Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

A TUDOMÁNY VILÁGA NÉPÚJSÁG, 1988. április 2., szombat Korunkban, a modernizáció korában na­gyon sok veszélynek vannak kitéve az emberek is. Ezért érthető, hogy az or­vostudomány, a medicina fokozott erő­feszítéseket tesz mind a kutatásban, mind a gyógyító munkában az egész­ségvédelem érdekében. Sokirányú munkát fordítanak a megelőzésre, és ezzel együtt az új dolgok feltárásra is. Mai összeállításunk a modern orvostu­domány eredményeibe nyújt bepillan­tást érdeklődő olvasóinknak. Az atommagspin-tomográfia megteremtése korszakalkotó lé­pés volt az orvosi diagnosztika fejlődésében. Ezzel az eljárással ugyanis a szervezeten kívüli su­gárforrás nélkül lehet leképezni a belső szerveket. A készülék azokat a sugarakat regisztrálja, amelyek magából a szervezetből erednek. Persze nem arról van szó, hogy a szervezet maga bo­csát ki sugarakat, hanem arról, hogy bizonyos előkezelés után rendkívül energiaszegény elek­tormágneses sugárzást produkál. Az eljárás azon a törvényen alapszik, hogy számos atommag saját tengelye körül pörög, s íly- módon parányi rudmágnessé alakul. (Ezt az önforgást nevezik a fizikusok spinnek.) Ha kívülről mágneses erőtérrel hatnak rájuk, valamennyien beállnak egy bizo­nyos irányba. Ha elmozdítják forgási tengelyüket, „inogni” kezdenek. A magspin-tomog­ráfban ez egy nagyfrekvenciáju impulzussal történik, amely a pörgő atommagokat kibillenti egyensúlyi helyzetükből. Amig ezek „inognak”, jelzéseket ad­nak le. Ezeket fogja fel egy meg­lehetősen bonyolult berendezés, hogy azután a számítógépnek to­vábbadva, képpé álljanak össze. A kép megmutatja, hogyan osz­lanak mega kérdéses szervben az atommagok. A leghatározottab­ban a hidrogén atommagjai rea­gálnak. Megállapították, hogy a hidrogén-atommagok beteg szö­vetben másképp reagálnak a nagyfrekvenciáju impulzusokra, mint egészségesben. így minden eddigi módszernél korábban le­hetséges nyomára jutni a rosszin­dulatú szövetelváltozásoknak. Képünkön a magspin-tomog- ráfot láthatjuk. A páciensnek csak rövid néhány percre kell be­feküdnie a mágneses csőbe, a komputer egykettőre rendelke­zésre bocsátja a metszetképeket. Gyógyszernyelés — csak állva Angol orvosok báriumtartal- mű gyógyszeres tokocskákat nyelettek le betegekkel, s röntge- nemyőn nyomon követték a gyógyszer útját. Ha a betegek a tokocskákat egy kevés vízzel áll­va nyelik le, a gyógyszer már né­hány másodperccel később a gyomrukban volt. Ha ellenben ugyanilyen tokocskákat fekve nyeltek le — mindegy, hogy sok vagy kevés vízzel — azok a bete­gek a nyelőcsövében már félig feloldódtak, s nem is kerültek bele a gyomrukba. Ennek kóros következményei lehetnek — például, ha arra van szükség, hogy a gyógyszer a gyo­morban vagy a bélben oldódjon fel, vagy ha a hatóanyaga erősen izgatja a nyelőcsövet. A VAKOKON IS SEGÍTHET Lézer az orvostudományban Korunkban a tudomány szinte minden ága rendkívül gyorsan fejlődik, s a folytonos ha­ladást összefonódás, egymásrautaltság is jellemzi. Az egyik terület fejlődése a másiké nélkül szinte lehetetlen. Ez az orvostudo­mány és a technika kapcsolatára fokozottan érvényes: a nagy gyógyító központokban a műszaki szakemberek száma már gyorsab­ban növeksszik, mint az egészségügyieké. Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy a fizika sok lehetőséget Ígérő csodája, a lézer­sugár nagyon gyorsan behatolt az orvostu­domány területére is. Az első készülékkel még csak biológiai kísérleteket végeztek, aminek tapasztalatai alapján fokozatosan a kórmegállapítás és a gyógyítás céljaira kezdték felhasználni a sugarat. A lézersugárnak már ma is csaknem valamennyi szakorvosi területen van gyógyító szerepe. Elsőként 1952-ben a szemészek gyógyítottak vele retinaleválást. A szemgolyó összes rétegein fáj­dalom és roncsolásmentesen át­hatoló sugár a fehérjék megal- vasztása útján, egy pillanat alatt a helyére ragasztja a levált látóhár­tyát. Korábban ezt a súlyos álla­potot napfény és gyűjtőlencse segítségével igyekeztek megol­dani de a hosszabb exponálási idő miatt a szem csaknem mindig elmozdult és a „ragasztás” nem sikerült tökéletesen. Ugyancsak hatásosan elégethetők a szem­ben előforduló hajszálér-kibol- tosulások és cukorbetegek szem- fenéki vérzései is. A makacs sza- ruhártya-fekélyek is jól befolyá­solhatók lézersugárral: a sugár a fekélyben lévő baktériumokat elpusztítja anélkül, hogy a kör­nyező szöveteket károsítaná. Le­gújabban a vaksággal fenyegető zöldhályogot is kockázatos mű­területén van. A sugárnyaláb üvegszál-optikán jut el a „kés”- be. A fénykés sok tekintetben felülmúlja a fém „testvérét”. Metszése hajszálvékony, csak­nem fájdalmatlan, roncsolás- mentes, nyomában a fertőzés le­hetősége minimális, vágás köz­ben vérzést is csillapít, és nem okoz sejtszóródást. Ez utóbbi különösen fontos a daganatos betegségek műtétjeinél, mert ez­által csökken az áttétel-képződés lehetősége. A sebzés finomsága, roncsolásmentessége pedig a plasztikai és idegsegészet terüle­tén döntő fontosságú. De egyre nagyobb jövőt jósolnak a lézer­sugárnak a bőrgyógyászat, a fo­gászat, stb. területén is. Argon lézer koagulátor, amely speciá­lis szemészeti kezelést tesz lehetővé (KS) tét nélkül lehet ártalmatlanná tenni: a beteg szemébe parányi, százezred milliméter átmérőjű csatornácskákat égetnek, ame­lyeken keresztül a szem kóros fe­szülését okozó csarnokvíz folya­matosan kiürülhet. A vakokat is segítheti a lézer­sugár olyan szemüveggel, amely­nek egyik szárában lézerforrás van. Ez letapogatja a „látni kí­vánt” tárgyat, és a másik szárba beépített detektor hanggal tájé­koztatja a világtalant annak tá­volságáról, méreteiről és alakjá­ról. Hasonló elven működik a lé­zeres fehérbot is, amely vibráció­val jelzi az útban lévő tárgyakat. A lézersugár legszélesebb kö­rű gyógyító lehetősége a sebészet A haj színe és szerkezete Elektronmikroszkópos felvétel a hajról. Baloldalt 950-szeres nagyítás egy hajszálról, jobb ol­dalt 2000-szeres nagyítás a haj­szál belsejéről (KS) A haj színe az élet folyamán egyre változik. Az emberek többségének a születéskor vilá­gosabb színárnyalatú a haja, s az évek során lassan sötétedik, majd őszül. Ezenkívül befolyá­solhatja a hajszínt a terhességgel, szüléssel kapcsolatos hormoná­lis hatás is. Vannak ezenkívül kó­ros állapotok, amelyek követ­kezményeként teljes vagy részle­ges haj színváltozás következik be. Ide sorolható a kóros őszülés is, amely létrejöhet örökléses alapon, illetve súlyos betegségek vagy idegrendszeri megrázkódr tatások után. A haj legkülső rétege a kutiku­la. Ez zsindelyszerúen rétegződő sejtekből áll, amelyek nem tartal­maznak festékanyagot (pigmen­tet). Feladata védeni a haj belső részét, a kortexet, mely e nélkül elkopna. A haj tömegét az orsó alakú, elszarusodott sejtekből ál­ló, változatos festéktartalmu kor- tex adja. A kortex sejtjei között levegőt tartalmazó finom részek találhatók. A hajszál legbelső ré­tege a medulla (velőállomány), mely széles, lazán összefüggő, részben elszarusodó sejtekből áll (csak a vastagabb hajban és főleg a szál tüszőn belüli részein talál­ható.) E sejtek szintén tartalmaz­nak festékanyagot. A sejtek kö­zötti levegőjáratok a fényvissza­verődés folytán meghatározzák a haj színárnyalatát. A hajszál a hajtűszőben foglal helyet. A hajtűsző a bőr felső hámjának folytatását képező hámsejtekből alakul ki, a végén kiboltosodás van, ez a hajhagy­ma. Ebbe alulról kötőszöveti csap nyomul be, ez tartalmazza a haj képződéséhez olyan fontos hajszálereket. Felületes vizsgá­lattal a hajszínárnyalatok nagy gazdagságát észlelhetjük, de a mikroszkópos vizsgálat csak bar­na-fekete pigmentet és sárga pig­mentszemcséket mutat ki. A me- laninképződést az úgyneveztett melanofor hormon (MSH) ser­kenti, amely az agyalapi mirigy­ben termelődik. Az MSH-t sike­rült kristályos formában is előál­lítani, és hatására alacsonyabb- rendű állatokban a befecskende­zés után jóformán percek alatt sötét bőrpigment képződik. A haj pigmentációja tehát hormonális és ezen keresztül idegrendszeri ellenőrzés alatt áll. Ebből következik, hogy mind idegrendszeri, mind hormonális hatásokra megváltozhat a haj­szín. A haj őszülését a közeli örege­dés egyik hírnökének tartják. Mivel a szervezet minden rész­funkciója a központi idegrend­szer ellenőrzése alatt áll, elsősor­ban ennek működésváltozására kell gondolni. Mindenesetre az orvostudomány ma még nem rendelkezik olyan módszerrel, amely a haj őszülését megakadá­lyozhatná. Az izomfáradtság oka Hurcolkodás, kerti ásás, szo­katlan fizikai erőfeszítés után menetrendszerűen jelentkezik a fáradtság, bágyadtság érzése. Ennek az érzésnek a biokémiai kiváltójáról azonban még sem­mit sem tudunk — állítja a Lan­cet című tekintélyes angol orvosi folyóirat. Időnként felteszik, hogy egy fontos energiaátvivő anyag, az adenozin-trioszfát (ATP) hiánya az izmokban a ki­váltója a remegő térdnek. A pontos mérések azonban el­lene szólnak ennek a feltevés­nek : még szélsőséges igénybevé­tel után sem mutatható ki jelen­tős csökkenés az izmok ATP- szintjében. Az izmok energiatá­rolóként glikogént — állati kemé­nyítőt — tartalmaznak. Erős megterhelés után ugyan lebom- lik az izmok glikogén-raktára, azonban ez a bomlás időben nem esik egybe az izomfáradtsággal. Még bonyolultabbá teszi a hely­zetet, hogy az izomfáradtságnak voltaképpen két összetevője van: az egyik az izomerő csökke­nése, a másik pedig a bágyadtság szubjektív érzése. Ennek az ér­zésnek a bekövetkezését egyet­len élettani mérési rendszer alap­ján sem lehet előre jelezni. Agytevékenység és testhőmérséklet Kutatók hosszú megfigyelé­sekkel megállapították: az em­ber különböző testrészeinek hő­mérséklete attól függően válto­zik, hogy alszik vagy ébren van, megfeszítetten gondolkozik vagy éppen erősen izgatott. Még akkor is eltérést tapasztaltak a kísérleti személyek hőmérsékletében, ha nyugalmi állapotban voltak, vagy a legegyszerűbb feladato­kat oldották meg. Minél bonyo­lultabb volt a feladat, minél el­mélyültebb gondolkodásra volt szükség a megoldáshoz, annál nagyobb mértékben emelkedett a testhőmérséklet — az eltérés a normális értékhez viszonyítva el­érhette a két fokot is. A hőmér­séklet-eltérés oly jelentős, hogy a kutatók véleménye szerint egye­dül a mérési adatok alapján is megállapíthatják az agykéreg működésének legkisebb eltérése­it. A hőmérsékletmérés az elekt- roenkefalográfiával (EEG) együtt hasznos diagnosztikai eszköze lehet az elmebetegségek felismerésének. Köldökzsinór r a- uj szerepben Eddig az újszülöttek köldök- zsinórja többnyire a szemétbe került. Nemrég azonban felfe­dezték: a köldökzsinórban vé­gighúzódó természetes, rugalmas köldök véna nagyon alkalmas ar­ra, hogy az éráthidalásos (bypass) műtétekben vele íveljék át az ütőerek elzáródott szaka­szát. E célra eddig vagy műanyag eret, vagy a beteg lábszárából ki­operált vénaszakaszt használták fel. Ez utóbbi azzal jár, hogy a beteget egy előzetes kis műtéttel terhelik meg, a műanyag pedig (viszonylag durva belső felülete miatt) esetleg vérrög képződését okozza. Az Egyesült Államok­ban a köldökvéna felhasználásá­val már évi tízezer éráthidalásos műtétet végeznek, s néhány év óta ezt az eljárást Münchenben is alkalmazzák. r-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------'i Az Agria Bútorgyár pályázatot Hirdet főkönyvelő munkakör Hét öltésére. Közgazdaságtudományi egyetem vagy Pénzügyi és Számviteli Főiskolai végzettségű, vezetői gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk az alábbi címre: Munkaügyi és személyzeti osztály 3301 Eger, Kistályai u. 8. Pf. 87 Telefon :11-755 __________________________________________________________________________ ___________________________ A z Észak-magyarországi TÜZÉP V. Heves- Nógrád- Megyei Kirendeltsége anyagkönyvelőket, tranzitszámlázókat keres­Bérezés: kollektív szerződés szerint. Érdeklődni: Eger, Makiári u. 154. sz. telefon: 13-798 Veszélytelen vizsgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents