Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 73.. szám Ara: 1988. március 26„ szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Ünnep és hétköznap Szép hagyomány, hogy minden év március 27-én, a színházi világnapon a földkerekség szinte vala­mennyi teátrumában az előadás előtt a függöny elé áll egy színész. Köz­vetlenül szól a közönség­hez, felolvassa a Nemzet­közi Színházi Intézet által kiadott üzenetet, amelyet ebben az esztendőben Pe­ter Brook, a nagynevű ren­dező írt. Hosszú éveken át nem került sor erre a gesztus­ra megyénkben, mivel nem volt helyi társulat, amely­nek nevében elhangzottak volna az ünnepi szavak. Ma azonban az egri Gár­donyi Géza Színházban a Charley nénje előtt Epres Attila színművész a nézők elé lép, s elmondja azt, amit kollégái angolul, oro­szul, kínaiul, franciául, s ki tudja még hányféle nyelven a szélrózsa min­den irányában tolmácsol- - nak publikumuknak. Jelképessé emelkedik en­nek a megszólalásnak az értéke, mivel egy nemré­giben alakult, de oroszlán- körmeit már kivillantó együttes kapcsolódik ezzel a nagyvilághoz, s vele mi is, akik a széksorokban ülünk, összeszorul a tor­kunk, mikor a világnagy közönségre gondolunk, amely ennek az üzenetnek milliós hallgatósága. Peter Brook arról ír, hogy az adott pillanat igazságát kell megkeresni, amely egy­úttal általános is: mindin­kább keverednek a külön­böző kultúrák, s ebben a fénytörésben születik meg az új. a friss, a meglepő látvány. Az ő nézetein kívül még mások tézisei is megszab­ják a színpadi munkát, de most mégis figyeljünk tel­jes odaadással tapasztala­tainak kikristályosodott ösz- szegzésére. Ezzel tiszteljük meg azt a nagy testvérisé­get. amely ezekben a per­cekben minden földrészen kialakul. Nagy öröm számunkra, hogy az egri társulat ilyen hamar egyenrangú társ­ként ünnepelhet, beváltva a hozzá fűzött reménye­ket. Olyan bemutatókkal örvendeztette meg az ér­deklődőket, amelyek nagy tetszést és szakmai sikert arattak. A televízió jóvol­tából egyszerre 800 ezren voltak tanúi például a Fi­garo házassága című da­rabnak. De az együttes teljes erőbedobással ját­szik, akkor is ha kamara­színpadon nyolcvan figye­lő szempár előtt méretke- zik meg. Ez az alapállás, az igényesség teszi lépésről lépésre rokonszenvesebbé ezt a gárdát, amelyet nem kápráztatott el a taps, csak még keményebb munkára ösztönzött. • Az ünnep és a hétköz­nap összetartozik, egymás kiegészítői. Ezért lehetnek a Heves megyeiek is büsz­kék a színházi világnapon, mert már otthonra talált körükben is a „pillanat igazsága”, amely törékeny­ségében iS évezredes és mélyen emberi. Gábor László GÓRCSŐ ALATT AZ EGÉSZSÉGÜNK Ülésezett Heves megye parlamentje Dr. Kovács Sándorné vitaindítóját tartja Miután Schmidt Re­zső elnök megnyitotta a „konzíliumot”, meg­vizsgáltattunk, s megle­hetősen egészségtelen­nek találtattunk. A me­gyei tanács ugyanis teg­nap értékelte azt az el­képzelést, hogy miként lehetne megőriznünk az egészségünket. Dr. Ko­vács Sándorné elnökhe­lyettes inspirálta vitára szőkébb hazánk parla­mentjének képviselőit, s nem eredménytelenül. Egy bekezdést minden­képpen ki kell emelni az elemzéséből: „Nagymértékben romlot­tak a halálozási viszonyok, főleg a nem fertőző, civili­zációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, da­ganatok, balesetek) szedik legnagyobb mértékben ál­dozataikat. Ennek következ­tében hazánkban a születés­kor várható átlagos élettar­tam ma az iegyik legala­csonyabb Európában.” S az átlagosban benne van Heves megye is, ezzel kapcsolat­ban — s az egészségügy hosszú távú fejlesztési el­képzeléseivel foglalkozva — a tanácstagok a következő­képpen fogalmaztak. Blahó István: „A gazdál­kodó szervek megadják a segítséget, éppen ezért jól kell sáfárkodnia vele a tár­sadalmi bizottságnak.” Dr. Lovász Teréz: „Szem­léletváltásra van szükség az egészségügyben is, mert nem elég a tüneti kezelés, elmaradhatatlan a megfele­lő életmódra való nevelés.” Poór Józsefné arról beszélt, hogy csökkent az egészség­ügynek nyújtott támogatás. pedig a nagyobb összeg juttatását azzal „hálálnák” meg, hogy számos, előzőleg beteg embert tudnának gyó­gyultan visszaadni a társa­dalomnak. Göcző Lászlóné, a testmozgás, a testnevelés fontosságáral, valamint az üzemorvosi megelőző mun­kára hívta fel a figyelmet. Albert Tibor megyei ta­nácstag Szihalom „betegsé­gére”, az ihatatlan vízre utalt a felszólalásában, kér­ve a testület segítségét a gondok megoldásában. Dr. Jenes Pál egy régi problé­mára utalt: miért nem hasz­náljuk ki a természet aján­dékát, a gyógyvizeket, hi­szen Eger a reumatikus be­tegek „Mekkája” lehetne A vízzel kapcsolatos volt Csi- száz József hozzászólása, aki azt sürgette: teremtsék meg Hatvanban is az úszástanu- lás és a vízisoort lehetősé­geit. A tanácsülés nyilvános, de ritka dolog, hogy „kívülál­lók” is részt vesznek rajta. Ezúttal így történt, ugyanis az Egri Alpári Gyula Köz- gazdasági (Szakközépisko­la igazgatási-ügyintézési szakának a III d. osztálya szorgalmasan „gyorsírt”, mi­után leendő szakemberei lesznek a közigazgatásnak. S ez nemcsak ezért volt ér­dekes, hanem azért is, mert Árvái Lászlóné hozzájuk — fiatalokhoz — szólt: óvva őket a kábítószer, az alko­hol, s a szertelen szórakozás szenvedélyétől. Ehhez az ál­lásponthoz többen csatlakoz­tak: Valluch István tovább folytatta a gondolatsort, amikor a család nevelő és példamutató szerepéről be­szélt. A tanács a tartalmas vi­ta után elfogadta az egész­ségünk védelméért terve­zett programot, .majd egyet­értett az elmúlt évi költség- vetésről szóló beszámolóval, gazdálkodásunkat úgy ítél­te meg, hogy a lehetőségek­hez képest eredményes volt. A továbbiakban értékelték a településfejlesztésben vég­zett társadalmi munkát — erre később visszatérünk —, s biztatást adtak az újabb akciók kezdeménvezésére. Az ülés Máté Miklós in­terpellációjával ért véget, a tanácstag Novaj ivóvízellá­tásának hiányosságaival foglalkozott. A felvetett Ügyekben — mint a me­gyei tanács elnöke a zár­szavában mondta — az ille­tékes osztályok megkezdik a vizsgálatot, illetve a leg­közelebbi közös találkozásig megteszik a javaslatot a problémák megoldására. A „közgazdaságisok", akik c tanácsülés élményével gazdagodva a közigazgatás mai kép­viselőinek a nyomába lépnek (Fotó: Perl Márton) Kádár János fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parla­mentben fogadta Jean-Ber- nard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminisz­terét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívóié­ra hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű ta­lálkozón áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, az európai konti­nens helyzetét, különös fi­gyelmet fordítva a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légköré­nek megteremtésére. Hang­súlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszáL gok békés együttműködése a népek közös érdekeit szol­gálja, hozzájárul a nemzet­közi béke és a biztonság megerősítéséhez. Megálla­pították, hogy ebben fontos szerepet játszhatnak a ma­gyar-francia kapcsolatok, amelyek továíbbfejlesztése számos területen lehetséges, és az erre irányuló erőfe­szítések szempontjából ked­vező alap a két nép egy­más iránti rokonszenve, ba­rátsága. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső, ha­zánk párizsi és Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács napirendjén Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfor­dulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továb­biakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt. A kormány tárgyalta A Minisztertanács pénteki üléséről a .kormány szóvivő­je a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határo­zatot hozott a belügyminisz­ter, a kereskedelmi minisz­ter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnö­kének feladatairól és hatás­köréről. A kormány, a Miniszterta­nács Titkársága és a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának jogutódjaként lét­rehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisz­tertanács, a kormánybizott­ságok, valamint a Miniszter- tanács elnökének és helyet­teseinek munkaszervezete, s a sajtóigazgatás tekintetében országos hatáskörű állam- igazgatási szervként jár el. A kormány a Miniszterta­nács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatéko­nyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi te­vékenység összehangolása érdekében döntött a Minisz­tertanács Tanácsi Kollégiu­mának létrehozásáról. A Minisztertanács meg­határozta az 1988—1990. kö­zötti időszak jogalkotási fel­adatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak munkájáról, a település- politika irányításáról és Mis­kolc fejlesztéséről. ★ A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — amelyen részt vett munkatársunk, Homa János Is — Bányász Rezső többek között szólt arról is. hogy a mai ülé­sen foglalkoztak azzal a jelentéssel is, amelyet Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megye Tanácsa készített, A kor­mány egyetértett a realista helyzetértékeléssel, s mint Bányász Rezső hangsúlyozta, a beszámoló jó alapot ad a problémák megoldásához. A feladatok teljesítése igényli a kormány fokozott segítsé­gét, de felhívta a figyelmet arra is, hogy élni kell az önállóság adta összes lehe­tőséggel. Az újságírók kérdéseire többek között elmondta, hogy Bartók Béla hamvait ez év nyarán szállítják haza, s a fővárosban a Farkasréti temetőben helyezik nyuga­lomra, ahol díszsírhelyet kap. Kollégánk a következőket kérdezte: az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a közle­kedési miniszter úgy fo­galmazott, hogy gondolkozni kell az M3-as autópálya épí­tésének mielőbbi folytatásá­ról. Napjainkban mindezt indokolná, hogy a Mátraalji Szénbányák új bányamezőt nyit, s a 3-as főút nyomvo­nalát áthelyezik egy jelentős szakaszon. Mikorra várható döntés az M3-as sorsáról, mivel a bányamező nyitása miatt sürget az idő? — Többek véleményét kellett megkérdeznem ez­zel kapcsolatban — vála­szolta Bányász Rezső. — Az az alapvető probléma foglal­koztatja az illetékeseket, hogy autópályát vagy egysze­rű országutat építsenek-e. Mindezt a szénbányák beru­házási költségeiből kell fe­dezni, mivel a Közlekedési Minisztériumnak e célra nincs pénze. Döntés még nincs, az Ipari Minisztérium és a Közlekedési Minisztéri­um vezetői dolgoznak a mindenki számára elfogad­ható megoldáson. A kormányszóvivői tájé­koztatón egyabék között szó volt a munkaszervezés és a munkafegyelem kérdéséről is, ezzel kapcsolatban Bá­nyász Rezső többek között kifejtette azt, hogy e téren komoly gondok vannak gaz­daságunkban, akadnak olyan dolgozói rétegek, amelyek megtalálják a lehetőséget a lógásra, s ő úgy gondolja, hogy jól teszik azok a vál­lalatok, akik kezdenek meg­szabadulni henye, lusta dol­gozóiktól. Egy másik kér­désre elmondta, hogy az el­következőkben nem számol­hat be előrehaladásról a 31 forintos napidíj ügyé­ben, az Állami iBér- és Mun­kaügyi Hivatal ugyanis nem óhajt változtatni. A Pénz­ügyminisztérium azonban azt javasolja, hogy a jelen­legi gyakorlat helyett min­denki önmaga oldja meg sa­ját vállalatánál ezt a kér­dést. Amint Bányász Rezső hozzátette, a kormány bí­zik egy egységesebb megol­dásban. Jegyzőkönyvet írtak alá Egerben Kedden kezdődött Eger­ben a KGST-országok elekt­rotechnikai együttműködé­séért felelős Interelektro szakértői testület tanács­kozása. Tegnap este a Park Szállóban zárták a plenáris ülést. Ezen a delegációk vezetői jegyzőkönyvet írtak alá. Az okmány tartalmaz­za a konzultáció anyagát, szóba kerülnek gazdasági, műszaki-tudományos, fej­lesztési, illetve szabványo­sítási témák, továbbá fog­lalkoznak a közös vállalatok alapításának előkészítésé­vel is.

Next

/
Thumbnails
Contents