Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-19 / 92. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 19., kedd 5. Teleki Sámuel grót és osztrák útitársa, Ludwig von Höhnet viszontagságos vándorlás után 1888. március 5-én pillantotta ;meg a bennszülöttek által csak Basz- szo Narok (Fekete-tó) néven emlegetett titokzatos tavat. Teleki az osztrák trónörökösről Rudolf-tónak nevezte el. /A tó közelében füstöt okádó tűzhányót vettek észre, amelynek Höfanel az expedíció vezetőjéről a Teleki-vulkájn nevet adta. Felfedezésükkel az utolsó nagy fehér foltot törölték le Afrika térképéről. A tűzhányó bevonult a tudománytörténetbe: megdöntötte a korabeli elméletet, amely szerint a vulkánosság tengerparti övezetekre korlátozódik. HAZAI TÁJAKON Majk-puszta titkai Remeteházak és a templomból maradt torony Pontosan száz évvel a nevezetes esemény után piros- fehér-zöld zászlót lengetett a szél a Rudolf-, újabb nevén Turkana-tó déli partjától 6 kilométerre emelkedő Teleki-vulkánon, amely az egyetlen magyar név a fekete földrész térképén. A magyar tudományos Afrika-expedí- ció tagjai bontották ki. fejet hajtva a nagy magyar utazó emléke előtt. A különféle tudományágat képviselő 11 tagú expedíciót nemcsak a kegyelet hajtotta Kenyának e kietlen és forró vidékére, hanem a vulkán tudományos tanulmányozásának szándéka is. Ezen a tájon ma sem vezetnek utak. Az expedíció a terepjárókat hátrahagyva, Loyamgalani oázistól gyalog indult útnak március 2-án egy turkana törzsbeli vezetővel. A cipőszaggató vulkáni kövekkel borított terepen fél éjszakát is átgyalogolva másnap délután érkeztünk meg a tó déli csücskénél elterülő sziklás La- tarr-öbölhöz. öt napot táboroztunk a parttól ötven méterre árválkodó két tüskés akácia tövében. Szabad ég alatt aludtunk, mert a martinkemence leheletére emlékeztető állandó heves keleti szél miatt csak kis sátrat sikerült felvernünk. Az árnyékban is 40 fokos hőségben az ember napi víz- szükséglete 5 liter ezen a tájon. Az ivóvizet tartalmazó tizenkét darab 25 literes kannát motorcsónak szállította utánunk Loyangalani- ból. Fejenként egy-egy kanna jutott, mégis szűkösnek bizonyult a készlet, amelyet néhányan a tó vizével kényszerültek kiegészíteni, akárcsak annak idején Telekiék. A víz szappanra emlékeztető ízét borkősavval próbáltuk élvezhetővé tenni. A hatalmas tó lefolyástalan. Szódát tartalmazó vizét csak az itt élő turkánák képesek meginni. A Kelet-afrikai Árokban elnyúló 350 kilométer hosz- szú tó vízfelülete tízszerese, víztömege pedig százszorosa a Balatonénak. Ha édesvizet tartalmazna, áldás lenne Kenya félsivatagos északi terűién. Így azonban a tópart és környéke sivár, száraz kőpusztaság, helyenként gyér sótűrő fűcsomók- kal, nagy ritkán egy-egy cse- nevész, szélnyomorította tüskés fával. A tikkasztó forróságban a csapat a kristálytiszta vizű tóban keresett enyhülést, de a krokodilveszély miatt csak szorosan a parti sekély vízben, állandóan szemmel pásztázva a víztükröt. A hüllők, köztük elképesztő méretű példányok, gyakran bukkantak fel a tó felszínén, a fürdőzőktől alig 50— 100 méterre. A parton sütkérező krokodilok viszont rendkívül éberek, a közelgő embert már messziről észreveszik és lomhán a vízibe csúsznak. Azt persze nem tanácsos kipróbálni, hogy a vízben is ennyire félénkek-e. A Turkana(Rudolf)-tóban él a világ legnagyobb nílusi krokodilállománya. Ez, akárcsak a 200 kilogrammot is elérő nílusi sügér, azt tanúsítja, hogy a ma lefolyástalan tó néhány ezer éve, amikor jóval nagyobb volt a kiterjedése, a Nílus vízrendszeréhez tartozott. A parti színlők (egykori vízszintet mutató partmaradványok) tanulmányozása után az expedíció március 5-én — a nappali hőséget legalább részben megspórolandó — még sötétben indult a Teleki-vulkánhoz. Különféle korú és színárnyalatú, holdbéli tájra emlékeztető, egészen a tópartig nyúló lávamezőkön gyalogolva értük el délelőtt a néhány évtizede szunnyadó, 646 méter magas tűzhányót, amely azonban csak 150 méterrel emelkedik ki a fekete lávával borított környezetéből. Az öreg krátert észak—déli irányú hasadók metszi keresztbe, alján néhány gö- csörtös fa nő. Teleki idején ugyanis már nem a főkráter. hanem a vulkán oldalán lévő parazitakráter működött. A két utazó ezt nem láthatta, a vulkánt az izzó láváfolyam miatt meg sem tudták