Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 19., kedd 5. Teleki Sámuel grót és osztrák útitársa, Ludwig von Höhnet viszontagságos vándorlás után 1888. március 5-én pillantotta ;meg a bennszülöttek által csak Basz- szo Narok (Fekete-tó) néven emlegetett titokzatos ta­vat. Teleki az osztrák trónörökösről Rudolf-tónak ne­vezte el. /A tó közelében füstöt okádó tűzhányót vet­tek észre, amelynek Höfanel az expedíció vezetőjéről a Teleki-vulkájn nevet adta. Felfedezésükkel az utol­só nagy fehér foltot törölték le Afrika térképéről. A tűzhányó bevonult a tudománytörténetbe: megdöntötte a korabeli elméletet, amely szerint a vulkánosság ten­gerparti övezetekre korlátozódik. HAZAI TÁJAKON Majk-puszta titkai Remeteházak és a templomból maradt torony Pontosan száz évvel a ne­vezetes esemény után piros- fehér-zöld zászlót lengetett a szél a Rudolf-, újabb nevén Turkana-tó déli partjától 6 kilométerre emelkedő Tele­ki-vulkánon, amely az egyet­len magyar név a fekete földrész térképén. A magyar tudományos Afrika-expedí- ció tagjai bontották ki. fe­jet hajtva a nagy magyar utazó emléke előtt. A kü­lönféle tudományágat kép­viselő 11 tagú expedíciót nemcsak a kegyelet hajtot­ta Kenyának e kietlen és forró vidékére, hanem a vul­kán tudományos tanulmá­nyozásának szándéka is. Ezen a tájon ma sem ve­zetnek utak. Az expedíció a terepjárókat hátrahagyva, Loyamgalani oázistól gyalog indult útnak március 2-án egy turkana törzsbeli veze­tővel. A cipőszaggató vul­káni kövekkel borított tere­pen fél éjszakát is átgyalo­golva másnap délután ér­keztünk meg a tó déli csücs­kénél elterülő sziklás La- tarr-öbölhöz. öt napot tá­boroztunk a parttól ötven méterre árválkodó két tüs­kés akácia tövében. Szabad ég alatt aludtunk, mert a martinkemence leheletére emlékeztető állandó heves keleti szél miatt csak kis sát­rat sikerült felvernünk. Az árnyékban is 40 fokos hőségben az ember napi víz- szükséglete 5 liter ezen a tá­jon. Az ivóvizet tartalmazó tizenkét darab 25 literes kannát motorcsónak szállí­totta utánunk Loyangalani- ból. Fejenként egy-egy kan­na jutott, mégis szűkösnek bizonyult a készlet, ame­lyet néhányan a tó vizével kényszerültek kiegészíteni, akárcsak annak idején Tele­kiék. A víz szappanra em­lékeztető ízét borkősavval próbáltuk élvezhetővé ten­ni. A hatalmas tó lefolyás­talan. Szódát tartalmazó vi­zét csak az itt élő turkánák képesek meginni. A Kelet-afrikai Árokban elnyúló 350 kilométer hosz- szú tó vízfelülete tízszerese, víztömege pedig százszorosa a Balatonénak. Ha édesvi­zet tartalmazna, áldás len­ne Kenya félsivatagos észa­ki terűién. Így azonban a tópart és környéke sivár, száraz kőpusztaság, helyen­ként gyér sótűrő fűcsomók- kal, nagy ritkán egy-egy cse- nevész, szélnyomorította tüs­kés fával. A tikkasztó forróságban a csapat a kristálytiszta vizű tóban keresett enyhülést, de a krokodilveszély miatt csak szorosan a parti sekély víz­ben, állandóan szemmel pásztázva a víztükröt. A hüllők, köztük elképesztő méretű példányok, gyakran bukkantak fel a tó felszí­nén, a fürdőzőktől alig 50— 100 méterre. A parton sütké­rező krokodilok viszont rendkívül éberek, a közelgő embert már messziről ész­reveszik és lomhán a vízibe csúsznak. Azt persze nem tanácsos kipróbálni, hogy a vízben is ennyire félén­kek-e. A Turkana(Rudolf)-tóban él a világ legnagyobb nílusi krokodilállománya. Ez, akár­csak a 200 kilogrammot is elérő nílusi sügér, azt tanú­sítja, hogy a ma lefolyásta­lan tó néhány ezer éve, amikor jóval nagyobb volt a kiterjedése, a Nílus víz­rendszeréhez tartozott. A parti színlők (egykori vízszintet mutató partmarad­ványok) tanulmányozása után az expedíció március 5-én — a nappali hőséget legalább részben megspóro­landó — még sötétben in­dult a Teleki-vulkánhoz. Kü­lönféle korú és színárnyala­tú, holdbéli tájra emlékezte­tő, egészen a tópartig nyú­ló lávamezőkön gyalogolva értük el délelőtt a néhány évtizede szunnyadó, 646 mé­ter magas tűzhányót, amely azonban csak 150 méterrel emelkedik ki a fekete lává­val borított környezetéből. Az öreg krátert észak—déli irányú hasadók metszi ke­resztbe, alján néhány gö- csörtös fa nő. Teleki idején ugyanis már nem a főkrá­ter. hanem a vulkán oldalán lévő parazita­kráter működött. A két uta­zó ezt nem láthatta, a vul­kánt az izzó láváfolyam mi­att meg sem tudták közelí­teni. Az expedíció a vulkán be­ható tanulmányozása és az ünnepélyes zászlóbontás után kőzetmintákkal megrakodva indult vissza a táborba. A visszaút sokkal kimerítőbb volt: a tűző nap hevét őrző fekete láva ontotta a hősé­get. A következő nap Loyanga- laniból tevekaravánnal oszt­rák csoport érkezett az öböl­höz, ahol Telekiék 1888. március 6-án elérték a par­tot. Ausztria nairobi nagy­követének vezetésével a cen­tenárium jegyében vállal­koztak az útra. Az évfordu­ló alkalmából Liptay-Wag- ner Sándor, a nairobi ma­gyar külképviselet vezetője aznap szintén a táborba ér­kezett: Az így összejött ma­gyarok, osztrákok és. a kísé­retükben lévő kenyaiak már­cius 6-án együtt tisztelegtek Teleki Sámuel és Ludwig von Höhnel emléke előtt. A „szabadtéri” ünnepélyes meg­emlékezés hátterét a vad és kietlen, szépségében lenyű­göző táj adta. Az afrikai vad táj, amely még ma is jó­részt olyan, amilyennek azt Telekiék is láthatták száz évvel ezelőtt. Tóth László Az egyházi férfiak külö­nös csoportja a kamalduliak rendje. Ez a taszkénál Cam- po Maldoloban, I0li2-ben ala­pított szerzet arról neveze­tes, hogy tagjai a legnagyobb magányosságban és igen nagy csendességben élnek. Ha nem is fogadnak örök hall­gatást, mint a karthauziak, ők is csak akkor szólalnak meg, ha rokoni látogatójuk érkezik, az pedig nem jöhet többször, mint évente egy- vagy kétszer. Különben va­lamennyi fölszentelt rendtag külön házban lakik, a ma­ga kertecskéjét műveli, és csak a közös ájtatosságok idejére gyűlnek össze kolos­toraik templomában. Lévén, hogy a kamalduli Ibarátoknak egytől-egyig sa­ját lakóépület kell, ez a rend csak ott tudott megte­lepedni, ahol olyan gazdag patrónusok akadtak, akik vállalták az építkezés tete­mes költségeit. Hazánkban a XVIII. század első felében jelentkezett egy ilyen kegy­úr. Galánthai gróf Esterhá­zy József, a tata-gesztesi uradalom birtokosa, aki mint Komárom megye örökös fő­ispánja és Magyarország or­szágbírója megtehette, hogy majk-pusztal birtokának egy részét a hallgatag szerzete­seiknek felajánlja, s számuk­ra — több más, szintén te­hetős famíliával egyetemben — Édesem, menjünk el néhány hétre szabadságra! — kéri a feleség. — Nem lehet — válaszol­ja a