Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 9., szerda 3» ÉLELMISZEREINK ÉS A VILÁGPIAC (II/2.) Kedvező fordulat után... íme az angol exportra palackozott különleges minőségű bikavér, az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát üzemében (Fotó: Szántó György) Ilyenek (milyenek) vagyunk? A z ember — tudattal rendelkező lényként — nem nélkülözheti az önmagával való szembenézést, tettei, cselekedetei értékelését, mintegy ellenőrizve, hogy jól csináltam-e ezt vagy azt, legközelebb hasonló eselben így kell-e cselekednem, ezt kell-e tennem? Ez nagyon fontos része életünknek, múltunk vállalásának és jövőnk tervezésének. Persze ez egyáltalán nem új dolog. Sok-sok éve része mindennapi életünknek, hiszen a „jó pap holtig tanul", és az „okos ember a más kárán tanul" közmondások bizony nem mai keletűek. Hogy miért hozakodom akkor elő ilyen magától értetődő dologgal? Azért, mert időnként hiányérzetem van, ha magam és embertársaim egy-egy reakcióját, magatartását látom, érzékelem. És meggyőződésem, hogy szükség van arra, hogy tükörbe nézzünk — átvitt értelemben is —, és hogy tükröt tartsunk egymás elé, hogy ezáltal reálisabban és igazabban tűnjenek elő erényeink, hibáink, gyengeségeink. Amit itt most összegyűjtöttem, saját szemem és fülem előtt játszódott le, tehát nem kitalált történetek, mégis azt gondolom, hogy leírásuk senkit nem sért. mivel annyi az általános vonás bennük, hogy több helyen, többekkel is előfordulhattak. A kórházban ápolt beteg többheti benn- tartózkodás után, néhány nappal hazamenetele előtt hangos szóval, indulatosan méltatlankodik a főorvos ellen. Az egészségügyi szakkáderek, — hogy pontos legyek —, már ismerhetik e beteg stílusát, mert mosolyogva kérdik, mi a baj megint? És indul a szóáradat: A főorvos kifogásolta, hogy vizit alatt a betegek nem tartózkodtak a szobájukban, mert ő — mármint az orvos — siet, el akar menni, „mert máskor is elmegy ilyenkor”, stb.. stb. Az ápolónők, — a főorvos beosztottai! — udvariasan, szó nélkül végighallgatták, mert mi mást tehettek volna, majd megnyugtatták. hogy úgyis hamarosan hazautazik, nem kell mérgelődnie, mert ezzel csak saját magának, egészségének árt. Nekem több kérdés eszembe jutott, hallva a perpatvart! Vajon ez az asszony kórházba kerülésekor — betegen — is ilyennek látta a kórházi viszonyokat? Vagy: nem kellene-e több hálával gondolni arra az orvosra, aki meggyógyította, rendbehozta? Vagy: honnan tudja, hová sietett a főorvos? Talán egy •konzíliumra, egy felülvizsgálatra, esetleg saját, egyéni problémája akadt, amit meg kellett oldania, mert hogy az orvos is ember! Hol tartózkodjon a beteg a vizit alatt, ha nem a szobájában? És még sorolhatnám! Nézzünk szembe magunkkal: elég megértőek vagyunk mi egymással? Nem törünk túl hamar .pálcát embertársaink feje fölött? Nem gyakoroljuk túl sokat a „más szemében a szálkát, sajátunkban a gerendát sem" közmondás elvét? Igen aktuális téma most a családokban a félévi bizonyítvány, gyermekeink teljesítménye, illetve annak értékelése. Egyik eset: a gyerek, a szülő elégedetlen az érdemjegyekkel, és sajnos, teljesen rossz. pedagógiai felfogásból a szülő a gyerek előtt hangot ad a pedagógus iránti ellenszenvnek, elégedetlenségnek. Ilyen-olyan szavakkal illeti, nem is gondol arra, hogy ezzel milyen sokat árt saját csemetéjének. Mert a gyerek ezután kevésbé fogja tisztelni általában a felnőtteket, különösen az érintett személyt — pedagógust —, nem fog figyelni szavára, intelmeire, és ez még tovább fogja rontani a nevelési, tantárgyi eredményeket, de kisebbíti majd az iskolai élményeket is, és bizony nem ösztönöz erőfeszítésekre, helytállásra, — ami a nevelés nélkülözhetetlen eleme. Van persze másfajta eset is. A második osztályos — igazán kiváló képességűnek látszó — gyerek bizonyítványa csupa ötös osztályzat, egy négyes érdemjegy töri meg az egyöntetűséget, rajzból. A gyerek nem boldog! Sőt! Sír! Azt mondja — és ezt