Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 31. szám ARA: 1988. február 6., szombat 2,20 FORINT Közkincsünk védelmében Az embert érik megle­petések, A természetelle­nes elfogadtatásának szán­dékán azonban méltán hábotog az önérzetünk. Abban a pillanatban hir­telen teljesen elbizony­talankodtam. Nem tud­tam, hogy a televízió me­lyik csatornáját nézem éppen, hiszen német nyel­vű adást a mi tévénk ed­dig nem tudott fogni. Per­sze. nem is erről volt szó. A bájos. negédes Radnóti László a Nézzük együtt! című műsorban épp arra hívta fel a né­zők figyelmét, hogy egy bizonyos filmet ne mun­kaidőben tekintsenek meg. Maid kérését nyomaté­kosává hozzátette: bit­te schön... Jómagam nem tudok németül. ennyit azonban még megértettem. Gon­dolom. nemcsak én vol­tam így ezzel, hisz vala­mi csekély konyhanyelv­tudás ragad ránk ebben a nagy idegenforgalomban. De hogy a Magyar Tele­vízióból hozzám néme­tül szóljanak, hogy ezen a nyelven kérjenek meg valamire — hát erre még nem volt példa. Bár néhány nappal ez­előtt is értek hasonló meg­lepetések. Vitray Tamás szervezett műsort a Sár­váron pihenőknek. gyó- gyulóknak. Köztudomású, hogy itt található az a szál­loda, ahol magyar vendé­gek csak elvétve fordul­nak meg. Az osztrákok és a nyugatnémetek azonban kedvelik, és meg is tud­ják fizetni a szuperké­nyelmet. a derékfájást enyhítő kúrákat. S o fi­zetség fejében még a Ma­gyar Televíziótól is kap­tak egy ajándékműsort! (Persze, illően fűszerezve tudományos magyarázat­tal a sárvári thermálkris- tály ügyében. Hogy a ma­gyar néző is értsen vala­mit ... Mert az énekesek javarészt idegen nyelven daloltak ...) Gyomorszo- rító reklámfogás volt ez a javából.. . Tessék mondani, miért beszélünk szép nyelvünk óvásáról, ápolásáról? Mi­nek a nyelvművelő mű­sor? Miért küszködik né­hány száz vagy ezer em­ber azért hogy megvédje kultúránk, a nyelv érté­keit? Hozzátehetném mind­ehhez azt is. hogy nem­régiben kezembe került egy használati utasítás, amelyet egy magyar ter­mékhez csatoltak volt azon ismertető olaszul, angolul. franciául. né­metül . .. csak éppen édes anyanyelvűnkön nem tá­jékoztattak arról, hogy mit hova csavarjak. Nem sok mindenünk van, és egyre kevesebb az az érték, amelyre vigyáznunk kellene. Épp ezért hadd álljon itt a nyelvöléssel szemben ez a kis nyelvelés — közkincsünkért! Doros Judit Eredményes egyesülés után — Munkaszervezéssel, műszaki fejlesztéssel, minőségellenőrzéssel nőtt az export — Ésszerű termelésmegosztás 1988-ban II Tartósítóipari Kombinát és hatvani konzervgyára Pillanatkép a készáruraktárból. Csomagokba kerülnek az exportra szánt termékek Lapunkban is beszámol­tunk róla, hogy tavaly, má­jus 1-jén, egyesült a .Deb­receni Tartósítóipari Kom­binát és a Hatvani Kon­zervgyár. Mindez zökkenő­mentesen valósult meg. Szükség volt erre, hiszen beszűkült termelési tevé­kenységgel és értékesítési gondokkal küzdöttek a hat­vaniak. Az új szervezeti változtatást demokratikusan és emberközpontúan oldot­ták meg, hiszen a kombinát hatvani gyára továbbra is önállóan dolgozik, minden­napi tevékenységét az ot­tani vezetés szervezi, irá­nyítja. Munkájukat termé­szetesen a kombinát fogja össze. Az egyesülés jól si­került, ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyeket 1987-ben elértek. Dr. Nagy Gábor vezérigaz­gató ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Nem küldtünk el em­bereket, viszont éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a deb­recenivel azonos szintű kö­vetelményeket fogalmazzunk meg a hatvani gárdának, talpon maradásunkat bizto­sítva vele. Meg is értették ezeket. 