Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 23., szombat Koszorúzási ünnepségek Újabb találkozóban állapodtak meg (Folytatás {az,l. oldalról) kapitányság pártbizottsága agitációs és propaganda munkabizottságának elnöke, Kormos József, az Egeresein Általános Iskola igazgatója, városi vezető propagandis­ta. Sebestyén János, az MMK igazgatója, a megyei tanács pártbizottsága agitáci­ós- és propaganda munka- bizottságának titkára, dr. Horváth Mihály, főiskolai adjunktus, a GATE Válla­latgazdasági Üzemmérnöki Intézet Gyöngyösi városi ve­zető propagandistája, Szal­más Lajos, az apci Quali- tál Könnyűfémöntöde tő­munkatársa, városi vezető propagandista, dr. Szikora Sándor, a Hevesi 3-as Számú Általános Iskola igazgatója, városi vezető propagandista. Szocialista Kultúráért (ki­tüntetésben részesült: Antal Józsefné nyugdíjas, a Peda­gógus Pártbizottság megbí­zott titkára és Szabó Béla propagandista, a kápolnai ál­talános iskola igazgatója. Ki­váló Munkáért kitüntetést vehetett át Herneczki László, a GHV műszaki ellenőre, vá-' rosi vezető propagandista. Ezután Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára adott át okleveleket, jutalma­kat és kitüntetéseket. Az Eredményes, Agitációs Pro­paganda Munkáért elismerő oklevelet negyvennégyen, ju­talmat pedig harminchétén kaptak. Dr. Csicsai Józsefnek. az aktív propagandamunkából való visszavonulása alkal­mából adtak át tárgyjutal­mat, míg Kaposi Levente, a Népújság főszerkesztője Ki­váló Honvédelmi Propagan­da Munkáért Emlékplakettet vehetett át. A politikai irodalom és a pártfolyóiratok terjesztési versenyében a következők értek el első helyezést: a városi jogú pártbizottságok közötti versenyben: ■az MSZMP Eger Városi Bizott­sága, a vándorzászlót és az ezzel járó vásárlási utalványt Pócs János városi titkár vette át. Az ipari jellegű pártszervezetek közötti ver­senyben a Thorez Bányaüzem (Visonta) pártbizottsága vég­zett az élen. A vándorzász­lót és a vásárlási utalványt Orosz Tibor pártvezetőségi tag vette át. A mezőgazda- sági jellegű pártalapszerveze- tek között a Pélyi Mgtsz, pártszervezete lett az első. A vándorzászlót és az utal­ványt Ary János alapszerve­zeti párttitkár vehette át. A hivatali intézményi jellegű pártalapszervezetek verse­nyét a megyei pedagógiai intézet pártszervezete nyerte meg, a vándorzászlót és a vásárlási utalványt Fehér Vilmos párttitkár vette át. Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára KISZ- es propagandista kitünteté­seket adott át: Kiváló KISZ Propagandista plakettet né­gyen, míg Kiváló KISZ Pro­pagandista jelvényt tízen kaptak. Az ünnepség után koszo­rúzási ünnepségre került sor az egri Lenin-szobornál. A megyei és az Eger városi pátbizottság nevében Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára és Pócs János, a városi pártbizottság titkára koszorúzott. A Szakszerveze­tek Heves Megyei Tanácsa és a KISZ megyebizottságá­nak képviseletében Farkas Sándor, az SZMT vezető tit­kára, valamint Sós Tamás, a megyei KlSZ-bizottság első titkára helyezett el koszorút a szobor talapzatánál. Virág­csokrot helyeztek el az MSZBT-tagcsoportok, a Le­nin nevét viselő szocialista brigádok és úttörőrajok kép­viselői is. A megyei ünnepségen kí­vül megyeszerte megemlé­keztek Lenin születésének 118. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Szakszerveze­tek Heves Megyei Tanácsá­nál is ünnepséget tartottak a szakszervezeti agitációs és propagandamunkában élen járó aktívák részvételével. (Folytatás az-1. oldalról) a téren a két fél együttmű­ködését folytatni és mélyí­teni kell a nemzetközi fe­szültséggócok felszámolása érdekében. A szovjet és az amerikai külügyminiszter hangsúlyoz­ta az Afganisztán körül ki­alakult helyzet rendezését célzó. Genfben aláírt egyez­mények elvi jelentőségét. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vállalta, hogy biz­tosítja a megállapodások be­tartásának nemzetközi ga­ranciáit. Eduard Sevardna­dze külön felhívta a figyel­met arra, hogy az egyezmé­nyek végrehajtásáért, betű­jük és szellemük szigorú be­tartásáért az összes érdekelt fél felelősséggel tartozik. Minden olyan tevékenység, amely a történelmi megálla­podások végrehajtásának megakadályozására, az afga­nisztáni nemzeti megbékélé­si folyamat fékezésére irá­nyulna. súlyos, beláthatatlan következményekkel járna. Az amerikai külügyminisz­ter ugyancsak rámutatott: á regionális feszültségek csök­kentése terén, valamint a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulásának szempontjá­ból a genfi megállapodások fontosak. Kifejtette, hogy az amerikai kormányzat szintén gyakorlati megvalósításukra törekszik. A Perzsa-öbölben kialakult helyzettel kapcsolatban Se- vardnadze komoly aggoda­lommal' szólt az Irán ellen végrehajtott amerikai kato­nai akciókról. Ezek hátrál­tatják az iraki—iráni konf­liktus békés rendezésének folyamatát, zavarják azokat az erőfeszítéseket, amelyet az ENSZ főtitkára és a Biz­tonsági Tanács tesz a ren­dezésre, s végül is a térség­ben kialakult feszültség el­lenőrizhetetlen eszkaláció­jához vezethetnek. A két külügyminiszter tárgyszerű, nyílt eszmecserét folytatott a Közép-Ameriiká- ban, az Afrika déli részén, az Afrika szarvának térsé­gében, a Kambodzsa körül, a Koreai-félszigeten és Cip­ruson kialakult helyzetről is. A pénteki tárgyalásokon ismét érintették a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket is. Utaltak arra, hogy mindkét ország érde­két szolgálná, ha megköt­nék azokat a szerződéseket és megállapodásokat. ame­lyekről most folynak tárgya­lások. Ezt követően Eduard Se­vardnadze és George Shultz meghallgatták a szakértői csoportok vezetőinek ielen- tését arról, hogy milyen eredménnyel járt munkájuk. A külügyminiszterek ennek alapján újabb utasításokkal látták el a két- és többol­dalú megbeszéléseken részt vevő küldöttségeiket. Mindkét fél kifejezte meg­győződését: a szovjet—ame­rikai kapcsolatok egész kö­rét érintő kérdések beható megvitatása elősegíti azt, hogy a küszöbön álló moszk­vai csúcstalálkozó gyümöl­csöző és eredményes legyen.-te Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában fogadta George Shultz amerikai külügymi­nisztert. Megbeszélésük fő témája a küszöbön álló ne­gyedik szovjet—amerikai csúcstalálkozó volt. Az amerikai elnök közel­gő útja — 15 évi szünet és a jelenlegi szovjet vezetés­sel már megtartott három találkozó után — csak ar­ra fog-e korlátozódni, hogy ismét „politikai alapismere­tekkel” foglalkozzunk: a rea­litásokat magyarázzuk, ame­lyeket veszélyes figyelmen kívül hagyni. A megbeszélésen többek között érintették az emberi jogok témáját. Az SZKP KB főtitkára kifejtette, hogy e téren végre elvi megállapo­dásra kellene jutni. Mindkét részről alapjá­ban véve elfogadták az amerikai elnök látogatásá­nak programját. Mihail Gorbacsov megkérte Shultz külügyminisztert, hogy ad­ja át Ronald Reagannek: Moszkvában azt remélik, hogy a küszöbönálló szov­jet—amerikai találkozót a kölcsönös tisztelet szellemé­ben és realista alapokon tartják meg, s fontos előre­lépés lesz. konkrét és jelen­tős eredményeket hoz. Mihail Gorbacsov és George Shultz pénteki megbeszélése alapvető jelentőségű a szov­jet—amerikai párbeszéd to­vábbfejlődése és a közelgő moszkvai csúcs tartalmának meghatározása szempontjá­ból — hangsúlyozta a hiva­talos szovjet—amerikai tár­gyalásokat követő nemzetkö­zi sajtóértekezleten Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Sevardnadze megállapítot­ta: a washingtoni találkozó óta gyakorlatilag minden té­ren sikerült előre lépni. A mostani tárgyalások is gyü­mölcsözőek és hasznosak voltak, noha áttörésről nem lehet beszélni. Hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken a biztonság kérdéseire, s azon belül is a HTF-szerződés ki­dolgozására összpontosítot­tak. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy májusban még lesz egy külügyminisz­teri találkozó, s azt követő­en lehet majd körvonalazni annak esélyeit, hogy a má­jusi csúcstalálkozón aláír­hatják-e a szerződést. Erre még megvan a lehetőség. Szavai szerint az ABM- szerződés megszilárdítása kérdésében a szovjet mun­kabizottság összegezte az eddigi szovjet javaslatokat. Az amerikai féllel olyan megegyezés született, hogy a washingtoni csúcson kiala­kított egyetértést pontosítva az alapmegállapodáshoz kü­lön jegyzőkönyvben csatol­ják majd a még vitás kér­déseket (tartalmazó kiegészí­tő jegyzőkönyvet. Sevardnadze közölte: nem merült fel, hogy a moszkvain kívül még egy csúcstalálko­zót tartsanak az idén, habár ebben semmi rendkívüli nem lenne. A moszkvai külügyminisz­teri tárgyalásokon négy fő téma, a biztonság, a humani­tárius és emberi jogi kérdé­sek, a regionális kapcsolatok és a kétoldalú viszony sze­repelt. A humanitárius és emberi jogi kérdések átte­kintésével kezdődött a ta­lálkozó, s tárgyszerű vita bontakozott ki egyebek kö­zött a törvényhozási, társa­dalmi kapcsolatok, az embe­rt kontaktusok kérdésében előterjesztett szovjet javas­latról is. Sevardnadze utalt arra, hogy e téren is kibon­takozóban van az együttmű­ködés. Megengedhetetlen azonban az egymás belügyei- be való beavatkozás. A regionális problémák között Afganisztán mellett szóba került a közel-keleti helyzet, az iraki—iráni há­ború, Közép-Amerika, Kam­bodzsa, Afrika déli része, Afrika szarva, Ciprus, a Ko­reai-félsziget helyzete. Szá­mos kérdésben — az alapve­tő nézetkülönbségek ellené­re — sikerült közös tevé­kenységi kört találni, amely­re építve tovább lehet ha­ladni. A közel-keleti hely­zettel kapcsolatban feltett kérdésekre válaszolva Se­vardnadze hangsúlyozta, hogy amerikai részről nem tagadták a nemzetközi kon­ferencia létjogosultságát, de álláspontjuk szerint annak átfogónak és szakaszosnak kell lennie. Egyetértés volt abban, hogy a térségre vo­natkozó BT-határozatokat kell alapul venni a rendezés­hez. Szavai szerint, ha a helyzet úgy kívánja, elláto­gat a Közel-Keletre, de er­ről egyelőre még nem szü­letett döntés. Cáfolta ugyan­akkor az esetleges izraeli utazásáról terjesztett híreket. A hadászati támadófegy vérekről szóló szerződés elő­készítésével, az ABM-szerző- dés megszilárdításával ösz- szefüggésben Sevardnadze öt pontban foglalta össze a meg­oldásra váró problémákat: mennyi ideig vállaljanak kö­telezettséget az ABM-szerzö- dés megtartására; a tengeri telepítésű manőverező robot­repülőgépek, a légi indítású manőverező robotrepülőgé­pek, a mozgatható indítóál­lású interkontinentális bal­lisztikus rakéták és az el­lenőrzési rendszer kérdései. Szavai szerint rendkívül bo­nyolult és összetett problé­mákról van szó, de megoldá­suk nem lehetetlen. Utalt arra. hogy a külön­böző tárgyalási fórumokon a nukleáris kísérletek és a ve­gyi fegyverek kérdésében je­lentős haladást sikerült el­érni. Kiábrándítónak nevez­te viszont, hogy az Egye­sült Allaimok nem mutat hajlandóságot az adatok cse­réjére az európai haderő és hagyományos fegyverzet te­kintetében. Egy kérdésre válaszolva Eduard Sevardnadze értetle­nül fogadta azokat a nyu­gati sajtóhíreszteléseket, amelyek a szovjet vezetés belső ellentéteiről szólnak, az ideológiai irányítás sze­mélyi kérdéseire vonatkoz­nak. George Shultz amerikai külügyminiszter pénteken, kétnapos moszkvai megbe­széléseinek végén tartott saj­tóértekezletén kijelentette: több területen jelentős elő­rehaladás történt, de a leg­fontosabb kérdést, “ a hadá­szati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentésé­ről szóló szerződést illetően sok kérdés még tisztázatlan. Ezért a május végi—június elejei szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt újabb külügyminiszteri tanácsko­zást tartanak. Ennek hely­színét és időpontját később jelölik ki. Az amerikai külügyminisz­ter csaknem egyórás tájékoz­tatóján elmondta, hogy az Eduard Sevardnadzéval és Mihail Gorbacsovval folyta­tott beható megbeszéléseken megerősítették a moszkvai csúcstalálkozó programját. Shultz szerint a kétnapos kül­ügyminiszteri tárgyalásokon az emberi jogok kérdésében történt a legnagyobb előre­haladás, a csütörtöki meg­beszélést teljes mértékben ennek a problémakörnek szentelték. A tárgyalások előtt szovjet—amerikai szak­értői megbeszélést is tar­tottak, amelyen egyebek kö­zött a politikai okokból el­ítélt személyek szabadon en­gedésének a problémájával foglalkoztak. Shultz emlékeztetett arra. hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok — a meglévő nézeteltérések ellenére — 1985 nyara óta igen szépen fej­lődtek: a két ország vezető­je két és fél év leforgása alatt immár negyedszer ta­lálkozik egymással, számos égető problémát sikerült megoldani. Washington azt kívánja, hogy a küszöbönál­ló csúcsot is az eddigi talál­kozókra jellemző légkörben rendezzék meg. A kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről az ame­rikai külügyminiszter el­mondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a tengeri ha­tárokról, a tengerek gazda­sági kiaknázásáról. A regionális problémák megoldásával kapcsolatos kérdésekre kitérve Shultz üdvözölte az Af ganisztán- megállapodásokat és han­goztatta: az amerikai kor­mányzat a megállapodások végrehajtását kívánja. Kö­zép-Amerikával kapcsolat­ban a guatemalai államfői megállapodást tartotta a ren­dezés alapjának. egyúttal megismételte: Washington szeretné, ha a Szovjetunió korlátozná a térségbe irá­nyuló fegyverszállításait. Szovjet-amerikai közlemény Közös közleményt tettek közzé pénteken Moszkvában George Shultz amerikai külügyminiszter látogatásáról. A dokumentum megállapítja, hogy Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és George Shultz megbeszéléseinek célja a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztése volt és az, hogy előkészítsék Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának és Ronald Reagannek, az Egyesült Államok el­nökének találkozóját, amelyet május 29-e és június 2-a kö­zött Moszkvában tartanak meg. Shultz külügyminisztert és a kíséretében lévő Colin Powellt. az amerikai elnök nemzet- biztonsági tanácsadóját fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A tárgyszerű, konstruktív légkörben megtartott tárgyalá­sokon megvitatták a két ország kapcsolatainak minden vo­natkozását. Megállapodtak abban, hogy- a moszkvai csúcstalálkozó­nak, amely már a negyedik lesz három év leforgása alatt az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök között, fontos állomássá kell válnia a szilárdabb és gyümölcsözőbb együtt­működéshez vezető úton. Megállapították: kézzelfogható le­hetőség van arra, hogy a csúcstalálkozóig minden területen előbbre lépjenek. Eduard Sevardnadze és George Shultz megállapodott ab­ban, hogy májusiban újabb találkozót tartanak. A miniszterek találkozója az emberi jogok és a huma­nitárius kérdések tárgyszerű és részletes megvitatásával kez­dődött. Fontosnak minősítették, hogy a bécsi utótalálkozó mielőbb kiegyensúlyozott eredménnyel érjen véget és sike­resen befejeződjenek azok a megbeszélések is, amelyek cél­ja a fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetről foly­tatandó tárgyalások mandátumának kidolgozása. A szovjet és az amerikai külügyminiszter, valamint a két fél vezető szakemberei részletesen megvitatták fegyverzet­korlátozással és -csökkentéssel kapcsolatos kérdések széles körét is. Megállapították az előrehaladás tényét és megerősítették: szilárd elhatározásuk, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a hadászati támadófegyverzetek csökkentését és korlátozását előíró szerződés, valamint a vele kapcsolatos összes doku­mentum lehető legrövidebb időn belül történő kidolgozása érdekében. Áttekintették a légi telepítésű, nagy hatótávolságú, nuk­leáris töltettel ellátott manőverező robotrepülőgépek ellen­őrzésével és számbavételével, a tengeri telepítésű, nagy ha­tótávolságú, nukleáris töltettel ellátott manőverező robot- repülőgépek korlátozásával és ellenőrzésével, az alszintek- kel, valamint a mozgatható indítóállású interkontinentális ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vitás kérdéseket. A szov­jet és az amerikai küldöttségek a korábban említett ellen­őrzési dokumentumokhoz hasonlóan, a továbbiakban elsőbb­séget biztosítanak e kérdések megvizsgálásának is. A miniszterek megállapították, hogy az ABM-szerződés- sel kapcsolatos tárgyalásokon is haladás történt, mint ahogy azt a washingtoni csúcstalálkozón eltervezték. Részletesen megvitatták, hogyan halad annak a különszerződésnek az előkészítése, amelyhez a Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan 1987. december 10-én Washingtonban elfogadott közös nyilatkozata biztosítja az alapot. Eduard Sevardnadze és George Shultz utasította a Genfben tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttségeket, hogy a legközelebbi külügyminiszteri találkozóiig dolgozzák ki a közös szövegtervezetet. A nukleáris robbantási kísérletékre vonatkozó kétoldalú, átfogó, szakaszos tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseket meg­vitatva a miniszterek jóváhagyták a Genfben tárgyaló kép­viselőik által parafáit szovjet—amerikai egyezmény szöve­gét a közös ellenőrzési kísérletek végrehajtásáról. A minisz­terek ugyancsak jóváhagyták a nevadai és a szemipala- tyinszki kísérleti telepen végrehajtandó közös ellenőrzési kí­sérlet időrendi tervezetét és a felkészülés menetrendjét. A miniszterek megvizsgálták, hogyan haladnak Genfben azdk a két- és többoldalú tárgyalások, amelyek célja a ve­gyi fegyverek átfogó, hatékony ellenőrzés mellett megvaló­suló betiltása. Felhatalmazták küldöttségeiket arra, hogy folytassák a konstruktív munkát egyebek között az olyan területeken, mint részt vevő államok közötti bizalom, őszin­teség, ellenőrzés és biztonság növelése, hogy ezzel is elő­segítsék a vegyi fegyvereket betiltó többoldalú egyezmény kidolgozását. A miniszterek aggodalommal szóltak arról, hogy egyre nagyobb problémává válik a vegyi fegyverek terjedése és alkalmazása. A felek széles körű megbeszéléseket folytattak a regioná­lis kérdésekről, beleértve .Afganisztánt, a közel-keleti bé­ke megteremtésének a folyamatát, az iraki—iráni háborút, a kambodzsai helyzetet, az Afrika déli részén, a Közép- Amerikában és Koreai-félszigeten kialakult helyzetet. Abu Dzsihad koporsója Szíriába érkezik — Palesztin fér­fiak, szíriai katonák társaságában viszik Abu Dzsihad port. réját és koporsóját, április 19-én, miután a palesztin vezető földi maradványai megérkeztek Damaszkuszba (Népújság-telefotó — MTI-Press)

Next

/
Thumbnails
Contents