Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bizalom Az egész dolog a televí­zióreklám láttán jutott eszembe. Úgy fél szemmel figyeltem a képernyőt, ahol valami bútorhirdetés fu­tott éppen. A szöveg ké­nyelemről szólt, meg cso­dálatos választékról. Ezen kissé meglepődtem. Hama­rosan egy éve lesz annak, hogy nem tudjuk megvenni azt a bizonyos szekrény­sort. amit szerettünk vol­na. Volt közben január el­seje, meg április elseje, de szekrény csak nincs. Én nem is tudom elképzelni, vajon miféle dátumot kel­lene kivárni, egy négy rész­ből álló szekrénysorhoz. Szóval, „hallom” a té­vében a választékot, de bú­tor az nincs. Azt hiszem, az efféle ellentmondások egyáltalán nem lepnek már meg bennünket. Fel sem tűnik, hogy valami nem úgy van. mint ahogy len­nie kellene. Vagy: ha egyik pillanatban azt halljuk, hogy a fekete az fehér, az­tán kiderül, hogy a fekete az nem fehér, hanem zöld. De félre a tréfával! Nincs kevesebbről szó, mint a szavak hiteléről, vagyis a hitel hiányáról. Itt van pél­dául az iskola. Az ott ta­nítottak tekintetében pél­dául gyakran olyan ellent­mondás feszül a tananyag és a gyakorlat között, ami teljesen lehetetlenné teszi a hatékony nevelőmunkát. A diákok fejében és gon­dolkodásában olyan zava­rok keletkeznek, amelyek következményeit nehéz ki­számítani. Ha nagy kérdé­seket akarok feltenni, azt mondhatnám: hogyan szü­lethetnek így eszményké­pek. példaképek? Ha meg csak úgy egyszerűen fogal­mazok. akkor azt kérdezem csendesen: mi lesz velünk, ha nem hiszünk egymás­nak? Talán nem kell bi­zonygatni. hogy az emberi kapcsolatok megromlásá­ban, a családok felbomlá­sában. sőt. az agresszivitás növekedésében mekkora szerepe van a bizalmatlan­ságnak. Szomorú: az ember végül nem hisz senkiben. Emlékszem, még gyerek­koromban is mekkora sú­lya volt annak a kijelen­tésnek, hogy: „Becsület sza­vamra ... ”, Az úttörő, meg a kisdobos becsületszóról már nem js beszélve. Soha nem bocsátottunk meg an- nak, aki megszegte a sza­vát. Mert bűn volt — még akkori fogalmaink szerint is — megszegni szavunkat. Bevallom, néha nosztal­giával gondolok erre a tisz­ta és őszinte gyermekkor­ra. Bár ha ezt a szép időt vissza tudnám hozni ma va­lahogy. Esküszöm, én még arról a bizonyos négyrészes szekrénysorról is lemonda­nék ... Havas András Folytatódott Nyikolaj Rizskov magyarországi programja Nyikolaj Rizskov, az SZKF KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, április 19-én programját a Tungs­ram RT budapesti gyárában kezdte (Népújság-telefotó — MTI-fotó —Kovács Attila) Gyárlátogatással foly­tatódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózko­dik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungs­ram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget és kíséretének tagjait, köz­tük Alekszej Antonov minisztereinök-helyet.- test, Nyikolaj Pugin gép­kocsiipari minisztert, Ana- toiij Lukasovot, az Állami Tervbizottság elnökhe­lyettesét és Borisz Sztu- kalin nagykövetet a ma­gyar vendéglátók, Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereske­delmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt- és ál­lami vezetői fogadták a nagy múltú vállalat köz­pontjában. A gazdálkodás főbb ada­taival, a fejlesztési elképze­lésekkel Gábor András ve­zérigazgató ismertette meg a látogatókat. Mint elmond­ta, a Magyarországon csak­nem 20 ezer dolgozót foglal­koztató, 92 éves nagyvállalat tavaly mintegy 11 milliárd forint termelési értéket állí­tott elő. A Tungsram-emb- lémával ellátott gyártmá­nyok — különféle fényfor­rások, félkész termékek, gyártó berendezések — a vi­lág minden táján, a tőkés piacokon és a szocialista or­szágokban egyaránt jól is­mertek, keresettek. Ennek megfelelően a cég jelentős arányban, mintegy 5 száza­lékkal részesedik a világ fény forrás-előállításából. Ter­melő üzemeik, kereskedelmi kirendeltségeik, képviselete­ik hálózata az amerikai kon­tinenstől Ausztráliáig több mint száz országot log át. Jelentős múltra tekintenek vissza a Tungsram orosz­(Folytatán a 2. oldalon) A szovjet miniszterelnök feleségének látogatása Egerben Kedden megyeszékhelyün­kön tett látogatást a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének felesége, Ludmilla Szergejevna Rizskova. Útjá­ra elkísérte Marjai Józsefné, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, kereskedelmi mi­niszternek a felesége js Ol­ga Sztukalina, a Szovjetunió budapesti nagykövetének fe­lesége. Tegnap délelőtt Heves Me­gye Tanácsán a kedves ven­dégeket virágcsokrokkal kö­szöntötte Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára. Schmidt Rezső, Heves Megye Taná­csának elnöke, Palcsó Pál, az Egri Városi Pártbizottság titkára és dr. Varjú Vilmos, a megyeszékhely tanácsá­nak elnöke. A szívélyes, ba­ráti hangulatú találkozón — amelyet a megyei tanács el­nökének dolgozószobájában tartottak — jelen volt még dr. Kovács Sándorné. a me­gyei tanács elnökhelyettese is. Itt Schmidt Rezső adott tá­jékoztatást Heves megye min­dennapjairól, megemlítve többek között, hogy a vál­tozatos földrajzi viszonyok a mezőgazdasági növények szé­les skálájának termelését te­szik lehetővé. Ludmilla Rizs- kova külön is érdeklődött a helyi szőlő- és bortermelés hagyományairól. De ugyan­így kíváncsian hallgatta a megyei tanács elnökének elő­adását arról, hogy Heves­ben a felszabadulás után egy­re erősödött az ipari terme­lés, amely ma már meghatá­rozó jelentőségű. Szóba ke­rült az oktatás kérdésköre is: többek között, hogy az ál­talános iskolásak 98 száza­léka tanul tovább valami­lyen középfokú intézetben. Beszélt még Schmidt Rezső a megye lakosságának jelen, légi életkörülményeiről is. A beszélgetés befejezéseként a vendégeket az Egerről készült díszes könyvvel és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozóinak re­mekeivel ajándékozták meg. A továbbiakban a vendég­látók egri sétára invitálták Ludmilla Rizskovát és a kí­(Folytatás a 2. oldalon) A megye vezetői virágcsokorral köszöntik a kedves vendé­geket (Fotó: Szántó György) Tájékoztató a foglalkoztatás- és bérpolitikáról Kedden a Magyar Sajtó Házában Halmos Csaba ál­lamtitkár. az Állami Bár- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke tájékoztatta az újságíró­kat a foglalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetéről, a bér­politikáról, továbbá a ter­vezett bérreformról. Az államtitkár mindenek­előtt bejelentette, hogy má­jus 2-útól 4-éig Nemzetközi bérreform és gazdasági ki­bontakozás címmel Budapes­ten konferenciát rendeznek, amelyen a kutatók ismerte­tik a bérpolitikával össze­függő alapkérdéseket, a fej­lett piacgazdaságú orszá­gok képviselői pedig kifej­tik az ezzel kapcsolatos vé­leményüket. Halmos Csaba leszögezte, hogy hazánkban olyan bérreformra van szük­ség, amely nem igényel na­gyabb pénzeszközöket, sőt, jövedelmet termel. Az ÁBMH véleménye szerint a bérreform nem kötődhet egy meghatározott naptári idő­ponthoz, hiszen ez egy fo­lyamat, amelynek célja, hogy az eddigitől eltérő mecha­nizmust hozzon létre a bér­politikában. A bérreform ki­dolgozásakor óhatatlanul szükség van az utóbbi húsz év hibás bérpolitikai lépé­seinek feltérképezésére, elemzésére, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérpo­litikának nem alakult ki sa­játos arculata, funkciói a változó gazdaságpolitikai prioritások függvényében módosultak. Hiba volt. hogy nem ismerték fel: a bér ön­magában nem pusztán gaz­dasági, hanem egyszerre gaz­dasági, politikai és társadal­mi kategória. Mindez tör­vényszerűen vezetett a ■ torz kereseti arányok kialakulá­sához. Az államtitkár hang­súlyozta: ha nem indítjuk el 1989-től a bérreformot — ami tulajdonképpen a teljes bérpolitikai mechanizmus újragondolása és új alapok­ra helyezése —. akkor ve­szélybe kerül a stabilizációs és kibontakozási program. Áttérve a másik témára, Halmos Csaba feltette a.kér- dést: van-e egyáltalán ná­lunk foglalkoztatáspolitika? A válasz: húsz év óta a fog­lalkoztatáspolitika egyetlen célja, hogy Magyarországon ne legyen munkanélküliség. Pontos számot nem lehet mondani a hazai munkanél­küliségről. Tavaly 11 ezren kerültek az elhelyezkedni nem tudók listájára. Továb­bi tízezren — bár munkát nem kaptak — nem járultak hozzá, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A becslések szerint újabb tízezren van­nak, akik nem dolgoznak, de nem is jelennek meg a mun­fFolytatás a 2. oldalon) Vonzóbbá teszik szép tájainkat „Szezonnyitó" idegenforgalmi tanácskozás Az egri megyeházán, Bá- gyi Imre tanácselnök-he­lyettes vezetésével, kedden délelőtt került sor az idei „szezonnyitó” idegenforgal­mi tanácskozásra. A nagyter­met szinte teljesen megtöltő résztvevők — közöttük Nyir- csák Andrásné, a megyei pártbizottság képviselője és Liczov Alexanderné, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal főelőadója — előtt Mis- kolczi László kereskedelmi osztályvezető tartott vitain­dítót. Ennek során minde­nekelőtt utalt a turizmus hazánkban is növekvő jelen­tőségére, szólt tisztes ered­ményeinkről, s országos cél­jaink között megemlítette, hogy az ezredfordulóra 2,3— 2,5-szeresére kell emelnünk jelenlegi devizabevételeinket. A továbbiakban az elmúlt esztendő legjellemzőbb He­ves megyei tapasztalatait összegezve elmondotta — egyebek mellett —, hogy tájegységünk iránt fokozódott a külföldiek érdeklődése, de itthoni honfitársaink lá­togatásaiban a* országosnál is nagyobb a visszaesés. Mindezek egyben a további tennivalókhoz is támpontot nyújtanak. Mint hangsúlyoz­ta: az eddiginél jobban kell élni közkedvelt fürdőinkben levő lehetőségeinkkel, hatá­rozottabb erőfeszítéseket kö­vetel a gyógyturizmus fej­lesztése, az egri strand von­zóbbá tétele. Feltétlenül elő­relépés szükséges a Szépasz- szony-völgy kínálatában, s egész megyénkben az idegen- forgalmi, illetve kulturális intézmények kapcsolataiban. Akár az elmúlt heti helyszí­ni tájékozódás benyomásai is arra figyelmeztetnek, hogy még mindig sok az elmara­dás a különböző létesítmé­nyek környezetének gondo­zásában, számos üzlet, pihe­nőhely, autóparkoló nem elég tiszta, szép. A vendégfoeiadó szakmában meglehetősen alacsony az átlagos szakkép­zettségi színvonal, elég ke­vesen beszélnek idegen nyel­ven. Egy sor új vagy átala­kított egység nyitása a kelle­ténél jobban elhúzódik, ké­sik például a mikófalvi folklórcentrum, az egri Ibo­lya presszó, Dervis borozó átadása, bizonytalan a Tuli­pánként, az Ifjúsági étterem további sorsa A Mátrában régi, mindmáig megoldatlan szennyvízgondok vetnek gá­tat a szembetűnőbb fejlődés­nek. A korábbinál színesebb, ér­dekesebb programajánlatok­kal kell nagyobb kíváncsi­ságot ébreszteni a turisták­ban, üdülővendégekben. Az intézmények, vállalatok és a SZOT pihenőházaival kiala­kított, szorosabbá tett üzle­ti együttműködéssel legalább az elő- és utószezonban pró­báljanak a belföldiek számá­ra csábítóbb, olcsó szállás­helyeket biztosítani. A megyei vezetés által hír­verésnek, szánt közelgő NSZK-beli és olaszországi idegenforgalmi napjainkat kövessék igazi nívós rendez­vények idehaza. Ne csalódjék a vendég a megújuló Agria- rendezvénysorozaton, a Marl- boro-fesztiválon, a Mátrai Szüreten. Sokoldalúan járja­nak kedvében akár a „Szent jobb” István-jubileum alkal­mából történő egri bemu­tatása, akár pedig például az országos nyugdíj as-találkozó idején. A gondolatébresztő előadást követően a megyei idegen - forgalomban érintett intéz­mények, vállalatok képvise­lői, részint kiegészítették a legsürgetőbb feladatókat, másrészt saját szervezeteik igyekezeteiről tájékoztatták egymást. Ahogyan kiderült: a Megyei Művelődési Köz­pont — hogy csupán né­hányra utaljunk —, kísérle­ti jelleggel, sajátos egri folk­lórestekkel próbálkozik, amelyekhez a Szépasszony- völgy vendéglátói gasztro­nómiai produkciókkal társul­nak. A Mátra Volán szeret­né visszahozni a megye- székhely centrumába a han­gulatos városnézőbuszokat. a Heves Megyei Idegenfor­galmi Hivatal korszerűbbé teszi csebokszári-lakótelepi kempingjét és Szarvas téri turistaházát, a MEFAG a szilvásváradi lovasbázis fel­lendítésén fáradozik. Gyóni Gyula Megújuló nemzeti egységgel a haladásért!

Next

/
Thumbnails
Contents