az ellenőrzőben levő jegyek is igazolják —, hogy 3 db ötös és 2 db négyes osztályzata van. És ő nagyon szeret rajzolni. Édesapjának — aki külföldi kiküldetésben van — minden levélben küld' saját „alkotást”. így most ez az emberpalánta igen csalódott. Mert váratlanul érte az értékelés, és azt mondja .protekciós” az iskola. Pedig bizonyosan nem az! Csak valamit megint rosszul tettünk! Az előző esetnél érdemtelenül bántottuk a pedagógust, és főleg a gyerek előtt, a másik esetben a pedagógus évközi értékeléseivel nem a realitás felé vitte el a gyerek értékítéletét. Ezek apróságok, nem tartoznak a nagy kérdések közé, ám életünk sok-sok ilyen apró kérdésből áll, úgyis mondhatnám, hogy azokból tevődik össze. És ha kis fáradsággal, odafigyeléssel el lehet kerülni a feszültségeket, akkor miért nem tesszük? Miért nem élünk okosabban lehetőségeinkkel? Azzal a lehetőséggel, ami emberi mi- voltunk lényege? Mai világunkban mindenki idegesebb, fáradtabb, mint korábban. A nehezebb élet- körülmények egy bizonyos mértékig ezt indokolják. De csak bizonyos mértékig! De semmiképpen sem teszik törvényszerűvé! Miért nem vigyázunk jolbban másokra? Miért nem vagyunk megértőbbek, figyelmesebbek és türelmesebbek? Miért nem vagyunk szolidárisabbak emberi környezetünk iránt? Jó lenne, ha ezen mindannyian elgondolkodnánk. És igyekeznénk másmilyenné válni. Makulátlanabb, igazabb emberré. Miskolczi Margit A nagyrédei mélyhűtött zöldségek, a hatvani kon- zervek, az egri és a mát- raalji borok, a hevesi és a csányi görögdinnye, • markazi csemegeszőlő jól ismertek határainkon túl is. Szerepük,, jelentőségük 1987-ben tovább fokozódott. Heves megye élelmiszeriparának szerkezete ugyanis szűkebb hazánk adottságait és lehetőségeit jól tükrözi. Több iparág alapjait egy-egy állami vállalat jelenti, amelyek nagy hagyományokkal rendelkeznek. Emellett az utóbbi időben dinamikusan fejlődik a mezőgazda- sági nagyüzemek, valamint a fogyasztási szövetkezetek élelmiszer-feldolgozó tevékenysége is. Ez főként a tartósitó- és bőripar, valamint az üdítőitalgyártásban mérhető jól le. Megyénk élelmiszeripara az ipari termelés 40 százalékát képviseli, amely lényegesen magasabb az országos részaránynál. A foglalkoztatásban pedig az élelmiszeripari dolgozók közel 20 százalékkal részesülnek, amely számottevően meghaladja az országos áf" lagot. A megyei termelés részaránya a lakossági fogyasztásban elsősorban a napi élelmiszerekből magas. Ezen túlmenően azonban Heves megye mezőgazdasága és élelmiszeripara adottságait és lehetőségeit figyelembe véve. igyekszik hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, a külkereskedelmi mérlegének javításához. Ez különösen figyelemre méltó volt tavaly, hiszen az előző évit meghaladó értékű exportot bonyolítottak le. A konvertibilis valutákban értékesített cikkek értéke 15,6 százalékkal növekedett, míg a rubelelszámolású export 1986- hoz képest több mint 14 százalékkal csökkent. Az aszályos időjárás miatt, miután kevesebb gabona termett. így a kivitel lehetősége is szűkült, csaknem 20 százalékkal. Ami viszont örvendetes, hogy vágóállatból sikerült jelentős többletet értékesíteni a nem rubelelszámolású piacokon. Ha megyénk legnagyobb élelmiszeripari vállalatainak külkereskedelmi forgalmát nagyító alá vesszük, érdekes összefüggéseket tapasztalhatunk. Az Eger— Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát, melynek tevékenysége 1987-ben is meghatározó volt az egri és a mátraalji borvidék szőlőtermésének feldolgozásában és értékesítésében. jelentős eredményeket ért el. Megfelelően kihasználták az önálló külkereskedelmi jogból, adódó lehetőségeket. A korábbi műszaki fejlesztés elsősorban az exportcélokat szolgáló palackozóüzem, a készáruraktár, s az ehhez kapcsolódó létesítmények jól szolgálták a minőségi munkát. Tudatos piacerősítő és -építő munkával a kombinát tavaly 3 millió 600 ezer dollár értékű for* galmat bonyolított le. A legnagyobb nyugati partnerük továbbra is a Német Szövetségi Köztársaság volt, és ezt követte Anglia. Oda főként palackozott borokat szállítottak. A termékeik iránt a tengerentúl, az Egyesült Államokban, valamint Kanadában is érdeklődnek. Svédországban például 1987-ben az év bora lett az Egri Bikavér, a szocialista országokba 5 millió értékű árut exportálnak, közülük a legnagyobb volt a Szovjetunióba irányult kivitel. A csökkent piaci igények miatt a szocialista államokba irányuló kivitelüket nem sikerült maradéktalanul teljesíteniük. A kombinátnál ebben az évben is arra törekszenek, hogy a tőkés exportot fokozzák. Ez különböző szerződésekkel már többségében biztosítottnak látszik. örvendetes, hogy a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tavaly igen jelentős, feszített dollárelszámolású kivitelét túlteljesítette. A külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó szubvenció mértéke 1987-ben mérséklődött. és ebben az évben további csökkenéssel számolnak. A vállalatnál kevésbé tartják gazdaságosnak a magasabb feldolgozottságú termékek exportját. Ebben az évben a felvásárlási verseny fokozódik. Várható, hogy az úgynevezett bőrös félsertés kiviteli lehetősége romlik. Mint már említettük, az elmúlt évben kevesebb gabona termett. Így a tervezett 90 ezer helyett 71 ezer tonnát exportált a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Ugyanakkor a madáreleségként értékesített Iregi csíkos napraforgó mennyisége kétszerese volt annak, amit 1986-ban értékesítettek. Erre az évre a vállalatnál a külpiaci kivitel lehetőségeit kedvezőtlenebbnek ítélik, .mint egy évvel ezelőtt. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál 1987- ben kedvező lehetőséget kínált bükkfűrészáru kivitele. A mozaikparketta nehezebben értékesíthető. a jobb faminőséget igénylő úgynevezett lamellaparketta tőkés exportja viszont kedvezőbben alakult. A vállalat termelést szolgáló közvetlen importja a fakitermelés és -feldolgozás gépeihez szükséges alkatrészekre szorítkozik. A Nagyrédei Szőlőskert Termelő- szövetkezet rubelelszámolású kiviteli célkitűzéseit borból teljesítette 1987-ben, a konvertibilis valutában elszámolt exportját pedig túlteljesítette. Ez utóbbira ebben az évben további lehetőségeket látnak, viszont a szocialista országok piaci érdeklődésének további szűkülésével számolnak. Hűtőipari termékeikből 1987- ben a tervezettől 10 százalékkal kevesebbet értékesítettek a külpiacokon, viszont magasabb árakon! így bevételük meghaladta az elképzeléseket. Gyorsfagyasztott cikkeiket teljes egészében a tőkés országokban vá~ sárolták meg. Emellett 400 ezer szőlőoltványt is értékesítettek a szovjetunióban. Érdekességnek számít az is, hogy a szövetkezet összes árbevételének csaknem 60 százaléka származott a múlt esztendőben a külkereskedelmi forgalomból, melynek 53 százaléka nem rubelelszámolású export. Ebben az évben a hűtőipari termékek kivitelének további bővítésére láttak lehetőséget. Ezt elősegíti az is, hogy a közös gazdaság egyik alapítója a nemrég létrehozott Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalatnak, amely önálló exportjoggal rendelkezik. Értékesítési gondokkal küzdött 1987-ben a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja. A tevékenységi körébe tartozó kertészeti és takarmánynövénymagvak. a gabonafélék, kiviteli lehetősége mérséklődött. Az is gondot okozott, hogy az egyik meghatározó exportcikkük, a borsó iránti kereslet beszűkült. Ugyanakkor a szállítási költségek növekszenek, miután az értékesítés a távolabbi országokba történik. Kiviteli tervét viszont közel 40 százalékkal túlteljesítette a TSZKER Heves-Nógrád Megyei Területi Központja. Ennek döntő hányada borból a rubelelszámolású piacokra került. A tőkés országokba kisebb mennyiségben fa- és faipari termékeket: raklapot, bútorlécet, valamint bort vittek ki. Ebben az évben a mezőgazda- sági termékek exportjának fokozására látnak lehetőséget. A múlt év