Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 56. szám ARA: 1988. március 7., hétfő 1,80 FORINT Rugalmasság Mellbe vágtak egyik nagy­üzemünk középvezetőjé­nek gondolatai, aki azt fej­tegette, hogy meglepőek számára a Szovjetunióban zajló változások, s különö­sen azt nem érti, miért re­habilitálták Buharint és társait, hiszen ő úgy tanul­ta, hogy szovjetellenes, trockista, jobboldali néze­teik miatt ítélték el őket. Mivel benne így ülepedtek le a dolgok, képtelen meg­érteni, ha valakik 1938-ban a már említett módon mi­nősíttettek, akkor most ! miért vetik el mindezt? | Aztán hazai vizekre eve- g zett, s mint kitűnt, azt sem j képes felfogni, hogyan ér- | tékelhető az a tolerancia, amelyet az állam részéről i tapasztal az egyházzal kap­csolatban. Szavaival élve, ideológiai I válságba került, mert azok­nak a szerinte stabil „té- ! teleknek” a java része, ame- j lyekbe eddig kapaszkodha- [ tott, változáson megy át. Mert hol van már az a jól : bevált magyarázat, hogy ! Buharinnalk azért kellett ; meghalnia, mert elárulta ; a szovjethatalmat., avagy, hogy a szocializmus és a vallásosság egymást kizáró fogalmak. Értetlenkedését még csak megértettem volna, hiszen így tanulta a dolgokat, s ugye, úgy is szoktuk mon­dani. hogy amit Misi meg­tanul, Mihály sem felejti, i Sokkal inkább nem tud- j tam elfogadni azt a men- \ talitását. amely arról árul­kodott. nem is akarja fel- ! fogni, odáig változott a vi- | lág, hogy a Szovjetunióban j ma már sokkal differenci- ; áltabban értékelik a haj­danán történteket, mint a sztálini személyi kultusz ! embert próbáló éveiben, s ] az ezt követő évtizedekben. Hasonló fedezhető fel ha- \ zánkban a már említett s egyház és az állam viszo- j nyában. E tekintetben a hangsúly egyre inkább a : harmonikus együtt munkál- | kodás felé tolódott. Lehet hallani a már em- j lítetthez hasonló vélemé- f nyékét máshol is. Amikor [ az így vélekedőkkel szót vált az ember, kiderül, ér- í tetlenkedésük az újtól való ij félelemből fakad. Egyesek : jobban szeretnék, ha min- | den a régi kerékvágásban 5 folydogálna, ha mindent j! mechanikusan lehetne esi- | nálni, ahogy megszokták. Azt viszont senki sem \ hagyhatja figyelmen kívül, \ hogy a világ alakul, for- | málódik, változik körülöt- \ g tünk, s eközben nekünk is : változnunk kell. Mai valóságunk megér- I téséhez sokkal nagyobb tu- jj dás. műveltség és rugal- j másság szükséges, mint az J ötvenes években kellett a jj bebiflázott jelszavak fel- | mondásához, ismételgeté- ’ séhez. Egyre inkább kita- jj pintható a törekvés közös 5 múltunk és jelenünk ren- I dezésére. Minden jel arra í utal, hogy a társadalom | egyre inkább a gondolko- I dó emberekre épít. hiszen 1 a jelenlegi gazdasági hely- I zetben csak így léphetünk ! előre. Homa János Megyénk múzeumai fontos szerepet töltenek be a nemzeti kultúra értékeinek megismertetésében, a tudo­mányos világnézet, a kor­szerű történelemszemlélet formálásában. Nagy je­lentőségű tevékenységük a hazafias és internaciona­lista nevelésben, az ál­talános műveltség és a vi­zuális kultúra fejlesztésé­ben is. Kiemelkedő helyet foglal el a megyei hálózat­ban az egri Dobó István Vármúzeum, melynek ered­ményeiről dr. Bodó Sándor igazgató számolt be a kö­zelmúltban a városi tanács előtt. Az intézmény hazánk több mint 600 múzeuma közül a műkincsállományt tekintve a második helyet, a látoga­tottság szempontjálból a második—harmadik helyet, a tárlatvezetések számát il­letően az első helyet foglal­ja el. Szinte valamennyi tu­dományos és gyűjteményi ággal rendelkezik, így régé­szettel, történettel, néprajz­zal, művészettörténettel, ipar­művészettel, irodalomtörté­nettel, antropológiával és nu­mizmatikával. A régészeti állomány jelentősen gyara­podott a benevári középko­ri lovagvár, a füzesabonyi rézkori vallási hely, vala­mint az egri Valide Szulta- na törökfürdő ásatásai ré­vén. A néprajzi anyag főleg népviselettel, hímzett tex­tilekkel és egy több ezer da­rabos egri játékgyűjtemény- nyel, a történeti kollekció múlt századi manufaktúrák emlékeivel és századunkbe- li dokumentumokkal, a képzőművészeti anyag XVI— XIX. századi metszetekkel gyarapodott. 1980 óta folyamatosan megújult valamennyi állan­dó kiállítás, melyek szép számú látogatót vonzottak és vonzanak. 