Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 98. szám ARA: 1988. április 26., kedd 1,80 FORINT Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről Ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Vitaindítót Barta Alajos tartott Tüskék Néhány hete valamely nagyvállalat egyik üzem- részlegének vezetőjéről készítettem portrét. A vele való beszélgetést követően megkérdeztem jó néhány beosztottját, hogy mi is a véleményük közvetlen felettesükről. Nos. mindnyájan elmondtak ezt-azt, elhangzottak hízelgő és kevésbé pozitív jelzők is. A munkások egyike viszont sehogyan sem akart kötélnek állni, kiváltképpen arra hivatkozva, hogy neki aztán abszolút nincs joga nyilatkozni az illetőkről, minthogy már vagy egy fél évtizede nincs vele beszélő viszonyban. Amikor ennek a megromlott kapcsolatnak az okát próbáltam megtudakolni, kiderült. hogy jószerivel már semelyikük sem emlékszik arra, mi miért és hogyan is történt, abban azonban egészen bizonyosak, hogy a másik fél volt a hibás alapvetően. Emellett azt is kijelentették: semmi szín alatt sem hajlandók elsőként odamenni a másikhoz, így csak akkor rendeződhet az ügy. ha az a másik nyújt először béke- iobbot. Bevallom, kezdetben jómagam is kissé furcsának, sőt groteszknek találtam ezt a históriát, utóbb azonban rájöttem, hogy nem is annyira az. Hányán, de hányán vagyunk ugyanis, akik hosszú-hosszú időn keresztül hordozunk magunkban különféle — vélt vagy valós — sérelmeket. Hányán de hányán vagyunk, akik nem feledjük a valamikor szerzett sebeket. így azok - ismét fel-felszaikad- nak. Pedig ezekkel nem kellett volna mást tenni, csupán orvosolni. Persze, nem utóbb, hanem születésük pillanatában... Akárcsak ia különböző testi bajokat, úgy a lelkieket is súlyos felelőtlenség elhanyagolni, hiszen azok is elmérgesedhetnek, elfe- kélyesedhetnek. S ezeket kezelni, meggyógyítani már lényegesen nehezebb. Vitathatatlan, hogy valamennyiünkben vannak kisebb-nagyobb tüskék, amelyek — ha tetszik, ha nem — szorgosan végzik aknamunkájukat. Effajta „szúrásokban” mindnyájunknak gyakorta van része. Elég egy- egy flegmán odavetett szó, egy-egy átgondolatlan — netán nem is szándékos — megjegyzés, s máris ferde szemmel nézünk a másikra, avagy éppen ő ránk. Ezért szükséges hát, hogy mindennapos csetepatéinkat azonmód a dolgok megbeszélése, tisztázása kövesse. Mert a tüske — bármily kicsiny legyen is — mindenkor fájdalmat okoz.. Sárhegyi István Kovács András csoportelnök vezetésével, az MSZMP országos értekezletére készült állásfoglalás-tervezetet vitatta meg hétfői ülésén az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja. Az eseményen — amelyre Egerben, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságán került sor — részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés alel- nöke, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Mészáros Albert. a népfront megyei titkára is. Vitaindítót Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára. országgyűlési képviselő tartott. Többek között elmondta, hogy a megyei párt- bizottság április 23-i ülésén összegezte a pártalapszerve- zetek, a pártbizottságok megyei vitájának tapasztalatait. Az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a párton belüli vita jó irányba fejlődik. Senkit nem állítottak le hozzászólás közben, kellő türelem volt mindenkivel szemben. de ez szükséges is. hiszen csak úgy lehet tudni, kinek mi az álláspontja, ha kifejti. A felszólalók nem helyi gondokkal foglalkoztak. A legnagyobb érdeklődést a párt belső életével foglalkozó fejezet váltotta ki. Ezzel kapcsolatban, egyebek mellett. megfogalmazta a testület: egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy az MSZMP kezdeményező, irányító szerepet vállal a szükséges reformok megvalósításában. Támogatja, hogy a párt az elvi-politikai irányítás eszközeivel töltse be vezető szerepét. A párt vezető szerepének tárgyalásakor a megillető helyre kerültek a kádermunka kérdései. Ezzel kapcsolatban a megyei pártbizottság egyetértett, hogy a Politikai Bizottság és a KB- titkárság tagjai, a KB osztályvezetői. a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, valamint a területi és helyi pártbizottságok titkárai legfeljebb két ciklusra választhatók, viszont azt a kiegészítő javaslatot tette, hogy a két ciklus letöltése után, a választásra jogosult testület, egyedi esetekben, mérlegelhesse az újbóli jelölést. A megyei pártbizottság azonosult a társadalmi és tö- megszervezetek megjelölt politikai szerepével, feladataival. A vitákban helyeslés fogadta, hogy a népképviseleti szervek, az Országgyűlés szerepét indokolt növelni. Amint Barta Alajos elmondotta: megnőtt az érdeklődés az Országgyűlés munkája iránt. S támogatni kell, hogy ez eredményesen ellenőrizze a kormány munkáját. Szólt a vitákban elhangzott, más kérdésekről is, így például arról, hogy a tagság elismerően nyilatkozott kül- és belpolitikánkról. igaz, akadtak szélsőséges megfogalmazások lis, de ezek nem kaptak többséget. Rámutatott, hogy a pártértekezletet követően, nem lehet azonnali eredményeket várni. Egy folyamat része ez a konferencia. remélhetjük, olyan intézkedéseket hoz, amelyek segítik a kibontakozást. Ezután Dobos Józsefné kért szót. Egyebek mellett kifejtette, hogy az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a közhangulat helyreállítása. De, mint utalt rá. -más területeken is akad tennivaló. Fel kell lépni azok ellen, akik nem akarják a reformot. Dr. Puskás Sándor úgy fogalmazott: a tervezet nem számol kellően a politikai közvéleménnyel és közhangulattal. Mert manapság a pesszimizmus a jellemző. Ebből az állapotból ki kell hozni a közvéleményt. Kitért arra, hogy fontos megállapítani a felelősség kérdését. Mint hangsúlyozta: a pártnak érdekében áll a reális helyzet bemutatása, s ha ez nem így történne, az visszaütne. Kérte, hogy az Országgyűlés kapjon még nagyobb támogatást szerepének növelésére. Nagy Józsefné kifejtette: biztos abban, hogy lesz előrelépés, s így vélekedik erről munkahelyi kollektívája is. Hiányolta, hogy az állásfoglalás-tervezet nem foglalkozik kellően a munkásosztály szerepének és helyének értékelésével. Árvái László, né elmondta, hogy a társadalomban közömbösség és bizalmatlanság tapasztalható, s ezek ellen tenni kell. Ha sikerül, az újabb erőket szabadít fel. Nagy Endréné nem tartotta -elég konkrétnak a tervezetet, mint mondotta: többet kellene foglalkozni a társadalmi és tömegszervezetek szerepével. Kijelentette, (Folytatás a 2. oldalon) Képviselőink elmondták véleményeiket a tervezetről (Fotó: Perl Márton) Kádár János tévéinterjúin Kádár János, a Magyar McLaughlin neves amerikai Szocialista Munkáspárt főtit- televíziós személyiséget és kára hétfőn fogadta John interjút adott a részére. Grósz Károly a Der Spiegelben A Der Spiegel című nyugatnémet hetilap legújabb száméiban interjút közölt Grósz Károllyal. A Minisztertanács elnöke a magyarországi reform- folyamatról, a magyar és a szovjet reformok kapcsolatáról. Magyarország gazdasági nehézségeiről, a magyar ipar szerkezeti átalakításának problémáiról, az ezzel járó társadalmi feszültségekről, illetve a tervezett politikai reformokról nyilatkozott a tekintélyes politikai magazinnak. A lap az interjúhoz kapcsolódóan röviden ismertette Grósz Károly életrajzát, eddigi politikai pályafutását. A Magyar Nemzeti Bank közgyilése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta meg ez évi, rendes közgyűlését, amelyen részt vett Villányi Miklós pénzügyminiszter. A bank 1987. december 31-j mérlegéről, az 1987. évi eredménykimutatásról és az üzletév- iről Tímár Mátyás, a bank elnöke tájékoztatta a résztvevőket. A kétszintű bankrendszer kialakításával a belföldi vállalatoknak és szövetkezeteknek az MNB által nyújtott hitelek, valamint a gazdálkodó szervek betétei átkerültek a kereskedelmi bankokhoz. így a Magyar Nemzeti Bánik 1987. január 1-jei, nyitó mérlegének fő összege az 1986. december 31-i zá- róméleg fő összegénél 65 milliárd forinttal kisebb lett. Az arany-, valuta- és devizakészletek és a látra szóló követelések 129,7 milliárd forintos év végi állománya 45,4 milliárd forinttal kevesebb a nyitó állománynál. Az aranykészletek csökkenése 3,5 milliárd forint, a valuta- és devizakészleteké és a látra szóló devizaköveteléseké 41.9 milliárd forint. Az állami költségvetés adósságállománya — a folyósítások és törlesztések egyenlegeként — december 31-én, 135,9 milliárd forint volt. A belföldi bankoknak nyújtott hitelek állományösz- szege — az év folyamán több lépcsőben végrehajtott, likviditásszűkítő intézkedések következtében — 7,6 mii- liárd forinttal csökkent. A jegybanktól a bankok — indulásuk zavartalansága érdekében, de a gazdasági egyensúly problémáihoz mérten indokolatlanul — bő likviditást lehetővé tevő refinanszírozási hitelállományt kaptak. A további egyensúly- romlás megelőzése miatt, így szükségessé vált a hitellehetőségek szűkítése a pénz- mennyiség szabályozásának szigorítása. Ezek az intézkedések a kereskedelmi bankoknál likviditási nehézségeket okoztak. 1987-ben, azon felül, hogy a forintárfolyamok naponta követték a nemzetközi valutapiacokon ingadozó árfolyamarányokat — a nemrubelviszonylatú kivitel ösztönzése és a behozatal drágítása céljából — 2 alkalommal sor került a forintnak a konvertibilis valutákkal szembeni leértékelésére. A márciusi leértékelés 8 százalékos. a novemberi 5 százalékos volt. 1987 utolsó napján 171,1 milliárd forint készpénz (bankjegy és érme) volt forgalomban, 26,1 milliárd forinttal több. mint egy évvel korábban. A lakosságnál levő készpénz 21,8 milliárd forinttal, a pénzintézetek pénztárállománya további 3 milliárd forinttal, a gazdálkodó szervezeteké pedig 1,3 milliárd forinttal gyarapodott. A gazdaság készpénzigényét — a kétszintűvé vált bank- rendszer pénztárállományának többletszükséglete mellett — elsősorban az inflá- -ciós hatások növelték. Jelentősen fokozták a forgalom készpénzszükségletét — az év második felében — a lakosság felvásárlásai, a takarékbetétek egy részének fel- használása, az árszínvonal emelkedése. A bank nyeresége 1987- ben 5,8 milliárd forint volt, 7 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A nyereség csökkenésének egyik oka az, hogy a kiadások, elsősorban a bank által — a külföldi bankokkal szemben, konvertibilis devizákban fennálló tartozásállomány után — fizetett kamatok növekedtek. A belföldön fizetett kamat összege csökkent, mivel a vállalati betétek a jegybank állományából a kereskedelmi bankokhoz kerültek át. Megvitatta továbbá a közgyűlés a monetáris irányítás múlt évi és idei, eddigi tapasztalatait is. Szükségesnek ítélte a módszerek fejlesztését. az együttműködés elmélyítését a kereskedelmi bankokkal. valamint a közvélemény gyakoribb tájékoztatását. A számvizsgálóknak a számadások helyességéről szóló, írásban benyújtott és szóbelileg is megerősített nyilatkozata után. a közgyűlés az előterjesztett mérleget, eredménykimutatást és jelentést egyhangúlag elfogadta. Néhány nemzetközi járat MÁV-viteldíjemelés A mostani áremelés 15 millió forintos többletkiadást jelent a magyar utasoknak, ugyanakkor 150 millió forintnak megfelelő devizatöbbletbevétel származik a külföldi utasoktól. A díjemelést követően a magyar utasoknak a teljes útszakaszt tekintve átlagosan körülbelül 8 százalékkal kerül többe a Nyugatra, illetve Jugoszláviába szóló vasúti menetjegy. Május 1- jétől 188 forinttal lesz drágább a bécsi, a salzburgi, a müncheni, a párizsi járatok magyarországi szakasza, s 163 forinttal a Budapest— Belgrád járat magyar határig szóló része. Ennél nagyobb áremelésre kell azonban számítani, mert néhány nyugati vasút, így például az NSZK-beli, az osztrák és a svájci vasút bejelentette tarifaemelési szándékát. Köszöntjük a munkában élenjáró kollektívákat és dolgozókat! Fiatalok! Tanulással és jó munkával a társadalmi haladásért!
