Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
z. NÉPÚJSÁG, 1988. február 29,, hétfő ♦ Pillantás a hétre HÉTFŐ: Hamburgban kétnapos találkozót tartanak a Közös Piac és a közép-amerikai békefolyamatban érdekelt országok külügyminiszterei. Várhatóan elsősorban arról a segítségről lesz szó. amit a nyugat-európai országok nyújthatnak a gazdaságilag nehéz helyzetben levő Közép-Amerika szá. mára. KEDD: Maliba. Nigériába és Zim- babwéba látogat Richard von Weizsäcker. Az NSZK elnöke az Afrika déli részén kialakult helyzetről és a nyugatnémet részről nyújtható gazdasági segélyekről tárgyal majd. SZERDA: Kétnapos csúcsértekezletet tartanak Brüsszelben a NATO tagállamai. A konferencián a leszerelési tárgyalások jövőjével foglalkoznak majd és sor kerül egy nagy érdeklődéssel várt tárgyalásra Papandreu görög és özal török miniszterelnök között. CSÜTÖRTÖK: Idő előtti parlamenti választásokat tartanak Bang- ladesben. A választási kampány során gyakori volt az erőszak alkalmazása, mind a kormánypárt, mind az ellenzék híveinek részéről, így jogcs az aggodalom a voksok leadásának napján. PÉNTEK: A Varsói Szerződés és a Szovjetunió ismételt leszerelési javaslatai ellenére, a NATO nagyszabású katonai manővereket folytat Norvégia térségében. A szerdán kezdődött hadgyakorlat több mint három hétig tart és egyáltalában nem járul hozzá a békés együttműködéshez a térségben. SZOMBAT: A héten immár második alkalommal ülnek össze a Közös Piac tagállamainak külügyminiszterei. Ám az előző tanácskozástól eltérően, most nem egy konkrét kérdésről folytatnak eszmecserét a politikusok, hanem kötetlen, laza napirend szerint tartanak megbeszéléseket. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Hivatalos, baráti látogatáson Magyarországon tartózkodott Andrej Gromiko, a Szovjetunió államfője. A képen: Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke szálláshelyén kereste fel And rej Gromikót Moszkvában tárgyalt a hét elején George Shultz amerikai külügyminiszter. A képen: a politikust a Kremlben fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is Dél-Koreában a héten iktatták be hivatalába Ro Te Vu megválasztott kormánypárti elnököt. A képen: diákok tiltakozása Ro Te Vu ellen; a tiltakozó megmozdulást könnygáz, gránátokkal oszlatta fel a rohamrendőrség A hét eleji szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések eredményeiről kedden Prágában tájékoztatta a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőit Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter. A képen: a magyar delegációt a konzultáción Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár (jobbról) vezette Román nyilatkozat az amerikai kedvezménymegvonásról Az AGERPRES román sajtóügynökség nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban. hogy az amerikai kormány júliustól megvonja a Romániának eddig nyújtott legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A román hírügynökség által ismertetett nyilatkozat a többi között hangoztatja. hogy az 1975. április 2-án Románia és az Amerikai Egyesült Államok által megkötött kereskedelmi szerződésben (amelynek keretében a felek kölcsönösen megadták egymásnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét) vállalt kötelezettségeinek Románia eleget tett, „ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok az egyoldalúan elfogadott Jackson—Vanik módosításra hivatkozva számos politikai követelményhez kötötte a ked-^ vezmény meghosszabbítását. ami megengedhetetlen beavatkozást jelent Románia belügyeibe". Román részről egyúttal hangot adtak annak a reménynek is. hogy a két ország képviselői mielőbb találkoznak és megvitatják „a gazdasági együttműködés jövőbeni fejlesztését’'. —( Külpolitikai kommentárunk )— Rekontra AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hivatalosan kijelentette, hogy „Panama belügyének” tekinti az elmúlt napok eseményeit és nem kíván katonailag beavatkozni. A szóvivő beszéde közben a tudósítók egy része gyanakodva pislogott a mennyezet felé, vajon nem omlik-e le a megviselt külügyminisztériumi plafon ekkora demagógia hallatán. Nyílt titok ugyanis, hogy az Egyesült Államok • minden elképzelhető módon beavatkozik Panama belügyeibe, válságot szít az országban és olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben megtagadhatja a százszor megbánt csatornaszerződés betartását. Washingtonból biztatták föl Del Valle elnököt Noriega tábornok elmozdítására, jóllehet ebben a közép-amerikai országban is inkább a hadsereg szokta elmozdítani az elnököt, mintsem az államfő a fő- parancsnokot. Amerikában már hónapok óta páratlan kampányt kezdtek a nacionalista jelszavakkal operáló Noriega ellen. Az elhangzott vádak szerint a tábornok egyszerre volt szovjet, kubai, nicaraguai, és még ki tudja milyen titkos ügynök, valamint nemzetközi kábítószercsempész és a CIA informátora. Az egész listából csak ez utóbbi látszik valószínűnek, mivel enélkül aligha vihette volna valamire is ebben az Egyesült Államoktól függő országban. Noriega korábban jó szolgálatot tett Washingtonnak, még az is fölmerült, hogy panamai csapatok is részt vennének egy Nicaragua elleni akcióban. A helyzet azonban megváltozott és a managuai kormány most a tábornok mellett áll — miként a panamai szakszervezeti és munkásmozgalom is. A csatornaügy és a gazdasági függőség felszámolására tett kísérletei miatt ugyanis stratégiai nézeteltéréseik támadták Noriega és a washingtoni politikusók között, s a tábornok a külső nyomással szemben a hazafias érzelmektől áthatott tömegektől kért támogatást. A helyzet különlegességét éppen ez adja, hiszen Kuba és Nicaragua támogatja az új elnököt, Solis Pálmát, miközben az Egyesült Államok és több latinamerikai ország nem ismeri el a hatalom új birtokosát. A fegyveres konfliktusban senki sem érdekelt, hiszen Kö^ép-Amerika amúgyis a világ robbanásveszélyes puskaporoshordóinák egyike — marad tehát a gazdasági nyomás, a diverzió és a szócsata. Az események még gyorsan követik egymást, a helyzet pillanatonként változhat. A legvalószínűbb megoldás azonlban egy olyan kompromisszum lesz, amelyben szépen lassan visszaáll a normális viszony — legalábbis formailag — a két állam között. Most úgy tűnik, hogy az első menetben Noriega sikeresen rekontrázta erősebb ellenfelének támadását, jól taktikázott. Kérdés, meddig bírja szufléval, azaz széles körű hazai és nemzetközi támogatással. Horváth Gábor ORSZÁGOS, ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS BÉKÉSCSABÁN Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban Szombaton befejeződött az országos elméleti tanácskozás, amelyet „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban" címmel Békéscsabán tartottak. Az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztálya, Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint az MSZMP Békés Megyei Bizottsága által szervezett konferencián filozófusok, közgazdászok, szociológusok, egyetemi kutatók és más tudományágak szakemberei, társadalmi és politikai életünk jeles képviselői vettek részt. A zárónap plenáris ülését — amelyen részt vett Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a KB Agitációs és Propagandaosztályának vezetője nyitotta meg, majd a három szekció- vezető beszámolt a pénteki vitákról, amelyekben hat- vanhatan szólaltak fel. Pataki Ferenc akadémikus, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója a „Világ — ember — világnézet” című szekció tevékenységéről számot adva elmondotta, hogy a hozzászólok az ideológia kérdéskörével, a politikai intézményrendszerrel, a nyugodt tudományos alkotómunka feltételeivel, a szocialista társadalom össznépivé fejlődésének lehetőségeivel, s a vallás szerepével is foglalkoztak. Földest Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár, az ..Erkölcs a szocializmusban" című szekció munkáját értékelte. A „Marxista ideológia — közvetítőrendszerek — köznapi tudat” című szekció vezetője, Bayer József, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének osztály- vezetője úgy fogalmazta meg a viták legfőbb tanulságát, hogy általános az igény az elméleti szakemberekben a marxismus megújítására, az állandó nyitottságra. Ezután Berecz János ösz- szegezte az országos elméleti . tanácskozás vitájában elhangzottakat. A Központi Bizottság titkára megállapította: bár a mostani tanácskozás címében nem szerepelt az ideológia szó, mégis mind a három szekcióban e körül is jelentős vita folyt. — Egyetértek azzal — mondotta —, hogy bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok között az ideológia nem lehet hézagpótló, de valamilyen útmutatásra, valamilyen „kapaszkodókra" szükség van. A társadalomban ideológiai légszomj van, ezt tükrözte az ideológiai tézisek vitája a párt- alapszervezetekben is. Szinte mindenütt azt hangoztatták: mi nem csak a mának akarunk élni, hanem szeretnénk az utat is magunk előtt látni. Ennek az igénynek teljesítését. a történelmi szerepét vállaló marxista- leninista párttól várják. A tanácskozáson is felvetődött: mi az előbbre való a mai magyar társadalomban: a gazdaság, az ideológia vagy a politikai intézményrendszer reformja. Erről szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott: olyan időszakban élünk, amikor nincs szükség ilyenfajta rangsorolásra. Kétségtelen, hogy a kibontakozás gazdasági jejlődés nélkül nem lehet teljes. Alapnak változatlanul a gazdaságot kell tekinteni, de ahhoz, hogy a gazdasági reform továbbfejlődhessen, ma a gazdaság társadalmi környezetében kell lényeges és megfelelő változásokat elérnünk. A megoldás elsősorban a párt vezető szerepének korszerű felfogásában, a politikai intézményrendszer reformjában, az ideológia megújulásában rejlik. A társadalmi folyamatok negatív tükröződésével kapcsolatban a KB titkára elmondta: — Egyetértéssel fogadhatjuk a konferenciának azokat az elemzéseit és értékeléseit, amelyek szerint, ha vannak is válságjelenségek vagy feszültséggócok, azokat nem válsághangulatban kell fogadni, s nem válságteóriákra, hanem cselekvésre van szükség. Idézve az egyik előadást, egyetértett azzal a megfogalmazással, amely szerint: „Most a jövő visszahódítása a célunk". Rendkívül fontos a jöivő- be vezető tendenciák mai állapotának a. föltárása. Tudnunk kell, melyek azok a tendenciák, folyamatok, amelyek révén előrehaladhatunk. A gondolkodó embernek jól kell ismernie a lehetőségeit, szövetségeseit és politikai erejét. így hozhatjuk mozgásba a jelent, a jövő visszahódítása érdekében. A cselekvés kerete ma a reformprogram, . amelynek megvalósításához az erkölcs megújulása is szükséges, ‘s ennek a társadalom egészét kell átfognia. Ma találkozhatunk türelmetlenséggel — fejtette ki a Központi Bizottság titkára —, de a türelmetlenség csak alkotó türelmetlenség lehet, amely magába foglalja a bizalmat is. És a politika is bizalmat kér. A bizalom egyik ilyen problémájaként vetette fel az államhatalom gyakorlásának módját. S ezen belül egyik megállapítása: — Mi határozza meg ma, hogy államunk jól működjön? Nem egyszerűen a meglévő intézményrendszer és a benne dolgozók bürokráciamentes tevékenysége. Az erők egyik forrása ma elsősorban a közösségek önmozgása, önkormányzata. A hatalomgyakorlás módja szempontjából fontos, hogy rendelkezzünk a szocialista pluralizmus elemeivel. A hatalom gyakorlását biztosító intézményrendszer átalakításának csak demokratikus tartalma lehet. A demokrácia nem osztható, hanem egységesen és egyértelműen kell a társadalom minden elemének, minden intézményének, minden közösségének élni vele. Ez vonatkozik a pártra is. Joggal vetődött fel a tanácskozáson is, hogy mit jelent az, hogy a mi pár tünk? — Ügy gondolom — hangsúlyozta a KB titkára —, hogy a párt vezető szerepét nem a Központi Bizottság reprezentálja, azt minden párttagnak, minden alapszervezetnek, pártvezetőségnek, pártbizottságnak és a központi szerveknek egységesen kell kivívnia és érvényre juttatnia. Ehhez szükséges a gazdasági-társadalmi kibontakozásnak, a politikai intézményrendszer reformjának, az ideológiai megújulásnak a programja, amelyhez az erkölcsi gazdagság is hozzátartozik. A vezető szerep újólagos kivívásához pedig cselekvő pártra van szűk ség, azzal a küldetéstudattal, hogy mindezt az egész társadalom érdekében teszi. Berecz János kiemelten szólt az ifjúságról, amelyről a tanácskozáson is többen mondtak véleményt. — Ma teret kell biztosítani az ifjúságnak ahhoz, hogy részese lehessen a gondok megoldásának, és képviselhesse a saját jövőjét — amely az egész nemzet jövőjét jelenti — mondotta. Végezetül visszatérve az ideológiához hangsúlyozta: — a kényszer késztet bennünket arra. hogy foglalkozzunk az ideológia megújulásával, ám ez nem kényszeríthet arra. hogy mindent megideologizáljunk. Társadalmunknak vannak olyan jelenségei, amelyeket nem feltétlenül kell történelmileg vállalni. Az ideológia megújulásához hozzátartozik. hogy az értékek megfelelő kezelése és megbecsülése nélkül nincs teljes értékű társadalom. Ha visszafordulunk a múltba. a jó tradíciókat is vegyük észre. építsünk rájuk, mert lehet, hogy olyan értékek hordozói, amelyeket csak kiegészíteni kell a jövő érdekében, és nem újrateremteni. Az országos elméleti tanácskozás Lakatos Ernő zárszavával ért véget.