férj —, gondolnunk kell az adósságainkra! — De édesem, ezt Spa­nyolországban is megtehet­jük. — Vádlott, tud valamit mondani, ami enyhítheti a büntetését? — Igen, bíró úr, maffán­— otthonokat és közösségi épületeket emeljen. A majki remeteség alapí­tólevele 1733. június 28-án kelt, s hamarosan meg is kezdődött az Oroszlány mel­letti erdőségben az építke­zés. Az osztrákok remek épí­tőművésze, a barokk stílus kiváló művelője, Franz An­ton Pilgram készítette a terveket, amelyek egyrészt a kis házakat ábrázolták, más­részt meg az egész telepnek adtak egy zártságában is szelilős, arányos elosztású keretet, összesen tizenhét lak került tető alá, így te­hát tizenhét fehér csuíhás, hosszú szákállas, tar kopo- nyájú szerzetes kezdte meg Majk-pusztán csöndesen áj- tatos, ám annál szorgalma­sabb életét. Napjaik egy részét oda­bent az adományozó főurak címereivel díszített házakban töltötték. Amikor lakószo­báikat rendbe tették, az az­zal szemközti házikápolná- jukba vonultak át, hogy an­nak márványoltára előtt és barokkos gazdagságú freskói alatt misét mondjanak. Ezt követően konyháikban, meg az ezekhez csatlakozó pincé­ikben, padlásokon tettek-vet- tek, majd pedig azokba a munkaszobákba mentek, ahol különféle mesterségeket le­hetett űzni, vagy a tudós­könyvekben eím©lyedni. Ha H eti umor ét elején zárkát szeretnék, kábeltele­vízióval! + — Igazán nagy szerencsém volt a levelezőpartneremmel — lelkendezik Susi. — Majd­nem mindennap írt egy le­az olvasásba, más szorgos- kodásba belefáradtak, a há­zak előtti, embermagasságú kerítéssel körülvett kertek­ben folytathatták a napot: itt virágokat, gyógynövé­nyeket és főzéshez szükséges terményeket gondoztak. Ha- rangkonduláskor aztán egy­begyűltek a remeteség köz­pontjában álló templom ol­tára előtt. Egészen 1782. április Ifi­éig élték ezt a hallgatag, de mindig munkás életet a maj- ki kamalduliak. Ekkor azon­ban hozzájuk is elért II. Jó­zsef közismert parancsa, amely kivétel nélkül fel­oszlatta a szerzetesrendeket. A fehér csuhás férfiaknak búcsút kellett mondaniuk cí­merdíszes otthonaiknak, és kénytelen-kelletlen tovább- álltak. Majk-puszta ismét az ala­pító Esterházyaké lett. ök előbb két posztókészítőnek adták bérbe — ezek munká­sai, mintegy százötven ember vette birtokába a papi háza­velet. és jövő héten lesz az esküvőm a postással. + — Miért nem veszi fel a kagylót. amikor cseng a te­lefon? — kérdezi a főnök. — Ó, — válaszolja a tit­kárnő —, a legtöbbször ma­gái keresik. •ic „Nemrég találtam egy pénztárcát, 1000 márka volt kát —, majd egy szűr- és posztógyár települt meg az épületegyüttesben. Végül főúri vadósztanya lett be­lőle; a remeték szobáit ek­kortól fogva a cselédség lakta. A felszabadulás után hol otthontalan földművelők, hol az oroszlányi bányá­szok szegényebbjei kerestek menedéket a mind jobban pusztuló házacskákban. Egészen 1970-ig tört a cserép, hullott a vakolat Majk-pusztán, vagy ahogyan egy zengzetes följegyzés mondja, a tizenhét barátok csöndes lakhelyén. Ekkor azonban az oroszlányi ta­nács elhatározta, hoev a re­meteséget annak építészeti értékéhez illően felújíttatja. Mondhatni, egész Komárom megye összefogott, hogy a kecskeméti illetőséaű Bács- terv mérnökeinek tervei sze­rint a műemlékegyüttes meg­fiatalodjon. Ahogyan