Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 36. szám ARA: 1988. február 12., péntek 1,80 FORINT Egymásra utalva Megdöbbenve hallgattam tegnap reggel az egyik rá­dióriportot. Ebben arról volt szó, hogy egy Fejér megyei postai kézbesítő hosszú időn keresztül nem vitte ki a leveleket, külde­ményeket a címzettekhez, hanem a kukákba szórta, vagy a tűzoltó készülékek mögé rejtette. Hiába várták hát egyesek a lakáskiuta­lásról szóló sorokat, vagy a hozzátartozóktól érkező üzeneteket. A másik fél is szót ka­pott. Azzal magyarázta tet­tét, hogy neki gyermekei vannak, meg egyébként sem ismerte azt a városrészt, ahová munkája kötötte: nem tudta, melyik utca hol található. Érveiből nem érdemes messzemenő következteté­seket levonni már csak azért sem, mert ezekből nem is lehet. Csupán egy primitív lény minősíthetet­len észjárását jelzik. Az eset mindezzel együtt is rendkívül tanulságos . . . E sorok írójában elindí­tott egy gondolatsort. Kép­zeljük el, hogy a boltos bemegy ugyan az üzletbe, de nem szolgálja ki a ve­vőket. A pincér kimegy megkérdezni, hogy mit kér a vendég, aztán elfelejti feltálalni a kért ételt és italt. A mérnök megálmod­ja ugyan a házat, csak éppen nem rajzol tervére bejárati ajtót. Fölösleges tovább sorol­ni az ilyen extrém példá­kat. hiszen ezeknek nincs sok alapjuk, hacsak az nem, hogy néha előfordul: mondjuk az üzletekben vagy a vendéglátó helye­ken nem éppen a legtisz­tességesebben foglalkoznak a betérőkkel, s inem ritkán — bár nem mindig a ter­vező hibájából — több gond van egy új lakással, mint öröm. Mindezekből alighanem kitűnik, hogy mindennap­jaink során mennyire egy­másra vagyunk utalva. Modern világunkban lé­nyeges hangulati tényező, hogy az étel, ami aszta­lunkra kerül ehető legyen. Hogy például a televízió vagy a bútor, amiket drá­ga pénzen veszünk, hosz- szú ideig rendeltetésének megfelelően szolgáljon ben­nünket. De lehetne sorol­ni a példákat bármelyik szakmából, az élet bármely területéről. A lényeg, ha a gépezetben egyetlen em­ber nem végzi tisztessége­sen a dolgát, akkor rend­kívül sokak életét keserít­heti meg. Kulcsponti ügy tehát a felelősség kérdése. Lénye­ges. hogy mindenki átérez- ze: tevékenységére szükség van szűkebb és tágabb környezetének, az egész társadalomnak, s emiatt nem engedhet meg magá­nak semmilyen lazaságot. Legyen bármilyen beosztá­sú is. Homa János A 31. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Agrárkereskedelem és a népgazdasági egyensúly Korunkban az információközvetítés korszerű eszközei, mint a rádió, televízió, a video és a számítógépek mel­lett fontos szerepet kapnak a könyvek, a szakfolyóiratok. Ez utóbbiak ugyanis a szakmai ismeretek nélkülözhetet­len tárházai ma is. A könyvek, folyóiratok szerepét im­már hagyományosan minden év februárjában a közép­pontba helyezik. így van ez idén is. Immár a 31. mező- gazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitóját tartották csütörtökön délelőtt Nagyrédén, a községi művelődési ház­ban, Ezen részt vett Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője, Jurányi János, és dr. Kovács János, a megyei tanács osztályvezetői, továb­bá a társadalmi, politikai szervezetek más vezető tiszt­ségviselői is. A Nagyrédei Általános Is­kola, valamint a Szőlőskert Termelőszövetkezet népdal­kórusának rövid műsora ve­zette be a programot. Ez­után Majoros János, a köz­ségi pártalapszervezet titká­ra köszöntötte a résztvevő­ket, a mezőgazdasági terme­lés