Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 3., szerda Munkaterhek és elismerés Vélemények az ifjú bírák parlamentjén Utoljára több mint három éve méretett meg, mit is teljesítettek megyénk bíróságai az 1971. évi IV. számú törvényből, amelyet annak idején az ifjúsággal kap­csolatos tennivalók behatárolására szerkesztettek a jogalkotók. Két apró, de lényeges változás, már a múlt szombati parlament előtt észrevehető volt: míg legutóbb a 35 éven aluliak lehettek a résztvevők, ad­dig ezúttal — központi döntés alapján — csak a har­madik ikszet be nem töltöttek rendelkeztek szavazati joggal. A fiatal bírák, közjegyzők, bírósági titkárok, fogalmazók és leírók most egymás között beszélhették meg gondjaikat, s nem az ügyvédek társaságában, mint legutóbb. Ez annál is inkább szerencsés, mivel a két ..garnitúrának” nem éppen azonosak a felvetéseik. A Heves Megyei Bíróság elnöke, dr. Ripka Kálmán beszámolójának szóbeli ki­egészítésében. méltán emlí­tette: ma is az előző fó­rumhoz hasonló hiányok okoznak fíejtcrqst. A/járt tényeket is sorolt: három esztendő alatt félmillió fo­rintnál is többet kaptak a központi alapból az itt dol­gozó ifjak lakástámogatás­ként. Jutott a különböző segélyekből is. Ám azt mindenki tudja, az ennél több sem lenne sok. Az is fontos kérdés, mennyi ügy­ben kell eljárni, s megvan-e ehhez az elegendő létszám? Nos, a munkával való meg­terhelés továbbra is nagy, különösen az Egri ''Városi Bíróságon kell túlmunkát vállalniuk az igazságszolgál­tatás gyakorlóinak. Dicsér­te is a fiatalokat a megyei bíróság elnöke. A felsőtár- kányi igazságügyi napokon bemutatott dolgozataikért csakúgy, mint a szakvizs­gára való felkészülésükért, a szakmai önképzésben mu­tatott szorgalmukért. Külön szólt a Gyöngyösi Városi Bíróság KlSZ-alapszerve- zetének kezdeményezésé­ről a helyi 3-as Számú Ál­talános Iskolával és a könyvtárral kötött együtt­működésről. A vitában hozzászólók ma is létező gondokról be­széltek. Dr. Csetneki Róbert Gyöngyösről jónak . ítélte meg ugyan a fogalmazókép- zést, ám felvetette, hogy legtöbb helyen hiányoznak a munkához szükséges szakanyagok, jogszabály- gyűjtemények. Azt is el­mondta, hogy szerinte a je­lenlegi anyagi elismertség nem áll arányban azokkal az elvárásokkal, amelyek az igazságszolgáltatás vég­zőivel kapcsolatosak. Dr. Nyíri Beáta Egerből azt fejtegette, hogy az igazság­ügyi munka is produktív tevékenység, különösen az állami bevétel szempontjá­ból. Épp ezért helyénva­lóbb lenne, ha nem közös kalapba kerülne ez a pénz, hanem a fenntartási költsé­gek leszámítása után a bí­rósági dolgozók jövedelmét növelné. Azt is javasolta, módosítani kellene az ifjú­sági törvényt, amely így az alkotó munkára serkentene, s pontosan meghatározná a végrehajtással kapcsola­tos jogi garanciákat. Dr. Erdélyi Anna ifjúsági felelős arról szólt, hogy a megyében továbbra is élő a lakásgond, s' ehhez fűzött megoldási javaslatokat. Kérte az erkölcsi megbe­csülés fokozását, egyebek mellett azzal is, hogy a sajtó ne Hangolja az igaz­ságszolgáltatás ellen a köz­véleményt. Egységcsomag megteremtését is felvetette, ezeket kezdő bíráknak kel­lene létrehozni különböző jogszabályokból. Dr. Hó­ka József, a Hatvani Váro­si Bíróság elnöke a jó lég­kör elengedhetetlensógét, s a megfelelő társadalmi megítélést tartotta fontos­nak. Elsősorban ama elv­ből kiindulva, hogy a bíró a társadalom orvosa. Szinte valamennyi addig elhangzott témával kapcso­latban foglalt állást dr. Pallósi Gizella, az Igaz­ságügyi Minisztérium kép­viseletében. A továbbiakban érdekes volt dr. Egri Zol­tánnak a felszólalása, aki az - állampolgári fegyelem kérdéseit feszegette. A vi­tában hozzászólt még dr. Kovács János, dr. Ádám Zoltán és dr. Papp Ildikó. valamint Pelléné dr. Eke Agnes, a Gyöngyösi Városi Bíróság elnöke is. Az ifjúsági parlament be­fejező részében dr. Ripka Kálmán adott, választ az észrevételekre, kérdésekre, majd a jelenlevők egyhan­gúlag elfogadták a beszá­molót, a kiegészítéseket és az intézkedési tervet. Majd megválasztották dr. Nyíri Beáta és Uracs Katalin személyében azokat, akik az országos igazságügyi if­júsági parlamenten küldött­ként képviselik a megye if­jú bírált. Sz.Z. Vérontás Rambo miatt A gimnazista keresztülmetszette a szomszédlány torkát ..Egy kissé Goethe. egy kissé Bonaparte...” — énekelte a hatvanas évek végén az akkori tizenéve­seknek a népszerű popsztár, France Gall. Azóta megváltozott az if­júság sztárképe és a tett- rekészséget az intellektualiz- mussal egyesítő hősök el­tűntek a kultúrtörténet süllyesztőiébe. Helyettük jöttek a külön­böző kommandók, a szadis­ta brutalitást sugalló ma­gányos hősök. élükön a hírhedt zsoldossal. Ram bo­rai. A német nyelvterüle­ten megjelenő, jobbára csi­nos popsikat és kebleket az olvasóknak kínáló Neue Revue két teljes oldalt szen­tel egy szörnyű gyilkosság­ra. amelyet a 19 éves Jo­hannes Bockermann fiú követett el. A Silvester Stal­lone nevével fémjelzett ..bru­talitáshullám" eljutott hoz­zánk is videokazettákon ... Az NSZK-ban megvan már az első áldqzat. a 10 éves. szőke hajú Anja Brink­mann személyében. A fia­talemberek egy Rambo - film vetítése után az erdő­be hívták a szőke Anját és barátnőjét. Ágnest, s ahogy hősük a vietnami asszo­nyokkal tette: egy kifent vadászkéssel először has­ba. maid hátba döfték, vé­gül pedig a torkát vágták keresztül a 10 éves Anjának. Barátnőjének sikerült el­menekülnie. de amíg él. mindig fogja hallani a ha­lálsikolyt ... Most már csak azon vi­tatkoznak a pszichológu­sok és jogászok: mi a bru­tális bűntett indító oka? Mivel Johannes Bockermann egyértelműen a filmek ha­tása alatt hajtotta végre tet­tét. csupán a kazetta az indító ok ... Azt nem le­het felelősségre vonni, de az ezeket az alkotásokat Európába beengedő kultúr­politikát már sokkal in­kább! Legyen ez a Pár sor és ez a szörnyű tragédia mementó számunkra is! De elsősorban az ilyen aber­rált alkotások iránt rajon­gó nézők felelőssége sem elhanyagolható. akik al­kalmat adnak tizenéves fiaiknak arra. hogy végig­nézzék ezeket a filmeket. Anja, az áldozat. Lent barátnője, aki megmenekült Azt mondják az okos a más kárán tanul. Remél­jük. ez a borzasztó tragé­dia intő példa minden ha­zai filmforgalmazónak és videokazetta-gyűjtőnek ...! (S. T.) Mi így vonulunk be... „A semmiből jöttem és győzni akarok Nem én akartam, de most már maradok” A zene számomra időnként használandó ajzószer. Napok telnek el, míg kis szobám­ban üzembe helyezem lemezjátszómat vagy magnómat. Ellenben olyankor képes vagyok egész napszakokat kettesben tölteni a mu­zsikával. Ez esetben minden egyéb másod­lagos. Csak futkározik a szemem az újság vagy a könyv lapjain, s beszélgetőtársam figyelmeztetően kérdi: ,,nem érdekel, amit mondok?”. A minap, takarítás közben, unaloműzőnek kapcsoltam be a magnót. Előző nap kaptam kölcsön egy kazettát, amelyen a Balaton és az Európa Kiadó zenekarok koncertfelvétele szól. Hallom portörölgetés közben, hogy az utóbbi csapat énekese, Menyhárt Jenő, a Mi így vonulunk be a történelembe refrénű dalt konferálja. Kicsit a szokásosnál is élénkebb lett a figyelmem, ugyanis ezt még nem hal­lottam az EK-tól. Először nemigen értettem a szöveget. Később, mikor újrajátszottam a felvételt, már leültem, ölembe kaptam Phi- 1 ipsémét, s fejemet a két hangszóró közé hajtva, füleltem. Aztán még egyszer. Köz­ben önkéntelenül nyúlt a kezem az asztal­ra tollért, jegyzettömbért, amelybe pillana­tok alatt feljegyeztem a szöveget. „Tudom, hogy mit akarok, és hogy mit' kell érte tennem A csillagokba indul az egészséges szellem De úgy megyünk el innen, mintha itt sem lettünk volna Mint a katonák a háborúban, úgy tűnünk el sorban” Vannak tanok, melyek kifejtik, melyek is a történelem mozgatórugói. Ha ezeket meg­nézzük. s akár el is fogadjuk, akkor arra a — talán banálisnak tűnő — következtetésre jutunk, hogy végül is minden az embertől mozog De vajon mi hajt minket, szerencsét­len. védtelen nőket és férfiakat? A válasz egyszerű, ha például a lélegzésre, a szomjú­ságra vonatkozik. De már bonyolultabb, ha az alkotás okáról érdeklődünk. Hiszen belát­hatjuk — még egy-két évtized és elmegyünk. Lelépünk a színpadról, s ránk borul a sír­hant. Mivel tudjuk ezeket, megfogalmazód­hat bennünk, hogy vajon érdemes-e bármit is megtudni, bármit is felfedezni, hiszen ezek legnagyobb részét magunkkal visszük majd. S az az egy-két zseniális elme, akik itthagynak majd valamit, azok úgysetn kö­zülünk, „egyszerű” emberek közül kerül­nek ki. Ha valaki nagyon kardoskodik magával, győzni tud benne ez az eszme. Feljogosítva érezheti magát a semmittevésre. S józan ész­szel nem lehet őt szembeköpni ezért. Ellen­ben az élet. ha közvetlenül nem is okozza, de kényszeríti az alkotást. Hiszen a munka az a tevékenység amely ösztön az ember­ben, viszont enélkül el ás pusztulna fajunk. S minél nagyobb horderejű egy találmány, annál könnyebb lesz életünk. így keletkez­het egy paradoxon: minél kényelmesebben akarunk élni, annál nehezebb végigjárni az oda vezető i*tat. S tudjuk, nem érhetjük el soha a tökéletest. De mi mégis harcolunk. s ha a kő visszagurul is a hegyről, azért újra nekiveselkedünk ... „És nem hagyom, hogy eljátssz az. életemmel Azt nem hagyom, mert leélni énnekem kell” „Sík mezőben hármas út” — írta Vörös­marty Mihály a Csongor és Tündében. S ma sem mindegy, ki. melyiket választja. Egyik kényelmetlenebb, másik simább, de a célba egyik sem visz. Ám csak nekiindulunk vala­melyiknek. Van, akit cdalökdösnek, mutat­ják neki az irányt, segítik útját. Más elől elállják valamennyit, s tétlenségre kárhoz­tatják. Aztán van. aki elmegy egyiken is, másikon is kicsit, vissza-visszafordul, újra­kezdi, s ez így megy, ideje végeztéig. Egy napon kopott ruhás vándor érkezik ta­risznyájával az elágazáshoz. Megáll egy pil­lanatra, de csak azért, hogy harapjon sza­lonnájából és meghúzza a bütyköst. Majd határozottan rálép az egyik útra, lépked, lép­ked. rövidesen már szemünkkel sem tudjuk követni. A bámészkodók földbe gyökerez­nek. és mire észbekapnak, már messze jár, utolérni képtelenség. „Olyan jó és olyan szép, lehet, hogy nem is betegség Olyan jó és olyan szép, segítség, segítség!" Miközben firkálgattam, néha körbejárt te­kintetem szobám képekkel díszített falán. Néhány halottat is látok: Adyt, Bódy Gá­bort. Nagy Lászlót és Julis nenémet, néhai nagyapám néhai húgát. Az első három ne­vet ismeri mindenki, beszélni tud róla, s ha nagyon kell. néhány közhelyben kifejti: mit jelentett neki az ő művészetük. Julis nenémről ellenben nem tudnak semmit, akik őt személyesen nem ismerték. A fényképről annyi látszik: mosolygós, szegény öregasz- szony. Sok éven át kísértem haza nagyszü­lei m házából az övébe. Háromperces lehet az út. de volt, hogy csak órák múlva men­tem vissza-, ö mesélt, énekelt, kérdezett. Már akkor is a múltam része volt, amelyekből felépül az egész, és én ebből táplálkozom. Nélkülük — Ady, Bódy, Nagy László és Ju­lis neném nélkül — tudatlan lennék, s Évámmal újra le kellene szakítanunk az al­mát a fáról. Aztán nézem a saját fényképemet, s ab­ban reménykedem, hogy az majd ott lesz az unokám asztalán, ö majd emlékszik a bo­londos öregemberre, s vigyorog egyet rám. mikor felnéz egy verseskötetből. Mi így vonulunk be a történelembe. Ahogy múlik az idő. egyre rövidebb fesz a rólunk szóló írás, s 3032-ben már csak egy-két ösz- szefoglaló mondat jellemzi a huszadik szá­zadot. És ez az egyes embernek — nekem is, de még mennyire — szomorú. Viszont galádság lenne tőlünk, ha az akkori kor ho­mo sapiensétől megtagadnánk az életet. Mert csak rajtunk múlik, hogy ők legyenek. így csináljuk tovább vidáman, dacosan, beletö­rődve a történelem közönyébe. „Miért ne, miért ne Miért ne halnék meg nevetve” Kovács Attila Pályaválasztási tájékoztató CIKI Fiatalosan Akár viccnek is elmehet­ne. de sajnos ez valóban megtörtént. Volt évfolyamtársak ta­lálkoznak az utcán 8 év el­teltével. — Hogy vagytok? — így a sztereotip kérdés. — Kösz. jól Nem változ­tunk semmit. Még mindig ugyanabban az albérletben lakunk. — Szerencsétek van. Ne­künk azóta ez már a ne­gyedik. A Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének köz­lése szerint a nyolcadik osz­tályt végző tanulók közép­iskolába történő jelentke­zését a 'korábban alkalma­zott gyakorlat szerint kell végezni: a TÜ. 819. r. sz. ..Jelentkezési lap továbbta­nulásra” című nyomtatvá­nyon. A lap leadási határ­ideje 1988. március 20-a. Kivételt képez az egri Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium­ban működő speciális test- nevelési osztály, ahová feb­ruár 10-e és 20-a között kell a felvételi kérelmet eljut­tatni. A Lenkey János Hon­véd Kollégiumban tanulni szándékozók január 31-ig, Budapest és Pest megye kö­zépiskoláiba pedig febru­ár 16-ig küldhetik el a szük­séges dokumentumokat. A Heves Megyei Pályaválasz­tási Tájékoztatóban az iro­dalmi—drámai osztálynál megjelölt \ határidő február 10-ére módosult. Az országos beiskolázá­sú speciális gimnáziumok­kal kapcsolatos tudnivaló­kát a Művelődési Miniszté­rium minden évben a Mű­velődési Közlönyben jelen­teti meg. ÁLLÁS- AJÁNLATAI: ÉPFU Miskolci Szállítási Üzemegység Egri Főnöksége: Eger, Bervai u. 2. (Felnémet) Eternit Azbeszt Cementipari Vállalat: Selyp, Gyártelep Felyételre keres gépipari műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt műszaki osztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: legalább 5 éves szakmai gyakorlat és erkölcsi feddhetetlenség. Lakásmegoldásban a vállalat segítséget nyújt. A munkarendről személyes tájékoztatást ad a vállalat személyzeti vezetője. Azonnali belépéssel felvesz C- vagy magasabb kategóriával rendelkező gépjárművezetőket, autó-motor szerelőket - és karosszérialakatosokat, jó kereseti lehetőséggel, három műszakban történő foglalkoztatással, a kőbánya területére. Jelentkezni lehet személyesen a fenti címen. GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ: Pattinka üzeme, Gyöngyös 3 műszakos munkarendben speciális svéd gépsorhoz szak- és betanított munkásokat felvesz, begyakorlás után teljesít ménybér a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a fenti címen. Mezőgazdasági Szakközépiskola: Gyöngyös, Zrínyi u. 3. Felvétett hirdet szakirányú képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező munkaerő részére könyvelői állás betöltésére. ÉMÁSZ Egri Üzemigazgatósága: Eger, Szabadság tér 13. Felvesz: villamosipari technikusokat és közgazdasági szakközépiskolát végzett gépírni tadó fiatal munkaerőké«. Jelentkezni lehet a fenti címen.

Next

/
Thumbnails
Contents