az ala­pításkor a főúri családok, most egy-egy gyár, üzem, tehetősebb intézmény utalt át tetemesebb összegeket. Persze, nem egészen önzet­lenül írták alá az okmányo­kat, mert hogy a tizenhét kis ház mindegyike egy-egy adakozóé lett: ki üdülőt, ki oktatási központot rendezett be benne. Kívülről azonban minden eredeti; Pilgram mester sem találna sehol sem­mi kivetnivalót. Legföljebb csak akkor, ha egyik-másik kápolnába is benézne, mert ezek freskóin még ott dol­goznak a restaurátorok. Ez azonban nem ok arra. hogy az érdeklődőket távol tart­sák. Jönnek is azok szép számmal. Különösen jó idő­ben, amikor egyébként is remek élmény egy vértesi túra. Hát még úgy, ha egy ilyen különös szerzetesrend­del és egy ilyen pompás épü­letegyüttessel is meg lehet ismerkedni a hét végi kirán­dulás során. benne. Visszavittem a tu­lajdonosának, és csak 10 márka jutalmat adott érte. Hát nem disznóság? — Ha nekem hoztad vol­na vissza, tőlem 100 márkát kaptál volna. + — Igazgató úr, tisztelettel megkérem a lánya kezét. — Szó sem lehet róla —• minden vagy semmi! f HEVES MEGYEI ÁLLÁS­AJANLATAI: Panoráma Szálloda és Vendéglátó'Vállalat: Eger, Bajcsy-tömbbelső. Vadászkürt, éttermébe azonnali belépéssel alkalmaz szakkép­zettséggel és gyakorlattal rendelkező cukrászt és felszolgá­lót. Jelentkezni lehet az üzlet vezetőjénél: Eger, Marx K. u. 1. Egri Ingatlankezelő-, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat: Eger, Zalár J. u. 1. Termelési osztálya felvételre keres gépjárművezetői jogosít­vánnyal rendelkező víz- és gázszerelő szakmunkást. Jelent­kezni lehet az osztály vezetőjénél: Eger, Somogyi u. 3. Park Szálló: Eger,,Klapka u. 4. Azonnali belépéssel felvesz forgalmi könyvelésben jártas gépkönyvelőt, valamint vendéglátóipari elszámoltatót. Je­lentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi osztályon. Gyön­gyösi Mátra Szállójába felvesz villanyszerelő karbantartót általános karbantartói munkák ellátására. Jelentkezni le­het a Mátra Szálló vezetőjénél. Finomszerelvénygyár: Eger Felvételre keres gépi forgácsoló szakmunkásokat; betanított munkásokat; valamint női munkavállalókat minőségi ellen­őri munkakörbe. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Egri hűtőháza felvesz raktárost és áruforgalmi gyakornokot, Jelentkezni lehet a hűtőház vezetőjénél: Eger, Külsősor u. 8. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai u. 8. Alkalmaz faipari mérnököt: gépírónőt; valamint targonca- vezetőt. Hm-iíAutójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Tel: 10-022. Felvesz középfokú közgazdasági szakképesítéssel és gyakor­lattal rendelkező bérelszámolót, gépírni tudó általános ad- minisztrátor-számlázót. E&ri szervizébe felvesz autószerelőket és szervizes-mosót. Hevesi szervizébe alkalmaz autószerelőket; karosszérialaka­tosokat; iverpeléti szervizébe 4 órás adminisztrátort. Hm-i Autójavító Vállalat Tehergépjármű Javító Leányvállalata: Eger, Faiskola u. 5. Felvételt hirdet gazdaságvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez mérlegképes könyvelői, illetve szám­viteli főiskolai végzettség szükséges. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni lehet: a vállalat igazgatójánál, Kilátás a toronyból a remetetakokra

Next

/
Thumbnails
Contents