Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 7., csütörtök 3 KRITIKUS IDŐSZAK Átalakul a kohászat FŰTŐ, MOZDONYVEZETŐ, VB-TITKÁR, IGAZGATÓ ... Gyöngyös díszpolgára Az elmúlt esztendőben jó néhány vállalat került rend­kívül nehéz helyzetbe. Ide tartozott a Ganz—MÁVAG, a Láng Gépgyár vagy a Pé­ti Nitrogénművek is. Ez ön­magában ma már nem hat az újdonság erejével. Ám kialakult és erősödik egy másik tendencia is. Nem­csak egy-egy vállalat küzd egyre nagyobb pénzügyi problémákkal, hanem teljes ágazatok sorsa válik kérdé­sessé. és egyben az egész magyar ipar központi dön­tést is igénylő gondjává. A szénbányászatról az utóbbi hetekben rendkívül sokat hallani. Hozzá hason­lóan eddigi történetének egyik legnehezebb évét éli a kohászat is. Már nem volt veszteség A tavaly kritikus helyzet­be került két nagy cég, a Lenin Kohászati Művek és az Özdi Kohászati Művek már hónapok óta keresi a megoldást. Más útjuk nem­igen lehetett, hiszen a ko­rábbi tevékenység folytatá­sa a teljes (pénzügyi lehetet­lenülés félé sodorta a vál­lalatokat. Szerkezetváltás, a költségek csökkentése, jobb minőségű gyártmányok elő­állítása. ezek szerepelnek a jelenlegi tervekben, kibon­takozási programokban. Mindkét helyen leállították a legtöbb veszteséget hozó termelést, fölülvizsgálták ko­rábbi fejlesztési elképzelé­seiket js, és nem maradt érintetlenül a munkaerő- gazdálkodás sem. A recept érdekes módon mindenhol megegyezik. A jelentős létszámcsökkentés mellett — az LKM-ben. mint a közelmúltban bejelentették, mintegy 1000 embertől vál­nak meg 1990-ig — szinte minden dolgozót átképez­nek más munkák végzésére is betanítják őket. mert hiá­ba maradnak a vállalaton belül, új munkát kell vé­gezniük. Az intézkedések hatása a vártnál gyorsabb volt. hi­szen az LKM és Ózd is kö­rülbelül nulla eredménnyel zárta az évet, magyarán nem lesz veszteség. Ez tehát az első lépés azon az úton, amelyre a magyar kohá­szatnak, ha talpon akar ma­radni, rá kell lépnie. És ta­lán azon sem árt elgondol­kodni. hogy vajon mindeze­ket a változásokat — a vál­lalati fogyókúrát, az átala­kítást — miért nem kezd­ték meg évekkel korábban. S különösen furcsa ellent­mondás ez. ha figyelembe vesszük, az LKM már az 1980-as évek eleje óta vesz­teséges volt. Úgy tűnik. a gazdasági környezet most kezd oly szigorúvá válni, hogy ezek a döntések to­vább már nem halaszthatók. Válaszra várva De a számok azt mutatják, hogy most már az embere­ket és az adott településeket nagyon súlyosan érintő in­tézkedések sem lesznek majd elegendőek a továbblépés­hez. Az új adórendszer ha­tásait elemezve az előzetes számítások azt prognoszti­zálják. hogy az eddigi telje­sítmény kevés lesz a nyere­séges gazdálkodáshoz. Nem véletlen, hogy a kormánjt újból napirendre tűzi idén áprilisban a kohászat hely­zetét. az ágazatban rejlő le­hetőségek megtárgyalását. S könnyen előfordulhat, hogy a fennmaradáshoz újabb gyökeres átalakulásra lesz szükség. Nélkülözhetetlenek a fej­lesztések ahhoz, hogy a nye­reséges tevékenységek több árut produkálhassanak. És az sem mindegy, hogy sike­rül-e jobb minőségű vasér­cet beszerezni, aminek ré­vén tovább csökkenhet a termelés önköltsége. Az el­múlt évben a Dunai Vasmű kapott erre lehetőséget, és az