szervezőit, irányítóit, a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok jelenlevő képviselőit. Ezt követően dr. Vajda László, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um külkereskedelmi osztály­vezetője tartott előadást a magyar agrárkereskedelem helyzetéről, feladatairól. Hangoztatta, hogy a világon 1987-ben a nemzetközi ag­rárkivitel elérte a 300 mil­liárd dollárt, és ennek része­se volt Magyarország is. Ez hazánk agrárkereskedel­mének az összkivitélből való 20 százalékos részesedését jelenti. Aláhúzta, hogy az elmúlt nyolc esztendőben mezőgazdasági termékek­ből túltermelés tapasztalha­tó világszerte, ezzel ellentét­ben egyes kontinenseken éheznek az emberek. Ennek az az oka, hogy az utóbbiak az élelmiszerekért nem tud­nak fizetni, tehát nem tud­ják megvásárolni. Kiemelte, hogy a szocialis­ta országokban is vannak korlátái az agrárkereske­delemnek, miután ezt ál- lamközüeg megállapított mennyiségek, illetve árak szabályozzák. Természete­sen ezekben is előrelépést jelent, hogy a megállapodá­sokon felül az egyes orszá­gokban működő vállalatok közötti kapcsolatok eredmé­nyeként többletkivitelre nyílik lehetőség. Nyugat- Európa országaiban azonban rendkívül kiélezett verseny uralkodik az élelmiszerpia­cokon. Mindezek ellenére a hazai cikkek kivitelére is van lehetőség. Az említett államokban azonban nem a tömegtermékeket keresik, hanem a magas szinten fel­dolgozott cikkeket. Magyar- országnak, a magyar élel­miszereknek jó híre van a világban, így arra kell töre­kednünk, hogy ezt megfelelő minőséggel ki is használjuk. A továbbiakban arról szólt, hogy 1987-ben az agrár­export jelentősen hozzájá­rult a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javításá­hoz. összességében 670 mil­lió dollár aktívumot ért el az ágazat, melyért gépeket, nyersanyagokat, fogyasztá­si cikkeket vásároltunk. A kiviteli cikkeink közül meg' határozók az élő állatok, a húsipari termékek, a borok, a pabona-, a zöldség-, és gyü­mölcsfélék, a mélyhűtött termékek. Dr. Vajda László hangoztatta, hogy 1988-ban és a következő években is az agrártermékek aktív kül­kereskedelme elősegíti a sta­bilizációs program megva­lósítását, összhangban a népgazdasági feladatokkal. Ebben az évben például a dollárelszámolású exportot a tavalyihoz képest 35 millió dollárral kell fokozni, az import csökkentése mellett. Mindezzel együtt változik az agránkülkereskedelem- mel foglalkozók szervezete. Már 1987-ben is több mint száz termelő vállalat rendel­kezett önálló exportjoggal, amely az idén tovább bővül, természetesen megfelelő kikötések, feltételek mellett. Emlékeztetett arra. hogy ez szemléletváltást is jelent, miután a termelők közelebb kerülnek a piachoz, az or­szágok fogyasztói szokásai­hoz. Manapság a vevők diktálnak, nem pedig az el­adók. Először tehát azokat kell megkeresni adott ter­mékkel és megállapodni ve­lük, hog.', mit, mennyiért vásárolnak meg. Ebben a legfőbb befolyásoló egy-egy cikk megjelenése, minősé­ge. Természetesen ennek igen fontos kiegészítője a megfelelő reklám-, és pro­pagandatevékenység. Saj­nos, ebben 'eléggé le va­Dr. Vajda László: — Az agrártermékek fokozott ki­vitele elősegíti a stabilizáci­ós program megvalósitását gyünk maradva, noha az el­múlt időszakban igyekszünk minél több külföldi élelmi- szeripari vásáron, kiállí­táson megjelenni. Ezen­kívül magyar heteket is rendezünk a különböző kül­földi áruházakban és szál­lodákban, továbbá elismert üzletembereket is meghí­vunk Magyarországra, véle­mény- és tapasztalatcserére. Befejezésül emlékeztetett arra, hogy a népgazdaság továbbra is számol az aktív agrárkereskedelemmel az egyensúlyi helyzetünk javí­tása érdekében. Az előadás után dr. Galy- lyas Csaba, a Mezőgazdasá­gi Könyvkiadó igazgatója ünnepélyesen megnyitotta a megyei könyvhónap rendez­vénysorozatát. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági ter~ melés megújításában a mű­szaki és a biológiai alapok mellett igen lényeges a szellemi energiák felszaba­dítása is. Az informálódás­nak hallatlan nagy jelen­tősége van napjainkban, és lesz a jövőben. Ezért fon­tos, hogy azok a termékek, amelyek hazánkból az agrár­világ piacaira kerülnek, ke­vesebb anyaggal és energiá­val készüljenek, és inkább több szellemi beruházást tükrözzenek. Ennek alapja a jó könyv, amely ma is vi­szonylag a legolcsóbb infor­mációtároló és -továbbító eszköz. Az olvasott emberek gyorsabban eligazodnak a világban, szélesebb látó­körre tesznek szert, és ér­tékesebb tagjaivá válnak a társadalomnak. Kiemelte, hogy sokrétű összefogás eredményeként az idei könyvhónapra tíz kiadó 52 művel jelentkezett, amely csaknem egymillió példány­ban látott napvilágot. A munkák a mezőgazdaság sokoldalúságát fejezik ki a közgazdaságtudománytól a környezetvédelemig. Mind­ezek a korszerű informáló­dást teszik lehetővé. A megnyitóval egy időben a nagyrédei művelődési ház előcsarnokában a Gyöngy- szöv Áfész árusítással egy­bekötött szakkönyvkiállítást rendezett. Mentusz Károly A könyvhónapi megnyitó résztvevői az újdonságokkal is­merkednek (Fotó: Szántó György) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a kormány szó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács áttekin­tette és megvitatta a kor­mány munkamódszerével, munkastílusával kapcsolatos javaslatokat. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a hitelmeg­szorításokkal kapcsolatban a bankok és a kormányszer­vek között kialakult meg­állapodásokról. Felhívta a figyelmet arra, hogy mind a bankoknak, mind az állami intézményeknek nagyobb fe­lelősséggel és körültekintés­sel kell eljárniok a megho­zott határozatok érvényesíté­sében. A kormány tudomásul vet­te. hogy megállapodás szü­letett a Tatabányai Szénbá­nyák szanálásának részletei­ben. Felhívta a figyelmet a határidő pontos betartására. A Minisztertanács jóvá­hagyta tagjainak, valamint az országos hatáskörű szer­vek vezetőinek 1988. évi nem­zetközi programját. Ugyan­csak jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén részt vett magyar delegáció jelentését. Berecz János látogatása a Külügyminisztériumban Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra csütörtökön a Külügymi­nisztériumba látogatott. Várkonyi Péter külügymi­niszter és Horn Gyula állam­titkár. a Központi Bizottság tagjai kötetlen légkörű ta­nácskozáson tájékoztatták a vendéget a minisztérium helyzetéről és főbb felada­tairól. A KB titkára tájéko­zódott a Külügyminisztérium belső szervezeti, politikai te­vékenységéről is. Az MSZMP külügyminisz- tériumi bizottsága szerveze­teinek életéről, az ott folyó ideológiai-politikai munka időszerű kérdéseiről Varga István, a pártbizottság első titkára számolt be. A többi között hangsúlyozta, hogy a párttagkönyvek cseréjét kí­sérő egyéni beszélgetések során a pártbizottsághoz tar­tozó kommunisták — köztük a külföldön dolgozó pártta­gok — tanúbizonyságot tet­tek eszmei-politikai elköte­lezettségükről. Berecz