Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXIX. évfolyam, 55. szám ARA: 1988. március 5., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közösen könnyebb Településeink együttműködései a fejlődésért Hagyomány, nosztalgia Az utóbbi esztendőkben már megszokhattuk, a tavasz közeledtével rendre felelevenednek a különbőz ző diákhagyományok. Ugyanezt gondolhatjuk az iménti két-három hét egri eseményeiről is. hi­szen — ha jól belegondo­lunk — ez alatt az idő alatt kampányszerűen kö­vették egymást a diáknapi mulatságok. Nevezetesen: a Szilágyi, a Gárdonyi gimnáziumoké, az Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskoláé. Az elkövet­kező két hétben pedig a megyeszékhely újabb pa­tinás középfokú tanintéze­tének nebulói foglalják el magukat a különbnél kü­lönb játékokkal, kiállítá­sokkal — a dobósok. Ar­ról azonban szó sincs, hogy ez esetben valamiféle sa­játos versengésre kell em­lékeznünk. A február hó­nap tulajdonképpen rend­hagyó nosztalgia a tizen­éves korosztály számára. Természetesen a farsangi ünnepségek időszaka egy­felől. de régi szokások fel­idézése is másfelől. Amikor — éppen egy ilyen rendezvénysorozat zárásaként — régi közép­iskolámba jutottam el. hi­ányérzetem támadt. Haj­danán azért egyáltalán nem szorgalmaztuk ennyi­re a hagyományok ápolá­sát. mint a maiak. Igaz, ilyen — lényegében már magas szintű szórakozást nyújtó — ötleteink sem igen voltak. Az ódon, kissé már kopott falak látványa csak tovább erő­sítette bennem a fájó gon­dolatot, valami nagyot mu­lasztottunk mi annak ide­jén. Még az irigység sem len­ne elítélhető, ha végigte­kintünk egyszer mindazon, amelyek segítségével nap­jaink tinédzseréi részese­ivé válnak a különféle ha­gyományok kialakításának. Nem hiányzik belőlük az egészséges vitaszellem, já­tékos formában a közélet gyakorlása. De főképp el­ismerésre méltó a diákhu­mor megőrzésére, közkincs- csé tételére tett erőfeszíté­sük, és legalább ennyire fontos a testedzés, a spor­tolás érdekében szervezett valamennyi rendezvényük. Elmúlt évekbeli kezdemé­nyezéseik nyomán nem véletlen, hogy rendre meg­fordulnak Egerben az or­szág más tájairól érkező diákok, s a tavaszi hóna­pok alatt dolgozataikkal, művészi alkotásaikkal és vidámságukkal színesítik az eseményeket. Talán mondani sem kell, ezeknek a kísérleteknek, legtöbb esetben pedig már kész hagyományoknak a legfőbb előnyük a jövő ala­kítása. S az a nevelő erő, ami a múlt emlékeinek rendszeres felidézésére sarkall... Szalay Zoltán „Egyedül nem megy ...” — mondhatják szőkébb hazánk­ban is mind több helyütt a tréfás dalban hangzónál ko­molyabbra fordítva a hova­tovább szállóigévé váló stró­fát. S különösebb rábeszélés nélkül, saját felismerésből is folytathatják mindjárt úgy, hogy: közösen könnyebb. Az összefogásra, az együtt­működésre különösen a je­lenlegi középtávú ciklus, a VII. ötéves terv időszaka te­remtett biztatóbb feltétele­ket. Megerősödtek az önál­lósodási folyamatok, javul­tak az anyagi lehetőségek az egyes településeken, helysé­geink a korábbinál szaba­dabb kezet kaptak törekvé­seikhez. Sokkal inkább sa­ját megítéléssé vált, hogy pénzeiket mire költik, fej­lesztéseiknek milyen útját választják. A helyi felhasz­nálás mellett a legtermésze­tesebb lett az adottságok va­lamivel távolabbi hasznosítá­sa is. az erőforrások össze­kapcsolása egy-egy nagyobb cél elérésére. Mint Molnár Miklósnétól, Heves Megye Tanácsa V. B. tervosztályának vezetőjétől megtudtuk: egyrészt váro­saink közvetlen közelében — leginkább Heves, illetve a városi jogú Füzesabony nagyközség térségében — áll­tak tanácstagi bizottságok az említett törekvések élére, hogy a ,.nagy kalapba” ösz- szeadottakból utóbb szük­ség szerint részesedhessenek is, s így jobban haladhas­sanak. Másrészt az erősebb „testvérektől” távolabb, az egyes falvak között teremtett az élet kapcsolatokat egy- egy jelentősebb program ki­alakítására, megvalósítására. Idővel ez utóbbi általáno­sabbá is vált, mivel „fe­lesleges” anyagiakról egyre kevésbé lehet már beszélni. a gyűjtésen, tartalékoláson kívül más mód aligha kínál­kozik megoldásul. Váll váll mellett láttak hozzá a Heves megyei tele­pülések például a hírközlés javításához, a telefonháló­zat bővítéséhez, korszerűsí­téséhez. A Magyar Posta fej­lesztési irányai önmagukban is ösztönöztek erre, hiszen a távhívás eleve bizonyos gó­cokat, körzeteket