Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1988. április 9., szombat 2.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MIRE KÖLTIK A PÉNZT? Település és fejlesztés Vannak különleges „ki mit tud"-ok. Ilyen például az a verseny, amely­ben nem egy ember ül szemben a zsűrivel, hanem egy egész település la­kossága. Hivatalosan megfogalmazva ez így hangzik: településfejlesztési ve­télkedő. Amely városok, illetve közsé­gek elnyerik a megtisztelő címet — a megye legszebbjei — jelentős ösz- szeget is kapnak az oklevél mellé. Ezúttal Eger, Lőrinci, Füzesabony, Pá­rád, Márkáz és Sírok büszkélkedhet ezzel az elismeréssel. A helyi tanácsok vezetőitől kérdeztük meg: mire köl­tik a pénzt? A városok kategóriájában Tovább szépül majd a paráidi műemlék épület környéke is (Archiv fotó: Tóth Gizella) Munka­szeretet Még a téli Népújság te­remlabdarúgó-tornára min­den igyekezetünket össze­szedve invitáltuk az MLSZ elnökét, Somogyi Je­nőt. Mint akkor arról, lá­togatását követően beszá­moltunk, szinte az első szó­ra igent mondott, de... Azokban a napokban olyan sűrű volt a programja, hogy szinte lehetetlennek látszott a randevú létre­jötte az egri közönséggel. Végül mégis eljött, mert érezte, fontosnak tartják az ő jelenlétét, kíváncsi­ak véleményére, s mert szívvel, lélekkel végzi so­kadik társadalmi funkció­jaként az MLSZ elnöki teendőket. Magával hoz­ta a fiát is. aki a HBH Skála bajor—magyar sör­főzde előállító és forgal­mazó KFT ügyvezető igaz­gatója, s nem kevés része van abban, hogy Egerben HBH-sörözővel gazdago­dott a vendégváró helyek köre. Néztem ezt az ifjú embert a HBH Bajor Sör­ház napokban megtartott megnyitóján. Olyan boldog volt, mintha az ő neve sze­repelne a cégéren, vagy legalábbis kihúzták volna a lottóötösét. Csakúgy su­gárzott belőle a lelkesedés. Egv másik esetben a már régóta tervezett ulti­parti maradt abba. Nem hiszik el, hogy miért: az egyik partner ugyanis any- nyit beszélt munkájáról, a készülő sikerről, hogy egy­szerűen a másik kettő nem volt képes úgymond leállítani. Végül az egyik ultizó összesöpörte az asz­talon heverő lapokat, s csak ennyit jegyzett meg: milyen jó is annak, aki ennyire szereti munkáját, aki ennyire képes kiélni magát abban, amit nap mint nap csinál. Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára felszaba­dulásunk 43. évfordulója tiszteletére tartott ünne­pi beszédében is fontosnak tartotta a mindennapok so­rán végzett munkával való foglalkozást. Mint mondta, nem elegendőek a kény­szerintézkedések, a felhí­vások. A mai feladatok tel­jes embert igényelnek, lelkes, odaadó munkavég­zést. Mert csakis a lettek meggyőzőek. Hazánk tör­ténetének második reform­kora csakis így vezethető eredményre. Tesszük hát dolgunkat nap nap után. De micsoda különbséget jelent egy munkájában kiteljesedett ember, vagy egy elfásult, csak rutinmozdulatokra ké­pes, ímmel-ámmal munkál­kodó. Persze, mindenkinek nem adathatott meg, hogy olyan munkát végezzen, amit valójában szeret is. Képességeinek, tehetségé­nek kibontakoztatására azonban kinek-kinek lehe­tősége nyílik. Ezt köteles­sége segítenie a környeze­tének, s ha mindezért ma­ga az egyén is tenni kész. akkor egyre nagyobb le­het azok tábora, akik mun­kájukban valóban örömre lelnek. Bár összetettek gazdasá­gi gondjaink, mindezek^ azonban kibontakozásunk egyik zálogát jelenthetik . . Kis Szabó Ervin — mint már hírt adtunk ró­la — Eger lett a díjazott, nyereménye 300 ezer forint. A