Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 28., hétfő ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN A héten az Egyesült Álla- Moszkvában tett hivatalos látogatást Julio Sanquinetti mok több városában tüntet- uruguayi elnök (a kép bal szélén). A képen: találkozó a tek a washingtoni kormány- Kremlben, Mihail Gorbacsovvaí. zat közép-amerikai politikája, a nicaraguai ellenforradalmárok támogatása éllen. . (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) A képen: Minneapolisban rohamrendőrök oszlatták fel a felvonulást A hét első felében Washingtonban tárgyalt Eduard Sevardnadze. szovjet külügyminiszter. A képen: Sevardnadze jelenlétében az amerikai külügyminisztérium épületében, George Shultz amerikai külügyminiszter megnyitja a nukleáris kockázat csökkentését segitő központot. A személyi kultusz álduzatai Pillantás a hétre HÉTFŐ: Szaúd-Arábiába látogat Franz Vranitzky. Az osztrák kancellár a közel- és közép-keleti helyzetről is tárgyal majd vendéglátóival, a megbeszélések középpontjában azonban inkább a kétoldalú gazdasági kapcsolatok állnak majd. KEDD: Űjabb elnökjelölő előválasztást tartanak az Egyesült Államokban. Ezúttal Connecticut államban járulnak az urnákhoz a demokrata párti és a republikánus szavazók. Az előrejelzések szerint nemigen várható lényeges módosulás az eddig kialakult erőviszonyokban. SZERDA: Rendkívüli biztonsági intézkedések előzik meg a Föld napjára várt tüntetéseket a megszállt területeken. Az izraeli hadsereg 1976-ban ezen a napon véres összecsapásokban verte le a földjeik kisajátítása ellen tiltakozó palesztinok megmozdulásait. A mostani helyzetben minden megfigyelő fölhívja a figyelmet a robbanásveszélyre. CSÜTÖRTÖK: Londonban tárgyal Gecr- giosz Vasziliu ciprusi elnök, aki az előző napon érkezik meg a brit fővárosba. Az újonnan megválasztott államfőnek ez a második külföldi látogatása, ezt megelőzően csupán Athénban folytatott megbeszéléseket. Brit vendéglátóival a ciprusi válság lehetséges megoldásairól és a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyal majd. PÉNTEK: Bagdadba utazik Turgut Özal. A török miniszterelnök már nemegyszer próbált közvetíteni Irak és Irán között, eddig sikertelenül. Kurd népessége folytán Törökország is érdekelt a feszültség enyhülésében, ezzel is magyarázható, hegy özal most újra próbálkozik. SZOMBAT: Párizsban, az elnökválasztások előtt, utoljára gyűl össze a parlament ülésszaka. Miután Mitterrand is bejelentette igényét az elnöki posztra és azt is közölte, hogy újraválasztása esetén új miniszterelnököt nevez ki, most már valóban kíméletlen választási kampányra lehet számítani, s ennek eseményei köze tartozik majd a * rpcsta- ni törvényhozási ülésszak is. VASÁRNAP: A hagyományoknak megfelelően, ezen a napon intéz üzenetet a világ népeihez a római pápa. II. János Pál katolikus egyházfő általában nagy tömeg, a világ minden részéből érkezett zarándokok és rómaiak előtt, több tucat nyelven köszönti a hívőket húsvét alkalmából, és felszólít a konfliktusok békés rendezésére. A sztálini személyi kultusz lettországi áldozataira emlékeztek pénteken Rigá-_ ban. A köztársaság írószövetségének, művészeinek kezdeményezésére, a lett főváros temetőjében ezrek gyűltek össze aj ártatlanul elpusztítottak emléke előtt tisztelegni. E napon megkoszorúzták a szabadságemlékművet is. Az eseményről a szombati lettországi lapok számoltak be. A negyvenes évek éles társadalmi, politikai összeütközéseinek, a személyi-kultusz éveit jellemző törvény- sértéseknek sokan váltak ártatlanul áldozataivá. Köztük találhatók sokan olyanok is, akik nagy szerepet játszottak az októberi forradalomban, a polgárháborúban és az azt követő szocialista építés éveiben — írják a lett lapok. A lapok írását ismertetve, a TASZSZ hírügynökség kitér arra is, hogy a második világháború, a fasiszta hódítók kiűzése után, a letteknek továbbra ;is védeniük kellett magukat a nacionalista bandákkal, - az erdőkben maradt hitleristákkal, diverzánsokkal szemben. Ezek fegyvereitől több mint másfél ezren haltak meg. Rájuk is emlékeztek a pénteki esemény résztvevői. A kegyeletteljes megemlékezést — mint a lapok jelentéséből kitűnik — megzavarta felelőtlen emberek egy csoportja, amely a nyugati rádiók felhívására, az eseményt tiltakozó tüntetéssé akarta változtatni. Néhány százan a szabadságemlékműnél provokációba kezdtek. Az önkéntes rend- fenntartók határozott magatartása és a rendőrség közbelépése nyomán a provokációnak vége szakadt. A lett főváros forgalmas bel- városi útvonalán hamar helyreállt a rend. Mint a TASZSZ rigai tudósítója jelentette, kilenc embert előállítottak, s ellenük szabálysértési eljárás indul, a közrend megsértéséért. Francia elnökválasztási hadjárat Hatalmi társbérlet? Francois Mitterrand francia elnök jelezte, hogy széles nemzeti egységkormányt készül létrehozni, ha május 8-án újraválasztják a Francia Köztársaság elnökévé. Az államfő a nagyobb politikai erők közül egyedül azFKP-t hagyta ki számításaiból, legélesebb tárnadásait viszont változatlanul Chirac miniszterelnök és pártja, az RPR ellen irányította. Az újraválasztásért jó eséllyel induló Mitterrand azt fejtette ki az Europe—1 rádión folytatott, kétórás beszélgetésben, hogy minden elképzelhető politikai változatban képes szilárd, jó vezetést biztosítani Franciaországnak. Már a győzelme utáni napon kinevezi új miniszterelnökét, aki nem feltétlenül szocialista párti, sőt esetleg nem is pártpolitikus lesz, hanem olyan „jó republikánus”, aki elfogadja az ő fő orientációit. Ha aztán az ő kormánya nem kap bizalmat mégsem a nemzet- gyűléstől, új választást ír ki, és ha akkor is vele ellentétes politikai összetételű többség alakul ki, akkor készen áll a hatalmi társbérlet újabb éveire anélkül hogy lemondana, vagy alárendelné magát a kormánynak. Az elnök kevesebbet beszélt politikai programjáról. 1981-es 110 javaslatáról azt mondotta, hogy azokból 89- et teljesített 1986 elejéig, most azonban „többet érnek a nagy, általános orientációk, amelyek átfogják a konkrét javaslatokat”. Ígéretet tett arra, hogy visszaállítja a vagyonadót és az új szegényeket támogató létmini- mumlalapot hoz belőle létre. Chirac, nizzai választási gyűlésén igyekezett hallgatói tudatába sulykolni, hogy Mitterrand az 1986-ban alulmaradt szocialista párt jelöltje, nem nemzeti egység- teremtő. Mitterrandinak eny- nyiben egyelőre sikerült a vitát arra a pontra összpontosítania, hogy az ő személye alkalmasabb-e széles politikai egységfront kialakítására vagy sem. Raymond Barre, Chirac jobboldali vetélytársa, szintén metsző éllel szólt az RPR ellene irányuló mesterkedéseiről. amivel fel akarják őrölni, sőt pályázásának feladását akarják kikényszeríteni. André Lajoinie, az FKP jelöltje, azt emelte ki Mitterrand megnyilatkozásából, hogy az elnök a jobboldallal akar szövetkezni, Barre pedig már vissza is üzent neki, hogy nem ellenzi tervét. A történelemben még sohasem fordult elő, mondta a kommunista jelölt, hogy egy kormány baloldali politikát folytatott volna, ha jobboldali miniszterek ültek benne. Az FKP mindenesetre nem támogat olyan kormányt, amely jobboldali politikát folytat. x —( Külpolitikai kommentárunk )— Ébredés AMERIKA AZ AMERIKAIAKÉ — hangzott a híres-hírhedt jelmondat, amely évtizedeken át megszabta az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját. A hangzatos elv ugyanis nem Észak-Amerikára vonatkozott, hanem a szegény déli szomszédságra, a Rio Grandétól a térképen lefelé lévő. spanyol, illetve portugál ajkú országokra. Az elgondolás igazi tartalma; Észak- és Dél-Amerika egyaránt az észak-amerikaiaké. Az ébredés soká tartott és részben mostanra sem fejeződött be. A hatvanas évek elején Kubát még egyhangúlag zárták ki az amerikai államok szervezetéből, mert nem fogadta meg a Washingtonból érkező tanácsokat. A hetvenes évek végétől ütköznek a szenvedélyek és az érdekek Nicaragua független kurzusa kapcsán. A Falkland(Malvin)-szigetek miatt kirobbant argentin—brit háború és az ebben játszott amerikai szerep adta a végső lökést, ez rázta föl a hatalmas, gazdag, de kiszolgáltatott kontinenst. A LEPLEZETLEN ÜJGYARMATOSITÄS, a kéret len gyámkodás, a belügyekbe való nyílt beavatkozás legfrissebb példája Panama esete. Az egyre erősebb latin-amerikai szolidaritásé pedig az az értekezlet. amelyet Venezuela fővárosába, Caracasba hívtak ösz- sze hétfőre. A latin-amerikai gazdasági szervezet (SELA) tanácskozik itt a Panama-ellenes amerikai gazdasági szankciók miatt. Néhány éve még lehetetlen lett volna megrendezni egy ilyen demonstratív eseményt. Mára azonban a Tűzföldtől Mexikóig magasra csapnak a felháborodás hullámai, a számtalan gondtól, öröklött válságtól szenvedő, gyakran vére-, belháborúkba bonyolódó Dél-Amerika egyre tudatosabban ismeri föl lehetőségeit, igazi erejét. Nem véletlen, hogy Washingtonban semmitől sem tartanak annyira, mint a latin-amerikai öntudat és szolidaritás kibontakozásától. Egyenként még a legtekintélyesebb államok, mint Brazília vagy Argentína sem elég erősek ahhoz, hogy kivédjék az északi nyomást, védekezhessenek az amerikai monopóliumok kormányszinten képviselt érdekei ellen. A kicsiny Panama gazdasága egyetlen perc alatt összeomlott a szankciók bevezetésekor, s alig valószínű, hogy Latin-Amerika hosszabb távon, segíteni tud. De az egység - demonstrálása, a nyíltan vállalt szolidaritás a jövőben nagyobb megfontolásra készteti a Fehér Házat. HA EGY SZÉP NAPON Washingtonban is megértik, hogy többé nem bánhatnak saját napi érdekeik szerint más országok, más népek sorsával, nem ér- . vényesíthetik saját szándékukat mások rovására, akkor lesz majd Amerika tényleg minden amerikaié Ehhez kell az ébredés. Horváth Gábor Törökország: EGK és (vagy) iszlám Nemcsak a 36 milliárd dolláros külföldi adósság vagy a 16 százalékos munkanélküliség akadályozza, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai lelkesen támogassák Törökország teljes jogú tagságát e szervezetben, hanem az emberi jogok helyzete, az iszlám fundamentalizmus megerősödése is — hangoztatja a Szofijszkije Novosztyi című orosz nyelvű bolgár hetilap. A területének 97 százalékával Ázsiához tartozó országban tavaly megtartott népszavazás, amelynek döntése érvénytelenített egy sor közismert személyiség politikai tevékenységét tiltó, a2 1980. évi katonai fordulat Után kiadott rendelkezést, csupán „átmenetileg ható nyugtató” volt — véli a szófiai lap kommentárja. — Ez érthető: éppen, amikor Ankara az EGK-nál jelentkezett, Törökországban tetőpontjára hágott az iszlám fundamentalizmus, „Kemál Atatürk annak idején szétválasztotta a vallást és az államot, a lakosság 99 százaléka azonban a jelenleg reneszánszát élő iszlám követője. Az a vita, hogy a török diáklányok elfedett arccal járjanak-e az egyetemi előadásokra, tavaly nemzeti konfliktussá fajult... Az iszlám fundamentalizmus behatolt a politikai pártokba, az állami intézményekbe, a hadseregbe." A lap ilyen körülmények között időszerűtlennek véli Turgut Özal miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy Törökországnak Európa legfejlettebb _ országai között a helye. Vietnami jegyzék Kínának Vietnam szombaton kül- ügyminisztériumi jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy Kína a napokban elutasította a Spratly-szigetek körül kialakult konfliktus tárgyalásos rendezését. A jegyzéket Dinh Nho Liem, a vietnami külügyminiszter első helyettese nyújtotta át Hanoiban Kína vietnami nagykövetének, Li Si-csunnak. A jegyzék átnyújtásakor ■ a vietnami külügyminiszter első helyettese ismételten követelte. hogy a kínai hadihajók — Peking március 17-i ígéretének megfele lően — ne akadályozzák a 14-i összecsapásban megsérült vietnami hajók mentését, az eltűnt tengerészek felkutatását és a spratlyszigetpk ellátását biztosító vietnami hajók közlekedését.
