Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 37. szám ÁRA: 1988. február 13.. szombat 2.20 FORINT FOLYTATÓDTAK A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Nagyréde: százhatvankilencmilliós nyereség Detk: úrrá lettek a gondokon Frecska Sándor elnök beszámolója, mellette dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter (Fotó: Szántó György) Érettünk Egyre gyakrabban és» egyre többet hallunk a múlt hibáiról. Feltárják a múlt valóságát, amelynek egyes részei nagyon személyes jellegűek. ' Ez jó dolog. Abban nem vagyok biztos, hogy akik csak hallanak róla és testi valóságukban, szellemi mivoltukban nem élték át azokat az időket, pontosan tudják, miről van szó. Nekik mindez már történelem. Ennek ellenére is tisztázni kell mindazt, ami a múltunk, ami éppen ezért a miénk, ami tulajdonképpen mi vagyunk, és amiből éljuthatunk a mába. de még tovább: a jövőbe is. Valahogy úgy, mintha útjelzők között haladnánk, amelyek tudatják, hol kell mennünk, mikor térnénk le a helyes irányról, ha eltévesztenénk a lépést A múlt tehát üzenet és végtelen tudású tanítómester, ahogy ezt a latin közmondás is kifejezi: A történelem az élet tanítója. Mégsem lélkesedem túlzottan a múlt boncolgatásáért, mostanában. Mintha ezzel elterelnénk a figyelmünket a máról. Arról, hogy mi most és itt élünk, és nekünk itt és most kell a tennivalóinkat jól elvégeznünk. Már csak azért is, mivel ettől nemcsak az . függ, hogyan élünk, hanem az is, hogyan tudunk élni a következő időkben Én pedig merek annyira önző lenni, hogy érdeklődjem időszerű kérdéseink iránt. Bár azt sem szeretem, ha valaki azt mondja, ami elmúlt, elmúlt, feledjük el, borítsunk rá fátylat. Hiszen a rosszat már helyrehozni úgysem lehet, legfeljebb elkerülni — méghozzá most és mindörökké. Micsoda kívánság, még hogy mindörökké? Persze, ez túlzás, de nem árt, ha mégis ez a szándék vezérel bennünket. Jobb többet kívánni magunknak, mint a kevesebbel megelégedni. Csak a „lehetetlen" dolgok vitték előbbre, és viszik ma is előbbre a világot, hiszen annyi minden „lehetetlenről" kiderült kevés idő elteltével, hogy egyáltalán nem az, nagyon is lehetséges. Ember a Holdon? Mi az már? Tehát: figyeljünk mostani életünkre, életkörülményeinkre a lehető legnagyobb mértékben. Mintha valami csendes várakozás sejtene a moccanás- talan légben mostanában. Mintha valami furcsa némaság ült volna rá a köz életére. Ha így volna, gyorsan rázzuk meg magunkat. Lépjünk elő: itt vagyok, jelentkezem, mi a teendőm ? Van munka bőven. A köz érdekében soha nem volt munkanélküliség. G. Molnár Ferenc A tegnapi napon került ír a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére. Először Majoros János, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára köszöntötte a vendégeket. közöttük dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét, Kónya Lajost, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkárát, Kormos Zoltánt, a megyei pártbizottság munkatársát, dr. Tir Dezsőt, Gyöngyös Város Tanácsának elnökét és Sramkó Lászlót, a Teszöv titkárát. Ezt követően Frecska Sándor, a közös gazdaság elnöke számolt be az 1987-ben végzett tevékenységről, illetőleg az idei elképzelésekről. Elöljáróban elmondta, hogy az országban jelentkező nehézségek az ottani gazdálkodásra is hatottak. Ugyancsak súlyos gondokat okozott a rendkívüli tél, valamint az aszály. Ám mindezeket a tényezőket mégis sikerült ellensúlyozni, így összességében eredményes évet tudhatnak maguk mögött. Bizonyítja ezt az is, hogy az árbevétel mintegy 880 millió forint volt, míg a nyereség 169 millió. E számok mögött viszont komoly teljesítmények húzódnak meg. Nőtt a munka hatékonysága, s ebben nem kis szerepe volt a szocialista brigádmozgalomnak. A szántóföldi növények árbevétele és hozama az előző évinél jobb