Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 23., szómból 9. Pekry Lörincné, Petrőczy Kata Szidónia Gr. Nádasdy Ferencné, Zrínyi Ilona (Benczúr Gyula 1888.) Barkóczy János (Angelika Kaufmann festménye) Zrínyi Dorottya Történelmünk arcképekben Négy nemzeti gyűjtemény anyagából A Magyar Történelmi Képcsarnok, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként működik, történelmünk képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. E kollekció őrzi a magyar történelem jeles személyiségeinek portréit, eseményeinek, helyszíneinek, kultúrtörténetünk jellemző részleteinek valósághű képe ábrázolásait. A több mint 2500 festményt és 40 ezer grafikát számláló Történelmi Képcsarnok anyagából válogatták azt a 250 müvet, amelyet most a Nemzeti Galériában láthat a közönség Főúri ősgalériák, családi arcképek címen szeptember 4-ig. A XVII. századtól a XIX. század végéig tartalomban. stílusban és művészi technikában is igen változatos műtárgyak szerepelnek a tárlaton. Nemzeti gyűjtemények — a Magyar Nemzeti Múzeum, a ’Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár — fogtak össze, hogy létrehozzák ezt a történeti, kultúrtörténeti és művészettörténeti szempontból is rendkívül jelentős bemutatót. Portréfestészetünk első darabjai az 1600- as évekből a korszak főúri személyiségeit örökítik meg. A képek a törökellenes harcokban magukat kitüntető Batthyányak. Zrínyiek, a protestáns főúri ellenzékhez tartozó Thurzók és Illésházyak (Illésházy István ravatalképe a kiállítás egyik kuriózuma) az Erdélyből származó Csákyak. a Habsburgok ellen szervezkedő Nádasdyak, a szabadságharcos, méltóságos fejedelem II. Rákóczi Ferenc családi gyűjteményéből származnak A XVIII, századi anyag az ekkor magas méltóságokra emelkedő Károlyi, Esterházy és Festetich család ősgalériáiból került ki. Ezek az osztrák, angol portréfestő iskolák hatásait mutató arcképek rendkívül értékes kultúrtörténeti dokumentumai a kornak. Az ösga- lériák XIX. századi fejlődése Donát János klasszicista művészetétől egészen Benczúr Gyula akadémizmusáig ível. Reprezentatív olajfestmények, leheletfinom grafikák, 15 családfa-ábrázolás, levéltári dokumentumok mutatják be képben és írásban a közgondolkodásban és történelemben ismertté lett személyeket. Az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött korabeli ékszerek, ruhák, textilek, és a Nemzeti Múzeum Fegyvertárából származó kardok, fegyverek egészítik ki a tárlatot Szinte fantasztikusnak tűnik, hogy e háborúkkal, harcokkal megtépázott évszázadokból fennmaradtak n festményeken látható használati tárgyak, viseletek. ékszerek, amelyekkel a képi anyagot a kiállítás kiegészíti. Rendkívül értékes az a dokumentumko- tet, amely művelődéstörténeti, művészet- történeti és viselettörténeti tanulmányokat, az ősgalériákról és az ábrázolt személyekről szóló leírásokat, valamint 145 illusztrációt tartalmaz. K M. Tarnóczy püspök ravatalképe HII’áBi'WWHiH’iWH er és díjai tő kabalája suth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolában. Aztán elmentem a Dokumentum Filmstúdióba. Híradókat készítettem. kisflilmeket forgattam, közben arról álmodtam, hogy átléphetek a játékfilmesek közé. De akkoriban az nagyon távolinak tűnt. Hiába nyertek díjakat kisjáték- filmjeim. Az 1970-es évek végén szinte reménytelenné vált minden. És nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben. Gyermekszereplők a film emlékezetesen megrázó jelenetében (Hegyi Gábor, Mafilm felvétele — KS) Az Uramisten forgatókönyvét öt évig írtam. Bevittem, visszaadták, kioktattak, megaláztak. Persze, tudtam, hogy kis ország, kis filmgyártás, amelyben féltem, hogy nem lesz helyem. Sokszor estem depresszióba, egy mély kút volt az életem. Fel kell adni, gondoltam, és mégis próbálkoztam. Egyszer áttörtem az ajtót. Az Uramisten harmadik forgatókönyv-változatát elfogadták. Ügy készültünk fel Máthé Tibor operatőrrel a forgatásra, mint egy hadműveletre. Nagyon olcsó film volt. 30 százalékkal kevesebbe került, mint más játékfilmek. — Ne haragudjon a kérdésért: jobban szereti a férfi színészeket, mint a színésznőket? — Na tessék. Ezt a kérdést maga sem hagyja ki — neveti el magáit Gárdos Péter. — Valóban. Osvát András barátommal, forgatókönyvíró társammal nehezebben írunk női szerepeket. Sőt az Uramistenben egyáltalán nem sikerült. — A Szamáköhögés főszereplőjének. Garas Dezsőnek a játékára sokáig emlékezni fogunk. Ha egy rendező eny- nyire megtalálja a közös hangot egy színésszel, gondol-e újabb együttes munkára? — Feltétlenül. Nagyon-nagyon szeretnék Garas Dezsővel újabb filmet forgatni. — Ha már az újabb filmről ejtettünk szót. mire készül? — Osvát Andrással elkészültünk a forgatókönyvvel. Egészen más jellegű, mint két eddigi filmünk. Talán úgy határozhatnám meg: lélektani horror. Egy ötvenesztendős férfi vesszőfutása, kanossza-járása. — Ilyen nemzetközi sikerekkel a háta mögött könnyebb megkapni a lehetőséget? — A nemzetközi elismerések segítenek, de néha nyo- masztóak. Ilyenkor már az ember még jobb filmet, még nagyobb sikert, még több nézőt szeretne a mozibá vonzani. — Van-e kabalája? — A kislányom. Tíz és fél éves. Kabalából minden filmemben játszik egy kis szerepet. És gyűjtöm a filmjeimre emlékeztető apró kis tárgyakat. Kivágott filmkockákat, forgatókönyveket és a csapókat, az utolsó csapószámmal. A díjaimat a lakás külön részén őrzöm. Fétisimádó vagyok. És ezek mégis csak életem egy részének emlékei. (S. E.) HwmnuirMn ■KSHBBB3I ■■■ nmmamm