május 1-jén történt egyesülés kedvezően hatott a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárára. Kivitelük nagy arányban növekedett. Míg 1986- ban 2,6 millió dollár értékű árut adtak el, ez tavaly csaknem megduplázódott és megközelítette az 5 millió dollárt. Jelentős műszaki fejlesztéssel, szigorú minőségi ellenőrzéssel elérték, hogy a paradicsompüréjük bejutott az amerikai piacra is. Az utóbbiból egyébként a Skandináv országokba, továbbá Szaúd-Arábrába is exportáltak. Almasűrítményt viszont az Egyesült Államokba és az NSZK- ba küldtek. A szocialista államokba 13,3 millió rubel értékű árujuk került, így a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba. Lengyel- országba. Bulgáriába. Főleg főzelékfélék, zöldborsó, vegyes, darabos uborka. lecsó, zöldbab és paradicsompüré. Az idén az amerikai piacra kívánnak több árut exportálni. Az említettek összességében azt bizonyítják, hogy 1987-ben Heves megye nagyobb élelmiszeripari vállalatainak, szövetkezeteinek kivitelében kedvező fordulat következett be. Szűkebb hazánk exportjából tisztességgel kivették részüket és 28 millió dollár értékű árut értékesítettek. Ez ötmillióval több volt az 1986. évinél. A szocialista export viszont alig érte el a 20 millió rubelt, amely kevesebb volt, mint egy évvel előtte. Az idén tovább folytatódik a verseny, a cél viszont változatlan, hogy üzemeink, vállalataink tegyenek további erőfeszítéseket a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulásért. Ebben alapvető a minőség további javítása, a szállítási határidő pontos betartása. nem kevésbé a folyamatos piacépítő munka a magasabb árak elérése érdekében. (Vége) Mentusz Károly Polgári védelem Vezetői értekezlet Egerben Egerben, a megyei tanács nagy tanácstermében került sor a PV Heves Megyei Parancsnokságának vezetői értekezletére, amelyen részt vett többek között Máté Gábor alezredes, a PV Országos Parancsnokság pártbizottságának titkára, dr. Jakab István, a megyei tanács vb titkára és Kovács Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa is. A vezetői értekezlet Kovács János elnöki megnyitója után meghallgatta Pro- kaj Béla alezredes, megyei megbízott törzsparancsnok értékelő beszámolóját az elmúlt kiképzési évről, és az új esztendő feladatairól. Elő. szavában azokat a változásokat ecsetelte, amelyek tavaly erősen befolyásolták a polgári védelem munkáját, de megemlítette azt is, hogy az új elképzelések megvalósítása a honvédelmi miniszter döntése értelmében ebben a kiképzési esztendőben is folytatódik, amely felöleli többek között a hátországi és polgári védelmi, valamint a vezetést biztosító feladatokat, a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokságok irányítását. Később az állomány erkölcsi, politikai, anyagi állapotának szilárdságáról, a harc- készültség, a mozgósítási készség biztosításáról, a szervezeti és technikai fejlesztés milyenségéről adott képet az előadó. Ennek összességéből kiderült, hogy a megyei pv-parancsnokság és alárendeltjeinek, személyi állományának felkészültsége, összekovácsoltsága, elkötelezettsége és helytállása kisebb hibák ellenére jónak értékelhető, biztosítékul szolgál a további megnövekedett feladatok maradéktalan végrehajtásához... A sok tennivalón belül el szeretnék érni azt is, hogy továb javuljon a törzsmunka. a határozott, önálló irányítás, a gyakorlatiasabb kiképzés. A pedagógusok és a tanuló ifjúság képzésében is kézzel foghatóbb eredmények elérésére törekszenek majd. A lehetőségekhez mérten javítani kívánják a személyi állomány élet- és munkakörülményeit, a jó munkahelyi légkör fenntartásét, a hatékonyabb kapcsolattartást a párt-, a társadalmi, a tömeg- és fegyveres erőkkel, szervezetekkel. A vezetői értekezlet az országos parancsnokság képviselőjének, a megye eredményes munkáját értékelő és dicsérő kiegészítésével ért véget. (fazekas) Prokaj Béla alezredes a parancsnokság beszámolóját ismerteti (Fotó: Koncz János)