forintok sorsáról Békési József, a városi tanács álta­lános elnökhelyettese tájé­koztatott: — Rendkívül örülünk a sikernek, s lehet, hogy fur­csán hangzik: nem elsősor­ban a pénznek, hanem an­nak az elismerésnek, amely a város lakosságának társa­dalmi munkáját illeti. En­nek az értéke 34 millió fo­rintot tesz ki, az egy főre jutó önkéntes segítség fo­rintban számolva 20 száza­lékkal volt magasabb, mint az értékelést megelőző év­ben. A jutalmat egyébként arra szeretnénk fordítani, hogy rendbehozzuk a sza­badidőpark és a Füszért közötti útszakasz bal oldali részét, hogy a városunkba érkezőket szebb arculattal fogadja a megyeszékhely. Juttatunk egyébként anya­gi támogatást a további társadalmi munkákhoz, így a Csebokszári, illetve a Ti- haméri részen létesítendő játszóterek, virágos parkok kialakításához. Lőrinciben sem volt ki­sebb az öröm, mint Egerben, hiszen a helyibeliek a közös munkájuk eredményes érté­kelését látták a díj mögött. S az a 150 ezer forint sem jelentéktelen, amely ezzel járt. A tanács véleménye a „költekezésről”: — Ezt a pénzt a telepü­lés további fejlesztésére, szépítésére kívánjuk fordí­tani. Lakossági összefogás­sal további utcák parkosí­tását, járdák építését ter­vezzük. Számítunk a Haza­fias Népfront újbóli szerve­ző tevékenységére, hogy a községben élők társadalmi munkájára építhessen a ta­nács. Olyan utcaközösségeket kívánunk támogatni anyagi­lag, amelyek hasznos célt tűznek maguk elé. S mi is indítottunk egy versenyt: a tervek megvalósítására el­sőként jelentkezők között osztjuk el a 'megnyert ösz- szeget. A Füzesabony Városi Jo­gú Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke, dr. Bocsi Jó­zsef, a következőket vála­szolta kérdésünkre: — Mihelyst a településfej­lesztési versenyben nyert pénzt megkapjuk, azonnal döntünk, hogy a tanács in­tézményei használhassák fel. Az az elképzelésünk, hogy ezeknek az intézményeknek a környékét rendezzük: fa­csemetéket, dísznövényeket vásárolunk, szép parkokat alakítunk ki. Szeretnénk, ha az itt dolgozók, de az egész lakosság, valamint a nagy­községben megfordulók kul­turált környezetben érezzék magukat. Párád mindig is a megye szép települései közé tarto­zott. Ezúttal — hogy immár nem először — megnyerték a 3000 lakosú települések közötti vetélkedő első helye­zését, s a vele járó 150 ezer forintot, tovább gyarapod­hatnak. A tervekről Kovács Gábor tanácselnöktől kap­tunk információt: — A februárban tartott falugyűléseken a legtöbb közérdekű bejelentés az utak, a járdák meglehetősen rossz állapotával kapcsolat­ban hangzott el. Ezek után konkrét felméréseket végez­tünk a felújítási és karban­tartási igényekről. Ennek eredményeként úgy hatá­roztunk, hogy az egyébként rendelkezésünkre álló tele­pülésfejlesztési összeghez hozzátesszük a most kapott pénzt. Ezt ismertetjük a la­kossággal, mivel a szándék — találkozva az itteni em­berek elképzeléseivel — újabb közös összefogásra késztethet minden helybelit, aki szereti a lakóhelyét. El­sősorban az árkok, az útpad­kák rendbetételére számí­tunk a segítségükre. Márkáz a második helye­zett lett a háromezer lako­súnál kisebb települések ka­tegóriájában. Az ötvenezer- forint sorsáról dr. Kovácsné Karnok Mária vb-titkár tá­jékoztatott .bennünket. — A Népújságból értesül­tünk arról, hogy harmadi­kok lettünk a településfej­lesztési versenyben. A pénz elosztásáról várhatóan az április 25-i tanácsülésen a testület dönt majd. Valószí­nűleg a község szépítésére fordítjuk az összeget. Sirokban is boldogan könyvelték el a hírt, misze­rint 50 ezer forinttal lett gazdagabb a község taná­csának pénztárcája. Mint a tanács vezetőitől, illetve az ott élő Zsidei Istvánné or­szággyűlési képviselőnőtől megtudtuk, soha nem jöhe­tett volna johban ez a pénz, ugyanis szép elképzelések megvalósításához van helye: — A tanács úgy döntött, hogy ezt az összeget a 220 évvel ezelőtt épült későba­rokk stílusú épület felújí­tására fordítják. Annál in­kább, mert az elképzelések szerint itt kap majd méltó helyet a községi könyvtár, s az egyik termében helyez­nék el a siroki születésű Bo­rtes Pál műveit bemutató emlékszobát. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, illetve a megyei tanács az eredmény- hirdetéskor bejelentette, hogy a verseny folytatódik, vár­ják hát a pályázók jelent­kezését. Hivatalos baráti látogatásra április 10-én, Magyarországra érkezik Branko Mikulics. A jugoszláv kormány elnöke Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnöke meghívásának tesz eleget. Branko Mikulics látogatása Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, péntek délelőtt. a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Viktor Kuliko­vot. a Szovjetunió marsall- ját, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Fejti György. az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Kárpáti Ferenc vezér- ezredes. honvédelmi minisz­ter. Jelen volt Anatolij Grib­kov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke és Mórocz La­jos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Sajtótájékoztató a könnyűiparról A könnyűipar elmúlt évi eredményeiről és idei fel­adatairól tartott pénteken sajtótájékoztatót Cseh József ipari miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az alágazat tavaly kiemelkedően jó évet zárt. Termelésének értéke meghaladta a 180 milliárd forintot, aminek mintegy 40 százaléka a külpiaci értéke­sítésből származott. A mi­nisztérium értékeléseként kü­lönösen jó eredményt ért el a textilipar, valamint a bútor- és a nyomdaipar. Bár a termelési feltételek rom­lottak, mert az elmúlt két esztendőben a könnyűipar eszközellátása a 70-es évek­ben megvalósított rekonst­rukció előtti színvonalra esett vissza, a vállalatok többségükben megtalálták a kivezető utat, s főleg gép­bérlettel, valamint az export­bővítő pályázatokon való részvétellel korszerűsítették gépparkjukat, modernizál­ták technológiájukat. Az al­ágazat létszámhelyzete ked­vezőtlen. az ipari átlagot meghaladóan, 3—4 százalék­kal csökkent, s a bérek ugyancsak az ipari átlag alatt alakultak. Mindez együttesen a textiliparban és a cipőiparban, a géppark kihasználatlanságához, ter­meléskieséshez vezetett. Ezért különösen jelentős, hogy a könnyűipar egészének a gon­dok ellenére sikerült jelen­tősen javítania konvertibilis elszámolású exportját, s ja­vuló hatékonyság mellett 643 millió dollár árbevétel­hez jutott. Az idei teendőkről szólva elhangzott, hogy a könnyű­ipar kiemelkedő feladata marad a konvertibilis egyen­leg javítása — az idén a 700 millió dolláros bevétel eléré­se a cél. mégpedig oly mó­don. hogy az import-export arány tovább javuljon. Emel­lett a könnyűipari terméke­ket készítő vállalatok ad­ják az idén is a hazai fo­gyasztási cikkek 70—80 szá­zalékát. A feladat megvaló­sításához elengedhetetlen a termékszerkezet-korszerűsí- tés, aminek viszont feltétele a műszaki színvonal javítá­sa és a létszám megtartása. Az alágazat