Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 20., szerda Pártbizottságaink az országos pártértekeziet állásfoglalás-tervezetéről A héten városaink, városi jogú nagyközségünk, illetve hivatali apparátusaink pártbizottságai is megkezdték a májusi országos értekezlet állásfog. lalás-tervezetének vitáját. Ez alkalommal két helyről adunk jelentést az elhangzottakról. A megyei tanácsnál A megyei tanács kommunistái az elmúlt napokban 18 alapszervezetben elemezték, véleményezték, s javaslataikkal iparkodtak teljesebbé, elfogadhatóbbá tenni a májusi pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. A dokumentum — mint az apparátusi pártbizottság ülésén Szabó István titkár összegzéséből kiderült — számos gondolatot ébresztett a tagságban, s mondandójukat őszintén, nyíltan tárták társaik elé, a megújulás, megújítás szándékával „címezték” a közelgő országos fórumra. Mi ez az üzenet? Nos, — ahogyan több más mellett megfogalmazták — feltétlenül az írásos anyag dicséretére válik önkritikus- sága, nyilvánvaló, hogy nem értékelhet külön-külön valamennyi szervezetet, gazdaságot, ám a sok általánosítás mégis zavaró, kifogásolható. Itt is — miként még annyi helyen — jóval több konkrét- ságot vártak tőle, s a felelősség világosabb megállapítását. Az eddiginél rátermettebb, agilisabb — fiatalabb — vezetőikre van szükség céljaink valóban sikeres megvalósításához. Hiba — mondták — ha mindennapi életünkben nem teszünk kellő különbséget a gazdasági és gazdaságpolitikai kérdések között. Mindenképpen okosabban kell foglalkozni az oktatással, a kultúrával, s a költségvetésben az egészségügyön sem szabad oktalanul spórolni. Ugyanekkor vitathatatlan — hangsúlyozták —, hogy igazán tiszteletre méltó eredményeink is születtek szép számmal, amiről a dokumenA Kossuth téri székházban hétfőn délután ülésezett az MSZMP Hatvan Városi BU zottsága, hogy számbavegye a KB állásfoglalásával kapcsolatos alapszervezeti vitákat, amelyek a közelmúltban zajlottak le mind a városban, mind a környező településeken. A tanácskozáson részt vett Bányai István, a KB tagja, valamint Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára is. összegzésként Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára tett szóbeli előterjesztést, vázolva a különböző megnyilatkozásokat, amelyek leginkább jellemezték az alapszervezeti tanácskozások témakörét, az ott felvetett problémákat, a tanácskozások hangulatát. Elsőként azt említette, hogy a tagság a párt közelgő tumban leírtaknál bővebben illene beszélnünk. Ne hallgassuk el a jót, hanem ösztönözzünk sikereinkkel is a többre, miközben gondjainkat emlegetjük, s a kivezető utat keressük. Pozitív törekvéseinkhez — kérték — határozza meg a jelenleginél pontosabban az eszközt, a célt is az állásfoglalás-tervezet; a hazai rendteremtés mellett kezdeményezzük a szocialista gazdasági közösségben tapasztalható hibák határozott kijavítását is. hegyen valódi egység az elmélet és a gyakorlat között, teljesedjék ki igazán a sokat emlegetett demokrácia életünk minden területén. Váljék az irányítás közvetlenebbé, emiberib- bé, a protokolláris kapcsolatokat váltsa fel a ténylegesen közös munka, a vezetői gőgöt, tévedhetetlenséget, az ostoba dzsentri szokásokat a reálisabb viselkedés. Az apparátusi pártbizottság ülésén — amelyen részt vett dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is — egyidejűleg sürgették például a nemcsak a mozgalmi életben, hanem a tanácsokban is meglevő bürokratizmus mielőbbi megszüntetését, a mindennapi munka korszerűsítését. A hibákat többnek ítélték a fogyatékosságoknál, s ennélfogva nagyobb figyelmet, következetességet kértek megszüntetésükhöz. A politikai élet kérdéseit feszegetve pedig nem utolsósorban például felvetették, hogy megmö- vekedett felelősségéhez a szakszervezet kapjon elegendő jogokat is, mindig. Gyóni Gyula országos értekezletétől olyan állásfoglalást vár, amely konkrét, végrehajtható határozatok révén erősíti meg az MSZMP vezető szerepét. Említést tett arról is, miszerint a pártértekezlet sok kérdésben nem hozhat változást, mivel a kitűzött célok jelentős hánvadának megvalósulása a gazdasági körülményektől függ, vagyis az értekezlet csak a XIV. kongresszust előkészítő folyamat egy fontos állomásának tekinthető. Arról sem hallgatott az . első titkár, hogy voltak, akik az alapszervezetekben kevésnek ítélték a rendelkezésre álló időt az állásfoglalás-tervezet elemzéséhez, s ebben a párt- demokrácia megsértését vélik. Későbbiekben arról szólt Szokodi Ferenc, hogy a tervezet hangvételét általában nyíltnak, őszintének minősítették a párttagok, bár több esetben túlzottan általánosnak vélték a különböző feladatok meghatározását. Arra utaltak például, how hiányos a tervezet, mert nem szól a munkásosztályról, a nagyüzemi munkások helyzetéről, de például a felelősségre vonás — mint kifejezés — sem szerepel a KB tervezetében. Ugyanakkor mások úgy fogalmaztak, hogy az állásfoglalás „erélytelen”, egyes megállapításai, feladatmeghatározásai több kongresszusi anyagban megtalálhatók, s föltették a kérdésit: o párt miért nem tudott kellő érvényt szerezni korábbi határozatainak. Arról is szóltak, hogy a kialakult helyzetért csak a testületek vállalják a felelősséget, holott egyéni és kollektív felelősségnek egyaránt kellene érvényesülnie a pártéletben. Az első titkár későbbiekben azt fejtegette, miszerint főként az idősebb párttagok hiányolják, hogy a dokumentum nem értékeli kellően az elért eredményeket. Azt is érdemes fölemlíteni, továbbá, hogy a vezetői felelősségre utalva többen olyan véleményüknek adtak hangot, miszerint soha sem azokon múlott az ország teljesítőképessége, akik a lapát nyelét fogták. Ami a megfogalmazott elveket illeti? A párttagság egyetért azzal, hogy a párt elvi-politikai irányítás eszközeivel töltse be vezető szerepét, ne vállalja át az állami, társadalmi szervek feladatait, de ugyanakkor a politikai felelősséget se ruházza át senkire. A hozzászólások során Kónya Árpád ama nézetének adott hangot, hogy a káder- politika gyakorlati megvalósítása terén felsőbb szinteken is akad javítani való, de az is hiba, hogy ugyancsak ott nincs egység a gazdasági, társadalmi helyzet megítélése tekintetében. Farkas Kálmánná szükségesnek tartotta, miszerint a párt- értekezlet konkrétan határozza meg a soron levő feladatokat, nélkülözhetetlen •továbbá, hogy az ideológiai kérdések terén jó néhány fogalom tisztázódjék! Királyné Zólyomi Erzsébet megállapítása szerint a terület ifjúsága az eddiginél eredményesebben veheti ki részét a társadalmi, gazdasági kibontakozás feladataiból, ha világos, határozott célokért kell megmozdulnia. Kifejtette még véleményét Molnár Gábor, Szabó Ferenc, Kretz János, Baja Gellert, Fehérné Lovász Mária. Majd1 Virág Károly fűzött megjegyzést az elhangzottakhoz. Szerinte az észrevételek sokrétűek, szinte az egész megye helyzetét jellemzik, de tartózkodnunk kell attól, hogy túlzott, rövid lejáratú reményeket tápláljunk a pártértekezlettel szemben. Ezt követően a városi pártbizottság ajánlást tett a megyebizottságnak az országos értekezlet Hatvan és vonzáskörzete küldötteinek személyére. Moldvay Győző Hatvanban Tervek, terhek, lehetőségek Helyzetelemzés fiatal közgazdászok szemével Nemrégiben nyolcadik alkalommal rendezték meg Salgótarjánban a .Fiatal Közgazdászok Országos Konferenciáját. A tanácskozás témáját ezúttal már annak címe is — Terhek, tervek, lehetőségek a magyar társadalomban és gazdaságban — kiválóan jelezte. Hogy konkrétan milyen gondolatok is hangzottak el a nógrádi megye- székhelyen? Erről kérdeztük az egyik résztvevőt, Szántósi Rafaelt, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkárát. — Nos — mondja —. először talán Kollarik István p>énzügyminiszter-helyettes előadásával kezdeném, aki a kibontakozás gazdasági és pénzügyi feltételeiről szólt. Ügy ítélte meg, hogy a kibontakozás közvetlen előzménye csakis a stabilizáció lehet, azaz meg kell állítanunk az adósságállomány növekedését. A rendkívül nagy kamatterheket aktívummal szükséges ellensúlyozni. mert másként azok fizetésére újabb és újabb hiteleket kellene felvenni. Ez különben sem könnyű, mert az ilyen források mostanság szűkösek. — Az átütemezés pedig nem a legszerencsésebb megoldás . . . — így igaz, s ezt minden előadó megerősítette. Miért? A kamatokat így is, úgy is törleszteni kell. ráadásul a hitelek egy részének átütemezésére sincs mód, emellett pedig később bizonyára nehezebben kapnánk pénzt bárhonnan. Nem örömteli, hogy a tavalyi év — bár némi javulás mutatkozott — nem hozott gyökeres változásokat idehaza. Jelenleg két fontos teendőnk van; a vásárlóerő szabályozása és a struktúraváltás. El kell érni, hogy a pénzfolyamatok hassanak a reálfolyamatokra és ne fordítva. — Tabajdi Csaba, az MSZMP Külügyi Osztályának vezetőhelyettese a magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés külső körülményeit elemezte. Milyen tényezőket említett? — Nem akarom részletesen ismertetni az általa kifejtetteket. de két dologra azért utalnék. Az egyik, hogy hazánk nemzetközi megítélése — sajnos — valamelyest romlott. A másik, hogy — véleménye szerint — a növekvő gazdasági függőséget egyre inkább növekvő politikai önállósággal kell ellentételezni. — A gazdasági feladatok megoldásában fokozott, szerepet kapnak közgazdászaink. Ha jól tudom. többek között ezzel foglalkozott Csi- kós-Nagy Béla. a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke ... — Valóban. Jövőbeni tevékenységüket a következőkben foglalta össze: a tervezési elmélet, valamint a Vállalati gazdálkodás megújítása, a struktúraprobléma megoldása, a termelőegységekben döntések racionali(Fotó: Koncz ^ __ J ános) zálása és az informatika lényegi átalakítása. — Manapság napirenden lévő kérdés a politikai-intézményrendszer fejlesztése. Milyen elképzeléseket ismert meg ezzel kapcsolatosan? — Erről Fejti György, az MSZMP KB titkára beszélt. Bevezetőjében a ’68-as reform megtorpanásának okait vázolta. Elmondta, hogy az jószerivel csupán a gazdaságra „szűkült le”, s ez hiba volt. Most a px>l iti.kai reformot is végre szeretnénk hajtani. s ehhez a nemzetközi feltételek jobbak a korábbinál. Fontos viszont, hogy a2 átalakítás élére a párt álljon. A változásokkal összefüggésben több stratégiai irányt sorolt fel. Vegyük szemügyre ezeket... Lényeges a tisztább, világosabb munkamegosztás létrehozása a párt, a tömegszervezetek. továbbá az állampolgárok között. Ugyancsak fontos elem a decentralizálció, de csakis olyan mértékben, amelyet az „alulról” jövő kontroll lehetővé tesz. Szükséges az államfelfogás finom korrekciója. Javítani kell az érdekintegrációt, s egy rugalmasabb mechanizmust kell kidolgozni a társadalomban is. Mindezeken túl növelni kell a döntéselőkészítés társadalmi nyilvánosságát. — Ezen célok elérése a pártmunka megújítását is megköveteli. Hogyan vélekedett erről Fejti György? — Leszögezte, hogy a párt vezet, irányít, de nem uralkodik, s elismeri az érdekek pluralizmusát. A párt részéről ugyanakkor nagyobb kezdeményezőkészségre és dinamizmusra van szükség, illetőleg arra, hogy érdemi viták kapjanak helyet. — A hallgatóság körében talán az egyik legnagyobb sikert aratta Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének az előadása ... — Ez tény. Már csak azért is, mert ő megkísérelte vállalati szemmel nézni a dolgokat. A magyar gazdaság helyzetét meghatározó külgazdasági, külkereskedelmi impulzusokkal kapcsolatban utalt arra, hogy a világkereskedelemben egyfajta eltolódás ment végbe, mégpedig a Távol-Kelet javára. Ennek a térségnek a részesedése immár 17 százalék, azaz körülbelül annyi, mint a szocialista országoké. Az igénybe vehető külső források is csökkentek, hiszen jelenleg alig több mint tizenöt ország hitelez az összes többinek. Jómagunk számos kedvező lehetőséget kiaknázatlanul hagytunk, így például a Kínába irányuló gépipari exportot. — Ha már a kedvező lehetőségeknél tartottunk ... Miért volt az, hogy hazánk számára sem az olajárak növekedése. sem azok csökkenése nem hozott túlzottan nagy örömöt? — Nos, hadd említsek válásiként egy-két adatot, méghozzá Beok Tamás alapján. A kőolaj ára 1976-ban a KGST-n belül tonnánként 1765 forint volt, míg Rotterdamban 3746 forint, 1986-ban az előbbinél ez a szám 4866, az utóbbinál 3950 forint. Tehát: a honi termékek árai nem a tényleges világpiaci olajárakat tartalmazták, azokban nem jelentek meg rögtön az időközben történt módosulások. Ennek folytán még a pozitívumok is csak tompítottan érvényesülhettek. — Befejezésként arra lennék kíváncsi, hogyan értékeli a konferenciát? — Kétségtelen, hogy némelyik előadótól többet vártunk. de legalábbis annyit, hogy határozottabban mutasson rá a követendő irányokra. Ez egyszer-kétszer elmaradt. Ám ennek ellenére állíthatom: sok-sok érdekes — s ami a fő —, értékes információval gazdagodtunk ... (sárhegyi) Miniatűr fénycsövek Nagykanizsáról Megkezdték a kitűnő fényhasznosítású és rendkívül hosszú élettartamú kompakt fénycsövek gyártását a TUNGSRAM RT. Nagykanizsai Fényforrás Gyárában. A miniatűr fénycsövek 7,9 » és 11 wattos kivitelben készülnek, fényteljesítményük pedig 40, 60, illetve 100 wattos normál lámpának (elel meg. Az új fénycsövet egyelőre csak itőkés piacon értékesítik, de már alkalmazták itthon is: ezekkel oldották meg a Lánchíd új díszkivilágítását. (MTI-fotó: Czika László — KS)
