Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 17., csütörtök .IHMIJ- j,v T a BHHHh ti ;vj IH - *• Maradékból— INKA-mintás pulóver • ¥ ******* • —i M*MI • • • t. • • • • • • g • • • n • # • • • • • • • ft. • • • <r • • • • • • • • • a • • 5 £ • • • • JL • • •] • • t oannmn í__ ft­temiLLi .i.m • t­Sh piros /sárga/ □ -.fekete/ türkiz/ összeállítás: az elkészült pulóver még szabadon levő oldalszéleit szem- és sortalálkozás szerint, alapszínű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. Hozzávalók (96 cm-es mell- bőséghez): 15 dkg türkiz. 10 —10 dkg sárga, fekete, zöld, piros, narancssárga HERAK- LÉSZ gyapjúfonál. 4-es kö­tőtű. Kötésminták: patentminta: 1 sima, 1 fordított váltako­zásával kötjük. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordí­tott. Az alapmintás felület­re, a leszámolható ábra sze­rint, színes fonalak felhasz­nálásával, norvég techniká­val, INKA-mintát kötünk. Szempróba: 15 szem X 20 sor = 10 cm. Munkamenet: az eleje-há­ta munkadarabokat, azonos szem- és sorszámmal, mintá­val. oldalmagassággal köt­jük. A munkát a derékszé- íen, 4-es kötőtűvel, fekete gzínű fonalból, 80 szemre kezdjük, patentmintával 3 - cm magas kezdőszélt kötünk. A munkát alapmintával, csí­kosán. mintásán folytatjuk. Az első alapmintás sorban, arányos elosztással 8 szemet szaporítunk (88). 4 sor tür­kiz; leszámolható ábra: pi­ros-fekete; 4 sor türkiz; 4 sor sárga; 4 sor fekete; 4 sor zöld; 4 sor narancssár­ga; leszámolható ábra: sár­ga-türkiz; 4 sor narancssár­ga; 4 sor fekete; 4 sor zöld; 4 sor piros; 4 sor sárga; le­számolható ábra: sárga-tür­kiz; 4 sor sárga; 4 sor piros; 4 sor zöld; 4 sor narancs- sárga; 4 sor fekete. Az első alapmintás sortól számolva, a munkafelület 52 cm ma­gas. Az elkészült eleje-háta részeket egymás mögé illeszt­jük, és a vállszélektől kiin­dulva, szemet utánzó ölté­sekkel. fekete színű fonal­lal. a nyakszél felé haladva, 16 cm = 23 szemet össze­varrunk. A középen meg­maradó eleje = 42, háta = = 42 szemet kötőtűre vesz­szük és fekete színű fonal­lal, körbe haladó patentmin­tás sorokkal, 3 cm magas nyakpántot kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Ujja: fekete színű fonal­ból 40 szemre kezdjük, pa- tentmintával, 3 cm magas kezdőszélt kötünk. A követ­kező sortól a munkát alap-, mintával folytatjuk, s mind­két oldalszélen, minden 4. sorban szaporítunk 1 szemet. Az első alapmintás sortól csíkozás: 4 sor sárga; 4 sor piros; 4 sor zöld; 4 sor na- rancsságra; leszámolható áb­ra: sárga-türkiz; 4 sor na­rancssárga; 4 sor fekete; 4 sor zöld; 4 sor piros; 4 sor sárga; leszámolható ábra: sárga-türkiz; 4 sor sárga; 4 sor piros; 4 sor zöld; 4 sor narancssárga; 4 sor fekete. Az első alapmintás sortól számolva, a magasság 42 cm. A szemeket az utolsó sor színével, egy szem, egy szél­szem összedolgozásával a vállszéhez varrjuk. (P. V.j A GYEREKEK ÉRDEKÉBEN Szülők és kollégiumi nevelők kapcsolata A szülőik örömmel viszik elsős gimnazista, szakköze­pes vagy szakmunkás tanu­lóikat a kollégiumba, ahol a gyermek pár száz forintért teljes ellátást, fejlődéséhez szükséges megfelelő tanári felügyeletet kap. A pedagó­giai pálya egyik legnehezebb feladata a kamaszok neve­lése. Kezdő tanárok nem szí­vesen vállalják ezt a mun­kát, illetve sok az elvándor­ló, melynek fő oka az esti beosztás, az éjszakázás, a korai kelés, nagy létszámú csoportok vezetése, magas óraszám, kevés túlóra. És az is igaz, hogy a díjazás sem megfelelő. Főiskolások­ra pedig csak végső soron lehet rábízni az éjszakai ügyeletet, mivel a nevelői felkészültségük még nem teszi lehetővé a teljes meg­bízhatóságot.-Sokat kell foglalkozni az első osztályosok jó beillesz­kedésével. Megfelelő pedagó­giai felkészültségű és becsü­letes csoportvezető nevelő az iskolákkal jó kapcsolatot épít ki, s így biztosíthatja, hogy gyermekei a 8. osz­tályból hozott eredményüket (3—4 tizedes eltéréssel) megtartsák. Ezt aztán évről évre lehet pár tizeddel ja­vítani. Szükséges ekkor, hogy na­ponta tájékozódjon a ta­nulóknak iskolában szerzett jegyeiről. Havonta egyeztes­se a kollégium és az iskola osztályozó naplóját, konzul­táljon a szaktanárokkal és az osztályfőnökkel. Havon­ta értékelni kell a tanulók tánulmányi eredményét. Nagyon fontos, hogy a tanulók szüleivel is jó kon­taktust alakítsunk ki, mely­nek egyik módja a szülői értekezlet, legalább kétszer, év elején és félévkor Másik módja pedig az alkalmi szülői beszélgetések. A gyer­mek több időt tölt a kollé­giumban, mint az iskolában. Szabadabb programokon jobban kinyilvánítja igazi énjét. A nevelőtanár, aki közöttük van, jobban meg­ismerheti őket, mint aki heti 2—3 órát ad nekik. Az a tapasztalat, hogy a szü­lők kisebbik hányada érdek­lődik csak a kollégiumban rendszeresen. Márpedig az iskola, a kollégiumi nevelők és a szülők közös munkájá­val érhető csak el, hogy a diákok ne kerüljenek ferde útra, felvételt nyerjen va­lamelyik felsőoktatási in­tézménybe, vagy ha szakmát tanulnak, szakközépiskolát végeznek, derekasan helyt­álljanak az életben. Zelei Endre középiskolai nevelőtanár Eger Két metszési fogás KISKERTTULAJDONOSOKNAK Tél végi növényápolási teendők Rügy fölötti bemetszésre akkor kerülhet sor, ha va­lamelyik rügyből feltétlenül szükségünk van hajtásra, rendszerint a koronaforma alakítása szempontjából. (Például féloldalas a fa.) Ekkor a kiszemelt rügy fö­lött kivágjuk a kérget fél­hold alakban úgy, hogy át­metsszük a háncsot egészen a farészig. Ennek hatására a rügy biztosan kihajt. A bemetszéskor # ügyéljünk, hogy az ne essen túlságosan Régebben — egy kis nagy - zolással — bálnak nevezték a táncos összejöveteleket, vi­déken ma is gyakran. Far­sang idején, szerényebb mó­don, a fiataloknak otthon is rendeztek házi bálokat. Ezek •a szülő felügyelte vendégsé­gek az illendőség keretei kö­zött mozogtak, és ha vala­melyik fiatalember a kelle­ténél több poharat ürítve, virtuskodni kezdett, hamar kitették a szűrét. • A felhúz- hatós gramofonzenével vagy szájharmonikával kísért tán- colgatáshoz már előzőleg he­lyet szorítottak a háziak. Az étel-ital kínálat mértékét, az egész mulatság kereteit meg­határozták az egyazon réteg­hez tartozók viselkedési nor­mái. A lezajlott mulatság ál­talában — a hátrahagyott rendetlenségen kívül — nem okozott kellemetlenséget a vendéglátónak. A házi bálok örökébe lé­pett házibulik teljesen más jellegű, vidám — esetleg táncos — összejövetelek. Ügyszólván feltételük, hogy a szülő jelen ne legyen. A tá­voliét fejében viszont a ház fia, lánya maga szervezi meg vendégei ellátását, többnyi­re a meghívottakra kiróva a viendő italt, gyakran többet összehordatva, mint ameny- ny!i a vidámsághoz kívána­tos. A bulik előre elhatáro­zott kötetlenségének követ­kezményei meglehetősen közel a rügyalaphoz, s ne sértsük meg a rügyet sem. A törzserősítő bemetszés (köpölyüzés) elsősorban ar­ra alkalmas, hogy általa a vékony törzset vagy váz­ágat vastagítsuk. Az ilyen törzset és vázágat éles kés­sel hosszanti irányban rö­vid (10—15 centiméteres) szakaszon a fatestig bevág­juk. A bemetszéseket fölül­ről (vagy az ágalaptól) kezdjük, és úgy folytassuk, hogy az egyes (10—15 cen­gyakran — nemcsak a részt­vevők másnaposságát illető­en, hanem még inkább a lakások állapotára nézve — csaknem katasztrofálisak. Ci­garettával kiégetett szőnye­gek, bútorhuzatok, összetört poharak, dísztárgyak, szana­szét tologatott bútorok, étel- től-italtól ragacsos asztal- és parkettfelületek tanúskodnak másnap a fiatal, családtag szerint . „remekül sikerült” buli okozta, megengedhetet­len károkról. A nehezen megbocsátható és helyrehozható „tényállás­ból” következően, a legtöbb szülő betiltja, hogy lakásá­ban rendezzen gyermeke há­zibulit. Ez a kérlelhetetlen elzárkózás többnyire eltávo- lítóan hat az amúgy sem túl szoros gyermek—szülő kapcsolatra. De hát mi más­képp védhető ki az, hogy az otthon ne vallja kárát a fiatalok házibulijának ? Nos, némi nagyvonalúság­gal, elővigyázatossággal, igen­is elejét lehet venni annak, ' hogy az engedélyezett ottho­ni mulatság károkat okoz­zon. Ennek legfontosabb nyitja az előre elrendezett, módszeresen végbevitt „ren­detlenség”. A húsz évvel ez­előtt divatos nóta szövegét: .......csavard fel a szőnye­get”, nem kell ráhagyni a vendégekre; előzőleg kerül­jenek felgöngyölve valami ­t iméteres) bevágások min­dig kissé széjjelnyíljanak, hogy majd rövidesen meg­indul a seb forradása. A törzs, illetve ág valójában ezáltal vastagodik, erősödik. A törzserősítő bemetszést a rügyfakadástó.l nyár kö­zepéig végezhetjük el. Csak az alma- és körtefákat ke­zeljük így. A csonthéjasok esetében mindig fönnáll a sebek mézgásodásának, il­letve elfertőződésének vé­széivé. lyen eldugott sarokba. A házi fiúval vagy lánnyal ra­kassuk a törékeny dísztár­gyakat, térítőkét zárható szekrények aljába. Az ülő­bútorokat borítsuk le hasz­nálatból kivont ágyneműhu­zattal, rossz pléddel. A par­kettre, konyha-, fürdőszoba- padlózatra terítsünk csoma­golópapírt; szóval, mintha la­kásfestés előtt állnánk, úgy készítsük elő a „terepet” az eseményre. Üveg helyett pa­pírpoharakba, törékeny por­celántányérok és tálak he­lyett papírtányérokba és -tá­lakba kerüljön az ennivaló. Mindezek tetejébe — ha a gyerek elfogadja a házibuli ilyetén elrendezett kereteit — kössük ki, hogy olyankor­ra szervezze, amikor más­nap ideje és ereje lesz a „nyomok” eltávolítására. Ezt felvállalva, nyilván házigaz­daként — a buli közben — is ügyelni fog rá, hogy más­nap minél kisebb erőfeszí­téssel eleget tudjon tenni adott szavának. Nem kétséges, hogy a há­zibuli engedélyezése a szü­lő számára akkor is kényel­metlenséggel jár, és áldoza­tot jelent^ ha azt elővigyá- zattal bonyolítják le, és kár nem származik belőle. Ám ezt az áldozatot érdemes meghozni az összetartozás erősítése érdekében. Nyerges Agnes A szokatlanul enyhe téli időjárás következtében gyü- rrfölosfáinlk károsítóinak egyedszámát a téli fagy nem tizedelte meg, ezért kitava­szodáskor jelentős fertőzési veszéllyel kell! számolnunk- A fagymentes téli napokon megkezdett metszési és me­chanikai faápolási munká­kat folytassuk, illetve las­san fejezzük be. Az őszi­barack- és kajszifák met­szésével még nem késtünk el. mert a rügypattanás előtti metszés azzal a ve­széllyel járhat, hogy az ágak részleges vagy teljes mér­tékű pusztulását előidéző kórokozók fertőzik meg, ezért azokat csak a rügy­pattanást követően metsz- szük meg, és sebkezelése­ket is végezzük el a már korábban ismertetett készít­ményekkel. A metszési, fa­ápolási munkáknál keletke­ző nyesedéket és növényi hulladékot égessük el. A házikerti termesztés körülményei között továbbra is kiemelt jelentőségű nö­vényvédelmi munka a rügy­pattanás- és -fakadáskor is végezhető lemosó permete­zés. Jelen időszakban már sok helyen bekövetkezett a rügypattanás, így az idén a kimondottan nyugalmi időszakban engedélyezett Novenda és Gyümölcsfa- olaj E készítményeket már ne permetezzük. Gyümölcs­fáink soron következő vegy­szeres kezelését a rügypat­tanás állapotától kezdjük az alább javasolt készítmé­nyekkel. Alma-, körte-, birsalma­fáink bimibólikasztó bogár, sodrómolyok, levéltetvek, pajzstetvek, aimafaliszt- harmat károsítói ellen Bá- riumpoliszullfid 45 (5%) vagy Nevikén (3%)-al, elő­ző évi körtelevélbolha fer­tőzése esetén Ágról (3%) oldatát használhatjuk le­mosó permetezésre. Cseresznye-, meggyfáinkat monilia, levéflyuikacsosodás ellen Báriumpoliszul fid 45 (5%), Rézoxiklorid 50 WP (0,3%) szerekkel moshatjuk le. Szilva- és ringló féléknél a Nevikén (3%), Bárium- poliszülfid 45 (5° o), Rézoxi­klorid 50 WP (0,3° o) szerek valamelyikével preventiven védekezhetünk a szilva vö­rösfoltossága ellen. Málná­ban réztartalmú gombaölő szeres lemosó permetezést végezzünk a málnavessző- betegségek visszaszorítására, Rézoxiklorid 50 WP (0,3° «)> 0.5%-os Nonit nedvesítőszer felhasználásával, Ribizke-, köszmétebokrainkat a kali­forniai pajzstetű, az ame­rikai lisztharmat ellen kell Nevikén (3%) vagy Bárium- poliszuilfid (5° n) készítmé­nyekkel lemosni. Diófáin­kat az utóbbi években a dió nemezes gubacsatkája és a szemölcsös gubacsatka erő­sen károsítja. Védekezni ellenük most a legalkalma­sabb Báriumpöliszulfid 45 (5%) vagy Nevikénnel (3°o)- Lugas- és bakműveilésű sző­lőink előző évi szőlőlevél- atka-fér tőzése esetén rügy­duzzadás állapotában java­soljuk a Nevikén (3%) le­mosó permetezést végezni. Szendrey László fljték, falmélyedések Nemcsak a régi építésű lakásokhan adód­hatnak olyan ajtók, amelyekre — valami oknál fogva — már nincsen szükség. Kár lenne ezeket kiiktatni, befalazni, mert — mint ábránk is illusztrálja — jól kihasznál­ható munkahelyet alakíthatunk ki. Praktikus megoldás, ha a falmélyedést, illetve az ajtókeretet polcokkal látjuk el. úgy, hogy az ajtófélfa két oldalára 2—3 kis lécet szögezünk. Azok tartják a ráhelyezett polcokat. A legalsó polc elé zsanérral vagy zongorapánttal egy lehajtható lapot szere­lünk, amely kinyitáskor a két ajtólapra szö­gezett 1—1 lécre támaszkodik kellő stabili­tással. Használaton kívül az asztallapokat lehajtjuk és az ajtókat becsukhatjuk. Az ajtókeret felső szegélyére helyezzünk mágneszárat, ez biztosítja az ajtó csukó- dását. Házibuli elővigyázattal

Next

/
Thumbnails
Contents