eredmény igazolta a fel- tételezéseket. A kohászat, úgy tűnik, túl­jutott a legkritikusabb hó­napokon, de a jövővel kap­csolatban számos kérdés megválaszolásra vár. példá­ul. hogy miiként lehet finan­szírozni a fejlesztéseket, s erre vajon milyen feltéte­lekkel vállalkoznak a keres­kedelmi bankok, hogyan ala­kuljon a kohászati termékek ára stb.? A gyors döntés hozzájá­rulhat az ágazat teljes meg­újulásához. S az is bizonyos, hogy egy tartósan vesztesé­ges ágazatnak, vagy válla­latnak már nincs létjogo­sultsága az átalakuló ma­gyar gazdaságban. L. M. Szakmai továbbképzés Átányban Az Átányi Búzakalász Ter­melőszövetkezet a hevesi to­vábbképző intézet felügyele­te és irányítása alatt szarvas­marha-gondozó tanfolya­mot szervezett 1988. január 6-tól május 20-ig. Az újabb és korszerűbb ismeretek el­sajátításával rendszeresen és következetesen kell törőd­ni. Nem véletlen, hogy ugyanezt teszik az átányi vezetők is. A továbbképzés szükségszerűségét és nép­gazdasági jelentőségét nem kell bizonygatni, mert ez vi­tathatatlan akár műszaki, akár tenyésztésbiológiai, akár állategészségügyi szem­pontból vizsgáljuk. Lehetőségem volt Kubában dolgozni állami gazdaságok tehenészeti igazgatóságán. Ott nem jutott ennyi tej egy főre, mint hazánkban, pe­dig ez az életszínvonal egyik fokmérője. Ha tehát a táp­lálkozástan szakemberei szemszögéből vizsgáljuk ezt, vagy termelői szemmel néz­zük, célkitűzéseink azono­sak. Természetesen minél töb­bet szeretnénk termelni, hogy biztosítani tudjuk az optimális szintet. Hazánk­ban jelenleg az egy tehén­re jutó évi tejtermelés 4565 kilogramm, az Átányi Búza- kalász Termelőszövetkezet­ben ez 4316. 1984-ben az évi tejhozam 1800 kilogramm volt. A továbbképző tanfo­lyam azért indult be, mert az elhanyagolt tehenészeti telepet korszerűsítik és fel­újítják. Ehhez a tsz hitelt kapott. A korszerű üzemel­tetéshez a tanfolyam lebo­nyolítása nékülözhetetlen, hiszen a rekonstrukció előtt 180 tehén volt, melyet 320- ra kell növelni saját erőből. A szarvasmarha-állomány magyartarka volt. Jelenleg még pár állat van ebből, a többi keresztezett és tiszta­vérű Holstein-Fríz. A tanfolyamon 16-an vesz­nek részt. Járnak fejőmes­terek. elletősök, borjúneve­lők és karbantartók. A ké­sőbbiekben a takarmányo- soknak külön kurzust sze­retnének indítani. A szak­oktatók a Taurina illetéke­sei. állatorvosok, mérnökök, helyi gyakorlati szakembe­rek, s a Gödöllői Állatte­nyésztő Vállalat Heves me­gyei munkatársai. Az elmé­leti foglalkozásokat hétfőn, szerdán és pénteken tartják 9—12 óráig, a gyakorlati képzést pedig kedden és csü­törtökön. Bódi László szakmérnök-tanár Kapaló Sándor Gyöngyös várossá nyilvánításának 650. évfordulóján elsők között vehette át a Gyön­gyös Város Díszpolgára kitüntető címet. Élete, pá­lyája évtizedeken át ösz- szefüggött a város sorsá­val, fejlődésével. — Honnan indult a váro­si tanács első vb-titkárának életútja? — Munkásember voltam, az Egri Érseki Erdőgazdasá­gi Vasútüzemnél. Fűtőként, mozdonyvezetőként kezdtem a gyöngyössolymosi fűtőház­nál — emlékezik vissza Ka­paló Sándor. — így lehúz­tam 18 esztendőt. 