Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1988. február 6., szombat A középkori magyar történet legjelentősebb forrása Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik azt a becses és hír­neves kódexet, amelyet Képes Krónikának hívnak. Nemzeti kultúránk ki­emelkedő értékei közé tartozik. Közeleg az év­forduló, 630 esztendeje, 1358. tavaszán kezdte ' el írni a krónikás, Kálti Márk a magyarok tettei­nek addigi történetét, mintegy háromszáz-há- romszázötven esztendő fontosabb történéseit rög­zítette. És a Képes Kró­nika hasonmása kísérőkö­tettel együtt nemrég meg­jelent a Helikon Kiadó gondozásában. Kötését ki­váló grafikusművészünk. Szántó Tibor tervezte és a nagymúltú Kner Nyom­dában készítették Békés­csabán. Érdekessége, hogy néhány példányát pakisz­táni kecskebőr kötésben, számozva hozták forga­benne. a kutatók arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a XV. század vége és a XVII. század eleje közötti időszakban a kódex egy tö­rökül jól tudó magyar tu­lajdonát gyarapította. Utóbb Bécsbe került és Sebastian Tengnagel igazgatósága ide­ién: 1608—1636 között az udvari könyvtár kéziratai­ról összeállított katalógus­ban szerepel., először a kró­nika leírása a latin nyelvű történeti művek között. Nemzeti kultúránk és tör­ténelmünk e felbecsülhetet­len emléke az 1932-ben meg­kötött velencei kultúr- egyezmény alapján került lomba a hazai könyv­piacon. A nagyszerű vállalkozás lehetővé teszi, hogy minél többen megismerhessék a krónika ' történetét. A pom­pás kódex kísérőkötete Bellus Ibolya fordításában tartalmazza a Képes Kró­nika latinból magyarra át­ültetett szövegét. Emellett értékes tanulmányokat is tartalmaz a szakértőktől: Dercsényi Dezsőtől, Kristó Gyulától és Csapodiné Gár- donnyi Klárától a krónika koráról, szerzőjéről és szö­vegéről. a kódex történeté­ről és illusztrációiról. A kutatások szerint /. Nagy Lajos, a lovagkirály könyvtárának készült. Csak­nem háromszáz esztendeig a bécsi udvari, majd az osztrák Nemzeti Könyvtár­ban őrizték. Innen ered a nemzetközi és a hazai szak- irodalomban szereplő Bé­csi Képes Krónika elne­vezése. Első kiadója Toldv Ferenc volt. aki úgyszól­ván mindent tudott a kó­dexről. Ismerte szerzőjét, hiszen a forráskiadványok megállapították, hogy Márk tudta, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia könyv­tárában őriztek egy kéz­iratot. amely a Képes Kró­nika szövegét tartalmazza, írásához, díszes kódexé­nek festéséhez a címolda­lon megadott 1358. május 15-én fogtak hozzá, ame­lyet a korabeli európai képzőművészet élvonalába emeltek. Ez az első kó­Mentusz Károly tíntfrotjnc. dexünk amely címertani, fegyvertörténeti és viselet­történeti adatokat közöl. A XIV. századi magyarok éle­tének páratlan tükre. Az épületek. a ruhák, a cí­merek mellett olyan kis részleteket is visszaad, meg­fest. amelyekből a minden­napok életét ismerhetjük meg. Érdekessége, hogy az egyes jelenetek hátteréül a természetábrázolást is al­kalmazták. Jakubivich Emil, a ma­gyar kódexirodalom kivá­ló szakértője a szerző sze­mélyét is meghatározta Kálton, a mai Veszprém megyében Kátipusztán volt birtokos és székesfehérvá­ri kanonokként hozzájutha­tott' a legfontosabb írásos forrásokhoz. A Baziliká­ban őrizték ugyanis a ko­ronázási jelvényeket. fel­tehetően egyéb királyi kin cseket is. továbbá kódexe­ket. legendákat. gesztá- kat is. Kálti Márk féltu­catnál több. különböző korban élt szerző művei alapján állítatta össze a magyarok krónikáját. Ez­zel az enyészettől mentet­te meg a kallódó, szétszórt szövegeket. A kódex címlapja I. La­jos dicsőségét hirdeti, mint ahogy a szöveg és a kis képek belül is a ki­rály nagy elődeit: Attilát, Szent Istvánt és főként Szent Lászlót emelik ki. Olyan Lehel fejbe sújtja kürtjével Konrád császári P-iniciáléban Géza király az országalmával és László herceg csatabárddal A-iniciáléban Nagy Lajos és hitvese, Erzsébet gyermekáldásért fohászko­dik Alexandriai Szent Katalinhoz jeleneteket mutatnak be, mint a honfoglalás. kü­lönböző csataképek. va­dászatok vagy a lovagi élet Pillanatait. Az udvari kró­nika, az Árpád-házi kirá­lyok és Károly Róbert ko­rának fontos kordokumen­István király győzelme Kean bolgár és szláv vezér fölött (A reprodukciókat Perl Márton készítette) tuma. A honfoglaláskori és a kalandozáskori történe­teken kívül a XI. századi trónviszályok története, a nemet és a kun támadók el­leni küzdelemtörténete is olvasható benne. A Képes Krónika gazdag történetei­ből sokat merített Arany János és Vörösmarty Mi­hály is. A Kódex sorsát, történe­tét illetően a keletkezésé­től. a bécsi könyvtárba ke­rüléséig csupán feltevések­re vagyunk utalva. Az 1400- as évek második felében Magyarországon volt. Ab­ból a körülményből, hogy magyar vonatkozású tö­rök glosszák olvashatók vissza Magyarországra és azóta az Országos Széché­nyi Könyvtárban őrzik. A Képes Krónika törté­neti. irodalomtörténeti, mű­vészet- és könyvtártörté­neti különlegesség. Az el­ső világi tárgyú kódexünk, a középkori magyar .törté­net legjelentősebb forrá­sa. Könyvfestő művésze­tünk hazánkban készült és a legmagasabb európai szinthez közel álló alkotása. S-iniciáléban feltehetően a történetíró: L (Nagy) Lajos a trónon a krónika első lápján Kálti Márk A Képes Krónika címlapja ma» Vftyiä <7 unci.!-$■ o ,.Az Or 1358-ik évében a mi Urunk mennybemenetele nyolcadában, ked­den kezdtem el azt a krónikát a magyarok régi és legújabb tetteiről, ere­detükről cs növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról. Egybeszedeged- tem azt többféle régi krónikákból, kiírtam onnan ami igaz és mindenképpen megcáfoltam, ami hamisság . . . ” Geréb László fordításában olvashatjuk eze­ket a sorokat nemzeti kultúránk egyik nagy értékű emlékének, a Képes Kró­nikának bevezetőjéből. A szerző, feltehetőleg Kálti Márk vetette papírra az említett sorokat, ránk hagyva, az utókorra értékes beszámolóját. Erről szól mai összeállításunk mintegy bepillantást nyújtva a Képes Krónika törté­netébe. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézet (GYÖNGYÖS, Mátrai út 36.) levelező tagozatra felvételt hirdet az 1988 89-es tanévre Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Szakra. Felvételi vizsga tárgyai: matematika (írásbeli, szóbeli), biológia (írásbeli, szóbeli). Jelentkezési lapot az intézmény címére kell megküldeni: 1988. MÁRCIUS l-.JÉIG. Levelező tagozatra a mezőgazdasági üzemeknél, vállalatoknál, a szakoktatás, kutatás és igazgatás területén, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörbe dolgozók jelentkezhetnek. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást a tanulmányi csoport ad. Telefon: 37-es körzet 11-811 106 vagy 101-es mellék.

Next

/
Thumbnails
Contents