János a látcgatás befejezéseként aktívaérte­kezleten időszerű ideológiai, politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A programban részt vett Györke József, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Nemzetközi világgazdasági konferencia Budapesten A világgazdaságban vég­bemenő szerkezeti átalaku­lásról és struktúraváltásról rendez nemzetközi konferen­ciát a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete február 16- án és 17-én — tájékoztatta a sajtó képviselőit Simái Mi­hály akadémikus, igazgató- helyettes csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: in­tézetük megalakításának 15., és elődjének, az Afroázsiai Kutatóközpont létesítésének 25. évfordulója alkalmából magyar és külföldi szakem­berek — szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országokbe- li társintézetek, nemzetközi szervezetek képviselői — ki­fejtik véleményüket arról, hogy a világgazdaság vár­ható alakulása miként hat az egyes országok, köztük hazánk gazdaságának fej­lődésére. A szakma képvise­lői ez alkalommal köszön­tik majd Bognár József aka­démikust. az intézet alapító­ját, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóját, aki tavaly töltötte be 70. évét. ELISMERÉS AZ ÉLENJÁRÓKNAK a népi ellenőrzés A népi ellenőrzés meg­alakulásának harmincadik évfordulója tiszteletére teg­nap délután ünnepi meg­emlékezést tartottak Eger­ben, a megyei tanács nagy­termében. A rendezvényen jelen volt Szálkái Tóth Ist­ván. a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára. A NEB megyei elnöke, Cse- pelyi Károly ünnepi beszé­dében emlékezett a szerve­zet megalakulásának körül­ményeire, annak céljára. El­mondta, hogy a megyében a népi ellenőrzés társadalmi bázisa 1958-ban már közel ezer tagot számlált, ami má­ra 1300-ra gyarapodott. Kü­lön köszöntötte azokat a kol­légákat, akik már az alapí­táskor is kivették részüket a munkából. Az elmúlt három évtized eredményei közül kiemelte, hogy 678 megyei szintű té­ma- és célvizsgálatot foly­tatott a bizottság. Megemlí­tette azt is, hogy ez alatt az idő alatt mintegy kilencezer állampolgár jelzéseit hasz­nosították. A közérdekű be­jelentésekről szólva hang­súlyozta, hogy az ezek segít­ségével feltárt hibák jelen­tős része megszűnt. Az utóbbi időben egyre in­kább olyan témákra fektet­ték a hangsúlyt, amelyek a takarékosabb anyag- és ener­giagazdálkodást segítik. A feladatok között emlí­tette meg, hogy az eddiginél nagyobb következetességgel kell az okokat feltárni, s a negatív jelenségeket felszá­molni. A szervezet célja to­vábbra is a fejlődésünket akadályozó fogyatékosságok megszüntetése, s a bürokrá­cia. a felelőtlen ügyintézés visszaszorítása. Ezt követően Szálkái Tóth István kitüntetéseket adott át a bizottsági munkában élenjáróknak. Kiváló Társadalmi Mun­káért kitüntetést kapott Vár­aljai Sándor, a megyei NEB gazdasági szakértője és Ger- hát József a Gyöngyösi Vá­rosi NEB nyugalmazott el­nöke. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben ré­szesült Ferenczi József nyug­díjas, Kosik István, a Hun- garovin gyöngyösi területve­zetője, dr. Lindenberger At­tila, a Hatvani Lenin Tsz jogtanácsosa, dr. Molnár Fe­renc, a Mészöv nyugalma­zott elnökhelyettese. Nagy Bertalan nyugdíjas. Reményi László nyugdíjas és Veres Aladár, a Mezőgép egri gyá­rának főkönyvelője. Emlék­plakettet 31, Elismerő Okle­velet pedig 223 népi ellenőr vehetett át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents