Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. február 23„ kedd A Gárdonyi család egykori házában volt a „mesebeli” óvoda, amely szomorú sorsra jutott.. . Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Egerben egy óvoda. Mint a mesében . . . Távol a város zajától, porától, benzinfüstjétől. Egy ház, árnyas kertben, ahol diófák lombjai adtak árnyékot a kisgyerekeknek, kora nyáron cseresznye piroslott a többi fa ágán. Az elkerített udvaron nyoma sem volt betonnak, a fantáziátlan vasmá- szókáknak. Volt viszont sok kedves kerti játék természetes környezetben, ahol igazán jól érezhették magukat a kicsik. Ügy éltek ott. — emlékeznek rá a környékbeliek, — mint egy nagy család. A szülők sokat segítettek, csinosítottak az óvodán, sok társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádok. Csakhogy ez a „mese" nem úgy végződött, mint általában a többi. Szomorú véget ért. A régi épület süllyedni kezdett, megrepedeztek a falak. mígnem a statikai vizsgálat megállapította: életveszélyessé vált. Az óvodásoknak hát költözniük kellett a szép környezetből, ki közelebb, ki távolabb került közülük, más intézményekbe. Igen, a környéken élő egriek jól emlékeznek: a híres és kedvelt Gárdonyi óvodáról van szó. Arról, amely a nagy író otthona mellett, a Gárdonyi család egykori házában működött. Az idő vasfoga nem kímélte a múlt század végén épült lakot sem, s hiába próbálták megmenteni. Az „egri remete” fia, Gárdonyi Sándor gyakran meglátogatta az óvodásokat, 1965- ben bekövetkezett halála után a gyerekek is élmentek a temetésére. De azután is gyakori vendégei voltak a várnak, foglalkozásokat tartottak ott... Néhány évvel ezelőtt, amikor végleg menthetetlenné vált az épület, s bezárta kapuit, a romok még sokáig ott álltak. A környékbeliek sajnálták ugyan, de mivel úgy tudták, a tervek szerint hamarosan újjáépül az óvoda, reménykedtek. Ám hiába. Felvonultak ugyan az építők, de a gyerekeknek többé már nem lett otthonuk. Irodaház épült helyette: a Gamesz kapott az új épületben helyet. A téma ma is „él”, a környéken nem csitultak el a kedélyek. Még azok is fel vannak háborodva, akiknek a gyerekei már kinőttek az óvodáskorból. Lakó Pál volt. tanácstag: — Mi harcoltunk annak idején azért, hogy az óvoda újra megnyissa kapuit, hiszen Egerben, állítom, még egy ilyen nem volt. Száznál többen írták alá a kérelmet, hogy ne vesszen el a kicsik otthona. Ilyen szép környezetet máshol nem találni, a jó levegő ma már megfizethetetlen. A nagy kert szinte paradicsom volt nekik. Elhiheti a felháborodásunkat, amikor megláttuk, irodaépület lett helyette. Többektől megtudom, ide orvosi javaslatra hozták a gyerekeket. A felsőlégúti betegségben szenvedőknek valóságos szanatórium volt Egernek az a környéke. Még a távolabb élő szülők is kérték. hadd járjon ebbe az óvodába csemetéjük . . . Biáth Gézám tanácstag: — Ügy higgye el, ma is nap mint nap megkeresnek az emberek. Nagy szívfájdalom nekik, hogy ez az óvoda egyszerűen eltűnt. Keserves állapot a mostani. A szülők a megmondhatói, itt alig volt megbetegedés, a jó levegő, az egészséges környezet ideális volt. A felnőtteknek sem kellett a munkahelyről hiányozniuk azért, mert beteg a gyerek, s ez már népgazdasági érdek is. Jogos hát a felháborodásuk, magam is osztom. A legközelebbi tanácsülésen fel is szólalok ezért. Gyárfás Ferenc. a körzet másik tanácstagja: — Nagyon parázs hangulatú volt a legutóbbi tanácstagi beszámoló is. Még az idősebbek is szót emeltek. A többséget az bosszantja, hogy óvodára nem volt pénz, irodára pedig igen. Főként azt sérelmezik, hogy miért kaptak akkor ígéretet arra, hogy ez az intézmény nem szűnik meg. Vagy lett volna bármi: öregek otthona, vagy a múzeum kapta volna meg az épületet... Innen a gyerekek a közeibe egyedül is hazajárhattak, csendes a környék, nincs autóforgalom, nem volt veszély. Most kelthetik korábban a szülők a gyerekeket, cipelhetik mesz- sze, még a Csebokszári-lakó- telepre is ... Nem beszélve arról: egyre jobban kiépül az Almagyar- domb. Sok a fiatal, mind több a gyerek. A környék pedig óvoda nélkül. Tóth Józsejné, a városi tanács művelődési osztályának gazdasági felügyelője: — Az épület életveszélyessé válása tette a végső pontot arrra, hogy bezárjon az óvoda. Való igaz, volt olyan terv, hogy erre a célra épül újjá, de nem volt rá elég pénz. Egy óvoda sokkal többe került volna, mintamenynyiből a Gamesz megépült. Felújítással már nem tudták megoldani, bővítés is szükséges lett volna. — Most hová járnak a környékbeli gyerekek? — A Malom utcai, a Cifra téri és a Szarvas téri ideiglenes óvodába. — Elég messzire hát.. . — Sajnos. S tudjuk, szükséges lenne a környékre egy új intézmény, hiszen az AÍ- magyar-dombról is távolabbra kell vinni reggelente a gyerekeket. — S tud-e valami biztatót mondani? — A Zöldfa utca és a Ce- cey Éva utca sarkán lévő területen szerepel a tervben egy új óvoda építése. 1983-tól folyamatos Eger város általános rendezési tervének módosítása. Ha a Gárdonyi-kertben épült volna új óvoda, mintegy 10 millió forintba került volna. A Gamesz épülete pedig csak ötmilliót „vitt el”, felújítással, rekonstrukcióval meg lehetett oldani. Ügy tűnik, a következő ötéves tervidőszak végére sikerül az említett helyen megépíteni az új óvodát, de előre még nem lehet biztosan megmondani. milyenek lesznek a pénzügyi lehetőségek . . . Nos, azt senki sem vitatja, hogy szükség van Ga- meszra is. De a szigorú valóság, sajnos az: Egernek ez a része nagyon nélkülözi a gyermekintézményt. Hiába, nem hagy nyugodni a gondolat. Ésszerűbb, átgondolt tervezéssel, pénzügyi átcsoportosítással nem lehetett volna megmenteni az oly sokak által szeretett Gárdonyi óvodát? S motoszkál a fejemben az is: annak idején nagyon sok társadalmi munkával segítettek a szocialista brigádok, a szülők. A jó ügy érdekében biztosan segítettek, összefogtak volna . . . Vagy valóban „kései” már a kesergés? Az ok. sajnos ma is élő, hiszen nincs óvodája a környéknek. S a következő ötéves tervidőszak végéig még sok víz lefolyik az Eger-pa- takon. Addig pedig? Az emberek elmondhatják: volt egyszer Egerben egy óvoda . . . Mikes Márta A világ a Gőzhajó utcából Levélváltás Waszlavik Lászlóval Elmúlt már az az időszak, amikor Waszlavik Lászlót tüzetesen be kellett mutatni az olvasónak. Manapság egyre többen tudják, hogy ki is ő. Ennek ellenére talán még mindig nem árt elmondani róla. hogy szov- ietunióbeli egyetemi évei után a kísérleti rockzene felé fordult. Az eltelt években számos becenév is ragadt rá, így hívják őt Gazembernek, Ulmann Mónikának. Csiga-bigának és a hozzám intézett levelét már úgy írta alá: Waszlavik Petőn Velorex. A „rocksámán" ma délután a Gárdonyi Géza Gimnáziumban rendezett Népújság-hetünk vendége lesz. Ebből az apropóból küldtük el neki kérdéseinket, amelyekre postafordultával válaszolt. — Mostanában egyre többen büszkélkednek a „sámán” titulussal. Nem félsz, hogy munka nélkül maradsz? — Tényleg létezik bizonyos konkurencia a kísérleti rockzenének ezen a té- rületén js. Ennek egyrészt örülök, mert van egyfajta vonulata egy tipikusan kelet-európai művészetnek. Azok. akik hasonló imágó- val lépnek színpadra, rendszeres külföldi fellépéseik révén egy olyan képet alakítanak ki Magyarországról, amivel számos nyugati zenekar is szívesen büszkélkedne. Ennek ellenére csak néhány név fémjelzi ezt az irányzatot. és csak szűk műfaji keresztmetszetben. A versengés tehát szerintem nem nagy. pedig itt, Magyarországon kiaknázatlan nép- és műzénei kincsesbánya áll rendelkezésünkre, a könnyűzenének is megszülethetnének a maga Bartókjai és Kodályai. Kevesen vállalják azonban ezt az utat, mert a divatos külföldi irányzatok korcsositása sokkal egyszerűbb és kifizetődőbb. Nem félek tehát attól, hogy munka nélkül maradok. Annál is inkább, mert a