és oktatási együttműködés eredményeit, a lakossági kapcsolatok bővülését, a határmenti területek mind tartalmasabbá. kiterjedtebbé váló együttműködését. A kormányelnökök nagyra értékelték a Magyarországon élő horvát. szerb és szlovén, valamint a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség fontos szerepét a két ország népei jószomszédi viszonyának és barátságának elmélyítésében. Ezért különös figyelmet szentelnek a nemzetiségek igényei kielégítésének, nyelvük és kulturális hagyományaik megőrzésének, az anyanemzetekkel fenntartott, közvetlen kapcsolataik fejlesztésének. Elismeréssel szóltak a kapcsolatok erősítését szolgáló haladó hagyományok ápolásának jelentőségéről, a két országban levő közös érdekű történelmi és kulturális emlékhelyek megjelölésében eddig elért eredményekről. A két kormányfő méltatta a nemzetközi kapcsolatokban jelentkező, kedvező tendenciák jelentőségét, amelyek a konfrontáció helyett a kölcsönösen előnyös és egyenjogú együttműködést helyezik előtérbe. Hangsúlyozták. hogy a nyitott kérdéseket békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. A nemzetközi helyzetről szólva, a kormányfők üdvözölték az enyhülést erősítő új kezdeményezéseket. A nemzetközi légkör kedvező alakulásában kiemelkedő fontosságúnak értékelték a Szovjetunió és az Egyesült Államok folyamatossá vált párbeszédét. Hangsúlyozták az 1987 decemberében sorra került Gorbacsov—Reagan találkozó és a közepes és rö- videbb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló megállapodás aláírásának történelmi jelentőségét. Aláhúzták a leszerelés átfogó folyamata politikai feltételei megteremtésének fontosságát, melyek révén az előkészítés szakaszába juthatott a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás és napirendre kerülhet a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentése Európában. Kiemelték Mihail Gorbacsov- nak a Földközi-tenger térségében tartózkodó hadihajók és haditengerészeti erőkszá. mának befagyasztására és a bizalom erősítésére vonatkozó, Belgrádban bejelenteti javaslatait, és ezzel összhangban a térség el nem kötelezett államai külügyminisztereinek 1987. évi, brioni állásfoglalását. Elismeréssel szóltak a szocialista és más országok békekezdeményezéseiről, az el nem kötelezett mozgalom és politika növekvő szerepéről a nemzetközi kapcsolatokban. Kifejezésre juttatták országaik elkötelezettségét az enyhülési folyamat tartóssá tételében, kiemelve a közepes és kis országok aktív közreműködésének fontosságát. Síkraszálltak az európai sokoldalú együttműködés fejlesztése, a békés egymás mellett élés, a jószomszédság, a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének erősítése mellett. Elismeréssel szóltak a balkáni országok külügyminisztereinek az össz-eirró- pai folyamatok és a regionális együttműködés szempontjából is fontos találkozójáról. Kiemelték országaik érdekeltségét a bécsi utótalálkozó eredményes, érdemi záródokumentummal történő befejezésében, amely fontos ösztönzője lehet az össz-eu- rópai kapcsolatrendszer fejlesztésének és bővítésének. Grósz Károly és Branko Mikulics kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a baráti és nyílt légkörben folytatott megbeszélések, a kölcsönösen hasznos tapasztalat- csere, hozzájárulnak a magyar—jugoszláv kapcsolatok és a sokoldalú, jószomszédi együttműködés további eredményes fejlődéséhez. Branko Mikulics jugoszláviai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Hz űrhajózás napja Kerim Kerimovnak, a Szovjet Űrhajózási Állami Bizottság elnökének nyilatkozata A Szovjet Űrhajózási Állami Bizottságot 1965-ben alapították, s első számú feladata a Szojuz űrhajó kipróbálása volt. Ezután a bizottságot a Szojuz űrhajó felhasználásának irányításával bízták meg. Amikor létrejött a Szaljut és a Mir űrállomás, ezek is a bizottság irányítása alá kerültek. Más szóval a szervezet, amely egy kísérletsorozat ellenőrzésére alakult, lassan olyan bizottsággá alakult, 'amely az űrkomplexumok egész munkáját irányítja. A bizottság mai és jövőbeni munkájáról nyilatkozott az APN tudósítójának az űrhajózás napja alkalmából Kerim Kerimov, a bizottság elnöke. — Hogy mostanában mivel foglalkozunk? Most dolgozik a harmadik állandó expedíció a Mir állomáson. Ez a csapat — akárcsak az előző, amelynek vezetője Jurij Ro- manyenko volt — szintén hosszú időt tölt a kozmoszban. Hogy milyen hosszú lesz ez az idő, erre az első két Mir-expedíció munkája eredményeinek gondos tanulmányozása alapján tudunk választ adni. Ez az egyik fő feladatunk. A másik, hogy megvonjuk a Jurij Romanyenko vezette expedíció közel egyéves repülése során végrehajtott tudományos kísérletek mérlegét. A bizottságnak további fontos feladata az ember tartós űrbéli tartózkodására vonatkozó kutatások eredményeinek értékelése. A naprendszer kutatásáról van szó, amely csak hosszú időtartamú expedíciók segítségével valósulhat meg. Elsősorban egy Mars-utazás szerepel a tervek között, de persze még a Holdon sincs minden felkutatva. — Hogy állunk a Marsra repülés műszaki feltételeivel? — A bolygóközi komplexum tömege lényegesen eltér majd azoktól, amelyeket most állítunk össze a Föld körüli pályán. Az összekapcsolt Mir—Progressz—Kvant —Szojuz együttes tömege 50 tonna körül van, a Marsra pedig mintegy 800 tonrtás szerelvényt kell küldeni. Ez technikailag megvalósítható. Az Energia hordozórakéta tavaly májusi felbocsátása bebizonyította, hogy képesek vagyunk ilyen „vonatot” összeállítani. Ehhez az kell. hogy a Föld körüli pályán 7—8 elemet kapcsoljunk ösz- sze, s úgy indítsuk el a Mars felé. Megoldhatók a repülés többi műszaki feltételei is, és az egész kivitelezhető lenne a jövő század elején. — Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió elvben önállóan képes megszervezni egy ilyen expedíciót? — Csak elvben. A kozmikus expedíció ugyanis csillagászati költségekkel jár. — Milyen irányba fejlődik várhatóan tovább az űrkutatás? < — Mindenekelőtt már ma is tapasztalható, hogy lassan szétválik a közeli és a fá- voli világűr kutatása, s er a folyamat erősödni fog. Az előbbi az ember földi életét fogja szolgálni, segít a bolygó erőforrásainak jobb kiaknázásában, a jobb hírközlés kialakításában, s lehetővé teszi, hogy a súlytalanság körülményei között értékes tulajdonságokkal rendelkező anyagokat nyerjünk. A távolabbi űr kutatása pedig ugyancsak több ágra bomlik majd. Az egyik ezek közül a világűr, a kozmosz kutatását szolgálja majd, a másik pedig a naprendszer feltérképezésében segíti az embert. Az emberek hozzáláthatnak majd az új lakhelyek kereséséhez, lakhatóvá teszik az emberi életre egyelőre alkalmatlan bolygókat, mint például a Holdat. a Marsot és a Vénuszt. Egyszóval: utódaink nem maradnak munka nélkül. Kötvényárfolyamok ^ Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. április 11-től április 17-ig. 1985— 93 1986— 94 1987— 94 1987—93 1987—93 1987—92 97.00 94.00 99.00 98.00 100,00 98.00 A kötvény megnevezése Kamatláb (°/o) Kamatfiz. dátuma "•Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 98,50 100,50 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 98.50 100.50 Borsodi Iparcikk II 11 11. 01. 1985—91 98,50 100.50 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. öl. 1985—91 99,50 101,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 97,00 99,00 BUBIV ’11+3 12. 09. 1985—91 98,50 100,50 DELKER—I. 11 03. 20. 1985—91 96,00 98,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 98,50 >00.50 DKV—Paraffin 11 11 *14. 1985—90 100,50 102,50 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 96,00 98.00 Heves M. Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 97,00 99.00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 97,50 99.50 Kecskeméti V. T. KK. I. 11 *i. 06. 1986—91 118,00 120.00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 96,00 98.00 Mátra Volán I. 11 02. ;17. 1986—91 97,00 99,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 100,50 102,50 PIÉRT—I. lA 06. 30. 1984—91 103,00 105.00 PIERT—II. ll 04. 11. 1985—92 94,00 96,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 103,50 105,50 SKALA—II. ll 05. 06. 1985—92 104,00 106,00 SKALA—III. *l 05. 15. 1985—92 104,00 106.00 Szabolcs M. Ipari KV. 11 10. 15. 1986—92 99,50 10Ü50 Szatmár Bútorgyár ft 10. 29. 1985—93 98,00 100,00 AGRÁR—I. 12 07. 01. AGRÁR—II. 11,5 04. 01. OKHB Rt. fi 07. 01. OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 114-2 07. 15. Mátra Volán II. Eger 11+1 09. 17. ___ A z árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függőén a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. 99.00 96.00 101.00 100,00 102,00 100,00 f HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ TÉR 2. a 36/10-144 ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres szakirányú iskolai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező utókalkulátort; valamint operátor' adatrögzítőt. Továbbá felvesz az egri szervizbe autószerelőket; a hevesi szervizbe autószerelőket és karosszérialakatosokat. VÍZÉP Építőipari Gépjavító Üzeme: Eger, Kistályai út 10. Alkalmaz minősített hegesztőket; hegesztő, lakatos, gépszerelő szakmunkásokat; valamint bérszámfejtésben jártas SZTK-ügyintézőt. Heves Megyei Távközlési Üzem: Eger, Fellner J. u. 1. Felvételt hirdet felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkező női munkaerő részére elemző közgazdász munkakör betöltésére. Jelntkezni lehet a fenti címen. Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat: Eger, Lenin út 55. Felvételre keres érettségivel rendelkező bérelszámolót; valamint gyakorlattal rendelkező szakács és cukrász szakmunkást. Jelentkezni lehet a fenti címen. Városi Tanács V. B. Mélyépítő és Város- gondozási Üzem: Eger, Bródy S. u. 4. Középfokú végzettséggel rendelkező, útkczelésben jártas ügyintézőt alkalmaz; továbbá felvesz nehézgépszerelő és gépjárműszerelő szakmunkásokat. Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy, Külterület Szakképzett gondozónőt keres felvételre. Jelentkezni lehet a fenti címen. Egri Vasöntöde: Eger, Nemecz J. u. 11. Felvesz minőségi ellenőrt; esztergályos és lakatos szakmunkásokat.
