Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 19., kedd 3* Éttermi értékrendek Meglehetősen gyakran em­legetjük egy idő óta — -ho­vatovább egyenesen divattá válik a megállapítás, kijelen­tés — korunkban az érték­rendek igencsak átrendeződ­tek. A sokszor egészen meg­lepő változások életünk úgy­szólván minden területét érintik. Közülük csupán egyetlen a honi vendéglátás — ahol például az unicum vagy a pacalpörkölt szinte teljességgel felborította az árlapot, s a pénztárcánkat. Az igazi ritkaságnak, külön­legességnek egyébként vala­ha sohasem számító emlí­tett ital, s az ínyencségek közé véletlenül sem sorolt étel ugyanis — miért, miért nem —, az utóbbi években a kínálat élére kúszott. Manapság ott tartunk, hogy ezek adják egy-egy presszó, büfé. étterem „rangját”, a betérőnek azt újságolja leg­először a jobb üzletvezető — rendszerint a szerződéses fő­nök —. hogy vagy az egyik, vagy a másik, netalán mind­két remekkel szolgálhat. Va­donatúj' egység megnyitásá­nál pedig szinte teljességgel lehetetlennek érzi, hogy ajánlatából valamelyiket is kihagyja. Produkció lett ennek is, annak is a szerepeltetése, s a valójában jobb sorsra ér­demes, lényegesen többre képes szakmában majdhogy­nem „csúcsteljesítménynek” számít, ha sikerül. Szeren­csés üzletembernek mondja magát az unicumos és a pa- calos, aki pedig nem tud a nyomába lépni — irigyke­dik rá. S persze, töri magát, hogy utolérje ügyesebbnek tartott társát. Fürkészi a tit­kát, keresi a lehetőséget, hogy a nyomába léphessen, összeköttetések k ial ak í tásán fáradozik, áldozatokat vállal, nyugtalan, ideges, amíg ma­ga is fel nem zárkózik az „élmezőnyhöz”. Akkor válik elégedetté, ha a csapszék, falatozó, vendég­lő a szóban forgóktól is ékes. Akkor hiszi teljesnek a vá­lasztékot. ha pultjánál, asz­talánál ebből is, abból is lehet fogyasztani. Így történik aztán, hogy lassan-lassan az idézettek árai is szédítő magasságok­ba emelkednek. Lekörözik bizony jó néhány társukat, a nagyobb gasztronómiai él­ményt nyújtó italt, ételt is messze elhagyják. Sem a pa­cal. sem a pacalos nem pi­rul, ha ugyanazon a helyen, s ugyanolyan kiszolgálás mel­lett. mondjuk akár a borjú­paprikás is olcsóbb, vagy éppenséggel a tényleg igen finom, s „előkelő” valódi bécsi szeletért kevesebbet kérnek. Félreértés ne essék; meg­iszom az unicumot, s meg­eszem a pacalpörköltet is, de soha eszembe sem jutott, hogy akármelytiküket annyi­ra taksáljam, amennyit ma­napság kérnek érte. Mivel, ha még annyira divatosak is, elköltésük közel sem jelent igazán élvezetes gyomor­örömet. Jószerével amolyan orvosságféle az egyik, s na­gyon is átlagos eledel a má­sik. Amit néha ugyan meg­kívánhat az ember, ám ha egyébbel összeveti; aligha ér­tékelheti különösebben sok­ra. Még akkor sem, ha egy- egy üzletvezetőnek igen kö­rülményes és költséges hoz­zájuk jutnia. A beszerzésnek — amire az üzletvezetők, a vállalatok, szövetkezetek, magántulaj­donosok hivatkoznak — sem a vesződsége. fáradsága, sem pedig eleve is borsos ára nem igazán elfogadható magyará­zat a kialakult rendkívül furcsa helyzetre. A vendég­látásban sohasem lehet cél, még kevésbé pedig fokmé­rő egy-egy „közönségesebb” étel, ital csillagok közé eme­lése. Ám sokkal inkább a mindenkor vonzó környezet, a tartósan kifogástalan mi­nőség, nem utolsósorban pe­dig a figyelmes, kedves ki­szolgálás. Amelyeket külön­ben, sajnos gyakran még mindig hátrább sorolnak, uram bocsá’ el is felejtenek. Legyen unicum és pacal is — de véletlenül sem jelent­sék a csúcsot. Sehol sem ezekkel büszkélkedjenek, s ne ezek állandó biztosítására fordítsák a legtöbb energi­át. Egy-egy üzletnek in­kább másokkal próbáljanak vonzerőt teremteni. A ven­déglátásban elfelejtett sok egyéb ügyességgel, azzal a számtalan apró szakmai fo­gással. amelyek úgyszólván már az első alkalommal meg­ragadják a betérőt, marasz­talják és visszacsalják. A ki­fogástalan tisztasággal, a fel­tétlen udvariassággal, a ha­misítatlan ízekkel. Ne szag, hanem csak diszkrét illat fo­gadja a vendéget, s még mi­előtt asztalhoz ülne, távolít­sák el a morzsát az abrosz­ról, vagy cseréljék másikra a térítőt. Csorba tányért, megrongált evőeszközt, rú- zsos poharat véletlenül se lásson, aki elé teszik. Vi­gyázzanak gondosabban az étel, ital hőfokára, igazán sajátos kínálatokkal próbál­janak itt vagy ott valamiféle karaktert adni a helynek. Egyszóval ilyenekkel te­remtsenek rangot a szakmá­ban. Inkább ezeket keres­sük, igényeljük, ahová csak bekívánkozunk. Végsősoron pedig ezeket fizessük meg a valójában értéktelenebb „szemfényvesztések”, az Ügyességgel aligha felérő ügyeskedések helyett. S az unicum vagy a pa­calpörkölt juttasson eszünk­be még egy sor tennivalót, hiszen a példák — mint a gondolatsor elején megje­gyeztem — csak kiragad ot- tak. Jellemzők napjaink fur­csaságaira. de nem az egye- düliek. Idézhetnék mellettük bizony még jó néhányat, amelyek ugyanennyire meg­lepőek, különösek és hason­lóan érthetetlenek. Mind- mind arra vallanak, hogy baj van ítéleteinkkel, fölcse- réljük. összekavarjuk az ér­tékeket. Ami nem vezethet jóra. Gyóni Gyula A KINCSTÁRJEGY Hevesben: két hét alatt 1180 Űj értékpapír jelent meg a magyar pénzpiacon: a kincstárjegy, amely az álla­mi költségvetés rövid lejá­ratú hitelszükségleteinek fe­dezésére szolgál. Üjdonság ez azért is, mert eddig a pénzügyi életben nem volt olyan befektetési forma, amely egy éven belüli megtakarítást ilyen kedvező kamatozással lehetővé tett volna. A kincstárjegy előnyei kö­zé tartozik, hogy rövid le­járatú: három, hat vagy ki­lenc hónapra köti le a pénzt. Biztonságos, hiszen az álta­la megtestesített pénz és az arra járó ‘kamat kifizetését az állam garantálja. Az ér­tékpapír nem utolsósorban jövedelmező befektetést is jelent. A kincstárjegyeket öt címletben — 5000, 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer és egymillió fo­rint értékben bocsátották ki. Az évi kamat nyolc, kilenc, il­letőleg tiz százalék. Az érték­papír tulajdonosát a leköté­si időtől függően az éves ka­mat időarányos része illeti meg. így három hónapra 2 százalék, hat hónapra 4,5 százalék, kilenc hónapra pe­dig 7,5 százalék. A kincs­tárjegy kamata adóköteles. Az adó mértéke a kamat 20 százaléka. Magánszemély kincstár- jegyének beváltásakor a ka­mat után fizetendő 20 szá­zalékos személyi jövedelem- adót a pénzintézet levonja, és az adóhatóságnak átutal­ja. A kamat többi része az ügyfelet illeti meg. Ezt az összeget az adózásnál, az összjövedelem számításakor nem kell figyelembe venni. A vállalatok, szövetkeze­tek. társaságok stb. is kér­hetik készpénzben az ér­tékpapír ellenértékét. Ez esetben ők is a 20 százalé­kos adóval csökkentett net­tó kamatot kapják. Ha nem készpénzben kérik a kincs­tárjegyek ellenértékét, ak­kor azt a bruttó kamattal növelve — a 20 százalék adó levonása nélkül — kell át­utalni számlájukra. Az alábbiakban példaként egy 10 és egy 50 ezer fo­rintos címletű kincstárjegy kamatozását ismertetjük. Minden értékpapíron sze­repel a kifizetendő kamat is. Az értékpapír névértéké­re és kamatára vonatkozó igény nem évül el, azaz a lejáratot követően a kincs­tárjegyek forgalmazásával foglalkozó bármely pénzin­tézet ezeket az összegeket bármikor kifizeti a tulajdo­nosnak. Fontos tudni, hogy az értékpapír csak a lejára­tig kamatozik. A kamatfi­zetés és a névérték vissza­fizetése esedékességének nap­ját a forgalmazó pénzintézet az értékesítéskor a kincstár- jegy hátoldalán feltünteti. A lejárat előtt kamat nem jár. Mivel a kincstárjegy is be­mutatóra szóló, forgatható értékpapír, ezért ugyanúgy, mint bármely bemutatóra szóló kötvény, lejárat előtt is eladható, átruházható. A tulajdonos tehát eladhatja a pénzintézetnek vagy szabad forgalomban más személy­nek is. Az OTP a kincstár- jegyet névértéken vásárol­ja meg. A kincstárjegy az első olyan értékpapír, amely a lakosság és a vállalatok ré­szére egyaránt jó befekteté­si, illetve gyors megtérülési lehetőséget kínál, tehát bár­milyen címletűt bárki meg­vásárolhat, megyénkben ed­dig csaknem 17 milliós ér­tékben jegyeztek. Az elmúlt öt év során 27 milliárd forint értékű köt­vényt bocsátottak ki a vál­lalatok és a pénzintézetek. Az idén 15 milliárd forint­nyi kincstárjegy bővíti a kí­nálatot. Ennek harmadát, 5 milliárd forint értékűt áru­sítanak most március 21- től kezdődően a pénzintéze­tek, köztük az Országos Ta­karékpénztár fiókjai. Üj otthon-takarékbetét az OTP-nél Az Országos Takarékpénz­tár április 18-tól, hétfőtől Űj otthon elnevezéssel új betét- formát vezetett be a lakás­célú megtakarítások elhelye­zésére. Ilyen betétet nyithat a 14. életév betöltése után bárki saját magának, vagy bármilyen korú kedvezmé­nyezettnek, illetve a mun­káltató a dolgozója részére. Ha a befizetett összeget lakásépítésre vagy -vásárlás­ra használják fel. az első öt évben évi 6,25 százalékos ka­matot fizet az OTP, a ha­todik évtől pedig — vissza­menőleg is — évi 12 száza­lék kamat jár. Ha a beté­tes nem lakás céljára hasz­nálja fel az összeget, akkor a kamat öt éven belül évi 5 százalék, öt év után pe­dig — ugyancsak visszame­nőleg az első évtől — évi 9.6 százalék. A betét kamata adómen­tes, ha a megtakarítást la­kás céljára használják fel. Ebben az esetben ezen fe­lül a betételhelyező adóked­vezményben is részesül, vagyis a takarékoskodás ide­je alatt az évente befizetett pénz 20 százalékával — leg­feljebb azonban évi 7200 fo­rinttal — csökkentheti sze­mélyi jövedelemadóját. Guruló gombok Hatvanból... Győri Józsefné az alapanyagot készíti elő A bekeve rés... ★ Juhász Józsefné a műgyantát önti be a centrifugába (jobbra) A BUDAPLAST hatvani telepe biztosítja a hazai gombszükséglet jelentős részét. Évente több száz szín­ben és fazonban 150 millió darab készül. Főképp a ruhaipar számára, de exportra is kerül ebből a meny- nyiségböl. 25 millió fehérneműgombot Vietnamba szállítanak. Minden mennyiség­ben ... Tordai Jánosné a csiszoló' fényező fa­dobokba önti a gom­bokat (Fotó: Szabó Sándor) . . Éves 10 ezer Ft után 50 ezer Ft után kamat adózás adózás előtti utáni ____előtti_______utáni kama t kamat ________________________Ft____________ Ft__________ 3 hónap 8% 200 1110 1000 800 6 hónap 9% 450 360 2250 1800 Q hnnan 100/.. 7r-.il «00 37*0 300(1

Next

/
Thumbnails
Contents