igényel. A felcsillantott s elérhető kö­zelségbe került lehetősége­ket szerencsére nem volt ne­héz megértetni, ezért mind a községek, mind pedig a hely­ségekben dolgozók, élők szí­vesen csatlakoztak a tervek­hez. A postapénzt jelentősen 'kiegészítő hozzájárulások­kal. 3,6 millió forinttal lép­hettek így a hálózatba ko­rábban Bélapátfalva és társ­községei, illetve Balaton, s folytathatják újabb összegek befizetésével az idén a fü­zesabonyiak „szomszédaik­kal’’, Besenyőtelek, Sziha- lom, Mezőszemere — Egér- farmos, Mezőtárkány. Osto­ros, valamint Novaj. Jövő­re pedig Pétervására, Ter- pes, Bükkszék. Istenmezeje térségei. Hasonló erőfeszítésekkel próbálták javítani vízügyi helyzetüket is, közel nyolc­millió forintos anyagi áldo­zattal Domoszló és Kisnána. Társulati építéssel az idén Váraszó, Erdökövesd szá­mára születik közös vízmű, kész tervek alapján meg­kezdik Tarnalelesz—Szentdo­monkos. Bükkszenterzsébet —Fedémes hasonló vállalko­zását, míg jövőre Terpes— Szajla, Mezőszemere—Eper- farmos, s két esztendő múlva Bátor—Hevesaranyos szeret­ne hozzáfogni ilyenhez. Az élénk igyekezető észa­ki részen, a pétervásáriak- nál. 1987-ben már a vezeté­kes gázszolgáltatás is meg­kezdődhetett annak a másik programnak a során, amely ugyancsak a községek együtt­működésével, az idén Bükk­széket. Terpest, Szajlát szin­tén ilyen örömökben részesí­ti. összesen nem kevesebb, mint 12,5 millió forintot köl­töttek a gázátadó létesítésé­re a körzetben, míg He­ves, Füzesabony, Kál, 15-öt szán a magukéra, hogy a három település ugyancsak az országos hálózatban legyen — várhatóan — ugyancsak ebbén az esztendőben. Bélapátfalva, Szilvásvárad. Nagyvisnyó, Balaton körzeti szeméttelep kialakítását is célul tűzte, együttesen 10 millió forintos ráfordítással. Tavaly óta tart a munka, s a kilátások szerint az idén végeznek a munkák első ütemével, 1990-re pedig az összes tervezett feladattal. Ugyanis nem csupán egy megszokott lerakóhelyről van szó, hanem a szigorodó környezetvédelmi előírások­nak a lehető legtökéleteseb­ben megfelelő megoldásról, ami utat, kerítést, kezelést stb. követel. Figyelmet érdemlcek mindezeken túl az egészség- ügyi körzetközpontok meg­valósítását szolgáló törekvé­sek is Pétervásárán, Füzes­abonyban. továbbá Kálban. Ezeken a helyeken az alap­ellátást bizonyos szakrende­lésekkel, gyógyítással is ipar­kodnak kiegészíteni. Terve­zik például belgyógyászat létrehozását, laboratórium működtetését, a fizikoterá­pia bevezetését. S bár a megvalósításuk egyelőre még meglehetősen távolinak tű­nik, a mostani középtávú ciklusban mindenesetre ezek­hez is hozzákezdenek. Gyóni Gyula Szakmunkások lesznek... Zólyomi Pál szakoktató Szomszéd Sándor tanulónak mutatja meg a lángvágó helyes kezelését A selypi ipari medencében sokféle szak­mában dolgoznak a munkáskezek. A ter­melés folyamatossága függ attól is, hogy milyen színvonalon sajátítja el az után­pótlás, a szakmunkásképzőkben és a gya­korlati helyeken az új ismereteket, techno­lógiát. A Csőszer Vállalat Selypi üzeme nagy gondot fordít erre, tanműhelyükben hetvenöt tanuló ismerkedik a központi- fütés-szerelés alapvető fortélyaival. A leendő szakmunkás-utánpótlás egy csoportja (Fotó: Szabó Sándor) Befejeződtek a magyar—afganisztáni tárgyalások Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Szaid Rmanuddin Amint, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyet­tesét. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen a Mi­nisztertanács elnöke a mi­előbbi megbékélésre irányuló erőfeszítések támogatásáról biztosította Szaid Amint. Véleményt cseréltek a nem­zetközi politika egyéb ak­tuális kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Asszad Kestmand, az Afga­nisztáni Köztársaság buda­pesti nagykövete. HAVANNABAN Külügyi titkárok tanácskoztak Havannában befejeződött a szocialista országok testvér- pártjai KB külügyi titkára­inak találkozója. A havan­nai tanácskozáson 12 kom­munista és munkáspárt kül­döttsége vett részt. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezet­te. A találkozón részt vett KB külügyi titkárokat fo­gadta Havannában Fidel Castro, a Kubai KP' KB első titkára, az állam- és minisz­tertanács elnöke. A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁVAL ÖSSZHANGBAN Korszerűsített szervezet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Váncsa Jenő miniszter sajtótájékoztatója A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése, a Minisztertanács munkaprogramjával összhangban, az el­múlt hónapokban felgyorsította a minisztérium és a hozzá tartozó szakigazgatási intézményrendszer korszerűsítése ér­dekében már korábban elkezdett munkát. Mindezekről nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót tartott pénteken délelőtt Budapesten Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Elmondta, hogy a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és a fagazdaság a hazai bruttó nemzeti termelés 28 százalé­kát képviseli. A lakosság bérből és fizetésből élő ré­tegének 21 százalékát foglal­koztatja. a hazái gazdaság állóeszközértékének 14—15 százalékával rendelkezik. Érthető tehát, milyen nagy jelentőséggel bír a minisz­tériumi szervezet ezzel kap­csolatos irányító tevékeny­sége. Bejelentette, hogy a tárca vezetési stílusának megújítását szolgálja a ve­zetői testületek szerepének, működésének átalakítása. Hangoztatta, hogy a minisz­teri értekezletek száma a jövőben csökken, napirend­jükön átfogó, elvi jellegű ügyek és magasabb szintre kerülő előterjesztések sze­repelnek. A minisztérium munkáját az államtitkár szervezi, és változatlanul teljeskörűen helyettesíti a minisztert. A gyors intézés­re váró ügyeket egy, úgyne­vezett koordinációs értekez­let bírálja el. Bejelentette, hogy a miniszterhelyettesek, akiknek száma a korábbi öt­ről háromra csökkent, ezen­túl nem közvetlenül irányít­ják a főosztályokat, illetve osztálydkat, ami összefügg az utóbbiak nagyobb önállósá­gával és felelősségével. Az élelmiszer-gazdaságot érin­tő. nagy horderejű, szélesebb áttekintést igénylő, elvi je­lentőségű ügyekben véle­ménynyilvánításra és javas­lattételre agrárpolitikai ta­nácsot hoznak létre. Ez a miniszter mellett működik és még most. márciusban meg­alakul. Ennek tagjai elsősor­ban az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek ve­zetői, az agrártudományok, valamint a politikai élet és az államigazgatás kiemelke­dő képviselői lesznek. Fő feladatuk az agrárpolitika formálása, alakítása, a fej­lesztési célok megfogalma­zása, az éves, valamint a középtávú tervfeladatok elő­készítése és megvitatása. Váncsa Jenő arról is szólt, hogy az eddigi 22 helyett 15- re csökkentették a főosztá­lyok számát, és 76 helyett 55-re az osztályok számát. A minisztérium létszámát 160 fővel mérsékelték. Létre­hozták a . vállalati és szövet­kezetpolitikai főosztályt új­donságként, amely közvetle­nül a vállalatokkal való szo­ros kapcsolatok elmélyítésére hivatott. A főosztályok át­szervezése tulajdonképpen négy fő területet érint. El­sődlegesen a termeléspoliti­kát, továbbá a közgazdasági feltételkört és a kereskedel­met, a hatósági munka szer­vezését. a kutatási, szakok- laíási intézmények, valamint a sajtóiroda irányítását. Munkatársunk kérdésére a miniszter elmondta, hogy a minisztériumi szervezet kor­szerűsítésével ‘egyidejűleg,, változik az ágazat szakigaz­gatási intézményrendszere is. Jelenleg hét intézmény mű­ködik, amelyet június 30-ig szintén átszerveznek. Ezzel az a cél, hogy a felesleges hatósági feladatokat meg­szüntessék, és ezektől a szol­gáltatás« tevékenységet el­válasszák. A vidéki hálóza­tot a megyei tanácsok ve­zetőivel egyeztetve, a közel­jövőben alakítják ki. Termé­szetesen az ágazat irányítá­sában a megyei tanácsok me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályaira a jövőben is fontos szerep hárul. Leg­főbb feladatuknak azt kell tekinteti, hogy szervezzék és irányítsák egy-egy térség speciális termeléspolitikai feladatait, közgazdasági fel­tételeit, a törvényességi fel­ügyeletet, valamint a ható­sági munkát. Erre vonatko­zóan három, modellt dolgoz­tak ki, amelyeket a megyei tanácsok vezetőivel egyez­tetve ajánlanak egy-egy te­rületre. Mentusz Károly A bérfizetési napokról A személyi jövedelem­adóval kapcsolatos havon­kénti elszámolások jelentős többletmunkát rónak a vál­lalati adminisztrációra. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban el­mondták: előkészületben van az 1983-as rendelet módosí­tása. Indokoltnak látszik az eddigieknél szélesebb dön­tési hatáskört biztosítani a bérkifizetések rendjét illető kérdésekben a Magyar Nem­zeti Banknak, amely egyéb­ként is felelős az általános pénzfogalom alakulásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents