Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-12 / 61. szám
XXXIX. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1988. március 12., szombat 2,20 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II vállalatok és a gazdaság Tudományos napok kezdődtek Gyöngyösön Dr. Magda Sándor, a gyöngyösi üzemmérnöki intézet igazgatója köszönti a nemzetközi konferencia részvevőit (Fotó: Perl Márton) Dr. Magda Sándor, egyetemi docens, az üzemmérnöki intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket, az agrár-felsőoktatási intézmények, az intézetek vezetőit, az NDK-ból, valamint Csehszlovákiából érkezett vendégeket. Ott voltak Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nóg- rád, Szolnok és Pest megyék nagyüzemeinek képviselői. Hangoztatta, hogy hagyományt teremtő jelleggel rendezik meg a vállalatgazdasági tudományos napokat. Ebben a témakörben 72 előadás hangzik el pénteken és szombaton. Ezután dr. Szabó Ferenc, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár tartott bevezető előadást, az agrártermelés előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a gyöngyösi intézet, mint házigazda. jelentős szerepet vállal a vállalatgazdasági üzem- mérnökképzésben, s ebben szerepe a jövőben fokozódik. Szólt arról, hogy a múlt év őszén az Országgyűlés törvényerőre emelte a kormány stabilizációs munkaprogramját, melyen belül fontos részt kapott a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság programja is. Emlékeztetett arra, hogy az agrárgazdaság célkitűzései a minőség javítására ösztönöznek. Alapvető feladat továbbra is a kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátás biztosítása, a kivitel fokozása a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében, és nem kevésbé a versenyképesség fokozása. Kétségtelen, az elmúlt évekhez képest az ágazat sokkal feszítettebb tervfeladatok megvalósítása előtt áll, amely mindenkitől nagyobb alkalmazkodást követel. Az élelmiszer-termelés két fő pillére a következő években is a gabona- és a hústermelés marad. Kiemelte, hogy a minőség programjának megvalósítói elsődlegesen a vállalatok. Szükséges azonban, hogy a legszélesebb körben tudatossá váljon az utóbbi követelmény: a kutatástól a biológiai alapokon át a feldolgozásig, illetve a csomagolásig, amíg a termék a fogyasztók asztalára nem kerül. Mindez a vállalatok szemszögéből új helyzetet jelent. A reform továbbfejlődésével ugyanis az állam ármeghatározó szerepe az ágazatban is szűkült. Így a nemesítők, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők együttműködésétől függ a minőség szabályozása. Ezért egyre inkább fokozódik az egyes termékek az utóbbi szerinti átvétele. Ehhez természetesen korszerű technikára, újabb módszerekre is szükség lesz, melyek beszerzését segítik elő a világbanki programok. Központi kérdéssé válik a termelés teljesítményekhez kötése. Ez azért is fontos, mert alapvetően így érhető el, hogy olyan áruk kerüljenek hazánkból a világpiacra, amelyeket kellően el is ismernek. A továbbiakban az államtitkár aláhúzta, hogy az agrártermelés vállalati rendszere tulajdonképpen kialakultnak mondható. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem lehet változtatni, igazítani rajta az adott helyzetnek megfelelően. Így még nagyobb szükség lesz az egyes ágazatokon belül a még fennálló monopolhelyzet mérséklésére, az együttműködés további elmélyítésére, üzemek, kutatóintézetek, oktatási inDr. Szabó Ferenc államtitkár bevezető előadását tartja tézmények, kereskedelmi területek között. Üjra kell értelmezni a nagy- és a kisüzem viszonyát, szerepét. Ezt követően dr. Szabó Ferenc arra is kitért, hogy ebben az évben új helyzetet teremtett az élelmiszer-gazdaságban is a szabályozás. Így még inkább felszínre kerültek az úgynevezett gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének lehetőségei. Hét ilyet tartanak nyilván az országban, ahol csaknem 180 termelőszövetkezet és tíz állami gazdaság gazdálkodik nehéz körülmények között. Ez elsősorban a föld gyenge minőségével, a gyakori vízkárokkal, az alacsony szak- képzettséggel függ össze. A kormányzat eltökélt szándéka, hogy segítsen ezeknek a gazdaságoknak, az ott élő embereknek a felemelkedéshez. Lehetőséget biztosít elsősorban a gazdaságos termelési szerkezet kialakítására. Arányos fejlesztésre a tervek szerint a következő öt évben az említett hét térségben 10 milliárd forintot használhatnak fel, amely nem kevés összeg. Ezenkívül arra is szükség lesz, hogy az adó- és árreform hatására az anyagilag nehéz helyzetbe kerülő üzemek gondjain is enyhítsenek. Ezekre érvényes az állami szanálás, vagy súlyosabb esetben a felszámolás rendszere. Utalt arra is. hogy a kormány munkaprogramjával összefüggésben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezeti korszerűsítése befejeződött. Jobban elő(Folytatás a 2. oldalon) Tiszta forrásból Az ősi szó után a dal a legrégebbi kifejező eszköze az emberiségnek. Pásztorkodó eleink mikor hegyet hágtak, folyót léptek, a birka bőrébe fújták útjuk minden búját- baját. Asszonyaik zúgó patak partján, fenyvesek ölén dalolták üzenetüket szívük kóborló választottjainak. Lantosok balladái regélnek váraink viadaláról, s azok romlásáról. Messze zengő tárogatószó szólította hadtestbe Rákóczi megindult felkelőit és a ver- bunk dallamára ropták a friss csizmát húzott legények első katonatáncukat. E dallam kísérte őket hadi útjaikon akkor is, amikor nemcsak a szent szabadságért öveztek kardot oldalukra. A dal elkísér minket a legősibb pillanatoktól korunkig. Nótákból is akár meg lehetne írni egy-egy nép korszakos fájdalmát, sorsát, örömét, azaz történelmét. Nem csoda hát, ha legjelentősebb zeneköltőink egyik szent kötelességüknek tartották, ősi pen- tatonunk legtávolabbi fellelhető dallamívének ösz- szegyűjtését. Bartók Béla, Kodály Zoltán és újabban Vikár Béla járták be földünk ázsiai féltekéjét, hogy a sztyeppéi jurtákból rögzítsék egykori ottlétünk dallamdokumentumait. E napokban reméljük ízelítőt kapunk mindebből. Hiszen immáron negyedik alkalommal rendezi meg tájegységünk a Szövetkezeti Pávakörök és Népzenei Együttesek országos találkozóját. Dicsérendő küldetést vállalt magára a szövetkezeti mozgalom. Két országos testületé a TOT és a Szövosz, illetve két megyei szövetsége a Teszöv és Mészöv támogatásával valósult meg ez az újabb rendezvény, amelynek érdekessége, hogy megyeszékhelyünk harmadízben fogadja a tavasz hírnökeinek is beillő, hazánk különböző pontjáról felkerekedő dalosokat, zenészeket. S hogy nem halt ki a dal a nehéz időkben sem. sőt talán épp emiatt még erősebb a nóta szeretete arra is bizonyíték ez a mostani alkalom. Ugyanis az öt elődöntőn kétszázhat együttes vett részt. Ebből a legjobb harminchárom lép fel a hét végén Egerben. Sőt, a legjobb öt bemutatja műsorát Füzesabonyban, Gyön- gyöstarjánban, Sarudon, Tarnaleleszen és Verpelé- ten is. Természetes, hogy hazai népdalaink mellett felcsendülnek országunkban élő nemzetiségek énekei is. És vasárnap délben az Egri Bazilika előtt nyolcszáz tagú, egyesített énekkart vezényel Alföldi Borús István karnagy, mintegy bizonyítékául a szép gondolatnak: az ének tiszta forrásból és tiszta szívből fakad ... ! Soós Tamás A gazdaságirányítás reformjának továbbfejlesztése révén még inkább középpontba kerülnek a vállalatok. Nem véletlenül, hiszen a kormány kibontakozási programjának legfőbb megvalósítói ezek. A vállalatok és a gazdaság, ezzel összefüggésben a tudomány, az oktatás szerepe adja a fő mondanivalóját annak a kétnapos nemzetközi konferenciának, amely pénteken délelőtt plenáris üléssel kezdődött Gyöngyösön, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetében. Az elnökségben helyet foglalt Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára is. Elutazott a nicaraguai küldöttség Pénteken elutazott Budapestről a nicaraguai küldöttség, amely Bayardo Arcé Castano, a Sandinista Nemzeti Felsza- badítáisi Front Országos Vezetősége Végrehajtó Bizottságának koordinátorhelyettese vezetésével tárgyait hazánkban. A nicaraguai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt Lizandro Chavez Alfaro, a Nicaraguai Köztársaság budapesti nagykövete. Eszmecsere a tagsággal A fogyasztási szövetkezetek zárszámadásai Ezekben a hetekben a megyében működő 12 áfész, 15 takarék- és 21 lakásszövetkezet tagjai, valamint küldöttei értékelik az 1987. évben véglett gazdasági, szövetkezetpolitikai munkát, döntenek a jövő feladatairól. A községekben megtartott tag értekezleteken elsősorban a helyi problémák és eredmények kerültek napirendre. Természetesen a szövetkezetek eredményeiről is tájékoztatást kaptak a tagak. A helyi tagértekezletek befejezésével küldöttgyűléseken vitatják meg és hagyják jóvá az igazgatóságok beszámolóit Valamennyi tanácskozáson a szövetkezetek felügyelő bizottságai is jelentést tesznek az ellenőrzés tapasztalatairól, a vagyonvédelemről és a törvényesség betartásáról. A végzett munka és a számszerű adatok ismeretében határoznak a képviselők a gazdálkodási eredmények felosztásáról. A nehezedő gazdasági helyzet ellenére az áfészek és a takarékszövetkezetek eredményes évet zártak 1987-ben. Az áfészek kiskereskedelmi forgalma li2,9 százalékkal növekedett és 72,2 millió forinttal — több mint 25 százalékkal — emelkedett az előző évi nyereségük. A kistelepülések üzlethálózatának korábban beindított 3 éves rekonstrukciós programja befejeződött, de a hálózat folyamatos fél- újítása folytatódik. Erre az elmúlt évben 83 milliót költöttek. A takarékszövetkezetekben a lakossági betétek élénk mozgásuk ellenére 253 millió forinttal emelkedtek. A különböző hitelformákból 453 millió forinttal többet adtak, mint az előző évben. Ebben az ágazatban is javult a gazdaságosság, több mint 75,5 millió forint nyereséget mondhatnak magukénak a szövetkezetek. A lakásépítési program megvalósításában is jelentős előrelépés történt a múlt évben. Szövetkezeti kivitelezésben 173 szép, modern lakás került boldog tulajdonosaik birtokába. Mindezekről és a tagokat érintő egyéb kérdésekről esik szó a félidejükhöz érkezett tanácskozásokon. Általános tapasztalát, hogy a küldöttek megelégedéssel nyugtázzák a szövetkezeti vezetés erőfeszítéseit, az új kezdeményezéseket, amelyek a fejlődésben tükröződnek. Ugyanakkor széles körben megfogalmazták az egyes területek igényeit, de javallatokat tesznek a megoldás lehetőségeire is. A szövetkezeti küldöttek mellett a megyei szövetség képviselői mindenütt részt vesznek az eseményeken, de érdeklődés mutatkozik a helyi, megyei párt-, tanácsi és egyéb szervek részéről is, akik a település áru- és pénzügyi ellátottságát mindig figyelemmel kísérik, lehetőség szerint segítik. A pétervásári áfész küldöttgyűlésén Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára, a hevesi takarék- szövetkezet gyűlésén pedig dr. Kovács Sándor, a Szövosz főtitkár-helyettese vett részt. Elismeréssel értékelték a szövetkezetek erőfeszítéseit, különösen a zökkenő- mentes alapellátást, a szélesedő pénzügyi szolgáltatásokat és azt a helytállást, amit a kereskedelmi dolgozók az év végi, rendkívüli körülmények között kifejtettek. Ezekben a napokban tovább folytatódnak a zárszámadások, a fogyasztási szövetkezetek mindhárom ágazatában. ★ A hét végén tartott küldöttgyűlések során — többi között — az egri áfész igazgatósága is beszámolt tavalyi munkájáról. A Technika Házában pénteken délután tartott tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Szilvasán Pál, Szövosz.-fő- titkárhelyettes, Nyircsák Andrásné, a megyei pártbizottság munkatársa és Bá- gyi Imre, a megyei tanács (Folytatás a 2. oldalon) 150 ÉVE TÖRTÉNT Jégszakadás és a Duna áradása az utcákon hullámzó jeges áradás, a házak összeomlanak, a lakosság fejvesztetten menekül...” — e mondatok szolgáltatták a mottót a budapesti Történeti Múzeum és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közös kiállítására, amelyet a pestbudai árvíz százötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek meg. A „Jégszakadás és Duna kiáradása Pest- Buda 1838” címmel nyitották meg tegnap, a fővárosban. Az ünnepi megnyitót dr. Bánkúti Imre, a BTM isazga tóhelyettese tartotta, visszaemlékezve az akkor történt tragikus eseményekre. valamint Wesselényi Miklós az „árvízi hajós” he'ytállására. Elmondotta: mostani kiállításuk középpontjában a természeti csapás legdrámaibb napjainak eseményei állnak, ám szükségesnek tartiák, hogy az előzmények és utóhatások felvillantásával valójában eay nagvobb időszakot fosianak át. Ezt követően Szeifert Gyula, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium elnökhelyettese ismertette a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóságon megtekinthető „Az 1838-as pest-budai árvíztől napjainkig” kiállításának apropóját. A vízügyi igazgatóságon rendezett kiállítás a Duna-völgy környékén az elmúlt 150 évben pusztító árvizeket, az ellenük folytatott heroikus küzdelmet, az árvízvédelem fejlődését mutatja be. Külön kiemelt szerepet játszanak a reformkor vízszabályozásával foglalkozó szellem óriásai is, töhbek között Vasvári Pál naplója, eszközei láthatók. Élve a lehetőséggel, a Népújság munkatársa a múlt tanulságai alapján a tervezett jövő lehetőségeiről kérdezte az elnökhelyettest, különös tekintettel a bős- nagymarosi vízierőmű építkezések taapfcsán. Válaszában Szejfert Gyula elmondotta : minden beavatkozás szükséges' rossz, de a közvéleményben elharapódzott riadalmaknak, félreértéseknek semmilyen alapjuk nincsen.
