Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-06 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 81. szám ÁRA: 1988. április 6„ szerda 1,80 FORINT A lakosság ellátása zavartalan volt Mérlegen a szénbányászat első negyedéve Az első negyedévet 5,3 millió tonna szén kitermelésével zárták a hazai szénbányavállalatok dolgozói. Ez 450 000 tonnával több, mint amennyit eredetileg terveztek. A Kereskedelmi Minisztériummal 1 millió 250 ezer tonna tüzelőanyag átadására kötöttek szerződést, s ezzel szemben 1 millió 400 ezer tonnát szállítottak. így a lakosság ellátása az év első hónapjaiban zavartalan volt. A hazai barnaszenek legnagyobb fogyasztójának, a Magyar Villamosú- művek Trösztnek — amint ebben megállapodtak — 3,7 millió tonna fűtőanyagot adtak el. A bányavállalatok közül a mecseki, a dorogi és a nógrádi azonban nem tudta teljesíteni első negyedévi tervét; a nógrádi bányákban már hosszú ideje nehéz geológiai könülményék, a mecseki és a dorogi medencében pedig frontátszerelések és más átmeneti gondok akadályozták a folyamatos termelést. A mecseki és a dorogi bányákban várhatóan rövidesen elhárulnak az akadályok, a nógrádi vállalatnál viszont továbbra is számolnak a termelési gondokkal. Az egyébként is már hosszabb ideje veszteséggel dolgozó nógrádi szénbányákkal szemben a Budapest Bank Rt. szanálási eljárást kezdeményezett. Kedvező változást jelent, hogy az első negyedévben minimális, mindössze 200 000 tonna szenet kellett a bányászoknak szabadnapjaikon felszínre szállítani. Ez az enyhe télnek is köszönhető; kevesebb szén és brikett fogyott a Tüzép-te- lepeken. A bányákban így több időt fordíthattak az előkészítő munkákra, a bányaművelés egyensúlyának kialakítására, a berendezések karbantartására. Az első negyedévben 2000 méterrel túlteljesítették a vágathajtási tervet. A veszteség csökkentése érdekében gyorsított ütemben folytatták a gazdaságtalan síénte- lepek lefejtését. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint az Ipari Minisztérium az energiahatósággal közösen áprilisban felülvizsgálja a bányák termelésének műszaki feltételeit, a fogyasztói igények várható alakulását, s ennek függvényében állapítják meg a tennivalókat. A szénvásárlások további mérséklésével számolnak, így az már biztos, hogy a II. és III. negyedévben nem lesz szükség arra, hogy a szabad szombatokon termelő műszakokat szervezzenek. Rövidesen a Tervgazdasági Bizottság is foglalkozik a szénbányászat gazdasági gondjaival, jelenlegi helyzetével és távlati terveivel. Az ehhez szükséges adatgyűjtések, tárcaközi egyeztetések folyamatban vannak. Teológusok, valláskutatók eszmecseréje Debrecenben A Debreceni Református Kollégium dísztermében tegnap megkezdődött Csehszlovákia, Magyarország és az NDK protestáns teológusainak eszmecseréjei A péntekig tartó konferencián részt vesznek vallástudománnyal foglalkozó magyar és NDK- beli marxista kutatók is. A konferencia állandó programjaként szereplő marxista-keresztény dialógus 1984-ben kezdődött: akkor tartottak először ilyen jellegű tanácskozást Debrecenben. Azóta egy ízben az NDK adott otthont a konferenciának, s a mostani a harmadik ilyen debreceni találkozó. A dialógus lehetőségeiről, a humanitás etikai konzekvenciáiról, valamint a munka és az élet értelméről rendezett eszmecserék után az idén az igazságosság kérdésköre szerepel a konferencia napirendjén. Lenn és fenn ... (Fotó: Szabó Sándor} Vegyszeres növényvédelem \ Vámosgyörkl Barátság Termelőszövetkezetnél 2500 hektár őszi bűz» vegyszeres gyomirtását végzik el a földön és a levegőből. ★ Vass István növényvédelmi szakmérnök (középen) eligazítást tart a brigádnak (balra). Danka János növényvédő, a repülőgép munkáját szemléli. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gyöngyösiek akciója az életmód-változtatásért Jobbik énünket Gondokkal terhes világunkban — aligha szükséges ismételgetni — előbb vagy utóbb bizony anyagiassá válik az is, akinek eddig ez kevésbé, vagy egyáltalán nem volt jellemzője. Mivel, hogy a „piacról” élünk — mondogatjuk —, mindennek kérik az árát, ráadásul pedig egyre többet kell ezért vagy azért otthagynunk. Visszafogottabb már az egykor önzetlenebb társadalmi munkás is. a szabad idejében kevésbé engedi meg magának, hogy ne pénzért dolgozzon, ne magának és a családjának keressen. Ezért felkapja a fejét, hegyezi a fülét, ha olyanról hall, hogy valahol. valaki a díjmentes áldozatra is hajlik. Nemrégiben pedig — mint egy rádióriportból kiderült — már egész tömeg számára okozott meglepetést, keltett megütközést az ingyenes segítség. Pontosabban: az anyagi ellenszolgáltatás nélkül kínált szolgálat. Miért, miért nem — de egyenesen gyanússá vált az egyébként jól szituált nő, aki betegségéből felgyógyulva — hálából a sorsnak — elhatározta, hogy egészségéből, fizikai erejéből telhetőén, a ház körüli apróbb teendőkben, úgyszólván jó szót sem várva mellé áll annak, aki csak igényli. A nemes felajánlást sorra, rendre elutasították. Igenlés helyett úgyszólván a legrászorulóbb is inkább találgatni kezdett, aztán az önmagában is csúf, alaptalan bizalmatlanságot a még rútabb gúnyolódás, sértegetés követte. Mintha nálunk már egyenesen elképzelhetetlen lenne a másokon könnyíteni kívánó próbálkozás, igyekezet Mintha soha ezelőtt nem akadt volna példa anny hasonlóra, vagy éppenség gél napjainkban is ne len ne még számos szép foly tatásuk! Ha változtunk is, ha körülményeink megpróbálnak másokká kényszeríteni bennünket — ne higyjük, hogy mindenkiből kihalt a jobb érzés, s akár jómagunk sem lennénk képesek társainkért, a közösségért, = a társadalomért tenni, amikor akarnánk. Sok mindennek tanújelét adtuk már az utóbbi évtizedekben, seregnyi olyat elvégeztünk. amiért akkor sem tartottuk a markunkat, amikor egyébként megtehettük volna. S ha jól meggondoljuk: talán ez adott a legtöbb önbizalmat számunkra, ezzel mutattuk magunkról a legnagyobbat. Mutassuk hát jobbik i énünket, tápláljuk, őriz- i zik meg azt a régi lobo- gást, hitet, amennyire csak |j tudjuk! Hiszen az önzet- ( len segítség mindenkinek j jól jön — is éppen mosta- íj nában, amikor egymásra is j mind jobban rá vagyunk jj utalva. Gyóni Gyula Munka és művelődés Olyan a korunk, amikor átértékelődnek életünk korábbi normái: a felgyorsult munkatempó, az elért életszínvonal megtartásáért folytatott hajsza közben kevésbé vagy alig jut idő és alkalom a kulturális és művészi értékekkel való találkozásra, ismerkedésre. Tudjuk és sokat hangoztatjuk: életmódunkkal nincs minden rendben. Az egészségtelen táplálkozás, a káros szenvedélyek mértéktelen élvezete, valós, nehezen leküzdhető társadalmi problémák. Különösen a középkorosztály, a harmincasok, negyvenesek generációja van kritikus helyzetben. Minden segítséget el kell fogadnunk! Szerencsére vannak ilyenek. Mint például az a kezdeményezés, amely két éve a gyöngyösi Mátra Művelődési Központból indult, s főként a munkásokat, a vállalati kollektívákat ösztönzi cselekvésre, új magatartási, kulturálódási mintákat nyújtva. Az ottani népművelők tudatosan láttak hozzá a munkásművelődés megszervezéséhez. Korábban is voltak sikeres kezdeményezések, de az 1986-ban beindított Munka és művelődés elnevezésű mozgalom már a kezdet kezdetén nem várt eredményt hozott. A mátraalji város közművelődési szakemberei felhívást intéztek a környék üzemeihez, szocialista brigádjaihoz. Minden hónapban egységes feladatot adtak a jelentkezőknek. Mindegyik egy-egy konkrét rendezvényhez kapcsolódott. Felhívták a figyelmet többek között kiállításokra. író —olvasó találkozókra, színházi és ismeretterjesztő előadásokra. Mintegy 73 brigád nevezett be. s közülük 63 közösség (közel ezer ember) részt vett az akcióban. Emellett pontot szereztek, versengtek is egymás között. Az első alkalom tapasztalatain felbuzdulva, 1987-től már négyéves tervet dolgoztak ki a szervezőik: az MSZMp Gyöngyös Városi Bizottsága, a városi tanács művelődési osztálya, a TIT helyi szervezete, a Szak- szervezetek Heves Megyei Tanácsa, valamint a település közművelődési intézményei. Céljuk nem kevesebb, mint az egészséges életmód tekintélyének visszaállítása. s az, hogy növeljék a munkások-általános és szakmai tudásának színvonalát. A középtávra tervezett program jelszavai: kollektivitás — humanizmus — hazafiság — munka és érték. Ennek érdekében rendszeres tájékoztatókat küldenek a részt vevő kisközösségeknek, felhívják a figyelmüket az értékeket közvetítő rendezvényekre. Több olyan írásos, vagy gyakorlati feladatot is kijelölnek számukra. amelyet bárki szabadidejében otthon is elvégezhet. A múlt esztendőben 73 csapat vett részt az akcióban. A szerzett pontszámok alapján a legjobbakat pénzzel is jutalmazták. Az értékelés nemrégiben, márciusban zajlott le. Az első tíz helyen végeztek a következő kollektívák: 18119. Számú Gyógyszertár Alfa Richter, Bugát Pál Kórház Florence Nightingale, MÁV Kitérőgyár Március 8., Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Üj utakon, Vezekényi úti Gyógyszertár Dr. Dávid Lajos, 5-ös Bölcsőde Herman Alice, 3-as Bölcsőde Kossuth Zsuzsa, MÁV Kitérőgyár Bánki Donát, Kékes Cipőipari Szövetkezet KISZ Ifjúsági brigádja, valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Május 1- brigádja. Míg az 1987-es mozgalom a kollektivitás eszméit tudatosította. addig az idei felhívás a humanizmus jegyében zajlik. Ennek szellemében javasolják a lakótelepi környezettel való kapcsolat erősítését, a hagyományok ápolását, de ösztönöznek a műalkotások élvezetére is. Áprilistól ismét benevezhetnek a Gyöngyösön és vonzáskörzetében működő cégek, részlegek, szocialista brigádok, amelyek vállalkoznak arra. hogy a városban szervezett köz- művelődési programokhoz kapcsolódva írásos, vagy gyakorlati feladatokat teljesítenek. Az akciót 1989 áprilisában zárják majd. A kínálatból ízelítőül kiemelünk néhányat: több rendezvény. feladvány kapcsolódik a K.MP megalakulásának 70. évfordulójához, a helyi kórház megalapításának 150. éves jubileumához, a mono- drámaszemléhez, a „Gyöngyösi szüret 88”-fioz. Valamint számos egészségügyi felvilágosító előadást, ankétot is ajánlanak a résztvevőknek. Pávaly András repülőgép-szerelő a földről tart kapcsolatot a magasban dolgozó kollégájával
