Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. április 22., péntek Hétköznapjaink, palermói szemmel Ragyogó időt fogott ki az az olasz diákokból és pe­dagógusokból álló 36 tagú küldöttség, amelyet immár második alkalommal láttak vendégül az Egri Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben. A szicíliai fiatalok, akik hazájukban ugyancsak a vendéglátást választották hi­vatásul. elsősorban szakmai ismereteiket gyarapították itt-tartózkodásuk ideje alatt. Hasonló céllal utaztak ta­valy nyáron a magyar diá­kok is Olaszországba. Az ed­digi együttműködés tapasz­talatairól. a jövőre vonatkozó elképzelésekről, s a magyar- országi benyomásokról Anto. nioni Marassat, a palermói Szálloda és Vendéglátóipari Középiskola igazgatóját, a csoport vezetőjét kérdeztük meg. — Ügy tudjuk, ön már évekkel ezelőtt is járt ha­zánkban. Milyen változást tapasztalt az eltelt idő alatt? — 1969-ben jártam először •az önök országában, de mi­vel az turistaút volt, kizáró­lag budapesti programokkal, ezért elsősorban a főváros nevezetességeivel ismerked­hettem meg. Mindenesetre azóta sok minden megválto­zott. Például, bővült az üzle­tek választéka. — Mi a benyomása a me­gyéről, és a székhelyéről, Egerről? — Nagyon kellemesen csa­lódtunk. Rengeteg érdekes dolgot láttunk. A szakmai tapasztalatok mellett alapos képet kaptunk az itt élő emberek életéről, szokásai­ról, hagyományairól. Gyö­nyörűek a műemlékek, s rendkívül barátságosak, ked­vesek az emberek. Amerre jártunk, mindenütt nagy sze­retettel fogadtak, s ez meg­erősíti azt a megállapítást is, miszerint az olaszok és a magyarok mentalitása na­gyon hasonló. Ez elsősor­ban az őszinte szívélyesség­ben nyilvánul meg. — Sokfelé megfordultak az eltelt néhány nap alatt. Ta­lálkoztak-e szakmai téren hasznosítható konkrét ta­pasztalatokkal? — Rendkívül jó ötletnek tartjuk, hogy egyes helye­ken élőzenével szórakoztat­ják a vendéget. Ez nálunk, Olaszországban nem jellem­ző. Másrészt nagyon meg­nyerő és hangulatos néhány étteremben a tájjelegű díszí­tőelemek alkalmazása. A szállodákban pedig az alkal­mazottak udvariassága és szakmai rátermettsége lehet számunkra példa. — Milyen jövő elé néz ez a cserekapcsolat? — Szeretnénk, ha nem szakadna meg. idáig ugyan­is nagyon hasznos, jó kezde­ményezésnek bizonyult. Ré­szünkről semmi akadálya a folytatásnak. — A ma délelőtt vásár­lással telt. Mi a vélemé­nyük a kereskedelmi ellátás színvonaláról? — Sok jó minőségű ter­mékkel találkoztunk a bol­tokban, és ami meglepő, ezek viszonylag olcsók is (Fotó: Szántó György) számunkra. A diákok közül sokan vásároltak fényképe­zőgépet, ruházati cikkeket. Mi a népművészeti dolgokra, a hímzett dísztárgyakra, és a porcelánokra áldoztunk a legtöbbet. — Az önök egyik megle­petése volt az iskolában megrendezett olasz vacsora­est. Mi szerepelt a menü­ben? — Az előételek közül nép­szerű volt a Caponáta. Ez padlizsán különböző zöldség­félékkel körítve, Főételként a Falsomagro ízlett a legjob­ban vendéglátóinknak. (Bor- júhúsvagdalék, sárgarépa, to­jás, zeller, sonka, kolbász- töltelékkel.) Desszertként jég­ben hűtött mandulatortát adtunk az asztalra. Az ita­lok közül a boraink aratták a legnagyobb sikert. — Ha egy mondattal kel­lené jellemezni Magyaror­szágot, mit mondana? — A tengeren kívül in­nen semmi sem hiányzik. Bár így lenne ... (barta) 0J/2J Egy vagy két napig kel­lett csak várakoznunk. Már­is csattant az asszonyka hangja: — Hát hová az úr­istenbe tettél egy hét alatt hatezer forintot?! — Hogyhogy