közelíteni. Az expedíció a vulkán beható tanulmányozása és az ünnepélyes zászlóbontás után kőzetmintákkal megrakodva indult vissza a táborba. A visszaút sokkal kimerítőbb volt: a tűző nap hevét őrző fekete láva ontotta a hőséget. A következő nap Loyanga- laniból tevekaravánnal osztrák csoport érkezett az öbölhöz, ahol Telekiék 1888. március 6-án elérték a partot. Ausztria nairobi nagykövetének vezetésével a centenárium jegyében vállalkoztak az útra. Az évforduló alkalmából Liptay-Wag- ner Sándor, a nairobi magyar külképviselet vezetője aznap szintén a táborba érkezett: Az így összejött magyarok, osztrákok és. a kíséretükben lévő kenyaiak március 6-án együtt tisztelegtek Teleki Sámuel és Ludwig von Höhnel emléke előtt. A „szabadtéri” ünnepélyes megemlékezés hátterét a vad és kietlen, szépségében lenyűgöző táj adta. Az afrikai vad táj, amely még ma is jórészt olyan, amilyennek azt Telekiék is láthatták száz évvel ezelőtt. Tóth László Az egyházi férfiak különös csoportja a kamalduliak rendje. Ez a taszkénál Cam- po Maldoloban, I0li2-ben alapított szerzet arról nevezetes, hogy tagjai a legnagyobb magányosságban és igen nagy csendességben élnek. Ha nem is fogadnak örök hallgatást, mint a karthauziak, ők is csak akkor szólalnak meg, ha rokoni látogatójuk érkezik, az pedig nem jöhet többször, mint évente egy- vagy kétszer. Különben valamennyi fölszentelt rendtag külön házban lakik, a maga kertecskéjét műveli, és csak a közös ájtatosságok idejére gyűlnek össze kolostoraik templomában. Lévén, hogy a kamalduli Ibarátoknak egytől-egyig saját lakóépület kell, ez a rend csak ott tudott megtelepedni, ahol olyan gazdag patrónusok akadtak, akik vállalták az építkezés tetemes költségeit. Hazánkban a XVIII. század első felében jelentkezett egy ilyen kegyúr. Galánthai gróf Esterházy József, a tata-gesztesi uradalom birtokosa, aki mint Komárom megye örökös főispánja és Magyarország országbírója megtehette, hogy majk-pusztal birtokának egy részét a hallgatag szerzeteseiknek felajánlja, s számukra — több más, szintén tehetős famíliával egyetemben — Édesem, menjünk el néhány hétre szabadságra! — kéri a feleség. — Nem lehet — válaszolja a férj —, gondolnunk kell az adósságainkra! — De édesem, ezt Spanyolországban is megtehetjük. — Vádlott, tud valamit mondani, ami enyhítheti a büntetését? — Igen, bíró úr, maffán— otthonokat és közösségi épületeket emeljen. A majki remeteség alapítólevele 1733. június 28-án kelt, s hamarosan meg is kezdődött az Oroszlány melletti erdőségben az építkezés. Az osztrákok remek építőművésze, a barokk stílus kiváló művelője, Franz Anton Pilgram készítette a terveket, amelyek egyrészt a kis házakat ábrázolták, másrészt meg az egész telepnek adtak egy zártságában is szelilős, arányos elosztású keretet, összesen tizenhét lak került tető alá, így tehát tizenhét fehér csuíhás, hosszú szákállas, tar kopo- nyájú szerzetes kezdte meg Majk-pusztán csöndesen áj- tatos, ám annál szorgalmasabb életét. Napjaik egy részét odabent az adományozó főurak címereivel díszített házakban töltötték. Amikor lakószobáikat rendbe tették, az azzal szemközti házikápolná- jukba vonultak át, hogy annak márványoltára előtt és barokkos gazdagságú freskói alatt misét mondjanak. Ezt követően konyháikban, meg az ezekhez csatlakozó pincéikben, padlásokon tettek-vet- tek, majd pedig azokba a munkaszobákba mentek, ahol különféle mesterségeket lehetett űzni, vagy a tudóskönyvekben eím©lyedni. Ha H eti umor ét elején zárkát szeretnék, kábeltelevízióval! + — Igazán nagy szerencsém volt a levelezőpartneremmel — lelkendezik Susi. — Majdnem mindennap írt egy leaz olvasásba, más szorgos- kodásba belefáradtak, a házak előtti, embermagasságú kerítéssel körülvett kertekben folytathatták a napot: itt virágokat, gyógynövényeket és főzéshez szükséges terményeket gondoztak. Ha- rangkonduláskor aztán egybegyűltek a remeteség központjában álló templom oltára előtt. Egészen 1782. április Ifiéig élték ezt a hallgatag, de mindig munkás életet a maj- ki kamalduliak. Ekkor azonban hozzájuk is elért II. József közismert parancsa, amely kivétel nélkül feloszlatta a szerzetesrendeket. A fehér csuhás férfiaknak búcsút kellett mondaniuk címerdíszes otthonaiknak, és kénytelen-kelletlen tovább- álltak. Majk-puszta ismét az alapító Esterházyaké lett. ök előbb két posztókészítőnek adták bérbe — ezek munkásai, mintegy százötven ember vette birtokába a papi házavelet. és jövő héten lesz az esküvőm a postással. + — Miért nem veszi fel a kagylót. amikor cseng a telefon? — kérdezi a főnök. — Ó, — válaszolja a titkárnő —, a legtöbbször magái keresik. •ic „Nemrég találtam egy pénztárcát, 1000 márka volt kát —, majd egy szűr- és posztógyár települt meg az épületegyüttesben. Végül főúri vadósztanya lett belőle; a remeték szobáit ekkortól fogva a cselédség lakta. A felszabadulás után hol otthontalan földművelők, hol az oroszlányi bányászok szegényebbjei kerestek menedéket a mind jobban pusztuló házacskákban. Egészen 1970-ig tört a cserép, hullott a vakolat Majk-pusztán, vagy ahogyan egy zengzetes följegyzés mondja, a tizenhét barátok csöndes lakhelyén. Ekkor azonban az oroszlányi tanács elhatározta, hoev a remeteséget annak építészeti értékéhez illően felújíttatja. Mondhatni, egész Komárom megye összefogott, hogy a kecskeméti illetőséaű Bács- terv mérnökeinek tervei szerint a műemlékegyüttes megfiatalodjon. Ahogyan az alapításkor a főúri családok, most egy-egy gyár, üzem, tehetősebb intézmény utalt át tetemesebb összegeket. Persze, nem egészen önzetlenül írták alá az okmányokat, mert hogy a tizenhét kis ház mindegyike egy-egy adakozóé lett: ki üdülőt, ki oktatási központot rendezett be benne. Kívülről azonban minden eredeti; Pilgram mester sem találna sehol semmi kivetnivalót. Legföljebb csak akkor, ha egyik-másik kápolnába is benézne, mert ezek freskóin még ott dolgoznak a restaurátorok. Ez azonban nem ok arra. hogy az érdeklődőket távol tartsák. Jönnek is azok szép számmal. Különösen jó időben, amikor egyébként is remek élmény egy vértesi túra. Hát még úgy, ha egy ilyen különös szerzetesrenddel és egy ilyen pompás épületegyüttessel is meg lehet ismerkedni a hét végi kirándulás során. benne. Visszavittem a tulajdonosának, és csak 10 márka jutalmat adott érte. Hát nem disznóság? — Ha nekem hoztad volna vissza, tőlem 100 márkát kaptál volna. + — Igazgató úr, tisztelettel megkérem a lánya kezét. — Szó sem lehet róla —• minden vagy semmi! f HEVES MEGYEI ÁLLÁSAJANLATAI: Panoráma Szálloda és Vendéglátó'Vállalat: Eger, Bajcsy-tömbbelső. Vadászkürt, éttermébe azonnali belépéssel alkalmaz szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező cukrászt és felszolgálót. Jelentkezni lehet az üzlet vezetőjénél: Eger, Marx K. u. 1. Egri Ingatlankezelő-, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat: Eger, Zalár J. u. 1. Termelési osztálya felvételre keres gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező víz- és gázszerelő szakmunkást. Jelentkezni lehet az osztály vezetőjénél: Eger, Somogyi u. 3. Park Szálló: Eger,,Klapka u. 4. Azonnali belépéssel felvesz forgalmi könyvelésben jártas gépkönyvelőt, valamint vendéglátóipari elszámoltatót. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. Gyöngyösi Mátra Szállójába felvesz villanyszerelő karbantartót általános karbantartói munkák ellátására. Jelentkezni lehet a Mátra Szálló vezetőjénél. Finomszerelvénygyár: Eger Felvételre keres gépi forgácsoló szakmunkásokat; betanított munkásokat; valamint női munkavállalókat minőségi ellenőri munkakörbe. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Egri hűtőháza felvesz raktárost és áruforgalmi gyakornokot, Jelentkezni lehet a hűtőház vezetőjénél: Eger, Külsősor u. 8. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai u. 8. Alkalmaz faipari mérnököt: gépírónőt; valamint targonca- vezetőt. Hm-iíAutójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Tel: 10-022. Felvesz középfokú közgazdasági szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező bérelszámolót, gépírni tudó általános ad- minisztrátor-számlázót. E&ri szervizébe felvesz autószerelőket és szervizes-mosót. Hevesi szervizébe alkalmaz autószerelőket; karosszérialakatosokat; iverpeléti szervizébe 4 órás adminisztrátort. Hm-i Autójavító Vállalat Tehergépjármű Javító Leányvállalata: Eger, Faiskola u. 5. Felvételt hirdet gazdaságvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez mérlegképes könyvelői, illetve számviteli főiskolai végzettség szükséges. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni lehet: a vállalat igazgatójánál, Kilátás a toronyból a remetetakokra