Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1988. március 25., péntek 1.80 FORINT A többség szava Nemrégiben a Dunántúlon egy közúti baleset miatt elterelték a forgalmat, így a falu szomszédságában lévő erdősávon át vezetett utunk. Lassan haladt a kocsisor: jól láthattuk, hogy a földút mellett hogyan tornyosulnak a szeméthalmok. Rothadó maradékok, eldobott gumiabroncsok. Ekkor hirtelen megszólalt erdőmérnök barátom; ,,Ugyanezek az emberek — akik ezt a koszt eltűrik —, valószínűleg óriási botrányt csinálnának. ha a közelben egy vegyi üzem épülne. Az biztosan nem tetszene nekik, de ha „sima" szemétről van szó. ami valószínűleg az ő művük, az nem számít.’’ Súlyos szavak. Igaz, barátom otthonosan mozog a környezetvédelmi területen, tudja mit beszél, úgyhogy ezt a véleményt legalábbis tudomásul kell vennünk. Bármennyire is népszerűtlen ez az eszme- futtatás, nem árt elgondolkoznunk rajta. Mert miről is van szó? Adott egy kisebb vagy nagyobb közösség. amelynek dönteni kell valamely őt érintő ügyben. Ha nem is mindig „kényszerül” a döntés mozzanatára. azért mindenképpen állást foglal, véleményt al- j kot. Hogy a fenti példánál maradjunk; senki sem örül annak, ha a közelében vegyi üzem létesül. Nem csoda. az ember annyi mindent hall a televízióban, a rádióban, annyi mindent olvas a lapokban. Csernobil, folyószennyezés. savas eső. Érthető a félelem, 'a környezet féltése. De az is belátható, hogy ilyen gyárak nélkül megáll az élet, hisz az általuk gyártott termékekre szükség van- Nyilvánvaló, hogy azt a bizonyos üzemet valahol — valakik közelében — fel kell építeni. A dologból rendszerint nagy vita kerekedik. A helyben lakókat nem érdekli a népgazdasági érdek, s a szakértők véleménye sem szentírás (azok is csak emberek), arról nem is beszélve, hogy nem a szakértők fognak a leendő üzem mellett lakni. Csak szakmai szempontokból nehéz mindent eldönteni. Igaz — de ha egyszer kell a gyár .. . Ezekből a vitákból, érdekkülönbségekből aztán némelyek azt a következtetést vonják le, hogy nem kell mindenben „szavazást” elrendelni, és kikérni az emberek véleményét. Én pedig úgy gondolom, éppen a demokratikus módszerek eddigi mellőzésének a jele a felelős, reális gondolkodásmód hiánya. Éppen annak, hogy jó ideig nem tudtunk beleszólni a körülöttünk és fölöttünk zajló ügyekbe. Persze, ez csak az én véleményem, ha a többség nem így érzi, azt is elfogadom, Bár ettől még nem változik az álláspontom, legfeljebb kisebbségben maradok. Valami ilyesfélét jelent a demokrácia... Havas András KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március 23-24-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. március 23—24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságod első titkáraiba budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatait: — Lázár György elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztéséről; — Lukács János elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet időpontjáról, képviseleti rendjéről; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezetéről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait összegző írásos tájékoztatót. 1. A párt tagsága ez év elején megvitatta a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló téziseket, amelyeket a Központi Bizottság erre kijelölt munkabizottsága dolgozott ki. A vita tükrözte a kommunisták felelősségérzetét, tettrekészségét, jelentős tapasztalatokat tárt fel. Megerősítette, hogy a szocialista építőmunka sikeres folytatása szükségessé teszi a párt vezető szerepének, a politikai intézmény- rendszernek a további fejlesztését az új követelményeknek megfelelően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tagságának aktív részvételét a vitában. Megbízta a Politikai Bizottságot, hogy a vita tapasztalatait, a javaslatokat hasznosítva véglegesítse a határozatot; továbbá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a pártérekezlet elé terjeszti, teljes szövegét pedig a pártértekezletet követően nyilvánosságra hozza. 2. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét május 20-ára hívja össze. Ügy döntött, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után válasszanak egy küldöttet. Ezen belül gondoskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézményi pártszervezetek, ahol ezernél nagyobb a taglétszám, képviselve legyenek a pártértekezleten. A Központi Bizottság a pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozza. A tervezetet minden alapszervezet és pártbizottság április 24-ig vitassa meg. A javaslatokat, valamint a testületek állásfoglalását a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldjék meg a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökségét, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Intézőbizottságot, továbbá felkéri a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Gazdasági Kamarának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének az elnökségét, hogy vitassák meg a pártértekezlet állásfoglalásának tervezetét, és véleményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. 3. Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott pártvitáról a Központi Bizottság megállapította, hogy hasznos volt. A vita elsősorban a következő kérdések köré összpontosult: az össznépi hatalom kialakulásának folyamata hazánkban és társadalmunk mai szerkezete; a társadalmi tulajdon leghatékonyabb működtetése, a különböző tulajdonformák megítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a vitában a párt belső viszonyai, a demokratikus centralizmus értelmezése, a párt vezető szerepének érvényesülése a mai körülmények között: szocializmusfelfogásunk és társadalmipolitikai gyakorlatunk megújítása. A i vitában is észlelhető volt, hogy a pártban jelenleg több fontos kérdésben eszmei bizonytalanság tapasztalható. Ez gyengíti a párt politikai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell a társadalomtudományi kutatások, az alkotó szellemű viták feltételeit, és világossá tenni, hogy az adott fejlődési szakaszban miben látjuk szocialista építőmunkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vitájának tapasztalatait hasznosítani kell a pártértekezlet dokumentumában és a gyakorlati munkában. Budapest, 1988. március 24. Hazánkba érkezett a francia külügyminiszter Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminisztert a magyarországi útra elkísérte felesége. A francia külügyek irányítóját vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Christiane Malitchenko. Franciaország budapesti, és Palotás Rezső hazánk párizsi nagykövete. Röviddel a megérkezés után a két külügyminiszter megtartotta első megbeszélését. A megbeszélésen mindkét részről megfogalmazódott az a határozott szándék, hogy a mostani látogatással további távlatokat nyissanak a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A megbeszélések péntek délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódnak. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Jean-Bernard Raimond és felesége tiszteletére a Gun- del étteremben. Németh Károly fogadta a Keresztyéo Békekoofereocia vezetőit Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Grszágházban fogadta /a Keresztyén Békekonferencia vezető tisztségviselőit. köztük Tóth Károly református püspököt, a mozgalom elnökét. Ott volt Filar ét kijevi metropolita, a Folytatólagos Bizottság elnöke és Lubomír Mire- jovsky a Keresztyén Békekonferencia főtitkára, akik a nemzetközi egyházi béke- szervezet munkabizottságauak ülésén tartózkodnak hazánkban. *A szívélyes légkörű beszélgetésen az Elnöki Tanács elnöke méltatta három évtizede alapított Keresztyén Békekonferencia tevékenységének jelentőségét. Angolai pártküldöttség megyénkben Az angolai MPLA-Munka- párt szerda óta hazánkban tartózkodó háromtagú delegációja tegnap kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. Útjukra elkísérték őket dr. Fodor Erika és Gampel István, az 'MSZMP Központi Bizottságának munkatársai. A küldöttség vezetője, Jacinto Venancio Chipopát, az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának pártgazdasági és pénzügyeket felügyelő titkárát, valamint tagjait: Eurico Alves Gomenst, a pártgazdasági osztály alosztályvezetőjét és Bento Joa- quim Bentot, a • szervezési osztály alosztályvezetőjét Egerben Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára fogadta. A baráti hangulatú találkozón tájékoztatta a vendégeket Heves megye földrajzi elhelyezkedéséről, az itt élő lakosság mindennapi életével kapcsolatos főbb témakörökről. A gazdasági tevékenységről szólva elmondta, szűkebb hazánkban az ipar dominál, az építőiparral együtt legalább 70 százalékban veszi ki részét a termelésből. Külön kiemelte, a lignitbányászat, az erre épült Gagarin Hőerőmű és az építőanyag-ipar szerepét, mely utóbbiban fontos helyet tölt be a Bélapátfalvi Cementgyár és a hőerőmű pernyéjét hasznosító Mátra Gázbe- tongyár. Beszélt továbbá az élelmiszer-gazdaság eredményeiről, a fémcsomagoló eszközök gyártásáról, ami az országban egyedül e területen található meg. Bemutatta a megye mezőgazdaságát, külön is kitért a háztáji gazdaságok jellemzésére. Szót ejtett a megyei pártbizottság titkára ismertetőjében a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről, iaz egészségügy, a művelődés és az idegenforgalom jelentőségéről. Említést tett napjaink főbb politikai feladatairól is: a párt- szervezetek tevékenységének fontos részeként szólt a kibontakozási program teendőihez való csatlakozásról. Végül a tagkönyvcserével kapcsolatos tapasztalatok kerültek szóba. Angolai vendégeink nagy érdeklődést tanúsítottak a pártszervezetek mindennapi munkája iránt, több kérdést tettek fel a tagkönyv- csere lebonyolításának részleteiről, különösen érdekelték őket a párttagokkal való elbeszélgetések tapasztalatai. Arra is kíváncsiak voltak, vajon elég gyorsan jutnak-e el az alapszervezetekhez a Központi Bizottság határozatai. Kérdeztek arról is, milyen a párt költségvetése, gazdálkodása. A kérdésekre Virág Károly adta meg a válaszokat. Délután az angolai küldöttség az Eger és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben tett látogatást. Az áfész központjában Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Gerhardt Géza, a szövetkezet elnökhelyettese és Ződe Imre alapszervezeti párttitkár fogadta a delegációt. Az áfész életéről tartott rövid tájékoztatót követően vendégeink megtekintették a szövetkezet Katona téri áruházát, a Piaccsarnokot, majd városnézésen vettek részt. Képet nyerhettek a belvárosi rekonstrukcióról, ,a főiskoláról, majd pedig az áfész Pattinka üzemét keresték fel. Az angolai pártdelegáció ma a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban tesz látogatást. A megyei pártbizottságon angolai vendégeinket Virág Károly tájékoztatta (Fotó: Szántó György)
