Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-05 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 80. szám ARA: 1988. április 5„ kedd 1,80 FORINT Felszabadulásunk 43. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa hétfőn koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Szovjet Hősök Szabadság téri emlékművénél és a Magyar Hősök Emlékművénél a Hő­sök terén. A Szabadság téren helyezték el a koszorúkat az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke és Grósz Károly mi­niszterelnök. Az MSZMP KB képviseletében Kádár János főtitkár és Lázár György főtitkárhelyettes. A társadalmi és tömegszervezetek koszorúját Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Ispáno- vits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­ségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Ba- I ráti Társaság elnöke helyezte el. A magyar fegyveres erők és testületek nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsno­ka koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövet­sége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követ-tanácsos, Igor Mihejev követ-tanácsos és Arkagyij Danyilko ezredes, katonai és légügyi attasé he­lyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes szak­mai és közéleti tevékenységük elismeréséül kitüntetése­ket adományozott a munkában élenjáróknak. A kitünte­tettek egy csoportjának hétfőn délben a Parlament ku­polacsarnokában Németh Károly, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át az érdemrendeket. Az eseményen ott volt Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese és Grósz Károly miniszterelnök is. Ugyancsak kitüntetési ünnep­séget tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, továbbá a Belügyminisztériumban és a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. Alábbi összeállításunkban azoknak névsorát olvashat- ják, akiket megyénkből ismertek el valamilyen kitünte­téssel. J A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMRENDET adományozta a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa felszabadulásunk 43. évfordu­lója alkalmából, eddigi több évtizedes eredményes mun­kája elismeréséül Lukács Be­nedeknek, a Mezőgép Gyön­gyösi Gyára igazgatójának, az MSZMP Gyöngyös Váro­si Bizottsága és végrehajtó bizottsága tagjának. AZ ÁPRILIS NEGYEDIKÉ ÉRDEMRENDET vehették át: Pelyhe Szilárd, a megyei tanács osztályveze­tője, és Szipszer Imre. a He­ves Megyei Sütő- és Édesi­pari Vállalat igazgatója. A MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetésben részesültek: Bodócs János, a Mátravidéki Építő és Szaki­pari Szövetkezet elnöke. G. Ruben Sándor, a Mikroelekt­ronika Vállalat főkönyvelő­je, Kenyeressy Árpád, a Mát­ra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Kiss Elemér, a Mát- raalji Szénbányák osztályve­zetője, Páti Jenőné, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának munkatársa. Sza-, bő István, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára. Ugyanennek a kitüntetés­nek az ezüst fökozata elis­merése : Birincsik Istvánné- nak, a Finomszerelvénygyár MEO csoportvezetőjének, Bo- bák Jánosnak, a Mátravidéki Fémművek minőségellenő­rének, Csépány Ferencnek, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gya­korlati oktatójának, Dahnis Richárdnak. a gyöngyösi Ag- romechanikai Kisszövetke­zet elnökének, Fekete Fe­rencnek, az apci Qualitál Könnyűfémöntöde esztergá­lyosának, Gergely Mihály­nak. a Mátravidéki Cukor­gyárak Hatvani Gyára igaz­gatójának, Hajdú Györgynek, az ÉMÁSZ gyöngyösi üzem- igazgatósága vezetőjének, Hegedűs Bélának, a gyön­gyöspatai általános iskola igazgatójának, Horváth Mik­lósnak. a Gagarin Hőerőmű Vállalat erőművezetőjének, Juhász Lajosnak, az MSZMP Heves Városi Bizottsága első titkárának, dr. Kása Erzsé­betnek, a Mátrai Állami Gyógyintézet főigazgató­főorvosának. Molnár And­rásnak, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság brigád­vezetőjének, dr. Nagy Bélá­nak. a hatvani városi tanács osztályvezetőjének, városi fő­tanácsosnak. Nagy Zoltánnak, a Hevesi Rákóczi Tsz nyugal­mazott