Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 82. szám ÄRA: 1988. április 7., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gond az alapanyag-ellátás — Népszerűek az apci termékek — Béremelés Füzesabonyban — A finomszerelvénygyáriak tőkés exportja, értékesítése is több, mint tavaly ilyenkor — Gyenge negyedév a KAEV-ban — Minden marad a régiben így teljesített eddig megyénk ipara Minőségellenőrzés Apcon, a Qualitálban (Foto: Szántó György) Füst nélkül A neves humorista, Királyhegyi Pál, érdekes elméletet tett közzé a dohányzásról. Szerinte inkább rászokni nehéz, mert rengeteg vesződséggel jár: az ember krákog, fuldoklik'. rosszul lesz néhányszor, mire szükségletévé válik a cigaretta. Ellenben leszokni nagyon egyszerű, csak elnyomjuk az utolsó csikkel és kész... Szellemes ez az okoskodás, de rendkívül találó is a rossz szokásokat, káros szenvedélyeket a fiatalok a felnőtteket utánozva, „nagyoskodásból”, sok szenvedés árán sajátítják el. A példa ereje vonzza őket, azt gondolják, hogy idősebbnek, határozottabb- nak látszanak így. Ezért is fontos a más jellegű gesztus, a felelősség érzékeltetése: a mai, dohányzás ellenes világnap ezt a célt szolgálja. A különböző felhívások megfogalmazói nyilvánválóan nem gondolhatják azt, hogy ma százak és százak hagyják abba végérvényesen a füstölést. Ellenben arra építhetnek, hogy felhívják a figyelmet e szenvedély ártalmaira. Mert a statisztikák azt mutatják, hogy megrövidíti az életét, aki rákap á dohányzásra: olyan veszélyforrást jelent, amelynek számos betegség lehet a következménye. Ezek közül a legfenyegetőbb a rák, amely sok alakban támadhatja meg szervezetünket. Nehéz, majdhogynem lehetetlen a gyógyítása, inkább a megelőzésére lehet gondolni. Sokan persze azt mondják, hogy akadnak idős emberek, akik egész életükben erős dohányosok voltak, s kutya bajuk sincs. De azok, akik így érvelnek, figyelmen kívül hagyják, hogy hányán és hányán estek áldozatául idejekorán olyan kórnak, melyet elkerülhettek volna. Nem véletlen, hogy napjainkban terjed leginkább az egészségvédelem eszméje: talán sohasem fenyegette az emberiséget ennyi vegyi anyag. Fölmér- hetetlen ma még, hogy milyen változásokat okoz környezetünkben a sok tudatos vagy véletlenszerű beavatkozás a természet rendjébe. A legkönnyebb alakítani azon, ami legszemélyesebben sajátunk: szokásaink, berögződéseink rajtunk múlnak. Ami egyéni felelősség, az a nagy egészben statisztikailag kimutatható objektív tényező. Azokban az országokban, ahol divattá vált a „fittség”, az egészségvédelem, kimutathatóan visszaszorult az infarktus, a rák. Lehet, hogy mégis igaza van Királyhegyi Pálnak. Csak el kell nyomni az utolsó csikket, és kész. Ezen a napon próbáljuk meg közösen! Gábor László Nemegyszer elhangzott már, hogy ez az esztendő mérföldkő lesz hazánk gazdaságában. Több fórumon rávilágítottak gyengeségeinkre, s már maga a felismerés is egyfajta eredménynek számít. Az innen való továbblépés azonban közel sem ennyire egyszerű. Különösen az iparban nem. Talán a legtöbb bírálat ezt az ágazatot érte az elemzések során. Az élét szinte minden területén szükséges és elodázhatatlan a megújulás. Az iparban azonban különösen igaz ez a tétel. A hogyan, mikéntre születtek elképzelések, tervek. Sikerült-e mindezeket megvalósítani megyénkben az év eddig eltelt három Hónapjában? Ennek jártunk utána több ipari üzemet, nagyvállalatot felkeresve. Az apci Qualität Könnyűfémöntöde termékei igen keresettek külföldön is. Vajda Pál műszaki igazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy ez az érdeklődés tovább nőtt ebben az esztendőben. Így például belga vevőiknek ezekben a napokban gyártják az úgynevezett nullszé- riás terméküket. Formaöntvényeik exportja azáltal is nőtt. hogy elsősorban osztrák és angol partnereik az eddigiekhez képest jelentősen növelték megrendeléseiket. Apcon az év első három hónapjára előirányzottakat minden területen teljesítették. Ez azonban nem okoz felhőtlen boldogságot. A kelleténél ugyanis kevesebb alapanyag áll rendelkezésükre. Ezért például a tömbgyártásban az elmúlt évi teljesítménynél kevesebbet is terveztek. A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában az éves terv időarányos teljesítésétől 7,5 millió forinttal maradtak el. Blahó István gyárigazgató szerint ennek leginkább az az oka, hogy késve érkeztek az importból származó alapanyagok, így például az acélhuzal, a lakk és a különböző festékek. Az így kiesett időben sem tétlenkedtek. Előrehozták a gépek javítási, karbantartási munkálatait. A hiány tehát pótolható. Termékeik iránti kereslet az elmúlt évhez képest jelentősen nem változott. A szeszes italok forgalmazásában bekövetkezett csökkenés miatt ugyan kevesebb alumínium-záróelemre van szükség, de nőtt a festékes acéldobozokra szóló megrendelésük. Az elmúlt év augusztusában dolgozták ki kibontakozási feladattervüket. Áraikat hat százalékkal csökkentették, s megkezdték az előkészületeket a különböző beruházásokra és műszaki fejlesztésekre. Ezekre nagy szükségük van. hiszen berendezéseik elavultak. Ezen a téren az okozza a legnagyobb gondot, hogy devizaigényes beruházásokról van szó. Forintjuk megvan elképzeléseik valóra Máltásához, a valuta azonban még hiányzik Hogy mégse kelljen terveikről lemondaniuk, arról már előrehaladott tárgyalásokat folytattak. A füzesabonyi gyárban dolgozó 760 ember felkészült — az igazgató szerint — a nehézségek leküzdésére Mindezt segíti, hogy az arra érdemesek április 1-jétői tízszázalékos alapbéremelésben részesültek. Kócza Imre, az egri Fi- nomszerelvénygyár vezér- igazgatója mindenekelőtt arról adott tájékoztatást hogy értékesítési programjuk megfelelően alakul, és meghaladja az elmúlt év hasonló időszakáét. Fejlődött a tőkés exportjuk is a tavalyi évhez képest, most nyolcvannégy millió forintnál tartanak. Eleget tettek szállítási kötelezettségeiknek minden téren. S mindezt attól függetlenül, hogy még soha nem adódtak olyan beszerzési nehézségeik, mint az idén. Akár a kohászati termékek, akár az öntvények nehézkesen, rendszertelenül érkeznek, s nem kis gondot okoz az importhiány sem. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 10. Sz. Egri Gyárában nemrégiben állt össze az ez évre szóló tervek ösz- szessége. Tóth János igazgató szerint mindezzel együtt is gyengére sikeredett az első negyedév. Sok múlik a most következő időszakon. Munkájukat meghatározza a megrendelések rapszodikussága, s lévén nagy gépek gyártásáról szó. leginkább a második fél évben történnek a kiszállítások Kedvezőtlenül érintette a vállalatot az áremelkedés, s a szocialista országok kontingenshiánya. Az év hátralévő részében még a kereskedelmi munka terén is látványos munkára. eredményekre lesz szükség ahhoz. hogy megfelelő teljesítéseket érhessenek el. Meglehetősen vegyes tehát a kép. S igaz ez még akkor is, ha megyénk iparának csak egy kis szeletkéjét vettük górcső alá. A nagy előrelépésnek szánt időszakban közel sem megnyugtató az, amit hallottunk. Mintha minden maradt volna a régiben. Azok a termelőegységek — Finomszerelvénygyár, Apci Qua- litál —, amelyektől az évek során megszoktuk a látványos eredményeket, a dinamikus fejlődést, ezúttal sem tértek el a hagyományoktól. A többiek? ígérik, hogy teljesítik tervüket, habár ezért vagy azért máris lemaradásuk van. Igaz, tegyük azt is gyorsan hozzá — még mielőtt bárkit is megsértenénk —, mindeddig még nem dőlt el semmi. E sorok írójának mégis hiányérzete támadt a kibontakozást meghirdető programokat ismerve. Igaz, létezik áremelés, s feltűnő az alapanyaghiány. Ez utóbbiról kivétel nélkül miniden beszélgetőpartnerünk szólt. Mégis érződik az összefogás hiánya. Vonatkozik ez úgy az alapanyagokat előállítókra, mint a késztermékeket gyártókra, összefogás nélkül pedig nem lehet előrelépnünk, azaz minden marad a régiben. Ez pedig senkinek nem jó — senkinek nem lehet az érdeke. Mert ezáltal csakis gondjaink sűrűsödnek ... Kis Szabó Ervin Hazankba látogat Milos Jakes Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára ma, baráti raunkalátogatásra hazánkba érkezik. KGST-tanácskozás a számítástechnika bányászati alkalmazásáról A számítástechnika bányászati alkalmazásának helyzetével és lehetőségeivel foglalkozó tanácskozás kezdődött szerdán Balatonfeny- vesen négy KGST-tagország — Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország és Magyarország — szakembereinek részvételével. A megnyitón emlékeztettek rá, hogy o. KGST Szén- bányászati Állandó Bizottságában már csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza az automatizált irányítási rendszerek fejlesztésére — ezen belül a számítástechnika alkalmazására — irányuló együttműködés. Korábban főként iparági és nagyvállalati szinten igyekeztek a termelésirányítás, a biztonságtechnika és a gazdálkodás szolgálatába állítani a rendelkezésre álló nagy számítógépeket. Igazán hatékony, „termeléskö- zeli” munkaeszközzé azonban a bányászatban is csak a személyi számítógépek megjelenésével vált a számítástechnika. Erre alapozva hazánkban és az említett KGST-országokban is ma már az üzemi szintű adatgyűjtő és információs rendszerek létrehozása a fő feladat. Megoldásának előrehaladását jelzi. hogy egyre több bányaüzemben figyelik és jelzik már számítógépek a veszélyforrásokat, vezérlik a bányák szellőztetését, s a földtani körülmények folyamatos regisztrálásával és feldolgozásával a korábbinál bőségesebb adatokat szolgáltatnak a bányászati műveletek tervezéséhez. Természetesen az adminisztráció gépesítése és a hatékonyabb gazdálkodást segítő programok fejlesztése is folyamatban van a szénbányászatban. A magyar szakemberek a KGST- együttmü ködésben az anyag- és termelőeszköz-gazdálkodást szolgáló fejlesztések koordinálását vállalták. A gyakorlat által keltett .igények széles skáláján egyre több szoftver születik a számítástechnikát alkalmazó üzemekben, s a KGST-crszá- gok ezeket is felkínálják egymásnak. A balatonfeny- vesi tanácskozáson is harmincegy különféle programot mutatnak be a résztvevők, s ezek adaptálásának kérdéseit is megbeszélik. Mindez már a szocialista együttműködési rendszer reformjának jegyében, a közös problémák gyakorlati megoldásának igényével történik. Konferencia a vállalatok gazdálkodási feltételeiről A vállalatok gazdálkodási feltételeiről, az ezzel kapcsolatos kutatásokról kétnapos tanácskozás kezdődött szerdán a Budapest Kongresz- szusi Központban. A konferencia célja, hogy alkalmat teremtsen a vállalati szakembereknek és a kutatóknak nézeteik kicserélésére, elképzeléseik ismertetésére. A bevezető előadást Sár- közy Tamás egyetemi tanár, a Minisztertanács Parlamenti Titkárságának vezetője tartotta. Elmondotta: a készülő társasági törvény — amely várhatóan még az idén a parlament elé kerül — a jelenleginél lényegesen jobb feltételeket kíván teremteni a gazdasági életben részt vevők számára. Egységes keretet biztosít valamennyi társasági forma szabályozására, s lehetővé teszi, hogy vállalatok, szövetkezetek, belföldi és külföldi állampolgárok különböző, a gazdasági tevékenységük jellegének megfelelő társaságot alapíthassanak. A jövedelmező, ígéretes vállalkozások mozgástere tehát bővül, s a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a már működő állami vállalatok részvény- társasággá alakuljanak. Angyal Adám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója szintén a vállalati mozgástér bővítésének feltételeivel foglalkozott. Járai Zsigmond, a Budapest Bank igazgatója a tőkepiacnak és a pénzpiacnak a gazdaságban betöltött szerepéről tartott előadást. A kétnapos tanácskozáson kilenc szekcióban összesen 54 előadás hangzik el. Foglalkoznak a vállalati válság kezelésének kérdéseivel. a vagyongazdálkodás új lehetőségeivel, a vállalatok jövedelmi helyzetét befolyásoló tényezőkkel, a költség- vetési politika hatásaival, a vállalati tervezési tapasztalatokkal és módszerekkel. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Negyvenéves a Duna Bizottság Négy évtizede, 1948. augusztus 18-án hét Duna menti ország — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Magyarország, Románia, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK — Belgrádiban aláírta a dunai hajózás rendjére vonatkozó egyezményt — emlékeztetett szerdai sajtó- tájékoztatóján Djordje L,a- losevics, a Duna Bizottság titkárságának igazgatója. Elmondta, hogy Ausztria 1960- ban csatlakozott az egyezményhez, Ukrajnát pedig ma már a Szovjetunió képviseli. A konvencióig a dunai hajózás mindenfajta szabályozása korlátozta a Duna menti országok jogait. A belgrádi konvenció alapján hozták létre az egyezményben meghatározott nemzetközi szabályok érvényesítésére, a dunai hajózás fejlesztésére .a Duna Bizottságot, amely valameny- nyi Duna menti ország egy- egy képviselőjéből áll. Munkájában 1957 óta részt vesznek az NDK Közlekedési Minisztériumának szakértői, számos nemzetközi szervezet képviselői. A bizottság hatásköre kiterjed a Duna hajózható szakaszára Ulm- tól a Fekete-tengerig. A Duna Bizottság április 12. és 20. között tartja 46. ülésszakát. Ennek keretében ünnepségsorozattal emlékezik meg a belgrádi konvenció aláírásáról, ünnepi ülést tartanak a Magyar Tudományos Akadémián, a Közlekedési Múzeumban pedig jubileumi kiállítást rendeznek.
