Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 24., csütörtök "iWK| rj S' • Pulóver­ruha A pulóverruha tulaj­donképpen egy egyszerű buklépulóver, amely­nek nem a szokásos kö­tött 6 cm magas pasz- szét kötjük az aljához, hanem ízlés szerint 35—50 cm magasan, szo­rosan, rövid pálcákból álló sorokat horgolunk hozzá. Az ujja is csak látszólag rafinált, tulaj­donképpen a rövid ujjú szabásminta követésével készül az eleje és a há­ta. Ezeket a darabokat összeállítjuk, az ujja- kat visszafelé kihajt­juk, és az oldalillesz­tés magasságában kör- kötőtűre 'szedjük alul­ról, 50—ÖO szemre kezd­ve. A rajzon leolvasha- dig elöl csomóra kötött tó módon az eredeti mo­dell megfelel a 38-as mé­retnek. (A váltakat hosszú válltömésscl hangsúlyozzuk!) A bol­tokban most kapható barna-fekete spanyol bukléfonal az eredeti modell anyaga, dísze pe­dig elöl csomóra kötött nercláb. Kiegészítője fekete harisnya és tú- sarkú fekete cipő. Fátyolfóliás burgonya hajtatás A C-vitaminban gazdag, ízletes újburgonya a máju­si piacok keresett zöldségfé­léje. Kiskertünkben a bur­gonya koraiságát 2—3 hét­tel is fokozhatjuk a helyes fajtamegválasztással és pár házilag is kivitelezhető mód­szerrel. A szép gumójú, pia­cos Cleopátra mellett meg­bízható. korai fajta a Ru­binié. Ez utóbbinak étkezé­si minősége igen kedvező, sajnos, gumóinak egy része kifüsedésre hajlamos. A pi­ros héjúak közül sikerrel termeszthetjük a Grácia, a Raniano és a Pannon fajtá­kat. A sárga héjú fajták kö­zül a megbízhatóan bőven termő Ostara fajtát javasol­juk. A koraiság fokozására jól használható módszer a váz nélküli fóliaágyakban történő termesztés, a fóliá­val takart ágyások szélessé­ge 100—120 cm. a bakhát magassága 20—25 cm. Taka­rásra kb. 1,8 m széles, 0,04 mm vastag, lehetőleg poli­etilén fóliát használjunk. Lyukasztóval 600 db. 1 cm- es lyukat készítsünk négy­zetméterenként. A fólia- ágyakban két sorban ültes­sük a gumókat. A váz nél­küli fóliaágyafcban — 4—5 °C-os talajmenti fagy sem károsítja a növényeket. A fagyosszentek elmúltával nagy biztonsággal, véglege­sen leszedhetjük a fóliákat, a gondosan leszedett és sö­tét helyen tárolt fóliát még a következő évben is fel­használhatjuk. A koraiság fokozásának új és igen meg­bízható módszere a fátyol­fóliás takarás. A külföldi Vlies. Agry P 17 fátyolfólia mellett a hazai gyártásúak is megbízhatóan, jól használ­hatóak. A fátyolfóliát nem kell perforálni, légjárható- sága kedvező, jól átengedi a természetes és mesterséget csapadékot. Erősebb talaj- menti fagyoknál is jól meg­védi a fejlődő növényt, a fólia alatti hőmérséklet az erősebb tavaszi felmelegedé­sek alkalmával is alig ma­gasabb. mint a takaratlan területen, a fátyolfólia gon­dos tárolással a hagyomá­nyos fóliához hasonlóan 2 éven keresztül is felhasznál­ható. Talán legrégebben használt eljárás a fóliaalag- útban történő hajtatás. Az alagút bordáit, vázát huzal­ból, fűz- vagy mogyoróvesz- szőből is készíthetjük. A jól előcsíráztatott gumókat 2 sorban. 20 cm-és tőtávolság­ra ültessük. Takarására 0,04 mm vastag polietilén fóliát célszerű használni. További koraiságfokozást érhetünk el a burgonyagumók fialta­tásával. Ennek lényege, hogy az előcsíráztatott gumókat 12-es cserepekbe ültetjük és 18—20 °C-on 3—4 hétig ne­veljük. A fólia alá ültetést legkésőbb április első feléig végezzük el. A hagyományo­san előcsíráztatott gumók­hoz képest a fóliaalagút alatt és a fátyolfóliás takarással 2 hetes előnyt nyerhetünk a palántázott növényállomány javára. Orvosunk válaszol I ________ :•__________•____________________ 1 T íz perc a szépségért A nyolc gyakorlatból ál­ló arcgimnasztikára érde­mes reggelente, amikor pi­henten ébredünk, egy kis időt szánni: az arcbőr si­ma lesz, tőle egész napi közérzetünk kellemes, agyunk is felfrissül. 1. Ke­zünket erősen rászorítjuk a homlok felső részére és 6 másodpercig mozgatjuk a bőrünket. Szemünk ezalatt csukva. 2. Mutatóujjunkat szorítsuk a szemöldök fölé, és 6 mp-ig próbáljuk bő­rünkkel együtt a szemöldö­künket is felfelé huzigálni. 3. Négy ujjhegyünket he­lyezzük fél centivel a szem­öldökcsont alá, s 6 mp-cen át erősen tologassuk a bőrt a szemöldökkel együtt föl és le. 4. Négy ujjhegyünket szorítsuk erősen az alsó szemhéj alá a két járom­csontra. Hat mp-en át ösz- szehúzott szemekkel hu- nyorgatunk, eleinte gyen­gén, majd mind erősebben. A szorítást lazítjuk, a sze­münket fokozatosan tágra nyitjuk. 5. Tenyerünket he­lyezzük lazán a szemünkre, az ujjak végét enyhén fe­jünkre szorítjuk: 30 mp-ig így maradunk, mialatt las­san, mélyeket lélegzünk. 6. Nyitott kezünk külső élét fülünk előtt 2 cm-rel az ar­cunkra szorítjuk, s miköz­ben erőteljesen hátrafelé húzzuk a bőrt, szorosan összecsucsorítjuk a szánkat. Lazítás! gyakorlat 6 mp-ig. 7. Hat mp-en át fújjunk ki­felé nagyokat a levegőbe, majd egy tollat vagy kis darab selyempapírt fújjunk a magasba fel. Ezután tát- suk ki a szánkat, az ajkakat szorítsuk rá a fogakra, s hirtelen csukjuk be. 8. Ül­jünk egyenesen, majd ál- lunkat előrefeszítve, enged­jük hátra a tarkónkat. Uj­júnkat erőteljesen húzogas­suk az áll alatti részen. La­zítunk, fejünket lassan le­hajtjuk, 15 másodpercig gyakoroljuk. NEM CSAK ÉTKEZÉSRE HASZNÁLTÁK A tojás Az embernek egyik legré­gebbi tápláléka a tojás. Ele­inte mindenféle madár tojá­sát megette, ha hozzájutott, később kiválogatta azokat, amelyeket ízesebbnek, ked­vére valóbbnak találta. Ma a tyúktojás az, amit ezen a néven emlegetünk. Egyesek fogyasztanak másfélét is, mint a napjainkban újra népszerűvé vált fürjtojást is, amelynek felhasználásá­ra külön recepteket adtak ki. Élettani jelentősége közis­mert. Magas a vitamintartal­ma (A, Bj, B2 és D), továbbá fehérjét, sok zsiradékot is tartalmaz. A tej mellett az egyik legfontosabb és leg­nagyobb értékű táplálékunk. A rómaiaknál minden ét­kezésnél ott volt az aszta­lon valamilyen formában. Ezzel kezdődött, és ezzel végződött az ebéd. Innen származik' az az ismert ró­mai közmondás, hogy „ab ovo ad mala” — azaz a to­jástól az almáig. A különböző népek ba­bonáiban is jelentős szere­pet kapott: ezerféle módon hasznosították. Nérónak, a hírhedt római császárnak a felesége például elment egy jósnőhöz, és megkérdezte, hogy fia vagy lánya szüle­tik-e majd. Plinius írta meg ezt a kis történetet, és a választ is, amelyet a jósnő mondott: „Tégy kebledre es<v friss tojást, és addig tartsd ott, amíg csak ki nem kel. Ha kakas bújik ki belőle, akkor fiad fog szü­letni, és adj hálát az iste­neknek miatta...” A csá­szárnő megfogadta a taná­csot, és tényleg fia született. Ennek híre ment, és ezután divattá vált az ókori Rómá­ban, hogy a nők így akarták megtudni, milyen nemű lesz a gyermekük. Nemcsak étkezésre hasz­nálták, hanem különböző babonás hiedelmek miatt a középkorban a bájitalnak is kelléke volt, de sokféle va­rázslathoz is igénybe vették. Mint szerelmet fokozó szert ősidők óta használják. Ró­mában például a tavasz ün­nepén a család férfitagjai meglátogatták a család nő­tagjait, és ilyenkor tojással kedveskedtek nekik a höl­gyek, cserébe a szerelmi játékokért. Feljegyezték, hogy 1322. szeptember 26-án Seyfried Schweppermann nürnbergi patrícius a frank csapatok segítségével megverte Mühl­dorf mellett az osztrákokat, és Bajor Bajos császár a harc előtti napon a franko­kat és az említett Seyfried Schweppermannt tojással vendégelte meg, hogy legyen elég erejük a harc megvívá­sára és megnyerésére. A tojással kapcsolatban sokféle mondás terjedt eL Az egyik például a hinduk­tól származik. Arra a kér­désre, hogyan fejlődött a világ és benne az emberi­ség, az egyik bölcs megkér­dezte: ....„mondd uram, mi volt előbb: a tojás vagy a tyúk?”... Erre a választ mai napig sem tudták a böl­csek megadni. AZ ŐSEMBER ELSŐ FŐZŐEDÉNYE A tűzálló edények tartóssága Édesanyám magas vér­nyomás betegségben szen­ved, de volt már szívere­detű rosszulléte is. főleg időjárás-változáskor. való­ban lehet összefüggés a me­teorológiai tényezők hatása és a beteg állapotának rosz- szabbodása között? — kér­dezi F. Józsefné egri olva­sónk. A légköri, a hideg- és a melegfrontok változásai még az egészséges szerveze­tet is megviselik, hát még a legyengültek a beteget. Ez a hatás a biometeorológu­sok és az orvosok körében már régóta ismeretes. Hi­degfront esetén például nö­vekszik a szíveredetű rosz- szullétek száma, mégpedig a frontmentes időszakhoz viszonyítva több mint 35 százalékkal. Melegfrontos napokon az emelkedés csak kisebb mértékű. A front- változások kifejezetten ront­ják a magas vérnyomásban szenvedők közérzetét. Sok esetben agyvérzés is bekö­vetkezhet. főleg az időjárá­si paraméterek legnagyobb kilengéseinek időszakában. Befolyásolják a teljesítőké­pességet, hatással vannak a szellemi funkciókra, a vege­tatív idegrendszerre is. Ezért van az, hogy ilyenkor in­gerültebbek vagyunk, türel­metlenebbek, nemcsak mun­kahelyi környezetünkben, hanem a családban is. Az időjárás hirtelen változása az arra érzékeny személyek­nél migrénes fejfájást okoz­hat. De összefüggés figyel­hető meg az öngyilkosságok alakulása, a halálesetek hal­mozódása és az egyes évsza­kok változó időjárása kö­zött is. A halálesetek pél­dául ősszel és télen emel­kednek. a hidegfrontok bár­milyen évszakban az öngyil­kosságok számszerű növeke­dését okozzák. Az Országos Mentőszolgálat Baranya és Nógrád Megyei Szervezete által közölt írásokból a szer­zők tudományosan bizonyí­tották a fenti megállapítá­sokat. Kimutatták, hogy a mentőket többször riasztják, ha az időjárás hirtelen vál­tozik. A tavaszi és nyári időszakokban a legtöbb fel­adatuk a hétfői és a pénte­ki napokra tehető, legkeve­sebb pedig vasárnapra, ösz- szel a terhelés szinte végig egyenletes, télen viszont is­mét a hétfői és a pénteki napokon volt a „kivonulá­si csúcs”. De vannak úgy­nevezett tipikus időszakok is, és meghatározható az egy-egy frontok veszélyessé­gi indexe. Vajon tudunk-e ellene védekezni, káros ha­tásait elhárítani? — kérdez­te a levélírónk. Sajnos, a válasz egyszerű. A tudo­mány jelenlegi álláspontja szerint ezeket a hatásokat kivédeni nem lehet. Az agyi értörténések és a meteoroló­giai események közötti kap­csolat mibenléte még tisztá­zatlan. Az egyes betegségek kiváltásában, lefolyásának menetében az időjárási fak­torok szerepe még kellően nem bizonyított. A légköri viszonyok változásaira a szervezet válasza minden esetben bekövetkezik. iz­galmas kérdésnek ígérkezik a légköri kisugárzások ha­tásának vizsgálata az em­beri szervezetre és a beteg­ségek létrejöttére. A kuta­tók már eddig is számos jelenségre adtak megnyugta­tó magyarázatot. Bízunk ab­ban, hogy a még megvála­szolatlan kérdések tisztázá-. sára már nem sokat kell várnunk. Hihetetlennek tűnhet, még­is tény és való, hogy tűzál­ló volt az ősember első fő­zőedénye. amit azért eszelt ki. hogy legyen miben tűz­re tennie, vízben vagy le­vében megpuhítania a nyer­sen elrághatatlan ennivalót. A kézzel formált, napon szá­rított. tapasztott anyagos földből készített edények kezdetben valószínűleg egy­kettőre szétestek. Ki tudja, hogy hány száz vagy hány ezer év kellett hozzá, amíg le­leményes próbálkozásokkal rá nem jött valaki a mara­dandó tűzálló edények ké­szítésének fortélyára. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még a két vi­lágháború közötti háztartá­sok tűzálló agyag- és kő­edényeire; kívülről barna, belül fehér csillogó — a sok használattól hajszálvékonyan megrepedezett — zománcára. Ez az edényfajta a nyílt lángot nem, csak a kemen­ce vagy a sütő hevét állta. Az üvegtechnikájáról ne­vezetes Jena városáról „jé­nainak” elnevezett tűzálló üveg főzőedények mintegy ötven évvel ezelőtt kezdtek meghonosodni a háztartások­ban. Ennek „leszármazott­ja”, legfiatalabb testvére a pirex. Ennek az edényfajtá­nak csak külseje tér el a „jénaitól”, használatának módja viszont ugyanaz. Előnye, hogy a meleget sokáig tartja, és mert gusz­tusos. az étel azonmód tá­lalható benne —, de szigo­rúan be kell tartani bánás­módja szabályait. Az első és legfontosabb szabály, hogy az edényt csak­is fokozatosan szabad fel­melegíteni vagy lehűteni. Ha hideg állapotban forróság éri vagy forró állapotban hideg víz zúdul rá, netán hideg kőre rakják, akkor az edény elpattan — vége. Ami sütés-főzés közben ke­rül az ételbe — tejföl, már­tás stb. —, ha meleg nem is, de legalább langyos le­gyen. mert egyetlen hideg csepp az edény falán azt „felrobbanthatja”. Tudni kell, hogy a tűzálló edényben az étel ugyanúgy lesülhet, odakozmálhat, mint a zománcos vagy egyéb lá­bosban. Ezért ajánlatos az alját, oldalát valamiilyen zsi­radékkal kikenni, illetve lán­gon főzéskor a puhító levet — melegen — utánatöltöget­ni. Az edényt a sütőbe he­lyezés előtt hasznos meleg vizes törlővel alaposan le­tisztogatni, mert utóbb meg­lehetősen nehéz eltávolítani azt. ami ráégett. Anyagánál és fala vastag­ságánál fogva a meleget jói tartja — fél óránál hosszabb ideig megőrzi a lefedett étel forróságát —, nagyon alkal­mas a szakaszos tálalásra. Ami tökéletes tisztítását il­leti: az illesztékek mélyedé­seibe beégett barna-fekete lerakódást nem kell kés­heggyel, kefével kapargatnh hanem mosogatószeres víz­zel színig megtöltve — akár egy éjszakán át — ázni hagy­ni és akkor az könnyen le­mosható.

Next

/
Thumbnails
Contents