személyzeti vezető­jének, Nádasdi Ferencnének, a lőrinci Szalagszövő és Csip­kegyár igazgatójának. Papp Jánosnénak, a megyei tanács előadójának. Pócs Jánosnak, az MsZMp Eger Városi Bi­zottsága titkárának, Rácz Istvánnak, a Detki Magyar— Bolgár Barátság Tsz elnök- helyettesének, Réz Tibornak, a hevesi városi tanács osz­tályvezetőjének, Sebők Jó­zsefnek. a Karácsondi Kos­suth Tsz elnökének. Szamos Gábornak, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának. Szekeres Ist­vánnak, a gyöngyösi városi tanács osztályvezetőjének, dr. Szigethy Bélának, siroki nyugalmazott üzemi vezető főorvosnak, Tamási Miklós­nak. a Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vál­lalat kereskedelmi igazgató- helyettesének és Waktor At­tilának. az egri Finommecha­nikai Vállalat szerelő gyár­egység vezetőjének. Az elismerés bronz foko­zatát kapták: Bajzát Lajos, az Országos Érc- és Ásvány­bányák nehézgépszerelője. Bencsik József, a Hevesi Ál­lami Gazdaság gépkocsiveze­tője, Berger József, a MÁV Gyöngyösi Kitérőgyártó üzem főművezetője, Boly ki And­rásáé, városi tanácsos, az Egerben, a felszabadulási emlékműnél a pártszervek kép­viseletében Barta Alajos, a megyei és Németh László, a városi pártbizottság első titkára koszorúzott (Fotó: Szántó György) Egri Városi Tanács főelőadó­ja, Bóta Emil, a Heves Me­gyei Tüzeléstechnikai és Ké­ményseprő Vállalat osztály- vezetője, Czékmán Sándorné. a Mátravidéki Fémművek előadója, Csuka Alajos, a Heves Megyei Állami Építő­ipari Vállalat víz-, gázszerelő brigádvezetője, Előházi Ist­ván, a Bélapátfalvi Cement­gyár géplakatosa, dr. Hor­váth Lajos, az apci Qualitál Könnyűfémöntöde igazga­tója. Ferencz Tiborné, a Mát­ra—Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság eg­ri erdészetének erdőművelő­je, Hajdú József, a Finom­szerelvénygyár főosztályve­zetője, Juhász Imre, a Tar- namérai Lenin Tsz traktoro­sa, Kovács Gyuláné, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára, Kovács Valéria, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának munkatársa, Kőszegi Istvánná községi ta­nácsos, a Pétervására Nagy­községi Tanács főelőadója, Krizsó János, a MÁV Gyön­gyösi Kitérőgyártó üzem esz­tergályosa, Lizák Ferenc, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezető szakmunkása. Magyar Sándor, a tenki községi ta­nács vb-titkára. Nagy Imre, az Agria Bútorgyár csoport- vezetője, Pap Csongor, a Mikroelektronikai Vállalat szakmunkása. Papp Lajosné. domoszlói boltvezető, Pálfy István, az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottságának munkatár­sa, Pleszkó Olga, a szilvás- váradi SZOT-üdülő igazga­tóhelyettese, Sándor István, a Mátraalji Szénbányák bá­dogosa, dr. Semperger Tibor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának munkatársa, Szabó Ernő, a Heves Me­gyei Autójavító Vállalat au­tóvillamossági szerelője, Sza­bó József, a Tamaörsi Dó­zsa Tsz esztergályosa. Sza­bó Sándor, az Egerszóláti Ho Sí Minh Tsz főagronómusa, Toronyi József, a Heves Me­gyei Moziüzemi Vállalat gaz­dasági igazgatóhelyettese és Tóth Tibor, az MSZMP Fü­zesabonyi Városi Jogú Nagy­községi Bizottságának titká­ra. KIVÁLÓ MUNKÁÉRT A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a Kivá­ló Munkáért kitüntetésben részesítette az alábbiakat: Gyöngyöspatai Mátrai Egye­sült Tsz-ből Bognár Lajosné nyugdíjast és Pászti Lajos kőművest, a Hatvani Lenin Tsz-ből Hronyecz Sándor mezőgazdasági gépszerelőt és Maróti István traktorost, a Hevesi Rákóczi Tsz-ből id. Magyar István erőgépveze­tőt. Mihics József mezőgaz­dasági gépszerelőt és Törö- csik József műszaki fő-ága- zatvezetőt, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat­tól Bíró Gábor művezetőt, Jávorszki Alajosné állandó helyettesítőt és Nagy József- né munkaügyi osztályveze­tőt, a Heves Megyei Földhi­vataltól Olasz Miklós cso­portvezetőt és Szegedi Bar- náné előadót, a Komlói Má­jus 1. Tsz-ből Jakab József alkatrészraktárost és Magyar János tehergépkocsivezetőt, a Nagyrédei Szőlőskert Tsz- ből Herczeg András gépko­csivezetőtő, Lörincz Lászlóné kertészeti dolgozót és Rozo- vits János főkönyvelőt, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­ról Nagy Sándor csoportve­zetőt és Zsebe Gyula mű­szaki szakfelügyelőt, a Po­roszlói Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-ből Budai László kovácsot és Homonnai Lőrinc állatgondozót, a Sarudi Ti- szamenti Tsz-ből Nagy Ti- vadarné betanított munkást és Szikszai György mezőgaz­dasági gépszerelőt, a Tisza- nánai Petőfi Tsz-ből Gőz Gyuláné főkönyvelőt és dr. Tóth József termelési elnök- helyettest, a Vámosgyörki Barátság Tsz-ből Juhász Fe­renc nehézgépkezelőt és Nagy Gyula mezőgazdasági gép­szerelőt, a Viszneki Béke Tsz- ből Csörgő Tibor elnököt és Szőke Antal lófogatost. Továbbá ebben az elisme­résben részesült a miniszter­től Aux Tibor, a Káli Káro­lyi1 Mihály Tsz erőgépveze­tője, Bartók József, az An- dornaktályai Egervölgye Tsz mezőgazdasági gépszerelője, Bálint Balázs. a Füzesabo­nyi Petőfi Tsz anyagbeszer­zője és gépkocsivezetője, Bes­senyei Sándor, a Kiskörei Vörös Hajnal Tsz traktoro­sa. Czégel László, az Átányi Búzakalász Tsz fogatosa, Csesznok Imre, a Visontai Reménység Tsz szerelője. Er­délyi Károlyné, a Felsőtár- kányi Dózsa Tsz munkaügyi előadója, id. Fazekas Lajos, a Besenyőtelki Lenin Tsz ál­latgondozója. Fejes Józsefné, a Mátraderecskei Rákóczi Tsz betanított munkása, Fe­jes Márton, a Bodonyi Mát- raalja Tsz erőgép vezetője, Fodor István, az Egerszóláti Ho Si Minh Tsz villanyszere­lője, Forgó Antalné, a Mát- raballai Üj Barázda Tsz ba­romfi gondozója, Hajdik Ist- vánné, a Karácsondi Kos­suth Tsz szőlőtermesztője, Hangay József, az Abasári Rákóczi Tsz műszaki ágazat­vezetője, Hegedűs Dezső, a (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklósnak, az MSZMP KB titkárának rádió- és tévébeszéde Az ünnep alkalmából Németh Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, teg­nap délben a rádió Kossuth adóján, az esti órákban pe­dig a televízió képernyőjén mondott köszöntő beszédet. ★ Tisztelt nézők, kedves hallgatóim! Köszöntöm önöket a felszabadulás 43. évfordulóján. Ez a nap nem a harsány érzelmeké, hanem a józan értelemé, az önvizsgálaté. Április 4-ére emlékező tekintetünk végig­fut az egész magyar történelmen. Ezeregyszáz éve az or­szág földje majdnem érintetlen természeti talaj volt. A magyarok erre telepedtek rá, és a XX. századra kultúr- talajt hoztak létre. Nincs ez másként most sem! Kultúránkat kell fejlesz­tenünk, közösségeink életét kell tartalmasabbá, erkölcsö­sebbé tenni, nemzetünk egységét, nyelvünk tisztaságát kell megőrizni. Ezzel kell tekintélyt kivívnunk a világ­ban, ezzel kell megtartanunk szövetségeseinket, s ezzel kell új barátokat szereznünk. Olyan megosztott világban élünk, amely a Szovjetunió békekezdeményezései ellenére újratermeli a konfliktuso­kat és a feszültségeket. A Szovjetunióval szövetségben küzdünk egy olyan világért, amelyben a nemzetközi szo­lidaritás erősödik a népek között. Csak a népek közötti együttműködés, a megértés és a barátság lehet a béke szi­lárd alapja. Minden nép közös érdeke, hogy Földünk ne váljék kö­zös sírhalommá; a technika eredményei az emberek ja­vára hasznosuljanak; a korrupt diktatúrák romjain de­mokratikus politikai intézményrendszerek épüljenek fel; a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rendszer segítse az elmaradott térségek fejlődését; a világméretű szerve­zetek váljanak alkalmassá feladataik ellátására. Nem folytathatunk oktalan elszigetelődési politikát. Ezért az európai nemzetek közeledésének, kölcsönös megértésé­nek előmozdításán, a közös ház építésén munkálkodunk. Keressük az összefogás lehetőségeit a többi szocialista or­szággal, ugyanakkor független, szuverén államként kívá­nunk tartós gazdasági kapcsolatokat kiépíteni a tőkés or­szágokkal is. Kedves tv-nézők és rádióhallgatók! Április 4-e üzenete ma is egyértelmű és tiszta. Elszántsá­got, erőt, önbizalmat meríthetünk belőle a kibontakozás­hoz. Feladataink jelentősek: a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a fizetőképesség megőrzése és olyan korszerű struktúraváltás, amely hosszú távon biztosíthatja a nép­gazdaság felemelkedését. Ehhez nem elegendőek a kény­szerintézkedések vagy a felhívások, fejlesztenünk kell az áru-, a pénz- és a piaci viszonyokat, érvényesítenünk kell a jövedelmezőség és az önfinanszírozás elvét. Meg kell teremtenünk a gazdasági alapot ahhoz, hogy a méltányosság és az igazságosság szerint biztosítani tudjuk az emberi életkörülményeket. A társadalmi szolidaritás erősítésével segítenünk kell a bajba jutottakon, a széthullott, rendezetlen körülmények között levő családok gyermekein, a magányos öregeken. 1968-ban a gazdaságirányítási rendszer reformjával egy második reformkor kezdődött el hazánk történetében. A gazdasági reform ma már velünk élő történelem. Reform- politikánk figyelmet keltett a világban, agrárszövetkezeti, nemzetiségi és egyházpolitikánkért becsülnek bennünket. A reformeszmék mellett ki kell tartanunk a nehéz idők­ben is. Mozgósítani kell a társadalom alkotó- és cselekvő erejét, s erre alkalmassá kell tenni a politikai- intézmény- rendszert. Soha nem volt ennyire szükség a szavak és a tettek egységére, mint napjainkban. Csak a tettek meggyőzőek. A szép szavak legfeljebb pillanatnyi hasznot hajtanak, és a be nem tartott ígéretekért kamatos kamatot kell fizetni. Az érdekek egyeztetéséyel a nemzet belső egységét kell megteremtenünk. Politikánk irányvonala következetes és rugalmas is, a gondolkodás mozgékony, az eszközök a kö­rülményekhez és a célokhoz igazodnak. 1Ü45 örökségének szerves része a népi demokrácia, a nemzetet összefogó, humanista szocializmus. Most a sta­bilizálás, maid a kibontakozás útján haladva kell úi vá­laszokat és megoldásokat találnunk. Erősítenünk kell a szocialista demokráciát, a meglevő alapokra építkezve és kétfrontos harcot folytatva a konzervatívok és a látszat­újítók, valamint a felelőtlen, hangulatkeltő demagógia ellen. Tisztelt nézők! Kedves hallgatóim! Április 4-e a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. Az évfordulón nemcsak hazánk valamennyi lakóját, felnőtt és ifjú polgárát köszöntőm, hanem az ország határain túl, a szomszédos vagy távolabbi államokban élő magyar em­bereket is. Örök hálával emlékezünk a hős szovjet katonákra, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért. Kegyelettel őrizzük az antifasiszta koalíció harcosainak emlékét is. A bolgár, a jugoszláv, a román katonákét; az amerikai, az angol és a francia elesettekét, akik hazánk szabadságáért is véreztek. Büszkeséggel emlékezünk azok­ra a magyarokra, akik ellenállóként itthon harcoltak a nemzeti függetlenségért, akik önkéntesen csatlakoztak a hazánkat felszabadító csapatokhoz, és akik Európa más hadszínterein küzdöttek a fasizmus ellen. Tisztelettel adózunk a harcok, a terror, a népirtás ár­tatlan polgári áldozatai emlékének, és hozzájuk hasonló­an gyászoljuk azokat a magyar frontkatonákat, akik a magyar nemzet számára oktalan harcban életüket vesz­tették. Együtt ünnepelve a mai napot, mindnyájan egyet aka­runk: békét és boldogulást népünk számára. Ehhez kéri a politikai vezetés a társadalom, minden magyar ember támogatását. Ha összefogunk, van esélyünk a sikerre. A magyar társadalom jobb és többre képes, mint amilyennek a felületes szemlélő látja. Tele van rej­tett kincsekkel, a történelmünk során bennünket megőr­ző és lendítő életenergiákkal. Nem virtuskodásra, vakme­rő bátorságra, hanem a tiszteletre méltó élet erkölcsi bá­torságára van most szükségünk. öncélú indulatok, felelőtlen acsarkodások nem vezet­nek ki nehéz helyzetünkből. Olyan szilárd önbizalom szük­séges, amelyet akaraterő, cselekvőkészség, alkotó felelős­ség és szervezőképesség alapoz meg. Olyan viszonyok kö­zött élünk, amikor a társadalom stabilitását leginkább a dinamikus átalakítás biztosíthatja. Ennek programját bo­csátotta vitára pártunk Központi Bizottsága és terjeszti május 20-án az országos pártértekezlet elé. E gondolatok jegyében köszöntőm felszabadulásunk ün­nepét, kívánok mindnyájuknak erőt és egészséget. HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 43. ÉVFORDULÓJÁN Kitüntetések, koszorúzási ünnepségek

Next

/
Thumbnails
Contents