Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 53. szám ARA: 1988. március 3., csütörtök 1,80 FORINT Tart a téglainvázió - Cementből és mészből van elegendő - Ami Mát' raderecskén egyedülálló — Feszített tervek a gázbetongyárban Építőanyag-ellátás—ma Az elmúlt év (elétől olyan mértékben megnőtt a kereslet az építőanyagok iránt, amellyel a gyártók nemigen voltak képesek lépést tartani. Igaz, ezen a területen az ezt meg­előző időszakban sem volt túlzottan rózsás a helyzet. Azóta viszont, minden túlzás nélkül állíthatjuk: katasztrofális. Egy ház (elépítéséhez megannyi beszerzendő árura van szükség. Ám ezek közül, néhány jelentéktelen tételt kivéve, nem kis „mestermunkára” kell vállalkozniuk az építtetőknek ahhoz, hogy minden a rendelkezésre álljon. A Tüzép-telepek még mostanság is lehangoló látványt nyújtanak, üresek az építő­anyag-tárolók, ugyanakkor nő a megrendelők száma. Mind­ez pedig nem segíti elő azt az országos elképzelést, ami a magánerős építkezésekre ösztönöz. Mi is a helyzet valójában? Várható-e valamiféle kedvező változás? Ennek jártunk utá­na a Mátra Gázbetongyárban, Mátraderecskén, Bélapátfal­ván, az egri téglagyárban. Küzdőtér Csak aki mindennap ta­lálkozik pedagógusokkal, vagy maga is ennek a hi­vatásnak él, az tudja, hogy a társadalom minden gond- ja-baja mennyire eleve­nen él az iskolákban. A diákok kritikusak, mind kevésbé tekintély tisztelők, és érzékenyen reagálnak valamennyi változásra. Nemrégiben például leg­újabb korunkat tanító tör­ténelemtanárok panaszkod­tak arról, hogy egyre ke­vésbé tudják követni a história változásait. Ne­héz összeegyeztetni ma­napság a tankönyvekben leírtakat mindazzal, ami a folyóiratokban és a napi­lapokban napvilágot Iáit. Például a Szovjetunió 20—30-as éveinek esemé­nyeit egyre inkább át kell értékelni: mind több olyan politikust rehabilitálnák, akiknek jószerivel nevét sem lehetett kimondani az elmúlt évtizedekben. Nincs az sem könnyebb helyzetben, aki világnéze­tet vagy politikai gazda­ságtant oktat. Könnyen sarokba szoríthatják azok, akik a padokban ülnek: az élet szinte napról napra „átírja” a régebben moz- díthatatlannak hitt igazsá­gokat. De szinte minden tantárgy, de maga a neve­lés is sok olyan kérdést felvet, amire nem egyszerű válaszolni. Nagyon gyakran fakad ki őszinte pillanatai­ban a pedagógus: vajon ki vállalná, hogy bizonyos problémákra egyértelmű választ adjon? Nyilvánvalóan nem egy­szerű helytállni. Azok boldogulnak jobban, akik soha nem bifiáztatták be a tananyagot, mindig túl­láttak a tan terveken. Mert nem is követheti iskola- rendszerünk a változáso­kat, különösen akkor, ami­kor . olyan látványosan dőlnek meg bizonyos ölő­ítéletek, hiedelmek. Csak az segít, ha minél önállób­ban és gondblkodóbban lépnek hallgatóságuk elé a katedrán állók. Meg­osztják vélük olykor ké­telyeiket is, együtt igye­keznek rábukkanni a kö­vetendő útra. Ha ezelőtt meg is fogalmazódott oly­kor, hogv voltaképpen nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, ez a ré­gi mondás most követelő paranccsá változott. Min­den pedagógusnak szert kell tennie a megújulás kéoe ss égére, különben könnyen kátyúba kerül, s elvesztheti tanítványai becsül ését. Az iskolák egyre inkább szellemi küzdőtérre ha­sonlítanak, ahol olyan gon­dokkal kell szembenézni, amelyek olykor a tudósok számára is komoly fejtö­rést okoznak. Mégis, el­igazító szerepre keLl vál- j lalkozniuk, s elsősorban az örök megújulás igényét kell átadniuk. Mert ha minden változik is, ez ak­kor is állandó marad. Gábor László Tarcsi Tibor, az egri tég­lagyár irodavezetője minde­nekelőtt egy nagyot sóhajtott a téma hallatán. Ez sok min­dent elárult. A beszélgetést pedig azzal kezdte, hogy az elmúlt év második felétől lé­tezik a téglainvázióként em­legetett kereslet termékeik iránt. Az igények többszörö­sen túlszárnyalták a gyártá­si lehetőségeket, de ennek ellenére, mindent igyekeztek megtenni, hogy ne okozza­nak csalódást megrendelőik­nek. Novemberben és decem­berben jelentkezett a csúcs! Innentől kezdve, minden igyekezetük ellenére, több ügyfelüket kénytelen-kellet­len, el kellett utasítaniuk. Aztán januárban, az első két hétben valamelyest csökkent a kereslet, de, mint az utóbb kiderült, csak az új árak okozta bizonytalanságnak tudható be. Azóta ugyanis új­ra a tetőfokára hágott — ma­radjunk az irodavezető ki­fejezésénél — a téglainvázió. Ezért megint bevezették az előjegyzéses rendszert. Tarcsi Tibor elmondta még azt is. hogy a gyártás során alkalmazkodnak az igények­hez. A legkeresettebb ter­mékük a 10 centiméteres vá­laszfal-, valamint a hőtaka­rékos, úgynevezett HB—38- as falazótégla. Naponta át­lagban nyolcvanezer tégla hagyja el a gyártósorokat, amit azonnal el is visznek. A helyzet javulásában nem várható kedvező fordulat. Ugyanis az elhalasztott téli karbantartást már nem húz­hatják tovább, s így március 21-től április 5-ig kénytele­nek leállni a termeléssel. A nagyjavításra szánt időt így is lecsökkentették négy hét­ről kettőre. Kedvezőbb volt az. amit Kiss Lászlótól, a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyá­ra termelési osztályvezetőjé­től hallottunk. A lehetősé­gekhez képest, az elmúlt év­ben is kielégítették az igé­nyeket. Igaz, hosszabb ideig kellett sorban állni a cemen­tért. Egy átlagos napon ugyanis 300—400 tonnát ad­tak ki, míg augusztustól ok­tóberig 1200 tonna cementet vittek el a megrendelők na­ponta. Arra számítottak, hogy az év első két hónap­jában csökken a kereslet. Ez azonban nem így történt. Ed­dig ugyanis 1988-ban közel hetvenezer tonna cementet szállítottak el Bélapátfalvá­ról. Ugyanez mondható el a mészre is. Eddig 11 ezer ton­nát adtak el. míg az elmúlt év első két hónapjában csak nyolcezret. A téglagondok után öröm volt hallani, hogy cementből és mészből nincs hiány. Sőt olyan készletek­kel rendelkeznek, amely biz­tató a jövőre nézve is. A mátraderecskei tégla­gyárban is túlteljesítették ta­valy úgy az eredeti, mint a módosított tervet. Téglából 4 millióval, míg cserépből kétszázezerrel termeltek töb­bet az előirányzottnál. S mindezt úgy, hogy a minő­ségen is nagyot javítottak. Keller József gyárigazgató nem kis eredménynek köny­velte el, hogy közben olyan szintű termékszerkezet-vál­tást hajtottak végre, aminek eredményeként ma már min­dent képesek előállítani, ami­re egy lakásépítkezéshez szükség van. Ez az ország­ban egyedülálló? Az ellátással kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy a Thermopor falazó­elem, a födémbéléstest, a cse­rép, a nagy szilárdságú, kis­méretű tégla, ami Mátrade- recskéről kerül ki. nagyon népszerű. Az egész országból érkeznek megrendelések. Ta­valy éppen ezért az igények felét sem tudták kielégíteni. Pedig plusz műszakokat szer­veztek, s mindent elkövet­tek azért, hogy ne legyen hiány a termékeikből. Az 1988-as év kezdetét jónak ér­tékelte az igazgató. Túl van­nak már a nagyjavításon, ami biztosítja a zavarmen­tes, egyenletes termelést. Igaz, a kereslet nem csök­kent. Ezért csakis szigorú ütemezés szerint szolgálják ki a várakozókat. További meg­rendeléseket is felvesznek, de annak csak a második ne­gyedévben képesek eleget tenni. Ügy tűnik, hogy megyénk legfiatalabb, építőanyagot előállító gyára, a Mátra Gáz- betongyár termékei is hamar közkedveltek lettek. Mint azt Faragó Péter igazgató el­mondta. az elmúlt évben 451 ezer köbméter gázbetont ér­tékesítettek, ami hozzávető­legesen 11—12 ezer lakás fel­építéséhez elegendő. Az idei esztendő első negyedévére a megrendelések alapján feszí­tett tervet kell teljesíteniük, s ha a piac nem torpan meg a későbbiekben sem. akkor 500 ezer köbméter gázbetont bocsátanak az építkezők rendelkezésére. Hogyan lehetne mindezt összegezni? Talán csak annyit: a gyártók maximálisan kihasználják lehetőségeiket. Ez azon­ban nem minden termék esetében jelenti azt, hogy képesek az igények kielégítésére. Faragó Péterrel, a Mátra Gázbeton- gyár igazgatójával azt találgattuk, hogy jelentheti-e mind­ez a magánerős építkezések számának jelentős növekedését, vagy inkább sokaknak elveszi a kedvét az anyagbeszerzés­sel járó hercehurca?! Mert az építőanyag-ellátást ma ez jellemzi... Kis Szabó Ervin így készül a gázbeton (Fotó: Szántó György) Grósz Károly Vas megyében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsáigának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke Vas megyében munJca- látogatáson tartózkodó k. Ennek során a Magyar Te­levíziónak adott interjújá­ban a következőket mondot­ta: — Az idei esztendő első felében összehívott orszá­gos pártértekezletnek vál­lalkoznia kell arra, hogy ele­mezze a XIII. pártkong­resszus óta eltelt időszak gazdasági, gazdaságpolitikai munkájjájilaik tapasztalata­it, és a kongresszuson el­fogadott programot a reá­lis lehetőségekhez igazítsa. A pártértekezleten a kong­resszusi határozat gazdaság- politikai fejezetét szüksé­ges áttekinteni — mondot­ta —, mert ma már vilá­gosan látszik, hogy az ab­ban foglalt, egyébként he­lyes célok 1990-ig nem tel­jesíthetők. A tanácskozás egy másik fontos tennivaló­ja pedig az lesz, hogy meg­vizsgálja politikai intézmé­nyeinek működését, végig­gondolja ezeknek az intéz­ményeknek egymáshoz va­ló viszonyát, s áttekintse, miként lehet működésü­ket korszerűbbé, hatéko­nyabbá tenni. Azért is fon­tos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazdasági megújulást nem lehet következetesen vé­gigvinni anélkül, hogy egy­szersmind a gazdaság. a politika irányítását ne kor­szer űs ítenénk. Grósz Károly látogatásá­nak élményeit felidézve hangsúlyozta: az effajta közvetlen tapasztalatszer­zés ahhoz is hozzásegít, hogy a vezetés lemérhesse az egyes intézkedések konk­rét hatását, s ha kell, iga­zítsanak bizonyos rendelke­zéseken, Példaként em­lítette az idén életbe lépett útlevélrendeletet, utalva ar­ra, hogy annak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű személyeknek az utazásból való kizárását — a tervezett törvényi szintű szabályozás során célszerű lesz felülvizsgálni, finomí­tani. Kitért arra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bankszámlára he­lyezésére indított akció, ed­dig közel 600 millió forint értékű fizetőeszköz került utazási és más valutaszám­lákra. Megerősítette: eddig sem kérdezték, s ezután sem fogják, hogy honnan származik a pénz, minden állampolgár szabadon élhet ezzel a lehetőséggel. Hoz­zátette: az akció március 31 -én lezárul, meghosszab­bítását nem tervezik. S akiknél ezután a vámellen­őrzések során jogtalanul birtokolt valutát találnak, az ellen határozottan eljár­nak majd. hiszen éppen a mostani lehetőség teremt erre szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas megyei tapasztalatairól szól­va külön elismeréssel em­lítette nemzetiségi politi­kánk helyi eredményeit; azt, hogy nagv figyelemmel törődnek a német és szlovén ajkú közösségek sorsával, segítik fiataljaik anyanyel­vi oktatását. (MTI) Külügyminiszterünk Thaiföldön Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter szerdán hivatalos látogatásra Thaiföldre érke­zett. A magyar diplomácia ve­zetőjét vendéglátója. Sziddhi Szavetszila légi főmarsall. thaiföldi külügyminiszter üd­vözölte a bangkoki repülő­téren. A tervek szerint Várkonyi Péter Thaiföldön, ázsiai— csendes-óceáni kőrútjának negyedik állomásán is tar­talmas programot teljesít. Vendéglátóján kívül több más thai vezető személyiséggel tárgyal a politikai, gazda­sági és kereskedelmi kap­csolatok fejlesztéséről és előadást tart a bangkoki kül­politikai intézetben. BERECZ FRIGYES MOSZKVÁBAN TÁRGYALT A közös gépkocsigyártásról Jövőre érkezik a Tauria? A magyar—szovjet—bol­gár autógyártási és a ma­gyar—szovjet elektronikai együttműködésről folytatott tárgyalásokat Moszkvában Berecz Frigyes ipari minisz­ter, aki hétfőn érkezett á szovjet fővárosba. A ZASZ 1102 típusú sze­mélygépkocsi közös gyártá­sával foglalkozó újabb meg­beszéléseken — amelyeken a magyar miniszter mellett részt vett Nyikolaj Pugin szovjet gépkocsiipari minisz­ter és Krasztyu Sztanilov bolgár miniszter — az volt a feladat, hogy e hónap végé­re kidolgozzák a kormány- szintű megállapodást a gép­kocsi közös gyártásáról. A cél az — mondta Berecz Fri­gyes az MTI moszkvai tu­dósítójának —. hogy megte­remtsük a feltételeit a kö­zös gyártás 1991-es elindítá­sának. A bázist a zaporozs- jei autógyár jelentené, amelynek jelenleg évi 150 ezer gépkocsi a kapacitása. Jó lehetőségek vannak rá, hogy a magyar szállítások el­lentételezéseként, a Tauria típusnevű gépkocsiból már jövőre megkezdődjenek a szállítások. A magyar rész­vétel az együttműködésben komoly fejlesztési távlato­kat jelent a magyarországi háttériparnak — tette hoz­zá az ipari miniszter. A Vlagyiszlav Kolesznyi- kov elektronikai ipari mi­niszterrel folytatott tárgya­lásokról Berecz Frigyes el­mondta, hogy azok közép­pontjában a budapesti szék­helyű Intermos KFT ma­gyar—szovjet vegyes válla­lat témája állt. Ä gyár Ma­gyarországon épül majd fel, a legkorszerűbb szovjet elekt­ronikai technológia felhasz­nálásával. (MTI) Egyszerűbb lett az utazás Berlinből Nyugat-Berlinbe A világ összes országára érvényes útlevél birtokában a magyar állampolgárok kü­lön engedély nélkül utazhat­nak át Berlinből, az NDK fővárosából Nyugat-Berlinbe — ez a rendelkezés március 1-jén lépett érvénybe. Az át­utazás Nyugiat-Berlinbe — az érvényes devizarendelke­zéseknek megfelelően — nyu­gati útnak számít tehát a valutaellátásra vonatkozó szabályok etre az útra ü ér­vényesek. A határátlépéskor a Német. Demokratikus Köztársaság vám- és devizarendelkezéseit is figyelembe kell venni. A magyar állampolgárok­nak változatlanul nincs szük­ségük vízumra, ha Nyugat- Berlinbe kívánnak utazni, * ott-tartózkodásuk ideje nem haladja meg a 30 napot.

Next

/
Thumbnails
Contents