volt. ám az előzetes várakozásokat alulmúlta. Ebben elsősorban a csapadékszegény időjárás volt a „ludas”. A szőlőültetvényeket a hideg tél viselte meg, ugyanakkor azonban a termés mennyisége összességében meghaladta a tervezettet. Az állattenyésztés területén különösen a tejtermelés volt kiemelkedő. A borászati főágazat az értékesítéssel kapcsolatos elgondolásokat túlteljesítette. Növekedett a tőkés exportra szállított bor mennyisége. A hűtőipari tevékenység úgy alakult, amint azt várták. Jól vizsgázott az építőipari ágazat is, bár tavaly nem volt nagyobb volumenű ilyen beruházás. Az 1988. évi feladatokkal összefüggésben kiemelte, hogy a feltételek nem lesznek kedvezőbbek, mint a közelmúltban. A terveket — amelyek egyébként igen feszítettek — úgy igyekeztek összeállítani, hogy azok az egyének és a kollektíva érdekeit is egyaránt szolgálják. Ahhoz viszont, hogy a közösen elhatározottak majdan megvalósuljanak, az eddiginél jobban ki kell aknázni a munkaszervezésben rejlő lehetőségeket. Végezetül utalt arra, hogy az elkövetkezendő időszakot csakis akkor lehet sikeresen zárni. ha kifogástalanul alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Ezt követően az ellenőrzőbizottság tevékenységéről szóló beszámolót hallgathatták meg a résztvevők, majd a hozzászólások következtek. Szót kért dr. Villányi Miklós is. Kijelentette, hogy az az eredmény, amit a szövetkezet dolgozói elértek, mindenképpen elismerésre méltó. Ezt mutatják a számok is: a szőlő átlaghozama például háromszorosa az országosan jellemzőnek. Emellett az is ritkaságnak számít, hogy az árbevétel döntő hányada az élelmiszer-feldolgozásból ered. E pozitív mutatók azt jelzik, hogy a közös gazdaságban nem fecsérelték el a rendelkezésre álló energiákat, forrásokat. A pénzügyminiszter külön is szólt a borászat helyzetéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen óriási a piacokon folyó verseny, akár Európában, akár másutt a világon. Érvényesülni csakis ákkor lehet, ha a komoly követelményeknek eleget teszünk. Számottevő javulás a közeljövőben sem várható. Ennek ellenére szükséges fejlesztéseket végrehajtani, ugyanis annak elmaradása a „halált” jelentené. A Nagy- rédén tapasztalható életszínvonallal kapcsolatosan leszögezte: a teljesítményekkel összhangban levő gazdagodás megfelel a kormány politikájának, azaz, emiatt nem kell szégyenkezni. Ezt követően a magyar mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Kiemelte, hogy nincs más alternatívánk, mint az élelmiszer-termelés fejlesztése. Még akkor is igaz ez, ha jól tudjuk, hogy az agrártermékek piacán hatalmas verseny van, s szinte minden egyes dollárért meg kell küzdeni. Befejezésül a mostanság tapasztalható infláció-pszichózist elemezte. Aláhúzta: a kormánynak eltökélt szándéka, hogy az előzetesen elhatározott áremelkedések mértékét ne haladják meg. Ehhez azonban az is szükségeltetik, hegy ne~ kapjanak teret a helytelen vállalati magatartásformák. Az esemény jutalmak, elismerések átadásával ért véget. Ugyancsak a tegnapi napon tartották a Detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. A vendégek között foglalt helyet Gampel István, az MSZMP KB munkatársa, Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Nagy László, a MÉM főosztályvezetője, Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös Városi Bizottságának első titkára, és dr. Tir Dezső, Gyöngyös Város Tanácsának elnöke. A vezetőség beszámolóját Szabó Imre, a szövetkezet elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Elmondta, hogy a tavalyi, kedvezőtlen időjárás a gazdálkodást itt is hátrányosan befolyásolta. A tartós fagy következtében mintegy 69 hektárnyi szőlőt ki kellett vágni. A növény- termesztésnél pedig a rendkívül kevés csapadék, valamint a kései kitavaszodás okozott súlyos gondokat. Így például kukoricából csupán a szokásos termésátlagok 60 százalékát sikerült betakarítani. A búza hozamával viszont — 53,8 mázsa hektáronként — továbbra is megőrizték előkelő helyezésüket a megye tsz-ei között. A gondok ellenére összességében mégis sikerült megfelelő eredményeket elérni. Ez főként annak köszönhető, hogy a vezetés megfelelő intézkedéseket tett a problémák ellensúlyozására: fokozott takarékosságot valósítottak meg, csökkentették a költségeket, figyelmet fordítottak a megfelelő értékesítésre, továbbá igyekeztek jobban kihasználni a rendelkezésre álló munkaidőt. Nem okoztak csalódást a melléküzemágak sem, akár a keksz-, illetve műanyagüzemre, akár a sörpalackozóra gondolunk. Biztonságot adhat az a tény is, hogy a tavalyi év végén a tsz tartalékalapja mintegy 40 millió forint volt. Az idei tervekről szólva kijelentette, hogy tovább folytatják a szőlőtelepítést, a meliorációs munkát, a kémiai talaj- javítást és a géppark fejlesztését. Ezek elősegíthetik, hogy a kihívásoknak jól megfeleljenek majd. Sramkó László, a Teszöv titkára hozzászólásában kifejtette, hogy megyénk szövetkezeti mozgalmának megítélése alapvetően pozitív, hiszen a legtöbb helyen — a gondok ellenére is — jó munkát végeztek. Majd mindenütt dinamikus fejlődést tapasztalhattunk. Az előrelépés érdekében viszont az idén nem csupán a mennyiségi, hanem a minőségi szempontokat is fokozottan előtérbe kell helyezni. A zárszámadó közgyűlés a törzsgá.rdatagok jutalmazásával, kitüntetésével zárult. Magyar-szovjet oktatási együttműködés Az idei tanévben mintegy másfél száz magyar diák veszi át diplomáját szovjet egyetemeken és főiskolákon, s ősztől csaknem ugyanennyi elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a baráti ország felsőoktatási intézményeiben. Az elmúlt négy évtizedben — az 1948- ban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint az ennek alapján folyamatosan bővülő oktatási kapcsolatok eredményeként — több ezer magyar fiatal szerzett egyetemi oklevelet a Szovjetunióban, elsősorban orosz nyelv és irodalom. valamint műszaki és közgazdasági szakokon. Évek óta az ottani felsőoktatási intézményekből kerülnek ki a magyar repülő- mérnökök higiénikus orvosok. a nemzetközi kapcsolatok szakemberei, továbbá különböző gépgyártási, energetikai. elektronikai, vegy-, élelmiszer-, könnyű- és építőipari, illetve közlekedés- technikai szakágak specialistái. Több mint 30 egyetemen képeznek a Szovjetunióban magyar fiatalokat, a legtöbben a moszkvai és a leningrádi egyetemeken talminak. Hazánkban is számos intézményben oktatnak szovjet diákokat, a gödöllői egyetem mezőgazdasági karán immár négy éve orosz nyelven is tanulhatnak. Idén ősszel indul meg a szovjet hallgatók orosz nvel- vű robottechnikai képzése a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az első évben mintegy 20 hallgatót várnak: ők már három évet végeztek e szakon hazájukban, s a 4— 5. évfolyamot hallgatják a BME-n. Az oktatási együttműködés egyik legszélesebb területe természetesen a nyelvi képzés, a nyelvészeti oktatás. Ennek legfrissebb eredménye az az együttműködési megállapodás, amelyet tavaly októberben írtak alá az illetékes miniszterek az orosz nyelv és a russziszti- ka magyarországi, illetve a magyar nyelv és hungarológia szovietunióbeli oktatásának továbbfejlesztésére. Célja, hogy tovább bővüljenek az orosz, illetve magyar nyelv, irodalom és történelem oktatásának iskolai és iskolán kívüli formái. s az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások. A jövőben eszerint nemcsak a magyar hallgatók és tanárok szovietunióbeli képzésére. illetve továbbképzésére nyílik lehetőség, hanem a szovjet diákok és tanárok is bekapcsolódnak a magyar egyetemeken folyó magyar nyelvi, hungarológiai képzésbe, tanfolyami oktatásba. E feladatok ösz- szehangolásával. ellátásával az ungvári egyetem újonnan alakult hungarológiai központját, illetve az ELTE orosz nyelvi tanszékét bízták meg. Az ungvári egyetemen immár több mint 20 éve működik magyar tanszék. a moszkvai Lomonoszov Egyetemen 1972 óta. a leningrádi egyetemen két éve segíti magyar lektor az oktatást. Egyre szélesebb körűvé válnak a két ország felsőfokú intézményei közötti közvetlen kapcsolatok is. Jelenleg mintegy 30 magyar és szovietunióbeli egyetem és főiskola között van oktatási-kutatási együttműködés a tudományegyetemektől, a műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági egyetemeken és főiskolákon keresztül a művészeti intézményekig. Az ELTE például a moszkvai Lomonoszov, a leningrádi Zsdanov és a jereváni Állami Egyetemmel, a BME a tallinni Műszaki Egyetemmel. a moszkvai Energetikai. Autó-és Otmérnöki. Építészmérnöki. Vasútmérnö- ki. valamint a jereváni Műszaki Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásokat. A hallgatók és oktatók cseréjén. kölcsönös nyári termelési gyakorlatokon. közös tankönyvek és tanulmányok készítésén túl számos kutatási - témában dolgoznak együtt egyetemi szakemberek a történettudománytól a geológián át a csillagászatig. A következő esztendőkben a felsőoktatási együttműködésben — mint arra a tavaly októberben Budapesten megrendezett III. magyar—szovjet rektori konferencián is rámutattak — egyre nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a KGST komplex programjából adódó felsőoktatási feladatokra. edV-egy nagyobb témára, kutatási területre vonatkozó közös alapkutatásukra. TERÜLETI KÉPVISELETET NYITOTTAK HEVES MEGYÉBEN Innovációs park az alkotókért Lapunkban már korábban beszámoltunk arról, hogy a múlt év szeptemberében alakuló közgyűlésen jött létre miskolci székhellyel az Észak-magyarországi Innovációs Centrum — Park — Részvénytársaság. A viszonylag rövid idő alatt, év végéig 44 milliós bevételt és nyolcmilliós nyereséget értek el. Céljuk az, hogy Észak-Magyarország megyéiben, így Hevesben is erősítsék az alkotó értelmiség körében az innovációs magatartást, felkarolják a vállalkozókat, az újítókat, és hozzájáruljanak új munkahelyek létrehozásához is. Az innovációs centrum elsőként Heves megyében nyitotta meg területi képviseletét, amelyre ünnepélyes keretek között pénteken, délelőtt került sor Egerben, a Heves Megyei Beruházási Vállalatnál, ahol helyet kaptak, és ezentúl működni fognak. Ezen részt vett Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára és Fábryné Dobai Ilona, az SZMT titkára is. Tájékoztatójában dr. Csornai Zoltán vezérigazgató elmondta, hogy jelenleg Magyarországon az egyedüli, üzleti háttérrel, piaci alapon működő innovációs centrum az észak-magyarországi. Az a törekvésük amellett, hogy felkarolják az alkotó értelmiségieket, lehetőséget biztosítsanak arra is, hogy termékeiket elkészítsék, és azokat be is mutathassák. Tevékenységi körük öt fő területre irányul. Foglalkoznak a számítástechnikával, iparfejlesztéssel, vegyiparral és automatizálással, területi igazgatási rendszerrel, valamint pénz- és lízingműveletekkel. Bejelentette, hogy alig két hete az innovációs centrum önálló külkereskedelmi jogot kapott, amely tovább segíthet munkájuk elismerésében. Köszönetét mondott a Heves megyei párt- állami vezetésnek azért, hogy szűkebb hazánkban lehetővé tették az első területi képviseletük létrehozását. Bemutatta ennek vezetőjét, Luda Miklós közgazdászt, aki az itteni munkát irányítja majd Igyekeznek a vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel szoros kapcsolatot kialakítani, a kutatás-fejlesztésben közreműködni. így az első lépést már meg is tették ebben az egri Finomszerel- vénygyár, valamint a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat felé.