hatezer fo­rintot? — horkant fel a fér­fi. — És hogyhogy egy hét alatt? Ma már. ha nem tévedek, tizediké van. és én hoztam lisztet. cukrot, krumplit, meg kávét... meg még... — Meg még?! — csapott le harciasén az asszony. — A bánat tudja!... — nyögte hößünk. — Legköze­lebb könyvelni fogok!... Azt hittem, egyelőre többet len­dítek. ha dolgozom. De várd ki a sorát, tíz év múlva már csak az lesz a dolgom, hogy bevásároljak’, és pon­tosan elszámoljak ... Csak félek, hogy akkor nem lesz mit elszedegetni tőlem .. — Nem magamnak sze­dem! Itt gyerekek vannak! Nekem nincs egy télikabá- t.om, hát ne legyen, de a gye­rekeimnek tíz körömmel is kikaparom!... — Kapard! — fordította ki hősünk üres zsebeit. Csak az egyikből esett ki valami bizományi számla, azt föl­kapta, és hanyagul vissza­gyűrte. majd szétmorzsolta. — Kaparhatod — dünnyög- te —. majd az apjukat a föld alól, ha itt az isten pén­ze is elfolyik ... ... és már ment is a szo­kásos licitálás, hogy ki fog előbb kikészülni, ha a má­sik nem változtat a szoká­sain. — Neked minden sarok­ban ég egy cigarettád!... — Te meg összevásárolsz mindenféle hülye szerken­tyűket! ... — Aztán nekem sírsz, hogy tapétázni kell!... — Aztán ott lepi a por, eszi a rozsda meg a fene... — Te meg veszed a na­rancsot, amikor ott rohad az alma!... — Nem magamnak ve­szem ! — Hanem a kukának!... Csak hogy forogjon a pénz! Neked mindent el lehet ad­ni! Mintha nem látnál a ku­lisszák mögé! Te vagy az ideális fogyasztó! A meg­testesült piac!... — Te meg a megtestesült igénytelenség!... — Mondod te! Mert ne­kem van értékrendem ... — A felhők fölött lebegsz, közben meg . minden rohad szét körülöttünk!... — Szerencsére te sort sor­ra rakva igyekszel mindent összetartani.. . — Legalább a gyerekeid­re gondolj! Mit látnak tő­led? Csak ráncolod a hom­lokod, meg nyaklasz ide- oda ! Ok ebből már nem fog­nak megélni! — Talán azért még én is dolgozom itt-ott valamit... Jó. jó. tudom, az kevés. Van­nak zsenik, akik lihegni is tudnak, és ezzel megterem­tik maguknak a lehetőséget, hogy kiélhessék a zsenialitá­sukat ... — Most nem a Hajósról van szó — legyintett az asz- szony. — Te mindig azt hi­szed, ha szólok, hogy a Ha­jósról van szó. Már régen nem a Hajósról van szó, ha­nem egyedül terólad. Arról, hogy ötvenéves korodra úgy elhagyod magad, mint a mo­sogatórongy ! — Tíz éve ezt hajtogatod! Legalább néha igazíts utá­na valamennyit... — Ne gyere nekem min­dig a koroddal! örülj, hogy friss vagy és egészséges! De akkor tessék is úgy élni, ne ezt a teszetoszaságot lássák állandóan a gyerekeid! — Majd ha te keresel töb­bet. akkor taníts dolgozni, addig meg törődj magaddal! — mordult a férfi, aztán va­lahogy csönd is lett, mert ő is érezte, hogy övön alul ütött, meg a nő is tudta már sokéves tapasztalataiból, hogy itt van a határ, me­lyen túllépve saha nem gyó­gyuló sebeket adnak és kap­nak mindketten. Hordoztak már néhányat ezekből... Érdekes lenne italán még többet megtudni hőseinkről, hogy egyéni vonásokkal je­lenhessenek meg lelki sze­meink előtt, s másfél évti­zedes versenyfutásukat a kérlelhetetlen idővel, lég­szomjukat, holtpontjaikat, erőrekapásaikat ne csak eset­leges saját élményeik fel­idézésével sikerüljön elkép­zelnünk a magunk okulásá­ra és gyönyörűségére: fel­lélegezvén. hogy hál ’isten­nek mégsem rólunk van szó. De mit tegyünk, ha csak ennyi hallatszik át a szom­szédból? ... De Hí lehet vajon az a Hajós? Annyi világos, hogy hőseinknek valami módon szerencsésebb pályatársa. De mi módon lehet szeren­csésnek lenni? Ez a nagy kérdés! Minthogy azonban az említett férfiúról a veze­téknevén kívül semmit nem tudunk’— amit sejtünk, azon pedig nem lenne illő csám­csognunk —, e kérdésre nem tudunk érdembeli választ adni. Ezért inkább visszaté­rünk jobb híján választott hősünk morfondírozására az életkedvről. Képzeletünk 'hatalmánál fogva megpró­báljuk továbbgondolni böl­cselkedését. — Az életkedv könyvelési kérdés — bámul a minden szóváltással söté­tülő hideg űrbe. — Az egyik oldalon a nélkülözés, beteg­ség, megalázás, sérülés, ku­darc; a másikon a siker, gyengédség, tavasz, termé­szet. fizetésnap és így to­vább ... Ahogy elnézem őket az ut­cán egyelőre tűrhetően áll­hat' a „mérleg”. A férfinak ugyan egyre előbbre esik a válla, de még frissen szedi a bakancsait a gyerekei mel­lett. Az asszonyon meg éoo a napokban teljesen úi téli­kabátot láttam. (Vége) Liza éa Higgins professzor, azaz Fráter Kata és Csendes László KIBÚJHATUNK-E A BŐRÜNKBŐL? Shaw Pygma- lionja az egri színházban G. B. Shaw nyugtalanító jelenség lehetett kortársai számára, hiszen makacsul támadta a társadalom igaz­ságtalanságait. Bőven akad tak ellendrukkerei, de nem fogott rajta az átok, vérbe­li vegetáriánusként 90 évet élt. Illetve: alkotásaiban él ma is, darabjait rendszere­sen játsszák. Ma este éppen az egri Gárdonyi Géza Szín­ház mutatja be a Pygma- Hont, amelyet Szőke István rendezett, aki a Miskolci Nemzeti Színházból csatla­kozik jövőre a társulathoz. Mint elmondta, a szerző megítélése ma is bizonyta­lan. többnyire le-, vagy túl­értékelik munkásságát. Ezt a veszélyt úgy igyekezett ki­védeni. hogy maximálisan ragaszkodott a szövegkönyv­höz. Úgy nyilvánulhat meg leginkább a sokszínű Shaw-i bölcsesség, ha erőltetett ren­dezői ötletek helyett magára az íróra támaszkodnak. Ez a darab egyébként sem szo­rul mankókra: a filmforga­tókönyvnek íródott, pergő cselekményű alkotás magá­val ragadja a közönséget. Most épp e filmszerűséget hangsúlyozzák Egerben: a gyorsan mozgatható díszle­tek (Herényi József munkái) segítségével pillanatokon be­lül változnak a helyszínek. A történet ismert: Hig­gins professzor, a neves nyelvtanár a műveletlen vi­rágárusból, Lizából fél év alatt „hercegnőt” teremt, akit a legelőkelőbb társaság is befogad. Eközben termé­szetesen egymásba szeretnek, hepiend azonban nincs. A konvenciók erejéről beszél az író: felületes kapcsolata­ink miatt az is elegendő megtévesztésünkre, ha vala­ki ügyesen bebújik a szoká­sok álruhájába. Hogy az ilyen idomulás mennyire le­het tartósan sikeres, arról is véleményt mond a darab folytatásához készült vázla­tában az fró. Liza férjhez megy egy kedves, ám mafla fiatalemberhez, és többször is megpróbálkozik a virág­üzlettel. de a baráti kölcsö­nök ellenére rendszeresen csődbe jut. A nagy pénz ugyanúgy elfolyik az ujjai közül, mint korábban a né­hány penny. Tehát: még­sem olyan egyszerű átlépni a saját árnyékunkon? A bemutatót ma este 7 óra­kor tartják, a két főszerepet Csendes László és Fráter Kata játssza. (kon.cz) A gyógyító lézersugár Egy amerikai kardiológus azt állítja, hogy a világon elsőként lézersugár segítsé­gével sikerült kitágítania egy elzáródott nyaki ütőeret. Ez­zel ki tudja küszöbölni mindazokat a kockázati té­nyezőket, amelyek ilyen eset­ben egy hagyományos érse­bészeti beavatkozással jár­nak. A műtétet a múlt hét pén­teken a kaliforniai egyetem egyik Los Angeles-i kliniká­ján végezte John Eugene doktor. A 72 éves beteg zsír- lerakódástól 90 százalékban elzáródott nyaki ütőere több­ször is megbénult már, így nem jutott kellő mennyisé­gű vér az agyába. Most a kis intenzitású lézersugárral sikerült kitágítani az eret, elkerülve a hagyományos be avatkozásnál fellépő eset­leges embóliát. A beteg kedden este tele­fonon úgy nyilatkozott, hogy kitűnően érzi magát. John Eugene értékelése szerint a műtét új fejezet kezdetét jelentheti a lézer gyógyászati alkalmazásában. Színes televíziót is nyerhet! Idén először, Népújság Kalendárium Vásárnaptár, horoszkóp, házipatika, gasztronómia, sport, színes írások és rejtvények Az idei esztendő jubileumi év számunkra: harminc éve, hogy napilap lett megyénk sajtóorgánuma, a Népúj­ság. Ebből az alkalomból született a szerkesztőség és a kiadó elhatározása: más lapokhoz hasonlóan ka­lendáriummal kedveskedünk olvasóinknak. El is kezdtük az 1989-es kalendárium tervezését. Elkép­zeléseink szerint — s ezzel bizonyára egyetértenek olvasó­ink is — kiadványunk megyei jellegét erősítjük. Ennek megfelelően cikkeink, írásaink zöme Heves megyéhez kap­csolódik. Terveink között szerepel például a piszkéstetöi ob­szervatórium és a szupernóva-kutatás bemutatása, a hire- sen-hirhedt gyöngyösi tűzvészekről való beszámoló, emlé­kezés Károlyi Mihályra és a kápolnai földosztásra, vagy például írunk a Fazola család történetéről, a vasból készült csodákról. Bemutatjuk Egert és Gyöngyöst, a barokk váro­sait, szólunk Vidróczky Marciról, a híres mátrai betyárról Az irodalmat olyan írók, költők képviselik, mint Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Bajza József, Petőfi Sándor, Remenyik Jsigmond, Bródy Sándor. De beve- zetj ük olvasóinkat a gyógy füvek, a házipatika, a szépség- ápolás, a kötés-horgolás, a gasztronómia rejtelmeibe, jogi tanácsokat adunk a telkek, házak eladásával, vételével kapcsolatban, s összeállításban mutatjuk be, mi szük­séges egy utazáshoz, az útlevéltől a vámvizsgálatig min­dent beleértve. Természetesen nem hiányzik majd a kalendáriumunkból a névnapok jegyzéke, az időjárási tudnivalók, az országos vásárnaptár, költségvetési táblá­zat sem. Felelevenítjük a sportvilág, a popvilág érdekes­ségeit, közlünk gyermekösszeállítást, és nem hiány­zik a közkedvelt horoszkóp sem. A kalendáriumban rejtvényeket is közlünk, s a helyes megfejtést bekül­dőket jutalmazzuk. Az összes rejtvényt megfejtők között pedig egy hordozható színes televíziót sorsolunk fődíjként. Munkánkhoz szívesen vesszük olvasóink ötleteit is. Kéij ük, írják meg szerkesztőségünknek miről olvasnának szívesen a felsoroltakon kívül. Terveink szerint a Népújság első kalendáriuma több mint 250 oldalon az év Őszén-tél elején jelenik meg, s ha sikere lesz, akkor minden évben. Ara ha­sonló lesz, mint más napilap, hetilap kalendáriu­máé. Olvasóink, valamint a közületek egyaránt eló- jegyeztethetik, mert elsősorban az ó igényeiket tud­juk kielégíteni, s számukra árkedvezményt is biztosí­tunk. Ezért kéijük, hogy a mellékelt előjegyzési lapot kivágva, postai levelezőlapra ragasztva mielőbb küldjék el címünkre: Népújság Szerkesztősége, 3301 Eger, Pf 23. Előjegyzési lap Kérem, hogy számomra ... db Népújság Kalendáriumot jegyezzenek elő, melyet később utánvétellel címemre megküldenek . Cím: ...................................................... .............................város, község ................................................................utca, tér....„................házszám ..... ...................irányitószám olvasható aláírás

Next

/
Thumbnails
Contents