gondjairól a miniszterhelyettes elmondta: a könnyűipari vállalatok nagy részének pénzügyi helyzete nehezebbé vált. Eb­ben szerepet játszik az is, hogy a pénzszűkítő intézke­dések miatt kevesebb forgó­eszköz-hitelhez jutnak a vál­lalatok. Emiatt a tőkés piac­ra idén sokat exportáló cé­geknél fizetési gondck jelent­kezhetnek, ha nem tudják az eddiginél gyorsabban be­hajtani kintlévőségeiket. A termelést befolyásoló anyagellátási gondok meg­oldására. a konvertibilis el­számolású import helyette­sítésére a tárca a könnyű­ipari vállalatoknak azt ajánl­ja. hogy a jövőben erő­sítsék kavcsolataikat. újszerű együttműködési formákat alakítsanak ki a szocialista országokbeli könnyűiparinál tálatokkal. A lehető­ségek feltárásáról, az alága- zatok együttműködésének to­vábbi feladatairól tanácsko­zik a KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bi­zottsága. amely a közeli napokban Budapesten tartja 50. ülését. Tavaszi szakkiállítások Négy szakkiállítás nyílik április 12-én a kőbányai vá­sárvárosban — tájékoztatta az újságírókat Horváth Já­nos a BNV igazgatója pén­teken. a vásárok helyszínén. Az Auto-Busservice gép­járműfenntartó és javítóipa- ri. a Construma építőipari, a Hungarokorr korrózióvédel­mi és a Protenvita vízgaz­dálkodási és környezetvédel­mi nemzetközi kiállításon több mint 20 ország vesz részt. 312 kiállító több mint 20 ezer négyzetméternyi fe­dett. illetve szabad területen mutatja be újdonságait. Az érdeklődés a Construma nemzetközi építőipari kiállí­tás iránt a legnagyobb, ezen 173 magyar és 17 külföldi cég vesz részt. A kiállítás ideia alatt is nyitva tart az épí­tésügyi és tájékoztatási köz­pont. ahol a hazai építkezők rendelkezésére állnak a szak­emberek. A Construmát ki­egészíti az Építettük '87-ben című kiállítás, amely bemu­tatja a magyar építőipar ta­valy elkészült legsikeresebb épületeit. A B-pavilonban a Magánlakás-épités című ki­állítás várja az érdeklődő­ket. főleg azokat,, akik ön­erőből kívánják családi há­zukat felépíteni. Mintegy félszáz osztrák építész mun­káit mutatja be a Graz mai építészete című kiállítás a vásárváros 16-os pavilonjá­ban. Ugyancsak itt állították ki azokat a tablókat, ame­lyek Párizs legrégibb negye­dének, a St. Denis város­résznek rehabilitációját, leg* újabb építészeti megoldásait mutatják be. A Protenvita szakkiállítá­son 29 cég vesz részt, össze­sen kétezer négyzetméternyi területen. míg az Auto- Busservice-en 19 kiállító mu­tatja be újdonságait, első­sorban hazai vállalatok. He­tedik alkalommal rendezik meg a Hungarokorrt, amelv a Hungexpo első szakkiállí­tása volt 1970-ben. Azóta ez a rendezvény jelentős mér­tékben hozzájárult a hazai korrózióvédelem gyors fejlő­déséhez. új korrózióálló anyagok, műszerek, gépek berendezések kifejlesztésé­hez. különleges eljárások ki- k ísérletezéséhez. A sajtótájékoztatót köve­tően kihirdették az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és nyolc minisztéri­um által meghirdetett korró­zióvédelmi pályázat eredmé­nyét. A felhívásra 140 pá­lyamunka érkezett be. amely­ből 111-et fogadott el az ér­tékelőbizottság. Közülük 79- nek a megvalósítása már be­fejeződött. A pályázat fődí­ját Gelejj Frigyes, az OMFB elnökhelyettese adta át a nyerteseknek, az Észak-Du­nántúli Vízügyi Igazgatóság, illetve a GÉPSZEV szakem­bereinek, akik a Bős—Nagy­marosi vízlépcső építéséhez egységes katódvédelmi rend­szert dolgoztak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents