Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-22 / 69. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 22., kedd 3 ft párt újjászervezése Heves megyében 1956—1957-ben LAPUNK NAPIRENDJÉN: Füzesabony A nagyközség központjában valóságos kulturális centrum alakult ki. Ennek legújabb része a tavaly ősszel átadott modern könyvtár (Fotó: Koncz János) VII 5. A párt újjászervezésénél elsősorban azokra a volt MDP-tagokra számítottak, akik a felszabadulás óta eltelt 11 esztendő alatt becsülettel harcoltak a nép és a haza ügyéért. „Mindazokra szükség van, akik az elmúlt 11 év alatt bátran és határozottan kiálltak a nép és a nemzet ügye mellett." — állapította meg az 1956-os december 3-i aktíva beszámolója. A települések többségében az újjászervezést párthű és tekintélyes párttagok végezték. A Megyei Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. április 23- án hozott határozatot az átigazolások lezárására. Ebben a következőket állapította meg: május 1-jéig be kell fejezni az elbeszélgetéseket a volt párttagokkal, a pártba addig bekerült ellenséges és nemkívánatos elemeket ki kell zárni, minden párttagot konkrét pártmunkával kell megbízni, rendezni kell a más munkahelyre eljáró párttagok ügyét. Az átigazolások adminisztratív lebonyolításával a kezdeti időszakban közvetlenül a városi, járási pártbizottságok foglalkoztak, később pedig a pártvezetőségek, illetve a taggyűlések. A Megyei Ideiglenes Elnökség 1957. január 28-i ülésén úgy döntött. hogy: „Csak a taggyűlés által jóváhagyott embereket lehet felvenni." Az MDP volt tagjai közül az esetek túlnyomó többségében a szilárd párttagokat vették fel. Esetenként előfordult olyan, hogy 1956-ban kompromittált személy is átkerült az MSZMP-be. Egerben nem vették fel a pártba azokat, akik 1956- ban tagkönyvüket megsemmisítették. Néhány esetben kellő kivizsgálás nélkül. korábban jogosan kizárt tagokat is felvettek. A füzesabonyi járásban, de feltehetően máshol is, néhány esetben elvi engedményeket is tettek. Egyes volt MDP-tagok nem kérték átigazolásukat. Ennek többféle oka volt: nem foglalkoztak eleget velük, riasztotta őket a személyi intrika, a szektásság. Így például Markazon és Detken. Elidegenített egyeseket a párttól az arra nem méltóak felvétele is. Így például Abasáron, Domoszlón, Ludason és Karácsondon. A párt újjászervezésénél nagyon lényeges volt a megfelelő összetétel biztosítása. Különösen fontos volt az ipari munkások felvétele, az üzemi pártszervezetek létrehozása. A párt újjászervezése főként a bányavidékeken indult -meg legkorábban. 1956. december közepére a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt Altárónál már mintegy 200 párttag volt, Pető- fibányán pedig 300 körül. Egercsehi Bányatelepen a dolgozók legöntudatosabb része még novemberben belépett a pártba. Az újjászervezett párt másik fontos rétege volt a tsz- párttagoké. Ezek átigazolását azonban hónapokon keresztül fékezte, hogy számos termelőszövetkezet felbomlott, s a volt tsz-párt- tagok jelentős része, főként a hevesi járásban nem lépett vissza a pártba. A közös gazdaságok újjáalakulásával párhuzamosan azonban a volt tagok kérték átigazolásukat. Részletesebben szükséges foglalkozni az értelmiség kérdésével. Körükben megyénkben is nagyfokú politikai bizalmatlanság és ingadozás volt. A párttagok közül sokan kijelentették, hogy még kételyeik vannak és várnak. Távolmaradásuk oka volt az is, hogy az ellenforradalom megfélemlítette őket. Egyesek pedig etikai ügyet csináltak 1956 őszén tett ama kijelentéseikből, hogy .......nem l esznek többet párttagok”, vagy „nem politizálnak”. Ezeket a megnyilatkozásaikat később szégyellték. A volt párttag értelmiségiek attól is tartottak, hogy az újjászerveződő párt a régi, Rákosi—Gerő féle politikát folytatja majd. Riasztották az értelmiséget az értelmiségellenes megnyilatkozások is. Kirívó példája ennek, hogy az Egri Városi Intéző Bizottság 1957. január 19-i ülésén több felszólaló értelmiségellenes hangot ütött meg. Azt állították, hogy az ellenforradalom egyik fő előidézője az értelmiség volt. Ebből kiindulva kell nagyra értékelnünk a hevesi járási pártbizottság munkáját, amely: „nagy erőfeszítéseket tett az általános értelmiségellenes hangulat leszerelésére”. 1956. december közepéig még nagyon kevés értelmiség volt a pártban. Nem véletlenül hangsúlyozta a Megyei Ideiglenes Elnökség 1956. december 21-i ülésén a megyei kormánybiztos, hogy: „Nekütik az értelmiségre szükségünk van.” Javasolta, hogy össze kell hívni az értelmiséget a főiskolán és az üzemekben. Az értelmiségiek közül a műszakiak többsége már 1957 januárjában és februárjában kérte átigazolását. a pedagógusok többsége azonban csak március és áprilisban. Az értelmiségen belül 1956. november 4. után átmenetileg csökkent a pedagógus párttagok száma. Például a gyöngyösi járásban 1956. október 23. előtt 67 pedagógus párttag volt, 1957. április 1-jén még csak tizenhárom. Távolmaradásuk oka szerintük, hogy ..... túl erős a diktatúra ismét”. Arra is hivatkoztak, hogy belépésük a tömegkapcsolatukat veszélyeztetné. Végül megemlítjük, hogy ebben az időszakban az alapszervezetekben kevés volt a jogász és az orvos. A párt értelmiségi bázisa megyénkben az újjászervezés időszakában nem volt széles körű. Ezért volt nagy jelentőségű egyes értelmiségiek szilárd kötődése a párthoz. A fiatalok (30 éven aluliak) november és december hónapokban jelenleg ismeretlen okból még csak kevesen léptek be a pártba, 1957 tavaszán azonban belépésük meggyorsult. Az újjászervezés folyamata területenként időrendi eltéréseket mutat. 1956. december 31-ig a füzesabonyi járás minden településén volt alapszervezet. Az egri járásban pedig 1957. január közepére. A pétervásári járásban azonban a már korábban említett okok miatt januárban még csak négy alapszervezet volt. (Folytatjuk) Szecskó Károly Füzesabony megyénk reménybeli ötödik városa, s talán már nem sok idő kell hozzá, hogy valóságosan is elnyerje ezt a rangot. Az ehhez szükséges fejlődés, az új igények számos kérdést vetnek fel, ezért is tűztük lapunk napirendjére az alföldi települést. A kérdésekre dr. Bocsi József, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke és munkatársai válaszoltak. — A vezetékes víz a községben nitrátos, a csecsemők számára életveszélyes, de a felnőtteknek is egészségtelen a fogyasztása. Most a kisdedeket egyetlen artézi kútból lehet csak ivó- és fürdővízzel ellátni. Mikor várható ebben a helyzetben változás? — Alacsony talpmélységű kutakból nyertük, innen a magas nitráttartalom, a minőség javítása érdekében 2 mélyfúrású kút készült. Ezek nitráttartalma a megengedett érték alatt van. Elsősorban e kutak vizét használjuk, a kisebb talpmélységűekét csak csúcsidőben engedjük a hálózatba, a kevert víz összetétele is lényegében jobb azonban a korábbinál. — Sok mellékúton még nincs szilárd burkolat, ezért ősztől tavaszig gonddal jár a közlekedés. Készül-e ütemterv e gondok orvoslására? — Ez törekvéseink között szerepel. Jelenlegi pénzügyi viszonyaink nem teszik lehetővé olyan mértékű fejlesztés végrehajtását, ami az összes tanácsi kezelésű út megfelelő szilárd burkolattal történő ellátását eredményezné. A földutakat a tavasz folyamán tölólappal kisimítjuk. Az apróbb hibák kiigazításához kérjük a lakosság segítését is. — A gázprogram állásáról sokan szeretnének több konkrétumot tudni. Mely utcákba vezetik be először, és menynyi hozzájárulást kell majd ezért családonként fizetni? — A tanulmánytervvel összhangban a gázprogram első szakaszában megépítésre kerül a Testvériség gázvezeték káli szakaszoló állomásán egy 20 ezer köb- méter/óra kapacitású átadóállomás. amelynek tervezett üzembe helyezési határideje 1989. szeptember 1. Innen a Füzesabonyi Petőfi Tsz. majorjáig közép- nagynyomású vezetéket fektetnek le, és itt egy újabb fogadóállomás készül a tsz ellátására, a gázvezeték továbbhalad a Füzesabonyi Állami Gazdaság pusztaszikszói központjáig, a Mátra- vidéki Fémművek Füzesabonyi Gyáráig, illetve a település úgynevezett telepi részén a Kerecsendi út végéig. a falusi részen pedig a Bethlen Gábor utca végéig. A lakosság és a gazdálkodó szervezetek igényeinek kielégítésére az első ütem tervei szerint a vezeték a Kinizsi úton a Herbária vállalat telepéig, ia Bethlen Gábor utcán a Hunyadi utca csatlakozásától az áfész textilfeldolgozó üzeméig, a Kossuth és a Rákóczi úton végig. a Széchenyi utcán a Rákóczi utcától az Ifjúság utcáig, innen a gimnáziumig, illetve az Egyetértés utcai lakótelepig, valamint a Pacsirta utcán fut majd. A telepi fogadóállomástól a tervek szerint a gázvezeték a Kerecsendi, a Ságvári, a Verseny és a Batthyány utcákon végig, a Dózsa és Honvéd utcák Kerecsendi és Szabadság út közötti szakaszán. valamint a szabadság utca, a Honvéd utca és a Hősök útja közötti részén lesz lefektetve. Az említett munkálatok befejezésének tervezett időpontja 1990. december 31. Ennek megvalósítása társulás formájában az érintett gazdálkodó szervezetek. közületek, a lakosság és a tanács hozzájárulásával lehetséges. A hozzájárulás konkrét összege várhatóan ez év utolsó negyedévében határozható meg. — A nagyközségben sokan szeretnének telefont. Most, a erossbarállomás üzembe helyezése után várható-e hálózatfejlesztés, és ha igen, mikor? — A december 27-én üzembe helyezett crossbarközpont jelenleg 3 hónapos próbaidővel a korábbi telefonelőfizetők vonalaival üzemel. Ezt követően lehetőség van úi telefonállomások létesítésére azokban az utcákban. ahol a hálózat ki van építve. Itt a bekötéseket folyamatosan elvégzi az egri távközlési üzem: Telefonhálózat-bővítést az ányagj lehetőségek függvényében az üzem ott hajt végre, ahol az igények nagyobb számban jelentkeznek. Az újabb állomások felszerelésére már ez év második felében sor kerülhet. — A település mely részén fognak majd újabb építési telkeket kijelölni, és milyen közművekkel látják el ezeket? — Üi építési telkeket a nagyközség déli részén. a Gárdonyi utcában és onnan délre, valamint az északi részen, a Makiári út végén tervezünk kialakítani 1989. évben. Ezeket részleges közművesítéssel (víz, villany), beépítés utáni szilárd burkolatú úttal és járdával látjuk majd el. — Mikorra tervezik a kulturális centrum további fejlesztését, környezetének rendezését? Sor kerül-e ezen belül a művelődési központ megfiatalítására? — A kulturális centrum további fejlesztését 1990-ig nem tervezzük. Az 1988. évi felújítási feladattervünk azonban tartalmazza a kul- túrház teljes külső felújítását. továbbá az új könyvtár- épület és a gimnázium ösz- szekötését járdával. Az épületegyüttes közötti parkokat társadalmi munkában kívánjuk helyreállítani. — Készültek-e tervek egy városiasabb belső mag kialakítására? — A település összevont általános rendezési tervét most hagyták jóvá. Ez a belterület beépítési lehetőségeit is tartalmazza. A belső mag megfelelő építészeti kialakítása érdekében ez beépítési terv készítését írja elő. Ilyen alapon alakítottuk ki a Pacsirta utcát, ahol városias jellegű, zártsorú beépítési módot követve te- tőtér-beépítéses, illetve kétszintes lakások építhetők egyedi telkeken. — Mikorra fejeződik be a vasútállomás tatarozása? — A vasútállomás épületének rekonstrukcióját a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat szakaszosan, üzemelés mellett végzi. Az utasellátó részt 1988. szeptember 30-ig adják át. A baloldali üzemviteli rész befejezése az elkövetkezendő évek pénzügyi lehetőségeinek függvénye. A beruházó jelenleg határidőt mondani nem tudott. — A játszótér és az ifjúsági park megóvására érdemes lenne parkőrt alkalmazni. Van-e ennek akadálya? — A tanács parkőröket jelenleg is foglalkoztat a parkok gondozására. Többek között a játszóterek takarítása is feladatkörükbe tartozik. Arra a tanácsnak lehetősége nincs, hogy csak erre a célra külön személyt foglalkoztasson. A köztéri eszközök megóvása csak az eddigieknél nagyobb társadalmi összefogással, a jelenlegi szemlélet radikális megváltozásával lehetséges, — A tej csak késve érkezik meg a nagyközségbe. Ezért gyakran kétszer is el kell menni a boltba. A reggelizni szándékozók, például a bejáró diákok a tejivóban nem kapnak friss tejet. Hogyan lehet orvosolni ezt a problémát? — Bejelentés alapján az elmúlt héten egyeztettünk a Tejipari Vállalat egri üzemének vezetőjével. így e héten már a falusi részen lévő üzletek is megkapták a nyitásra a tejet. A vállalat várhatóan áprilistól átszervezi a jelenlegi szállítási rendszert, jgy a tej előreláthatóan 6 óra előtt megérkezik. — A Kossuth utcában szennyvízcsatornát építettek, és most az ott lakókat felszólították, hogy fizessenek be ezért családonként 6 ezer forintot. Ezt többen nehezményezik, hiszen őket terhelik még a bekötés költségei is. — A Kossuth utcában szennyvízcsatorna létesült. Az érintett ingatlanok tulajdonosai a költségekhez a jogszabály előírása alapján egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. Ezt azokra kell kivetni, akiknek az ingatlana a csatornára ráköthető. Ennek összege csatornalétesítés esetén 6 ezer forint telkenként. A bekötési költség mindig a tulajdonosokat terheli. — Mire fordítja a tanács a családonként 600 forint évi terhet jelentő település- fejlesztési hozzájárulást? — A lakosság öt évre, a VII. ötéves terv időszakára szavazta meg a teho fizetését, A célok között szerepel például a 2-es Számú Általános iskola bővítése, egészségügyi szakrendelő építése, mélyfúrású kút létesítése az ivóvíz minőségének további javítására, és piaccsarnok építése. Az így befizetett összeg hasznosan egészíti ,ki azokat a pénzforrásokat, amelyekből a fenti feladatok megvalósíthatók. — Lesz-e a telepi részen gyógyszertár? — Űi ebben az ötéves tervben itt nem épül. a gyógyszertárak vállalati rendszerben működnek, s központjuk Egerben van. A tanács kezdeményezte a gyógyszertár, illetve gyógyszerszoba létrehozását, vállalva. hogy helyiséget (fűtést, világítást, takarítást) ad erre a célra, a vállalat azonban a működéshez szükséges munkabért a gyógyszerész számára nem biztosította. — Várható-e rendszeres helyi járat a vasút két oldalán elterülő településrészek között a közlekedés kényelmesebbé tételére? — Ilyen nem lesz. Kísérleti jelleggel a Szihalom felől érkező és oda induló néhány autóbusz a telepi részen úi útvonalon, helyi járat jelleggel is közlekedik. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy ezeket nagyon kevesen veszik igénybe. Ezért a Volán a járatokat meg fogja szüntetni. — Mi lesz a nagyközség szélén található laposi rész sorsa? — A Lapos-tavat feltölteti ük. Az Arany János utca felőli részen garázsok épülnek. A további terület az áfész és a tsz kezelésébe kerül. Bekerítik és raktározási célokat szolgál majd. — A Füzesabony ás Dor- mánd közötti kerékpárút nagyon jól bevált. Tervezik-e újabbak építését? — Nem. viszont a Közlekedési Minisztérium Miskolci Közúti igazgatósága a kerékpárutat Dormánd község belterületére megterveztette. Ezt burkolatszélesítéssel alakítják majd ki. Elkészülte után a településen is biztonságosabb lesz a kerékpáros közlekedés. — Tervezik-e Dormánd és Füzesabony egybeépítését? — A két település között kőolajvezeték, gázvezeték, nagyfeszültségű elektromos hálózat húzódik, emiatt az összeépítés nem lehetséges.