1950 ele­jén telefonon kaptam egy ér­tesítést. közölték velem: je­lenjek meg a gyöngyösi párt- bizottságon. Még az év feb­ruárjában a Gyöngyös—Eger Vidéki Borforgalmi Válla­lat személyzeti előadója let­tem. — A megyei tanács vb- termébe voltam hivatalos, értekezletre. Ezen Pap Jó­zsef, a tanács elnöke ismer­tette a népfrontbizottságok ajánlásai alapján, hogy kit milyen beosztásba választot­tak. Gyöngyös Városi Tanács elnöke, Acs Vendelné, he­lyettese Hegedűs Sándor lett. Nagyon meglepődtem, mikor vb-titkárnak a nevemet ol­vasták fel. Mikor én még kisbiró sem voltam, aki do­bol ... öt esztendőn át lát­tam el e teendőket, három évig pedig tanácselnökhe­lyettes voltam. 1958. szep­tember 15-én a megyei párt- bizottság káderátcsoportosí- tási tervének értelmében át kellett vennem a Gyöngyö­si Vas- és Fémipari Válla­lat igazgatói tisztét, a mai ISG-ét. 1969 áprilisában in­nen mentem nyugdíjba .. . — A városi tanács tiszt­ségviselőjeként mik voltak a feladatai, mi iaz, amire szí­vesen emlékszik vissza? — 1950-ben, augusztustól — októberig került sor az el­ső tanácstagi és országgyű­lési képviselő-választásra. Ebből nekem a legtöbb mun­ka jutott. Már akkor átérez- tem, engem azért bíztak meg, hogy jól képviseljem a lakosság érdekeit, törődjek az itt élő emberek sorsával, a város fejlődésével. Azért vagyok, hogy szolgáljam Gyöngyöst. Több cikluson keresztül magam is tanács­tag voltam. Az Epreskert, a Virág és Zöldkert utcák tartoztak hozzám. Felejthe­tetlen számomra az embe­rekről sugárzó öröm, hogy végre a város akkori külső perifériáit közművesítették. Emlékezetes marad, amikor a minisztériumban, és Mis­kolcon eljártunk: Gyöngyö­sön épüljön meg a váltó- és kitérőgyár. Az első terme­lési nap szinte ünnepszám­ba ment. S itt volt a kö­vetkező, a pipis-hegyi épít­kezés. Igaz ez nekem sok gondot is okozott, mert az építőknek lakás kellett. A tanácsakadémián eltöltött időkre is szívesen emlék­szem. — Nyugdíjas éveit mivel tölti? — Feleségemet, haláláig hét éven át ápoltam. Most már eljárogatok a tanács­ülésekre. — Sanyi bácsi, mai fejjel mit tenne másként a váro­sért ...? — Nem sok mindent tud­nék. mert amik most vég­be mennek, azok a régi gon­dok felszámolására irányul­nak. Gondolok a kórház re­konstrukciójára, az út- és vízhálózat problémáira . . Én sem tudnám másként so­rolni a feladatokat. Azt azért meg kell jegyezni, egyes munkák végrehajtását át­gondoltabban, szervezetteb­ben kellene végezni. A kü­lönböző szervek tevékenysé­gét jobban össze kell egyez­tetni. Például, ha elkészül egy út, ne utána építsék a gázvezetéket! (korcsog) ÁPRILIS 11 -TÖL MÁJUS 30-IG ÖSSZEÍRÁS Sorkötelesek figyelmébe Az elkövetkező napok, he­tek a hadköteles korba lépő 18. életévüket betöltő fiatal férfiak életében kiemelt je­lentőségűvé válnak. Ez el­sősorban az 1970. évben szü­letetteket érinti, ugyanis sor kerül katonai nyilvántartás­ba vételükre, sorozásukra, amelyet a lakóhely szerint illetékes megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokság végez el. A so­rozás célja a hadköteles ka­tonai szolgálatra való alkal­masságának megállapítása és a fegyvernemi szolgálati ághoz való előzetes beosz­tása. A hadköteleseknek a pa­rancsnokság névre szóló fel­hívást küld, aki az abban megjelölt helyen és idő'ben köteles megjelenni a sorozá­son. A megjelenési kötelezett­ség arra is vonatkozik, aki felhívást nem kap, de bár­mely módon tudomást sze­rez a sorozásról (sajtó, tv, rádió vagy sorozási hirdet­mény útján). Ha a hadköteles bármely okból a megjelenési kötele­zettségének az adott napon nem tud eleget tenni, azt írásban vagy szóban (pl. hozzátartozó útján) köteles a parancsnokság felé jelezni, a távolmaradás okát okmá­nyokkal igazolni. Heves megye területén a sorozás két helyen kerül végrehajtásra az alábbi idő­pontokban: április 11-től má­jus 26-ig, Megyei Művelődé­si Központ Eger, Knézich K. u. 8., április 11-től május 30- ig, Mátra Művelődési Köz­pont, Gyöngyös, Nemecz J. tér 5. A parancsnokság az írás­beli érettségi vizsgák, a fel­sőfokú tanintézetek felvéte­li vizsgái, valamint a balla­gások idejére a sorozást szü­netelteti. Ezek a napok áp­rilis 19., május hónapban 10., 13., 16—24 között és 27-én. A hadköteleseket a sorozás helyére a tanácsokat képvi­selő személyek kísérik el. ­A sorozáson a hadkötele­sek orvosi vizsgálaton esnek át. Megállapításra kerül egészségi, valamint katonai alkalmasságuk foka. Ezt kö­vetően a sorozóbizottság minden hadkötelessel külön- külön elbeszélget. Ennek ke­retében tájékozódik a had­köteles fiatal felkészültségé­ről politikai, szakmai, álta­lános katonai ismeretekről, személyi, családi körülmé­nyeiről, munkájáról, to­vábbtanulási terveiről, a ka­tonai szolgálattal kapcsola­tos elképzeléséről, mikor, milyen fegyvernemi alaku­lathoz szeretne bevonulni stb.). A sorozóbizottság elnöke a hadköteles tudomására hoz­za a bizottság döntését, majd a szükséges tájékozta­tó után a hadköteles kézhez kapja a személyi és kato­nai igazolványát, továbbá a korábban leadott más ok­mányokat. Fontos tudnivalók: a had­köteleseknek a sorozásra magukkal kell hozniuk a felhívásban szereplő, illetve a hirdetmény által megje­lölt okmányokat: személyi igazolványon kívül az útle­velet, a magasabb iskolai végzettségét igazoló bizo­nyítványt (iskolalátogatási vagy tanulói viszony igazo­lást), a gépjárművezetői en­gedélyt, a személyi, szociá­lis körülményeit tanúsító egyéb okmányokat (saját és vele közös háztartásban élők kereseti kimutatásait, az esetleges betegségéről szóló kórházi zárójelentést, or­vosi igazolást), az MHSZ ke­retén belül kiképzésben ré­szesültek az arról szóló iga­zolást. A fiatalok legyenek tájé­kozottak és tudják szüleik személyi adatait, foglalkozá­sát, jelenlegi munkahelyüket, testvéreik személyi adatait is. Heves Megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Parancsnokság Műtrágya Peremartonból Peremartonban bőséges készlettel, tele raktárral várják a vásárlókat a Vegyipari Vállalatnál. Ez a „jő hír" egyben a gon­dok forrása is. A komp­lex műtrágyát, szuper­foszfátot, a növényvédő szert és szuszpenziós mű­trágyát előállító vállalat­nál a folyamatos terme­lést nehezíti a nagy rak­tárkészlet. Az előző évek gyakorlatától eltérően az idén a mezőgazdasági Sze­mek kevesebbet költenek kemikáliára, vásárlásai­kat pedig közvetlenül a felhasználás előtti időre időzítik. A vállalat töb­bek között fizetési köny- nyítéssel próbálja áthi­dalni a folyamatos ter­melés és a megváltozott hazai vásárlási szokás okozta feszültségeket. (MTI-fotó: Arany Gábor — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents