Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
/ 2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 11., péntek Kádár János a TOT székházába látogatott Nicaraguái küldöttség érkezett kazánkba (Folytatás az 1. oldalról) nicaraguai vezetés rugalmasságát, és egyértelmű készségét a guatemalai békemegállapodás rendelkezéseinek végrehajtására, Lázár György megerősí- tette a Magyar Szocialista Munkáspárt szolidaritását a népi demokratikus, antiim- perialista, el nem kötelezett politikát folytató Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fronttal, a Nicaraguai Köztársasággal. A megbeszélésen részt vett Györke József, a Központi Bizottság Külügyi Osztályának helyettes vezetője, Dunai Imre, kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Julio Lopez Campos, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője Dionisio Marenco Carde- nal tervezési és költségvetési miniszter és Lizandro Chavez Alfaro. ★ Csehák Judit és Bayardo Arcé Castano csütörtököm hivatalos megbeszélést tartott. A baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyaláson Csehák Judit tájékoztatást adott országunk helyzetéről, a gazdasági és politikai kibontakozást szolgáló intéfckedéseinkriől. Bayardo Arcé Castano ismertette a nicaraguai kormányzatnak a nemzeti függetlenség megvédése, a belső helyzet iavítása érdekében tett lépéseit. Szólt a guatemalai megállapodás jelentőségéről és Nicaragua elkötelezettségéről a középamerikai béke megteremtése mellett. A tárgyaló felek véleményt cseréltek az államközi kapcsolatok alakulásáról és megvizsgálták az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit, hatékonyabb módozatait. (Folytatás az 1. oldalról) titkára. Az MSZMP főtitkárát a TOT székhazában Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke és Váncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. Kádár János kötetlen munkamegbeszélést folytatott a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeivel. az állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és erdőgazdaságok igazgatóival. Bevazető- ként Szabó István szólt az élelmiszer-gazdaság helyzetéről, a termelő egységeket foglalkoztató kérdésekről. Rámutatott, hogy a hazai gazdasági környezet és a világpiaci viszonyok ellentmondásai szaporítják a gondokat és élesen vetik fel a kérdést: milyen választ adjon a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekonjunktúra hatására a termelés csökkentése legyen a válasz, vagy a versenyképesség növelésével a mezőgazdasági termelés bővítése. Annak ellenére, hogy szigorúbb gazdasági feltételek között kell folytatni a termelést, a szakemberek lehetőséget látnak arra, hogy idén mint- eay 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmények. Ennek úgy kell eleget tenni — egészítette ki az elhangzottakat Váncsa Jenő —, hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek minősége javuljon. Sok szó esett arról, hogy milyen hatásoknak köszönhető a mezőgazdasági üzemek fejlődése. Csik László, a Nagykállói Nyírség Tsz. elnöke két tényezőt hangsúlyozott: helyreállt az értékrend a szövetkezetben, mert a teljesítményeket ' tükröző érdekeltség fokozta az aktivitást, a szakirányítás színvonalának emelése pedig növelte a gazdálkodási kultúrát és a hatékonyságot, s hosszabb távon megalapozta a szövetkezet jövőjét. Aradi József, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a közepes és gyenge adottságú területeken az előrelépés feltételeit az ipari szolgáltatási tevékenység fejlesztéséiben, a „többoldalúságban” látta. Számos felszólaló érintette a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is ösztönözni kell az eredményes együttműködési tormákat. A mezőgazda- sági üzemek keresik a hatékonyabb gazdálkodás korszerű feltételeit. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mező- gazdaság mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fokozottabban igazodjék a piachoz. Ennek figyelembe vételével kívánják folytatni a struktúra átalakítását is. Ügy ítélik meg — miként ezt Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója kifejtette —, hogy a tőkés és szocialista piacon egyaránt az igények pontosabb feltárása növelheti a kiviteli lehetőségeket. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a nagyüzemek kooperációs kapcsolatainak további szélesítésében is lát tartalékokat. Braun József, a Pécsi ÁllatforgaLmi és Húsipari Vállalat igazgatója szerint az agrárágazat akár részvénytársaságként működtethetne kereskedőházat, amely a közös érdekeltség alapján javítaná a gazdasági egységek értékesítési lehetőségeit. Éles kritikával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartására — a szerződéses fegyelem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőrzése is. A termelőeszközök, a gépi berendezések növekvő árai. illetve a beszűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struktúraváltást. A felszólalók hangoztatták, hogy a stabilabb szabályozórendszer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Ktt- suba János, a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz elnöke azt tette szóvá, hogy akaratuk ellenére növelniük kell a bürokráciát, mert a pénzügyi, munkaügyi, számviteli rendszer mind több munkaerőt köt le. Sok szó esett a mezőgazdasági dolgozók hangulatáról. Egyöntetű volt a vélemény. hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit a tenniakarás jellemzi. Kádár János, megköszönve a találkozó megszervezését, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpolitikai életünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, valamint az országos pártértekezlet előkészítése. A pártértekezlettel az a célunk — mondotta —, hogy áttekintsük a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű feladatait, meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket a stabilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajtanunk. Kiemelte, hogy ma nehezebb viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Pártunk felismerte a gazdaságban és a társadalomban lejátszódó kedvezőtlen folyamatokat, kritikusan és önkritikusan elemezte azokat. Ezt fejezi ki a Központi Bizottság 1987 júliusi állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. A párt ezen új követelményeknek megfelelően szervezi munkáját és tesz eleget a magyar társadalom érdekében vállalt küldetésének. Kádár János kifejezésre juttatta, hogy társadalmi rendszerünk jobb működését elsősorban az alapintézmények megőrzésével, megszilárdításával és továbbfejlesztésével érhetjük el. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja. a stabilizáció sikeres végrehajtása iá társadalom egészének közös ügye, s csak következetes megvalósításával gyarapíthatjuk szocialista értékeinket, őrizhetjük meg hosszafcib távon a foglalkoztatási és létbiztonságot, tarthatjuk meg a keresetek, a nyugdíjak reálértékét, biztosíthatjuk a lendületesebb szocialista fejlődés feltételeit. Az agrárpolitikáról szólva — egyetértve az elhangzott véleményekkel — hangsúlyozta, hogy annak következetes folytatása biztosítja a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Ez az épület valamikor a Népjóléti Minisztérium épülete volt — jegyezte meg —, ma a TOT székháza. Akár jelképesnek is tekinthetjük ezt, hiszen a mező- gazdaság is „népjóléti intézmény", gondoskodik a magyar nép magas színvonalú élelmiszer-ellátásáról. Az MSZMP főtitkára napjaink nemzetközi életének meghatározó tényezőjeként szólt a Szovjetunióban és más szocialista országokban a társadalmi-gazdasági rendszer megújítását célzó törekvésekről, ,az átfogó társadalmi reformfolyamatokról. Valamennyi érintett országban a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével, egyöntetűen a szocializmus megújításának szándékával fogalmazzák meg a társadalomépítés mai teendőit. Ennek a folyamatnak részese a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely fennállása óta a demokratizálás és a folyamatos megújulás, a szükséges reformok híve. Kifejezésre juttatta, hogy a szovjet—amerikai megállapodás a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról ugyancsak kedvezőbb nemzetközi környezetet teremt a hazai építőmunkához. Mindenekelőtt azzal, hogy javítja a béke megőrzésének esélyeit és bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A találkozó a késő délutáni órákban fejeződött be. • • Ülést tartott a Miniszter- tanács (Folytatás az 1. oldalról) A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bányász Rezső külön is szólt a Minisztertanács irányelveiről, amelyeket az áremelkedések mérséklése érdekében fogadtak el. Mint mondta: a Minisztertanács áttekintette az adóreform miatt szükségessé vált árintézkedések végrehajtását, és elemezte az év elején kialakult folyamatokat. Megállapította, hogy az árrendezések döntő többségét a kormány rendelkezései szerint hajtották végre. Az eddigi árváltozások az előirányzatoknak megfelelően, a tervezett 15 százalékos árszínvonal emelkedésének mintegy kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a kormány határozott szándéka, hogy az árszabályokat meghaladó újabb áremelkedések veszélyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedésekkel elkerülje A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a tervezett kereteken túlmenően inflációt növelő, közvetlen áremelő hatású. vagy költségeket növelő központi intézkedéseket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is önmérsékletet tanúsítsanak. hatékonyságjavulással. költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. Ugyanakkor utasítja a gazdaságirányító szerveket, hogy az áremeléseknél legyenek tekintettel az adóreform miatti változásokra, és tanúsítsanak nagyobb aktivitást a gazdasági erőfölényen alapuló áremelések mérséklése terén. Ezen túlmenően az érdekeltek közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, az állami gazdasági intervenció erösi- tése. tartalékkészletek és esetleg import bevetése is eredményt kell. hogy hozzon — zárta nyilatkozatát a szóvivő. Üdvözlő távirat Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Alois Mock- nak, az Osztrák Köztársaság alkancellárjának. szövetségi külügyminiszternek a magyar—osztrák diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 40, évfordulója alkalmából. Amnesztia Líbiában A JANA hírügynökség szerdán közölte, hogy a líbiai forradalom évfordulója alkalmából amnesztiában részesített külföldi foglyok között amerikai, olasz és nyugatnémet állampolgárok is voltak. Hétfőn engedték ki őket a börtönből más elítéltekkel együtt. A jugoszláv hírügynökség helyszíni jelentése szerint szerdán is folytatódott a foglyok szabadon engedése, népünnepély hangulatában. A főváros lakói a börtönökhöz özönlenek és válogatás nélkül mindenkit kiszabadítanak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hány elítélt került szabadlábra, de számukat ez a hírügynökség több ezerre becsüli. Eredetileg Moamer el- Kadhafi líbiai vezető a politikai foglyok számára hirdette meg a közkegyelmet március 3-án, de az amnesztia a gyakorlatban már a köztörvényes bűnözőkre is kiterjedt. A líbiai hírügynökség arról tájékoztat, hogy a börtönépületeket lebontják. Milos Jakes Berlinbe érkezett Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára csütörtökön egynapos látogatásra Berlinbe érkezett. Jakest a schönefeldi repülőtéren vendéglátója, Erich Honecker, az NSZEP K/B főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte. A két politikus tárgyal az európai biztonsági és leszerelési folyamatot szolgáló közös, NDK—csehszlovák javaslatokról és áttekinti, milyen lehetőségek vannak a két szomszédos szocialista ország együttműködésének fejlesztésére. NSZK Kulturális és Tájékoztató Központ nyílt Budapesten Kétnapos szimpózium kezdődött csütörtökön az NSZK kulturális hete eseményeként a Magyar Nemzeti Galériában, a Bauhaus képző-, ipar- és építőművészeti, valamint általános kultúrtörténeti jelentőségéről. A galériában látható „Bau- haus-utópiák" című kiállításhoz kapcsolódó tanácskozáson a Bauihausban működő német és magyar művészek korabeli munkásságát méltatták német nyelvű előadásaikban magyar ésNSZK- beli művészettörténészek és kutatók. ★ A Német Szövetségi Köztársaság kulturális hetének jeles eseményeként csütörtökön NSZK Kulturális és Tájékoztató Központ nyílt Budapesten, a Kecskeméti utca 7. szám alatt. Az intézményt a kulturális seregszemlére hazánkba érkezett Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügyminisztere, valamint Köpe- czi Béla művelődési miniszter avatta fel ünnepélyes keretek között. A beszédeket követően a kulturális és tájékoztató központot vezető-szervező NSZK-beli Geothe Intézet elnöke, Klaus von Bismark és a Centrum igazgatója, Graf Westerholt kalauzolta végig a vendégeket az új intézetben. A XIX. századi szép műemlék épületben ideiglenesen otthont kapott intézményben egyebek között nyelvtanfolyamokat indítanak majd, s könyvtár, valamint film-, színházi és zenei rendezvények, előadások adnak lehetőséget az NSZK-beli kultúra, művészet és tudomány eredményeinek folyamatos megismertetésére. ★ Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter — aki az NSZK kulturális hét egyik fővédnökeként tartózkodott Budapesten — csütörtökön megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-helyettessel. A nyugatnémet diplomácia vezetője és magyar tárgyalópartnerei a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit áttekintve különösen nagy figyelmet fordítottak az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozására, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között erről folyó konzultáció kilátásaira. Ugyancsak beható véleménycserét folytattak az európai együttműködés témájáról, ezen belül a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, valamint a bécsi utókonferen- cia munkájáról. Hans-Dietrich Genscher és kísérete a kora délutáni órákban elutazott Budapestről. ★ A Hamburgi Egyetemen működő Hungarológiai Központ támogatásáról írt alá együttműködési szerződést csütörtökön a Művelődési Minisztériumban Peter Fischer-Appelt, a Hamburgi Egyetem elnöke, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Fülöp József, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem rektora. Az ottani egyetem Finnugor Szemináriuma keretében alakult Hungarológiai Központ célja, hogy összehangolja az NSZK-ban folyó hungarológiai kutatást és oktatást. Ugyancsak a központ feladata, hogy hozzájáruljon a két ország közötti tudományos kapcsolatok fejlesztéséhez, s közvetítse az ehhez szükséges ismereteket hazánk politikájáról, gazdaságáról, társadalmáról, s a magyar tudomány eredményeiről. A szerződésben egyebek között szerepel egy magyar vonatkozású ismereteket gyűjtő könyvtár és dokumentáció kialakítása. Hamburgban a hungarológia témájában érdekelt magyar és NSZK-beli intézmények, tudósok és diákok közötti információ- és szakembercsere elősegítése, az NSZK-beli magyar nyelvoktatás támogatása, valamint különböző közös hungarológiai kutatási programok kidolgozása. Az egyezmény ünnepélyes aláírását követően Köpeczi Béla a Pro Cultura Hunga- rica kitüntetést adta át a Hamburgi Egyetem elnökének a két ország közötti kulturális. tudományos együttműködésben kifejtett tevékenysége elismeréseként. NSZK Kulturális és Tájékoztató Központot nyitott meg Budapesten Hans-Dietrich iGenscher, <az NSZK külügyminisztere és Köpeczi Béla művelődési miniszter (Népújság-telefotó — MTI — KS — Soós Lajos felvétele)