diszkótól a három X-es generáción át az avantgárdig sokan érdeklődnek az iránt, amivel mostanában foglalkozom. Csak remélni tudom, hogy nem maradok egyedül ezzel a tevékenységgel, ami hozzájárulhat egy nemzetközileg elismert magyar rockélet kialakulásához. — Szentendrén, a Gőzhajó utcában élsz. Milyennek látszik onnan Magyarország? — Mindenképpen nehezebb az élet. Egyébként olyan, mint a Velorex: az ember néha nem tudja, hogy sajnálja vagy szeresse. De komolyra fordítva a szót, nemrég beszélgettünk erről Lois Viktor szobrász barátommal, aki a következőket mondta: a külsőséges értékek annyira elérhetetlenné válnak, hogy Magyarország egyre inkább a belső értékek felé fog fordulni, mert azok még elérhetők. — Egyik közönségtalálkozódon meséltél arról, hogy szeretnéd kikísérletezni a kéz- és lábtempó nélküli úszást. Sikerült-e már ez a terved? — Igen. foglalkozom egyfajta vízijóga kifejlesztésével. Körülbelül egy tucat speciális úszásnemet alakítottam ki, amibői sportszem- mel nézve a kéz- és lábtempó nélküli változatok a legérdekesebbek. Merev, de a vízhez képest hullámmozgást végző testtel tudok úszni. amikor is a bokából mozgatott lábfej tol, s egyes pillanatokban levegőt is tudok venni. Legtökéletesebb talán a kígyóúszás, amely térbeli csóválódás. kétsíkú hullámzás. Ennek is van egy olyan pontja, amikor a fej kiemelkedik. — Mit kérnél Dévényi Tibortól a Három kívánság című televíziós műsorban? — Egv g’c-siistát ismertetnék Azoknak a slágereknek a jegyzékét adnám közre. amelyek legkárosabbak az ifjúság szellemi fejlődésére. Elvégre elkel egy kis kulturális környezetvédelem. — Az NSZK-ban már jelent meg nagylemezed, s Nyugat-Európa más országaiban is szerepeltél sikerrel. Milyen esélye van egy világsztárnak arra, hogy a magyar piacra betörjön? ~ Nyugaton a kommersz Piacon a verseny kiszűri a személyi és anyagi összefonódásokat. Ráadásul egyes kiadók és szervezőirodák a pillanatnyilag nem divatos. de értékteremtő, vagy előbb-utóbb kamatoztatható törekvéseket is felkarolják,- számos világsztárt emelve ki. A hazai esélyek nem ilyen jók. de akinek van hozzá kitartása. 5—10 év alatt ugyanolyan népszerűvé válhat, mintha teljes tömegkommunikációs és intézményi támogatással dolgozna. Nem egyedül vagyok azzal, hogy á hazai elismerést nemzetközi piacon kell kiharcolnom, de ennek is megvannak a maga előnyei: ha bármilyen ok miatt nem jön be az egyik változat. még van egy hátországom . . . — A személyes találkozás előtt mit üzen a „sámán” az egrieknek? — Ez a város arról híres, hogy valamikor különleges odaadással állt helyt a magyarság területének és kultúrájának védelmében. Én. aki követem a népi hagyományokat, azt kérem az egriektől. hogy ma. amikor a világ uralkodó kulturális áramlatai olyan erővel próbálták birtokba venni tudatunkat. őrizzék szűkebb és tágabb környezetük, városuk, a magyarság. Közép-Eurőpa szellem' hagyományait, mint nemzeti vagyont. Kovács Attila Nemrégen méltattuk már a Zsebrádiószínház sok szempontból figyelemre méltó, a jelen igényeihez majdhogy tökéletesen alkalmazkodó tevékenységét. Gazdái tisztában vannak azzal, hogy okosan kell sáfárkodni a szabad idővel, így aztán arra törekszenek — nem kis feladat ez —, hogy mindössze 16 percbe szorítsák be a minőséget. Tiszteletreméltó, de korántsem sziszifuszi küldetés ez, mivel a rajtoltatok irigylendő érzéktől vezérelve választják meg mind a szerzőket. mind a bemutatandó műveket. Nem véletlenül voksoltak arra a Moldova Györgyre, aki hisz abban, hogy a valamirevaló alkotónak ki kell aknázni a technika által kínált lehetőségeket. Ezért érthető, hogy — a Magvető Kiadó közreműködésével — voksolt a kazettán rögzített, hangoskönyvre, nem húzódozva az előadói szerepkörtől sem. így aztán nincs abban semmi különös, hogy — bizonyára felkérésre — asztalra tette mini rádiószatírá- ját. a Váltságdíjat. Ajándékát szombaton este élvezhettük. Többek között azt igazolta, hogy az. átlagon felüli tehetség a legszigorúbb előírásokkal, kötelmekkel is könnyedén megbirkózik. s ujjgyakorlatként is magvas értékekkel lep meg bennünket. Ebből következik, hogy az érdem oroszlánrésze övé. Frappáns sztorit teremtett. A történet egy eltérített Malév-gépen játszódik. Az indítás kétségkívül nem eredeti, annál inkább az viszont a gördülékeny, a szellemes bonyolítás. Megismerkedhettünk — a görbe tükörbe ne riadoz- zunk benézni! — honfitársaink nem éppen dicséretes anyagiasságával. üzletelő hajlandóságával. azzal a cseppet sem szívderítő tulajdonsággal, hogy kizárólag vásárolni mennek külhonba, s megfeledkeznek a varázslatos idegen tájak felderítéséről. „birtokbavételéről". Mondhatná valaki, hogy mindez szakállas közhely. Nem vitatjuk, de a szerző ennél jóval többre képes. Markáns jellemeket fest. nem fukarkodva az ironikus ízekkel. Felvonul előttünk a konyakozó szakszervezeti funkcionárius, a furfangos tsz-elnök. s jó néhány olyan átlagpolgár, akikkel nap. mint nap találkozunk. Telitalálat a csattanó is. hiszen végül is győz a haszonleső alapállás, s a légi csoport valószínűleg Bécs- ben száll le, hogy a csak azért is adásvétel ne szenvedjen csorbát. Jeleskedtek a színészek, méghozzá úgy. hogy híven szolgálták azt a munkát, amely teret nyitott számukra. ha nem is a csillogásra, de a mesterségbeli tudás jelzésére mindenképpen. Hálásak lehetnek érte Akárcsak a hallgatók ... Az udvarias Heller A Jó reggelt! — régóta bővelkedik ritka erényekben. A stáb tagjai egyre-másra tudatosítják bennünk, hogy nemcsak hivatásérzet vezérli őket. hanem magas fokú hozzáértés, megújulási készség is. Erre utalt ai a hétfői interjú is. amelyet J. Heller- rel, a világhírű tollforgató- val készített az a kolléganőnk, aki méltán jogosult az elismerésre. Már csak azért is. mert a meglehetősen zárkózott művész mindig elutasította az ilyesféle, általa feleslegesnek tartott beszélgetéseket. Most mégis engedett, s elhatározását, döntését meg is indokolta- Hangsúlyozta, hogy szívesen tájékoztatja magyar olvasóit, mivel ők nemcsak A 22-es csapdája című regényét tartják számon, hanem arra a szándék-' ra is kíváncsiak, amelynek nyomán megszületett. Nem éppen hízelgőén szólt az újságírókról, akik folyvást sablonos kérdésekkel gyötrik, akiknek ... — épp emiatt — voltaképpen nincs mondandója. Amikor kötélnek állt osz- tályzott is. csillagos ötössel jutalmazta az először reménytelennek tűnő kezdeményezést. Mi csak nyomatékolhatjuk ezt, megtoldva azzal, hogy a példa követésre méltó. A zsurnalisztika valameny- nyi posztján. Fővárosban és vidéken egyaránt . .. Pécsi István Badar bölcsességek A lányok könnyebben megjegyzik azt, amit a jobb fülükkel hallanak, a fiúk pedig azt, amit a bal fülükkel. Lehet ellenőrizni! Nyáron a barnamedve 20 órán át eszik, és egész télen csak a mancsát szopogatja. (Ne)próbáljuk meg ellenőrizni! Az orvosok azt tapasztalták, hogy a cukor segíti a kisebb-nagyobb sebek gyógyulását. Am a garázdák ne örüljenek, aligha fogják őket szaloncukorral gyógykezelni. tanak, annyi energia kell hozzá, mintha egy-egy csésze kávét főznének a győztes csapat tagjainak. Egy repülő egér álmában megpillantott egy repülő macskát, és felébredt a borzalomtól. A neander-völgyi ősember barlangjában egy zongorát találtak, rajta réz gyertyatartók voltak. Ez alaposan befolyásolta elképzeléseinket őseinkről. ők ugyanis a sötétség beálltakor már gyertyát használtak. Van egy ország, ahol KRESZ-vizsgát tesznek a szamártulajdonosok. Fénykép is kell hozzá: kettő a gáz- dának. kettő a szamárnak. Amikor a szurkolók a hatalmas stadionba” gólt kiálA papagáj nagyszerűen utánozta Álla Pugacsova énekét. Csak éppen az arcjátékkal nem tudott mit kezdeni. (A Lityeraturnaja Gazetából fordította. . Mizser Lajos) \ S mán akcióban ... (Fotó: Koncz János) Kései (?) kesergő egy óvodáért... auuUófŰMefói Bravúros ötlet