1987. május 1-jét kö­vetően, célirányos értékesí­tési munkával megszűntek a hatvani gyárnál a korábbi, értékesítési gondok, nem maradt eladatlan áru. Fon­tos feladatunk volt a ter­mékszerkezet átalakítása. Megkezdtük az átigazító munkát, melynek hatására az árutermelés és ezen be­lül az exportarány növeke­dett. Még végleges mérleg­adatokkal nem rendelke­zünk. de az előzetes számí­tások alapján. 1987-ben. hat­vani gyárunkban a termelés több mint 14 százalékkal emelkedett 1986-hoz képest. Termelési értékben a javu­lás húsz százalék fölött van. Az összárutermelésből a ki­vitel tavaly meghaladta a 84 százalékot. Mindezt munka- szervezéssel, műszaki fej­lesztéssel és az export javí­tásának érdekében tett, szi­gorú minőségellenőrzéssel értük el. A demokratikus országokba irányuló kivitel csaknem 28, a nem rubelel­számolású pedig 88 száza­lékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A többletmunka természetesen meghozta a dolgozóknak a többletjöve­delmet is. A hatvaniak te­vékenységét ugyanis Debre­cenben már korábban beve­zetett és eredményt hozó ér­dekeltségi rendszerbe fog­laltuk. A mozgóbérek jutta­tása minden hónapban hú­zóerőt jelentett a többlettel­jesítményre. Az átlag bér- színvonal Hatvanban így 23 százalékkal emelkedett. Ilyen többletjövedelem-szintet ko­rábban csak négy-öt év alatt értek el. Eperjesi László, a hatvani gyár igazgatója az eredmé­nyekről így vélekedett: — Az egyesülés közvetle­nül a szezon előtt történt, tehát gyorsan kellett dönte­nünk a kombinát vezetőivel közösen, az előrelépésről. A körülmények a gyors váltás­ra rá is kényszerítettek ben­nünket. Arra törekedtünk, hogy az átszervezés ne okoz­zon törést. Örömmel mond­hatom. hogy ez sikerült is. Szeretném kiemelni, hogy konzervgyárunk termékei 1987-ben a legigényesebb pia­cokra is eljutottak. Vezér- gyártmányunkat, a paradi­csomsűrítményt, ismerik Angliában, a skandináv ál­lamokban, sőt Afrikában, Szaúd-Arábiában és Líbiá­ban is. Igen nagy eredmény, hogy az Egyesült Államok piacára is betörtünk. Első­sorban aszeptikus technoló­giával készült fémdobozokba és hordókba csomagolt árunkkal. Mindez a kemény munkának és a műszaki fej­lesztésnek köszönhető. Ta­valy új paradicsomlé-nyerő állomást helyeztünk üzembe, valamint beállítottunk egy olasz gyártmányú, Rossi tí­pusú sűrítőberendezést is. Így növekedett a napi fel­dolgozás, ugyanakkor a tech­nikai színvonal biztosította a tőkés piaci igények telje­sítését. Emellett fejlesztet­tük az energiaellátást is. Új transzformátorállomást épí­tettünk. Az idén tovább foly­tatjuk az energiafelhaszná­lás ésszerűsítését. Az emlí­tett eredményeket, a fejlesz­téseket nem tudtuk volna el­érni. ha nem egyesülünk a kombináttal. Az idei, közös feladatok­ról dr. Nagy Gábor vezér- igazgató beszélt: '— A hatvani gyárunk te­vékenysége kombinátunk idei elképzeléseiben már egy tel­jes évre vonatkozó, teljes körű beilleszkedést jelent. Az a szándékunk, hogy gyá­raink között ésszerű terme- lésrnegosztást alakítsunk ki. a kereskedelmi igények dik­táló ereje és a technikai-mű­szaki lehetőségeink alapján. Hatvanban bizonyos terüle­teket szeretnénk tovább ja­vítani. mindenekelőtt a költ­séggazdálkodásban van erre szükség. Emellett a már megkezdett gyártelepi rend és tisztaság kialakítását a kombinát szintjére kívánjuk felhozni. Komoly gondként jelentkezik a demokratikus országokba való kivitel be­szűkülése. Ehhez teljesen új­szerű termelési és értékesí­tési stratégiát kell kidolgoz­ni. Tovább folytatjuk Hat­vanban a megkezdett gyár­táskorszerűsítést. Terveink között szerepel egy modern ivólégyártó vonal beszerzése és üzembe helyezése, mely- lyel gyümölcs- és paradi­csomlevet készítünk. A tar­tósítóipari kombinát leg­nagyobb ereje a múltban is a mezőgazdasági partnerek­kel való jó kapcsolatrendszer volt. Ennek megtartására törekszünk a jövőben is. A kívánalmaknak megfelelően, a hatvani tájkörzetünkben is megkeresünk minden le­hetőséget a termelőgazdasá­gokkal való együttműködés­re. Ezt a munkát már ta­valy megkezdtük, és ebben az évben további, közös fej­lesztéseket valósítunk meg a kertészeti növények termelé­sének és -betakarításának technológiáiban. Biztosítani kívánunk minden olyan nyersanyagot, mennyiségben és minőségben, amely a Hatvanban készülő konzer- veink piaci versenyképessé­gét meghatározza. Mentusz Károly A csomagolóeszközöket helyben gyártják a hatvaniak (Fotó: Perl Márton) Párt- és állami vezetők a Barátság ’88 csapatgyakorlaton Magyar párt- és állami vezetők megtekintették pén­teken a magyar néphadse­reg. a szovjet hadsereg és a csehszlovák néphadsereg kijelölt törzseinek és csa­patainak bevonásával 13 ezer katona részvételével hazánkban folyó Barátság ’88 elnevezésű csapatgyakor­lat zárómozzanatát. A dunántúli, a Balaton­tól északra eső katonai gya­korlótereken megtartott be­fejező manővereket a hely­színen követte nyomon Fej­ti György, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára. Kárpáti Ferenc vezérezre­des. honvédelmi miniszter és Fedőt Krivda hadsereg­tábornok. a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi kép­viselője. Jelen volt Gyu- ricza László az Országgyű­lés honvédelmi bizottságá­nak elnöke, valamint Bo­risz Sztukalin. a Szovjet­unió és Ondrej Durej. Cseh­szlovákia magyarországi nagykövete. Mint a gyakorlat vezetői a vendégeknek elmondták, a január 29-én kezdődött manőverek célját a részt­vevők a Varsói Szerződés alapvetően védelmi jellegű katonai doktrínájával össz­hangban határozták meg. Ennek megfelelően hagyo­mányos erők bevetésével a védelmi harc előkészítését és megvívását gyakorolták egy feltételezett háború kez­deti időszakában. A téli harcászati viszo­nyokra felkészített csapa­tokat az elmúlt napokban inkább a szokatlanul eny­he. esős idő. a lankás gya­korlóterepek felázott talaja tette próbára. Erről a gyakor­lat magas rangú látogatói sze­mélyesen is meggyőződhet­tek. a zárómozzanat óra­műpontosságú végrehajtá­sa során. A most megtartott csapat- gyakorlat alkalmából a Stockholmban elfogadott európai katonai bizalom- és biztonságerősítő intéz­kedések lehetőségével élve első alkalommal érkeztek hazánkba katonai ellen­őrök az Amerikai Egyesült Államokból. A Barátság ’88 csapat- gyakorlaton részt vevő -ala­kulatok a közeli napokban visszatérnek helyőrségeikbe. Ülést tartott a SZOT elnöksége Napirenden: az 1988. évi szakszervezeti feladatok Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg az évkezdet tapasztala­tairól. Javaslatot vitatott meg az 1988. évi népgaz­dasági tervvel ’ kapcsolatos mozgalmi feladatokról. A SZOT elnöksége az év­kezdet tapasztalatait ér­tékelve külön figyelmet szen­telt a fogyasztói árak ala­kulásának. ennek részeként a csecsemő- és gyermekru­házati