Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam, 67. szám ÁRA: 1988. március 19., szombat 2,20 FORINT Létszámcsökkentés az iparban és a mezőgazdaságban — Többen a kereskedelemben és a szolgáltatásokban — Átképző tanfolyamok, támogatással A takarékosabb m u n káé rő-gazdál kodásé rt Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal adatokat kért a vállalatoktól az idei évre vonatkozó munkaerőigényeikről. Ezek értékelése alapján a megyei tanács munkaügyi osztályán összegezték, értékelték szükebb hazánk termelő üzemeiben várható foglalkoztatási helyzetképet. Megállapították, hogy a gazdasági egységeknél a létszám, a múlt év végén megközelítette a 110 ezer 500 főt. Az előző évi záró létszám, valamint az idei esztendő végére tervezett foglalkoztatottak összevetése azt mutatja, hogy a munkáltatók hosszú idő óta először, csökkentéssel számolnak. A tervezett mérséklés 776 fő, amely önmagában véve nem nagy, mégis figyelemre méltó a munkáltatók erre vonatkozó szemlélet változása. Korszerű technika segíti a munkát a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyárában Országgyűlés után Az Országgyűlés csütörtökön befejeződött tavaszi ülésszakán törvényt alkotott a közúti közlekedésről, megújította a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvényt; tájékoztató hangzott el az adóreform eddigi tapasztalatairól, és 300 millió forintos alapot létesítettek a Magyarországon letelepedni szándékozó kül" földiek helyzetének javítása érdekében. Heves megyei képviselő is szót kért. Kovács András az élelmiszer-gazdaság hitelellátásával kapcsolatban interpellált a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, s hathatós, gyors és konkrét intézkedést kért egy olyan hitelezési gyakorlat bevezetésére. amely figyelembe veszi az élelmiszer-gazda* ság sajátosságait, többek között annak szezonális helyzetét, a termelés hosz" szú átfutási idejét. Tímár Mátyás válaszát sem képviselőnk, sem a Tisztelt Ház többsége nem fogadta el. aki egyebek mellett azt fejtegette, hogy a hitellehetőséget korlátozása nem olyan mértékű, hogy elviselhetetlen terheket róna a gazdaságra. A témát a terv- és költség- vetési bizottság elé utalták elemzésre. Egy másik, megyénket érintő kérdés Is előkerült a közlekedési törvény vitájában. Mégpedig az M3-as autópálya továbbépítése. Urbán Lajos közlekedési miniszter vetette fel. Hogy ez így alakult, abban nyilvánvaló szerepet játszott, hogy képviselőink erről tárgyaltak a megyei csoportülésen is, amelyen a miniszter is résat vett. A lényeg; a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzeme új bányamezőt nyit, s emiatt a 3-as utat máshová kellátj helyezni. Ezért célszerű lenne egy ideiglenes út kialakítása helyett az M3* ast folytatni. Érdemes még megemlíteni néhány olyan érdekességet. amely a most alkotott, illetve módosított törvények életbelépésével változást hoznak a napi gyakorlatban. Így a közlekedésben például a törvény lehetőséget ad arra, hogy a jelenleginél nagyobb szigorral lépjenek fel abban az esetben, ha — mondjuk tatarozások alkalmával — a közművek elhelyezésekor az indokoltnál hosszabb ideig ve'szik igénybe a közutakat. A módosított szövetkezeti törvény alapvető elvként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önállóságát, s erősíti önkormányzatukat. A módosított termelőszövetkezeti törvényben szereplő foglalkoztatási kötelezettség a tagság érdekeit védi, míg az élelmiszerekről szóló jogszabály rákényszeríti a cégeket az eddiginél jobb minőségvédelemre. Homa János Mint Kisgergely Istvántól, a megyei tanács osztályvezetőjétől megtudtuk, a létszámcsökkentési szándék a két népgazdasági ágban a legnagyobb súlyú, így az az iparban: 434, a mezőgazdaságban pedig 586. Gyakorlatilag szinten tartással számolna az építőipar, a közlekedés, valamint a vízgazdálkodás területén. A kereskedelem és a szolgáltatás körében viszont kismértékű létszámnövelést jelentenek a munkáltatók. A szakmunkások 110 fős növelését tervezik. ami a szakképzettséggel nem rendelkezők közel ezres csökkenésével párosul. A szellemi foglalkozásúak létszámát minimálisan 12 fővel kívánják mérsékelni. Erőteljes csökkenés várható a nyugdíjasok foglalkoztatásában. Az osztály munkatársai a megyében levő körzetközpontok munkaügyi szakigazgatási szervezeteinek bevonásával információkat gyűjtöttek. Mindez arra vonatkozott, hogy a tíz főt meghaladó. vállalati kezdeményezésű létszámcsökkentésnek milyen gazdasági háttere van. A munkáltatók egy része a megmaradó dolgozók bérezési lehetőségének javítását jelölték meg a tervezett létszámmérséklés elsődleges okaként, ami a jelenlegi bérszabályozás ösztönzési irányából következik. Emellett okként említik a termelés stagnálását, illetve visszaesését, a rendelés- hiányt, illetve a minőségi létszámcserére való törekvést. Az állami foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének bővítését célzó, közelmúltban megjelent jogszabályok hatására, a vállalatok egyre inkább mentesítve érzik magukat a korábban vélt foglalkoztatási kötelezettségek alól. A munkaviszonyok megszüntetésének korábbinál konfliktusmentesebb útjai nyíltak meg: így a kor- engedményes nyugdíjazás, a felmondási idő meghosszabbítása, az elhelyezkedési támogatás. Ez egyik oldalról utat biztosít a hatékonysági követelményeknek. Kedvezőtlen mellékhatásként viszont fennáll annak a veszélye, hogy egyes vállalatok nem a meglevő munkaerő hatékony foglalkoztatását segítő új tevékenységek, piacok kutatására irányítják erőiket, inkább a rövid távon eredményesebbnek tűnő és könnyebben járható utat a létszámcsökkentésben látják. Ez évtől lehetőség nyílik a munkaviszonyban nem állók részére is átképző tanfolyamok szervezésére és ez időre támogatás folyósítására. Amennyiben az esztendő során az elhelyezkedésre várók szarna és összetétele úgy alakul, hogy megfelelő lehetőséget biztosít az átképzéshez. a szükséges alapfeltételekkel rendelkező munkaerőből sor kerül a tanfolyam megszervezésére. Indokolt esetekben támogatják a vállalatok által kezdeményezett, korkedvezményes nyugdíjazást is. A foglalkoztatási gondok legperspektívikusabb megoldásaként a munkahelyteremtő beruházások kínálkoznak. Eddig öt ilyen pályázatot továbbítottak a ÁBMH felé. Ehhez minden lehetséges segítséget igyekeznek megadni a foglalkoztatási alaphoz kapcsolódó rendszer népszerűsítésével. Módszertanilag is segítik az előbb említettek kidolgozását, a megyei foglalkoztatáspolitikai érdekekkel összhangban levő rangsorolását. Igazán nehéz helyzetbe várhatóan csak azok kerülhetnek, akik valamilyen módon saját maguk is „közreműködtek” kedvezőtlen helyzetük kialakulásában. Így korábbi munkaviszonyuk saját elhatározáson alapuló megszüntetésével, felmondással, kilépéssel, fegyelmi elbocsátással, felajánlott helyek vagy az átképzési lehetőség visszautasításával. Az említettek esetében a teljes foglalkoztatásnak lényegesen szűkebbek az eszközei, illetve a jogi garanciái. Ezek után érdemes felsorolni azokat a vállalatokat, ahol ebben az esztendőben tíz főt meghaladó létszám- csökkentést terveznek. A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1988-ban száz foglalkoztatottnak a cég kezdeményezésére történő felmondására számítanak. A munkafegyelmet sértőkkel szemben járnak el szigorúbban! Az Egri Épületkarbantartó Szövetkezet a segédmunkások tízfős mérséklését tervezi, elsősorban a tevékenységben bekövetkezett változások miatt. A Mátra Volánnál 26 fő csökkentésével számolnak, ebből 18 szellemi dolgozó. Igazgatói utasítás is ösztönzi a létszámmegtakarítást! A Vilati egri gyárában, ésszerű munkaerő-gazdálkodás keretében létszám-felülvizsgálatot végeznék, és egy-egy tevékenységi kör megszüntetését, illetve összevonását tervezik. A szellemi és a fizikai területen egyaránt, minimum öt-öt fő megtakarításra számítanak. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban 150-nel mérséklik a létszámot, amely főként az időszaki, alkalmi foglalkoztatottakat, illetve a nyugdíjasokat érinti. (Folytatás a 2. oldalon) A szakértelem nagy hangsúlyt kap a munkafolyamatban a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában is (Fotó: Perl Márton) Marjai József az NSZK-ba utazott A Német Szövetségi Köztársaság kormánya március 18—20. között a nemzetközi kereskedelem résztvevői közül 27 ország kereskedelmi minisztereinek értekezletét rendezi meg Konstanzban. Ezen a meghívottak a GATT keretében folyó világkereskedelmi tárgyalások fejleményeit és kilátásait vitatják meg. A rendező az értekezletre Magyarországot is meghívta. Hazánkat a találkozón Márjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter képviseli. Elutazásakor pénteken a Ferihegyi repülőtéren megjelent Alfred Steger a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Magyar baráti társaságok találkozója Pénteken Budapesten megkezdődött a külföldön működő magyar baráti társaságok vezetőinek találkozója. A Nemzetközi Kulturális Intézet rendezvényére négy kontinens 21 baráti társasága képviseletében érkeztek vendégek. Az ötnapos rendezvénysorozat keretében a mai Magyarországot bemutató előadásokat és tapasztalatcseréket tartanak. A vendégek találkoznak a politikai és a kulturális élet számos vezető személyiségével; megtekintik a Budapesti Tavaszi Fesztivál több rendezvényét s ellátogatnak Pannonhalmára és Bábolnára is. A KISZ KB Vörös Vándorzászlaja a Hanyi-sajfoki Vízgazdálkodási Társulat ifjúsági szervezetének Fiatalok ünnepsége Hevesen A Hanyi—sajfoki Vízgazdálkodási Társulat központja volt a színhelye tegnap délután annak a kitüntetésátadó ünnepségnek, amelyet a KISZ Heves Városi Bizottsága a helyi alapszervezettel közösen rendezett. A jelenlevők között köszöntötték Ernőd Pétert, a KISZ Központi Bizottságának titkárát. Juhász Lajost, az MSZMP Heves Városi Bizottságának első titkárát, Sós Tamást, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát és dr. Hahn Gyulát, a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetőjét. A társulat jelenleg 35 tagú KISZ-szervezete az elmúlt esztendőben mindenekelőtt a gazdasági eredmények elérésében és megtartásában működött közre hatékonyan. A gazdálkodó szervezetnél nagy gondot fordítanak a fiatalok szakmai és politikai továbbképzésére és igyekeznek felkészíteni őket majdani vezetői beosztásaikra is. Az alapszervezet tagjai tartalmas és színvonalas rendezvényekkel biztosítanak ki- kapcsolódást önmaguknak, de a társulat valamennyi dolgozójának is. Többek között a fentiek miatt is ítélték oda a KISZ KB vörös vándorzászlaját az alapszervezetnek. Azt Ernőd Péter nyújtotta át Túri Gyula KISZ-titkárnak. Ugyancsak ezen az ünnepségen vehették át a Kiváló KISZ-szervezet Zászló kitüntető címet a tarnaszentmik- lósi Metalloglobus Április 4. és a zaránki Zalka Máté alapszervezet képviselői. Három kollektíva kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét. Ezután egyéni kitüntetéseket adtak át. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományozta Túri Gyulának, aki egyébként a Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetést is átvehette. Miniszteri dicséretben részesült Lászka Lajosáé, a társulat KlSZ-veze- tőségi tagja. Rajtuk kívül hatan kapták meg az aranykoszorús KISZ-jelvényt, hárman a KISZ KB dicsérő oklevelét. Az úttörőszövetség két személynek adományozott Kiváló Űtt örővezető, egynek Kiváló Ifjúvezetö kitüntetést és háromnak dicsérő oklevelet. Milyen szocializmust építsünk! Előadások a felsőtárkányi politikai képzési központban A kérdést a KISZ Központi Bizottsága tette fel, vitára, véleménycserére sarkallva tagjait. Ezzel foglalkoztak tegnap és foglalkoznak ma megyénk KlSZ-szervezetei- nek vezetői is Felsőtárkány- ban a politikai képzési központban. A kétnapos programsorozat keretében, amely egyben felkészítőként is szolgál a napi gyakorlati munkához, előadások is elhangzanak, segítve az eszmecsere kibontakozását. Tegnap Nagy József, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának munkatársa ismertette a szocializmuskép vita lényegét, majd Slett István, az ÉLTÉ politológusa tartott előadást Reform és demokrácia címmel. Délután Budavári Ágnes, a Politikai Főiskola képviselője az ifjúság értékrendjéről beszélt, majd Jendrolovics Pál, a KISZ KB gazdaság- politikai osztályvezetője a gazdaság, a KISZ és a gazdaságpolitika kérdéseinek összefüggéseiről tájékoztatta a hallgatóságot. Ma először A szooializ- muskep változásai Magyar- országon címmel dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója sorakoztat fel vitára serkentő gondolatokat. Ezt követően szekcióvitákra kerül sor a értékrend kérdéseiről, a politikai intézményrendszerről és az önigazgatásról. A rendezvény délután zárul a viták összegzésével, értékelésével.