1987-ben ad­ták át a Telessy Patikamú­zeumot és készülnek a vár kaszárnyatermeiiben beren­A Dobó-bástya belsejében kiállítóhelyiségek és tantermek lesznek majd — mutatja dr. Bodó Sándor igazgató dezendő „Fegyvert, s vitézt éneklek” című kiállítás nyá­ri megnyitására is. Az intéz­ményben 81 -en dolgoznak, közülük gyűjteményi tudo­mányos feladatot 31-en lát­nak el. A múzeum munka­társai évente 60—80 ismeret- terjesztő tanulmányt és szakcikket tesznek közzé az országos és megyei folyóira­tokban, gyűjteményes köte­tekben. A vármúzeum há­rom kiadványsorozatban adja közre legfrissebb ered­ményeit. Említést érdemel az elsősorban diákok szá­mára készülő Egri Diárium- sorozat, melyben a város történelmi olvasókönyve is megjelent. Évente közel húsz kiállítást nyitnak itt. Ezek látogatottsága folyamatosan növekszik. 1984-iben 594 ezer, 1987-ben már 691 ezer ven­déget fogadtak. Az óvodá­soktól a főiskolásokig éven­te 10—15 ezer tanuló vesz részt a speciális múzeumi foglalkozásokon. A vár területén eredmé­nyes helyreállító munka fo­lyik. Befejeződött a Dobó­bástya szerkezetének elké­szítése, megépült a kerek torony és a nyugati ágyú­domb, a Török kertben, a főkapunál, a Gárdonyi sír körül falkonzerválást vé­geztek, és megkezdték a nyugati és az északi falsza­kasz, valamint a Varkoch- k apu rekonstrukcióját is. Tatarozták az épületek több­ségét, és a diszkót, a zászló felállításának köszönhető­en a korábbinál sokkal esz- tétikusabb környezet fogad­ja a látogatókat. Az elmúlt években több kutatási prog­ramot indítottak. Sikerrel zárult a palóckutatás. En­nek összefoglalásaként jele­nik meg az idén A Palóc­föld és népe című monográ­fia. Tavaly megkezdték a Tisza II. víztározó körzeté­nek komplex kutatását és az egri hóstyák népe élet­módjának vizsgálatát is. A gazdálkodásra és az el­látottságra vonatkozó ada­tok, sajnos nem mutatnak a szakmai munkához ha­sonló előkelő helyezést. Költségvetését tekintve az intézmény az országos adat­sor 15. helyén áll. A raktá­ri kapacitás és a munkakö­rülmények szempontjából a középmezőnyben helyezke­dik el a vármúzeum. A raktárak és kiállítóterek mennyiségi és minőségi elég­telenségéből a kibontakozást a Dobó tér 6. sz. épület használatba vétele jelente­né, ezzel a múzeum gondjai megoldódnának. Fontos lenne ez a lépés, hiszen nemzeti emlékhelyünk fenn­tartásáról és fejlesztéséről van szó, melynek látoga­tottsága egy év alatt több mint 200 ezerrel növeke­dett .. . A renoválás nem mindig könnyű... A magas falakon csak biztosítókötéllel dolgoz­hatnak a szakemberek (Archív fotó: Koncz János) A közművelődési tevékenység részeként minden évben meg­rendezik az általános iskolásoknak a várjátékot SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉGGEL A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT II vármúzeum - országos élvonalban A svéd Szociáldemokrata Munkáspárt küldöttsége hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására John Olle Perssonnak, a végrehajtó bizottság póttagjának veze­tésével vasárnap Budapestre érkezett a svéd Szociáldemok­rata Munkáspárt küldöttsége. Szűrös Mátyás hazaérkezett Havannából Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, aki Havannában részt vett a szocialista országok külügyi KB-titkárainak ta­nácskozásán. vasárnap ha­zaérkezett Budapestre. Fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Faustino Morejon Beato, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagy­követe. „Fogyókúrára” fogták termékeiket Nehéznek bizonyultak, így „fogyókúrára" fogták a Fi- nomszerelvénygyár termé­keit, köztük a fő profilt ké­pező Mecman kooperáció­ban készülő pneumatikus .elemeket, hűtegépkompresz- szorokat. Heves megye egyik legeredményesebben gaz­dálkodó ipari nagyüzeme cé­lul tűzte ki: a gazdaságos anyagtakarékos termelést, termékeik zajcsökkentését, s mindamellett a jó minősé­get. A „bervaiak” gyártmá­nyaikkal a világ öt földré­szén szerepelnek. Jelentős mennyiséget ex­portálnak angol, dán, jugo­szláv, NSZK, olasz, osztrák és zimbabwei megrendelők számára. Czipó István a megmunkált alkatrészeket vibrációs berende­zéssel sorjázza... Három műszakban a hűtőgépkompresszor-gyártás kemény­forrasztott alkatrészszükségletét elégíti ki a nemrég üzem­be helyezett védőgázos keményforrasztó alagút Buda Lajos termelési főosztályvezető, Ködmön László által gyártott pneumatikus munkahengert ellenőrzi a Traub TNS CNC-vezérlésű esztergagép mellett (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents