Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

10. ORSZÁGRÓL ORSZÁGRA NÉPÚJSÁG, 1988. március 26., szombat Csatomaország csődszorításban Hadjárat a tábornok ellen Az Egyesült Államok első számú ügyeletes közellensége ma kétségkívül Noriega tábor­nok. Tavaly nyár óta folyik már eltávolítására a hadjárat, s mind­inkább úgy tűnik, közeleg a vég­kifejlet. ”Mercedesek lázadása” Utóbb derült ki, hogy Was­hington tüzelte már tavaly július­ban is a panamai jobboldali el­lenzéket. Az előkelők lázadtak fel akkor a tábornok és a fegyve­res erők gyámkodás ellen: a ” Mercedesek lázadása ” - így nevezték a jól öltözött hölgyek és urak, vállalkozók és üzletembe­rek tüntetéseit. Az üzleti köröket állítólag az fordította szembe a tábornokkal, hogy mióta ő került a főparancsnoki székbe, a hadse­reg túlságosan is belebonyoló­dott az üzleti élet dolgaiba, s ke­resztezte a helyi nagytőke érde­keit. A jobboldal a demokrácia helyreállítását követelő hangza­tosjelszavakkal vonult ki, ám ki­derült, hogy az amerikai nagykö­vettel együttműködve szervez­kedtek. Á washingtoni szenátus hivatalos nyilatkozatban köve­telte Noriega távozását. Előke­rültek a kábítószerügyek, majd az idei év elején hivatalosan is vá­dat emeltek a tábornok ellen, ká­bítószercsempészetben való állí­tólagos bűnrészessége miatt. S miután titkos diplomáciai alku­dozások sem vezettek ered­ményre, kirobbantották az „ el­nöki puccsot “, s a valódi hata­lommal nem rendelkező civil el­nökkel próbálták meg leváltani Noriegát. Csakhogy az erőviszo­nyok éppen fordítottak voltak: Del Valiénak kellett távoznia, s Noriega maradt. De miért is került hirtelen Washington útjába a tábornok, akivel állítólag évekig eredmé­nyesen dolgozott együtt az ame­rikai titkosszolgálat? Noriega úgy vélekedik, azért vált nem kr­Az USA ügyeletes főellensé­ge, Nori­ega tá­bornok vánatos személyiséggé, mert megtagadta az amerikai kor­mányzat némely követelését. Nevezetesen azt, hogy Panama vonuljon vissza a közép-ameri­kai rendezésért munkálkodó Contadora-csoportból, s a had­sereg vállaljon főszerepet a nica- raguai kormányzat elleni esetle­ges katonai akcióban. Lázas ürügykeresés, A vádaskodások és cáfolatok szövevényében persze lehetetlen kiigazodni. Legvalószínűbbnek tűnik, hogy azért lett olyan sür­gős az Egyesült Államok számá­ra a rendteremtés, mert vészesen közeledik az az időpont, amikor az amerikai fennhatóság alatt ál­ló Panama-csatornát és létesít­ményeit át kell adni a panamai kormányzatnak, s az amerikai katonákat mind egy szálig vissza kell rendelni a csatomaövezet- ből. Márpedig Washingtonnak na­gyon nem aJkaródzik lemondani a stratégiai fontosságú viziútról, sem 14 szupermodem bázisáról, amelyeknek felszerelései egész Közép- és Dél-Amerika katonai „ ellenőrzését “ lehetővé teszik. Ezért keresik hát lázasan az ürü­gyet, hogy az 1977-ben megkö­tött Carter - Torrijos szerződés felülvizsgálatát követelhessék. S keresnék azokat az erőket is, amelyek készek a csatomakérdés újratárgyalására. Nyilván úgy ítélték, a polgári jobboldallal könnyebben menne az egyezke­dés, mint a hadsereggel, amely­nek katonái az Amerika-elienes- ség jegyében nevelkenek 1968 óta. A legendás Omar Torrijos ugyanis éppen húsz esztendeje vette át a hatalmat. Torrijos „ a nép tábornokának “ vallotta ma­gát, értett a tömegek nyelvén, s következetesen kiállt Panama szuverenitása a latin-amerikai népek önállóságának ügye mel­lett. Torrijos csikarta ki a csator­Karhatalmi erők Panama­városban (Fotó: MTI Külföldi Kép­szerkesztőség - KS) naszerződés aláírását, s a pana­maiak nemzeti hősként tisztelik ezért a később titokzatos légibal­eset áldozatául esett elnököt. Öröksége folytatójának vallja magát Noriega is, bár soha nem volt következetes a nagy előd po­litikájának folytatásában, s olyan népszerűséget sem tudott kivív­ni. Elzárt dollárcsapok Az amerikai politikacsinálók mégis elszámították magukat, amikor úgy akarták Noriegát meneszteni, hogy nem állítottak reflektorfénybe vonzó utódot, s ráadásul igencsak lebecsülték a panamai nemzeti öntudatot. A tömegek lelkesedését azonban egycsapásra lehűtheti, ha nap­ról - napra kínzóbb hiányokkal, nélkülözéssel.kell szembenézni­ük. Amit nem értek el a titkos és nyílt politikai manőverek, ki­kényszerítheti a gazdasági két­szerkettő. Panama gazdasága ezer szállal kötődik az Egyesült Államokéhoz. A hivatalos fize­tőeszköz is az amerikai dollár, bevételi forrásainak csapja így könnyűszerrel elzárható. Tavaly óta a renitens közép­amerikai ország nem kap segélyt. Washington most a csatorna­használati dijak folyósítását is megtagadta, befagyasztották az amerikai bankokban őrzött pa­namai követeléseket. így még a közalkalmazottak egyhavi bérét sem tudták kifizetni, s nem kap­ták meg járadékukat a nyugdíja­sok sem. Washingtonban arra számíta­nak, hogy Panama kénytelen lesz fizetésképtelenséget jelenteni, ha pedig nem kapnak fizetést a katonák és a rendőrök, hamaro­san szembefordulnak a tábor­nokkal. Csődre ítélték hát a csatorna­országot, és ez a gazdasági fojto- gatás (számtalan példa bizonyí­totta már), eredményesebb le­het bármiféle katonai akciónál. Nyílt beavatkozást egyébként sem engedhet meg magának Washington, tekintettel a robba­násveszélyes • közép - amerikai helyzetre, s a latin - amerikai de­mokráciák felfokozott érzékenye ségére. Amelyek, ha különböző­képpen vélekednek is Noriega tábornok személyéről, de vala­mennyien bírálnának egy köz­vetlen amerikai katonai közbelé­pést. Szegő Gábor Francia elnökválasztási hadjárat Előre leírt szöveg nélkül, a TV-híradó vezetőjével beszél­getve, mégis igazi de gaulle-i emelkedettséggel és pátosszal je­lentette be Francois Mitterrand, hogy újból megpályázza a köz- társasági elnök tisztséget. Ahogy de Gaulle tette annak idején, ő is egy hónappal és egy nappal az el­ső forduló előtt közölte szándé­kát honfitársaival. S még egy ha­sonlóság, ami a legfontosabb: ő is a nemzeti egység őreként, a pártharcok fölé emelkedő dön­tőbíróként fellépve kérte a fran­cia bizalmat újabb mandátumá­hoz. Ezzel a régóta várt bejelentés­sel új szakasz kezdődött a francia elnökválasztási hadjáratban. Míg a jobboldal két vetélkedő pályázója között a nyílt össze- szólalkozásig éleződött a lap­pangó ellenségeskedés, Mitter­rand hatásosan léphet színre a partikuláris érdekektől fenyege­tett társadalmi béke bajnoka­ként, a türelmetlen uralomvágy­tól fűtött vetélytársaival szem­ben a nemzet egyesítőjeként, a franciák tömörítőjeként. Nem véletlen ez a nagy fordu­lat 1981 harcosan baloldali el­nökjelöltjének pályafutásában, aki a szocialisták és kommunis­ták együtt menetelő osztagai élén vette be hét éve az államha­talmi építmény fellegvárát, az Elysée-palotát. Mitterrand az el­nöki cím kivívását nagy parla­menti választási győzelemmel betetőzve a baloldal közös kor­mányzási programját készült végrehajtani. A tőke ádáz elle­nállása, aknamunkája s nem utolsó sorban a szocialista párt határozatlansága és hibás lépései következtében a gazdasági hely­zet rövidesen annyira megrom­lott, hogy a francia szocialista kormány teljes forulatot hajtott végre - 1983-tól következett a szigor politikája. A jobboldali neoliberális'vál­ságpolitika idején visszaesett a dolgozók életszínvonala, csalód­tak a baloldali kormányban. Mit­terrand népszerűségi mutatója mélypontra zuhant, 1986-ban a nemzetgyűlési választásokon diadalmasan visszatért a jobbol­dal. Mitterrand elnöksége lát­szólag zsákutcába került, ám a világháború utáni korszak legna­gyobb tapasztalatú politikusa fő­nix módjára újjáéledt vereségé­ből és új jelleget adott az eladdig teljhatalmi elnöki funkciónak. Nem akadályozta Chirac job­boldali többségét a kormányzás­ban, csak a külügyek és a hadügy irányítását tartotta meg. De az eltelt két év alatt számtalan gesz­tussal jelezte különvéleményét s ha kellett mindig a nemzeti egy­ség és az intézmények nevében közbe is lépett, mintegy lenyese­getve a kormány túlzásait. Ezt a szerepet olyan nyugodt méltó­sággal és hibátlanul játszotta, hogy a népszerűsége tavaly év végére már újra 60 százalék fö­lött volt. Mitterrand az újraválasztási szándékát bejelentő TV-beszél- getésben világosan jelezte, hogy ez a döntőbíráskodó, demokrati­kus elnök kíván lenni akkor is, ha újraválasztják. Mivel a közvéle­ménykutatások tanúsága szerint vonzereje jóval túlterjed a balol- dálon a nemzeti egység védelme­zőjeként, a türelmetlen szélsősé­gekkel szemben a franciák tömö­rítőjeként léphet fel. Teheti, mert a szocialista párt így is egyem- berként áll mellette és a kommu­nista választókban is erős maradt az egységvágy a két párt szövet­ségének felbomlása óta is. Végül, ami a legfontosabb, nem is lehet más választása, mert a Francia Szocialista Párt a kormányzás keserves tapasztalatának súlya alatt végrehajtotta a maga Bad Godesberg-i fordulatát. Harcos, baloldali, társadalom-átalakító erőből hitet vesztett, óvatosan la- vírozgató szociáldemokrata párttá szelídült, amely eközben megerősítette legnagyobb párt rangját a politikai életben és ké­szen áll a középre nyitásra, hogy visszavegye a kormányaidat. Az 1988-as elnökválasztási hadjáratra így az nyomja rá a bé­lyegét, hogy a háromesélyes je­lölt politikai arcéle és programja között alig van számottevő kü­lönbség, a mai politikával csak az FKP jelöltje, André Lajoinie hir­det gyökeres szakítást. A baloldal jelöltje a II. világ­háború utáni 43 év legtapasztal­tabb politikusa, aki számtalan kormányban töltött be tisztséget és ez negyedik elnökválasztási kampánya. Hosszú pályafutása során újraegyesítette a szocialis­ta áramlatokat egységes párttá, az ország legbefolyásosabb párt­jává növelte - az FKP rovására s a centrumtól a szélsőbalig terjedő politikai erők gyűjtőmedencéjé­vé tette. Vele szemben a jobboldalnak nincs hasonló tekintélyű és von­zerejűjelöltje. Chirac mai és Bar­re volt miniszterelnök egyre rosz- szabbul leplezi egymás iránti el­lenszenvét s a közvéleménykuta­tások szerint a kampány meg­kezdése óta nem képesek a vá­lasztók 40-42 százalékánál töb­bet maguk köré gyűjteni. Míg a két jelölt eddig egyenlő arányban osztja meg a jobboldali tábort, tőlük jobbra Le Pen szélsőséges demagógiája tizedeli a jobboldali szavazóbázist. A franciák többsége ma Mit­terrand győzelmére számít és a felmérések szerint biztosan fog győzni. Nagy kérdés, mihez kezd győzelmével. Az elnök a TV-be- szélgetésben erről annyit mon­dott csak, hogy feltétlenül az el­nöki többségből nevez ki minisz­terelnököt. Ha pedig a jobboldali parlament akadályozni fogja az új kormány munkáját, feloszlatja a nemzetgyűlést, mint 1981-ben. Ez nyflt fenyegetés a kormánya pártoknak és egyben intés cent­rista elemeinek: ha velünk jöt­tök, megmaradhattok a hata­lomban. László Balázs Jugoszlávia: gazdasági emigráció A jugoszlávok ismét egyre na­gyobb számban vágnak neki a vi­lágnak, hogy megélhetést találja­nak maguknak - állapította meg a Tanjug jugoszláv hírügynökség egy elemzése. A belgrádi statisz­tikai hivatalban is felfigyeltek er­re az utóbbi időben erősödő je­lenségre. Más országokhoz ha­sonlóan Jugoszláviában is a gaz­dasági válság - amely a nyolcva­nas évek elején kezdődött és a vége még nincs belátható közel­ségben - hozta felszínre a gazda­sági emigráció problémáját. A kivándorlók zöme a több mint £gy millió munkanélküli közül kerül ki, de külföldön egy ideje már nem fogadják őket tárt ka­rokkal. A fejlett nyugati országok be­zárják kapuikat a jugoszláv ven­dégmunkások előtt. Azokban az országokban, ahol a csúcstech­nológia alkalmazása mindin­kább terjed, munkaerőfölösleg van, különösen a szakképzettség nélküli álláskeresőkből. Ennek tudható be, hogy szigorodtak a külföldiek beutazását korlátozó szabályok és beszűkültek az ide­genek mozgási és munkahely­választási lehetőségei. Ez idő szerint több mint egy millió jugoszláv állampolgár él külföldön, s ez a szám az elmúlt másfél évtizedben szinte semmit sem változott.Ám míg 1972-ben 850 ezernek volt állása és 200 ezer volt a velük élő családtagok száma, most már csak 550 ezer jugoszláv áll alkalmazásban ide­gen országokban. A befogadó országokban súlyosbodó foglal­koztatási helyzet hatására 35 ezerről mintegy tíz ezerrel nőtt azoknak a száma, akik csak ide­iglenes alkalmi, vagy idénymun­kát találtak. Közülük 35 ezer Svájcban, a fennmaradó tíz ezer döntő többsége Ausztriában ta­lált némi megélhetést. A belgrádi szociológusok ugyanakkor arra is figyelmeztet­nek, hogy Nyugat-Európában növekvőben van az illegális fog­lalkoztatottság és ebből megha­tározott veszélyek adódnak. Minden európai országban tör­vény tiltja az illegális munkavál­lalást. A munkáltatót és a mun­kást is - ha rajtakapják - súlyos pénzbírsággal sújtják, a dolgozót ezen kívül még ki is utasítják, és sokáig nem kaphat újra beutazó vízumot az illető országba. Ám ez a kisebb gond, ennél sokkal súlyosabb veszteségek is érik a dolgozót miközben jogosulatla­nul munkát végez: alacsonyabb fizetést kap, nem részesülhet a társadalombiztosításban és be­tegsegélyezésben, az ilyen mun­kával töltött éveit sehol sem is­merik el később, nem kaphat családipótlékot sem, sőt családja nem is csatlakozhat hozzá. Nem fordulhat bfrósághoz sem. A legtöbb országban igen kel­lemetlen meglepetések érik azo­kat aki turista vízummal érkez­nek, de tartózkodásukat meg­próbálják jogellenesen meghosz- szabítani. Sok fogadó ország a turistáktól megköveteli, hogy megfelelő összegű valuta legyen a birtokukban, másutt fel kell mutatni a visszaútra szóló vas­úti-, vagy repülőjegyet és előre meg kell adni a címet is, ahol az utas megszáll. Ezek a szigorú megszorítások egytől-egyig arra hivatottak, hogy a idegenforgalmat ne hasz­nálhassák fel olyanok, akik lete­lepedési és munkavállalási terve­ket szőnek. Az álláskereső kül­földieknek egész Európában előbb munkavállalási engedélyt kell szerezniük. Ezt viszont ne­héz adják meg. Svájcban - példá­ul - még az ott tanuló külföldi diákok is csak három hónapra érvényes munkavállalási enge­délyt kapnak. KISTERMELŐK RÉSZÉRE RÁROLNAINAPOSCSIRÉK ELADÓK MEGNEVEZÉS TETRA—82 húshibrid TETRA—SL tojóhibrid TETRA—H szülőpár TETRA—H háztáji TETRA—SL kakas Ar Ft/db Naposcsibeboltban Házhozszállítva 9,91 23.71 30.71 10.71 5,21 10,26 24.06 31.06 11.06 5,56 Az árakban a csomagolási költség is szerepel. 500 db felett a naposcsibék házhozszállítását vállaljuk. 500 db alatti mennyiségeket a szendrői és budapesti naposcsibe boltunkban lehet átvenni. A naposcsibék mellett 18 hetes TETRA — SL előnevelt jérce is megrendelhető 110,— Ft / db egységáron. A megrendeléseket a következő címre kérjük küldeni: Mezőgazdasági Kombinát Baromfikereskedelem és Szaktanácsadás 2943 BÁBOLNA Telefon: 06/34/69 - 111, 69 - 333, Telex: 27229, 226555, 27211.

Next

/
Thumbnails
Contents