cikkek körében vég­rehajtott áremeléseknek, az ezzel kapcsolatos erőteljes lakossági reagálásnak. Az elnökség megbízta a SZOT titkárságát, hogy a Szak- szervezetek Országos Taná­csának legközelebbi ülésé­ig — megfelelő számítások, elemzések birtokában. a szükséges konzultációkat megtartva — mérlegelje, hogy a feszültségek feloldá­sára milyen javaslatokat kíván kialakítani az illeté­kes kormányzati szervek számára. A SZOT elnöksége egyet­ért a pénzügyi szervek és az illetékes bankok vezetői­nek megállapodásával, amely kialakult hitelkifizetési problémák körültekintőbb a gazdaság zavarait csökken­tő megoldására irányul. A testület úgy ítéli meg,hogy változtatni kell egyes ban­kok ez irányú kifogásolható szemléletén és gyakorla­tán. Az elnökség a továbbiak­ban előterjesztést tárgyalt meg a szakszervezeti tiszt­ségviselők képzésének to­vábbfejlesztéséről ; megtár­gyalta/ a szakszervezeti moz­galom belső tájékoztatási munkájának fejlesztéséről készült előterjesztést és a szákszervezeti információs munka továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést. Új fajtákat ajánlanak Hevesben és Borsodban Magvak a tavaszi vetéshez Most. ebben a tavaszias februárban egyre inkább már a kinti munkákra gon­dolnak a nagyüzemekben, a háztáji gazdaságokban és a kistermelők körében is. Ennek jegyében tartották pénteken délelőtt Egerben azt a tájékoztatót, amely a tavaszi vetőmagellátásról adott képet. Horváth István igazgató szavaiból kitűnt, hogy a két megye: Heves és Bor- sod-Abaúj-Zemplén terü­letén tevékenykedő Vető­magvállalat Észak-magyar­országi Központja felké­szült az ellátásra. Tavaszi árpából például 708 ton­nát rendeltek eddig a gaz­daságok. de további igénye­ket is kielégítenek. Az or­szágosnál is nagyobb kíná­lattal rendelkeznek, miután több árpát termeltettek. Hibrid kukoricából is meg­felelő mennyiség áll ren­delkezésre. nyolc fajtát kínálnak. A fontos nö­vényből hat új hibrid ke­rül most forgalomba, me­lyek között van szentesi, és martonvásári is. Burgonyá­ból elsősorban azoknak az üzemeknek a megrende­léseit teljesítik. amelyek már az elmúlt év őszén ezzel fordultak a vállalat­hoz. A pótigényeket viszont csak NDK és lengyel im­portból tudják biztosítani. Megfelelő a kínálat a takarmánynövények mag­yarból. valamint a hüve­lyesek közül borsóból, zöld­babból is. Az előbbiek kö­zül újdonságnak számít a Léda nevű fajta, amelyet a vállalat kisvárdai kuta­tóintézetében nemesítettek ki. Az étkezési borsó irán­ti kereslet nagyon megnőtt, amelyből az igényeket im­portból. főleg francia, hol­land és amerikai fajtákkal biztosítják. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által meghirde­tett fehérjeprogram meg­valósítására két új lóbab­fajtát: a Kisvárdai—22-t, és a Kisvárclai—25-öst ajánl­ják. A zöldségnövények magvaiból 294, virágmag­vakból pedig 304 fajtát biz­tosítanak a vásárlóknak. Azt is bejelentették, hogy a közismert és közkedvelt délikátesz uborkából nem lesz elegendő vetőmag, he­lyette a kecskeméti Livme fajtát kínálják. Hasonló a helyzet vöröshagymából is. így a kevesebb hazai ne- mesítésű mellett az NDK- ból behozott Zittaui sár­gát. valamint az NSZK-ból importált Stuttgarti óriást bocsátják a vásárlók ren­delkezésére. Újdonságuk, hogy fűmagból egy-, kettő- és ötkilós díszdobozos cso­magokat hoztak forgalom­ba. összességében tehát igyekeznek a nagy- és a kis­üzemek rendelkezésére állni.

Next

/
Thumbnails
Contents