Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1988. február 20., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bizalom A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Nehezebb feltételek mellett ésszerűbb gazdálkodást... Egerszóláton: Váncsa Jenő miniszter szólt a tagsághoz Váncsa Jenő miniszter beszédében hangsúlyozta a nagyüze­mi és kistermelői gazdálkodás összhangjának fontosságát Várkonyi Péter Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe utazik Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap hivatalos láto­gatásra utazik az ázsiai és a csendes-óceáni térségbe. Útja so­rán felkeresi a Szingapúri Köztársaságot, az Indonéz Köz­társaságot, az Indiai Köztársaságot, a Thaiföldi Királyságot, Ausztráliát és Üj-Zélandot. Ülést tartott a SZOT Úgy általában és úgy elvileg nincsen semmi baj a bizalommal. Nem­egyszer kinyilatkoztattuk, hogy mi senkire sem né­zünk ferde szemmel kez­dettől fogva. Azt is jól tudiuk. hogy aki nincs el­lenünk. az velünk van. Emlékeznek még rá, hogy annak idején a szólás más­ként hangzott? Ügy. hogy aki nincs velünk, az elle­nünk van. Vagyis, ellen­ség mindenki. aki nem ért velünk egyet minden­ben. Ennek az elméletnek a segítségével csináltunk is annyi ellenséget magunk­nak. hogy nem győztük őket begyűjteni éjnek év­adján. De hagyjuk ezt. Szerencsére már régen el­múltak azok a gyászos évek. Ma már bízunk az emberekben. Ma már tud­juk, hogy a mi társadal­mi rendünket csak a milli­ók közreműködésével tud­juk felépíteni. Ehhez a nagy munká­hoz mindenkire szüksé­günk van. Ebben az ügyben mind­annyian egyetértünk. Egyet is gondolunk? Minden­kinek azonos a véleménye minden dolgunkban? Kár lenne ilyesmit feltételez­ni. Miért ne lehetne el­térő vélemény is bizo­nyos kérdésékiben? Miért ne gondolhatná más azt. hogy szerinte a tenniva­lóinknak lenne jobb és hasznosabb útja, módja is. mint amit mi kinyilatkoz­tattunk? Ugye. milyen természe­tes álláspont ez így. Ter­mészetes? Igen. természe­tes. egészen addig. amíg valamilyen tanácskozáson, megbeszélésen. gyűlésen vagy értekezleten fel nem áll valaki, és az elképedt elnökség előtt nem kezdi hangoztatni azt a meggyő­ződését. hogy amit ő most hallott, az nem egészen úgy volna jól. Szerinte ugyanis változtatni kelle­ne az alaptételen vagy a megvalósításra vonatkozó elképzeléseken. Ilyenkor ül ki a döbbe­net azoknak az arcára, akik a beszámolót előter­jesztették. akik a javas­latot megfogalmazták. Előttük mindjárt gyanús lesz az illető. Már csak egy pillanat kell ettől kezd­ve ahhoz, hogy a „hivata­los személyek” közül va­laki hangosan vagy félig kimondva megkérdezze: ki ez az ember? Honnan jött? Mivel foglalkozik? Mi a képzettsége? Érezzük a gyanút, ami ott rejtőzik az ilyen és a hasonló kérdéseknek a mélyén? Mert hogyan is hangzott az a régebbi böl­cselet? Aki nem velünk ...! Mintha azok a régi beideg­ződések még ma is hatná­nak a gondolkodásmódunk­ra. Persze nem úgy álta­lában, hanem csak az adott esetben. A baj itt van. Mikor döbbenünk már rá. hogy nem az segít bennünket a legjobban, aki csak bó­lintani tud? Gondoljuk vé­gig. G. Molnár Ferenc Az Egerszóláti Ho Si Mint» Termelőszövetkezet tegnap tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Elsőként Szálkái Miklós, a szövetkezet párt- alapszervezetének titkára köszöntötte a tagságot és a megjelent vendégeket, köz­tük Váncsa Jenőt, az MSZMP KB tagját, mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Asztalos Miklóst, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának tit­kárát, Schmidt Rezsőt, a megyei tanács elnökét, Ngu­yen Lungot, a Vietnami Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetét. és Sramkó Lászlót, a Teszóv titkárát. Ezt követően Dér József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség be­számolóját az elmúlt évi gazdálkodásról, amelyet 4 millió 160 ezer forint nye­reséggel és 23 millió 285 ezer forint bruttó jövedelemmel zártak. A termelési érték 70 százalékát a libatenyésztés­ből nyerték. Tavaly 185 ezer 897 pecsenyelibát értékesítet­tek. 653 tonna súlyban. A csirketenyésztés eredménye a vártnál gyengébb volt, ezért az idén a húscsirke tar­tását nem tervezik. Mivel kedvezőtlen adottságú a szövetkezet területe, a nö­vénytermesztésbőd jobb ered­mény nem várható. Ezért él­niük kell azzal a lehetőség­gel, hogy a földterületet a szakcsoporti és kistermelési formában hasznosítsák. A fő ágazat mindenképpen a lúd- tenyésztés. ebből a tavalyi eredmény 6 millió 143 ezer forint volt. Hangsúlyozta, hogy ebben az évben a jó munkaszervezés és a mun­kafegyelem erősítése a gaz­daság fellendülésének való­di tartaléka, melynek kiak­názása különösebb anyagi rá­fordítás nélkül, komoly ered­ményeket hozhat. A vezetőség beszámolójá­hoz fűzött hozzászólásokat követően Váncsa Jenő, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólt a tagsághoz. Elmondotta, hogy ez idő tájt a tárca is számadást készít, a szakmai élet és a közvéle­mény elé tárja az ágazat eredményeit. Az elmúlt év­ben a nagyüzemi mezőgaz­daság teljesítménye jó köze­pes volt. Nehezebb körülmé­nyek között kellett dolgoz­niuk, sújtotta a termést a fagykár és az aszály is. Kü­lönösen a gabonatermést, a szőlő- és borkultúrát érte veszteség. Ám, ami lényeges: sikerült megtermelni az élel­miszeripar alapanyagait. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez az ágazat huszonhéjtmilliárd nyereséget hozott, egymil- liárddal többet, mint 1986- ban. örvendetes az is, hogy az üzemek nyeresége a me­zőgazdaságban 500 millió fo­rinttal nőtt. Húsz százalék­kal növekedett a beruházás, bár a gépekre kevesebb ju­tott. — Hazai fogyasztásra ma­radéktalanul biztosítottuk az élelmiszert — mondotta töb­bek között a miniszter. Az iparban megtermelt élelem közel egyharmada, mintegy 90 milliárd forint értékben, külföldre került. Százmillió dollárral több élelmiszerex­portot teljesítettünk, mint 1986-ban. Ez az ágazat is hozzájárult az ország pénz­ügyi egyensúlyához. Majd arról szólt, hogy jobb minőségre és nagyobb ver­senyképességre van szükség az idén. hiszen az élelmiszer­ágazat egyötödét adja a nem­zeti jövedelemnek. Ebben az évben 5—6 százalékos terme­lésnövekedést terveztek. To­vább kell javítani a hazai el­látás minőségét és a külpia­ci igényeket is figyelembe véve. Aláhúzta, hogy mind belföldre, mind szocialista és tőkés exportra egyaránt, ma­gas színvonalú árut kell ter­melnie az élelmiszeriparnak. Ehhez az eszközrendszer ren­delkezésre is áll. A kibonta­kozási programban tudomá­sul kell venni, hogy a nehe­zebb körülmények között, jobban kell gazdálkodni. Majd arról szólt, hogy He­ves megye termelőszövetke­zeteit nem kényeztetik el az adottságok. Itt is voltak gon­dok a gabonatermesztésben, a szőlőkultúrában, ám az ál­lattenyésztés kedvezőbb ké­pet mutat. Heves megye me­zőgazdasági üzemeinek ter­melési értéke elérte a terve­zettet, a nyereség tíz száza­lékkal nagyobb is lett. Az egerszóláti termelőszövetke­zet a megye gazdaságának szerves része — hangsúlyoz­ta. Majd arról szólt, hogy egyetért a szövetkezet tö­rekvéseivel, azzal, hogy ra­cionálisabb gazdálkodással keresik a kiutat, s úgy ala­kítják ki a termelési szerke­zetet, hogy megbirkózzanak a gondokkal, a kedvezőtlen adottságok ellenére is. Ügy kell tovább gazdálkodniuk, hogy a libatenyésztés tovább­ra is versenyképes legyen. Szükséges a nagyüzemi és a háztáji gazdaság jó össz­hangja. Dicséretes a vietna­miakkal való együttműkö­dés, hiszen az egerszólátiak átadják gazdálkodási tapasz­talataikat, s hozzájárulnak a távoli ország ezen ágazatá­nak fejlődéséhez. Végezetül megköszönte a tagság elmúlt évi munkáját. A zárszámadó közgyűlés vé­gén Nguyen Lung, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete üdvö­zölte a termelőszövetkezet tagságát, megköszönte az ed­digi támogatást, s hangot adott annak a reménynek, hogy továbbra is gyümölcsö­ző lesz az együttműködés. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt összeült a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az idei szak- szervezeti feladatokat vitat­ta meg. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára előadói beszédé­ben elmondta, hogy a nép­gazdaságban az évindítás fe­szültségei kisebbek voltak, mint amivel számoltak. A termelés év eleji anyagi­műszaki feltételei sok terű-, létén jobbak voltak, mint a korábbi években. A bérek bruttósítása a vártnál ke­vesebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonytalan­sággal terheli a termelést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adórendszer válto­zásai, a külkereskedelmi szerződéskötések bizonyta­lanságai akadályozták a vál­lalati éves tervek elkészíté­sét, a_£azdálkodó szervezetek jelentős részének még nincs jóváhagyott terve. Kitért a jövedelemadóval kapcsolatos kérdésekre is, s elmondta, hogy ezen a te­rületen a szakszervezeteknek további feladataik vannak. A szakszervezeti alapszerve­Tegnap délelőtt a Parla­mentben összeült az Ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. A testület a társadalombiztosítás fi­nanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyug­díjrendszer módosításával kancsolatos tervezeteket vi­tatta meg. A képviselőkhöz koráb­ban eljuttatott előterjesz­tés megállapítja: a szociális biztonság garantálása tár­sadalompolitikánk egyik köz­ponti kérdése. Ennek a követelménynek a teljesítése halaszthatatlanná teszi a társadalombiztosítás finan­szírozási és működési fel­tételeinek gyökeres átala­kítását. Hosszú távon meg kell teremteni a társada­lombiztosítási ellátások ér­tékállandóságának törvé­nyes garanciáit, garantál­ni kell a társadalmi meg­élhetési költségeket fede­Az elmúlt hetekben több magyar utazási iroda kép­viselői elmondták, hogy nem sikerült megállapodást köt­niük a bolgár partnerekkel sem az árban, sem pedig a szolgáltatások garantált mi­nőségében. A Balkántourist budapesti képviseletének vezetői tegnap sajtótájékoz­tatót rendeztek. Leiter Vaszilev, a Bal­kántourist magyarországi igazgatója elismerte, hogy tavaly előfordultak szolgál­tatási hiányosságok Bulgá­riában a magyar turisták fogadásakor. A Balkántou­rist szerint azonban a szer­ződéskötések hiányának oka nem elsősorban ez (a fele­lősöket egyébként már le­váltották), hanem a két fél által tervezett áremelések nagy különbsége. Az 5 leg­nagyobb magyar utazási iro­da 4 százalékos áremelést tartott elfogadhatónak a bolgár szolgáltatások árai­ban, ugyanakkor a magyar- országi szolgáltatások árait 30—40 százalékkal kíván­ták emelni. Ezt az indoko­latlan áremelést a bolgár utazási irodák nem fogad­hatják el, hiszen ez gyakor­latilag eladhatatlanná teszi zeteknek folyamatosan fi­gyelemmel kell kísérniük az adóelőlegek levonását, a ked­vezmények elszámolását, össze kell gyűjteniük az adórendszer működésével összefüggő problémákat, jog­szabályi rendezetlenségeket, s ezek alapján a szakszer­vezetek javaslatot dolgoz­nak majd ki a jogszabályok szükséges módosítására. Szólt a fogyasztói árak alakulásáról is, hangsúlyoz­va, hogy a szakszervezetek az 1988-ra tervezett 15 szá­zalékos árszínvonal-növeke­dést felső határnak tekintik, mivel ez a mérték van össz­hangban a jövedelmek elő­irányzataival. Tartani kell azonban attól, hogy az ár­szintemelkedés meghaladja majd a 15 százalékot, ebben az esetben a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa igé­nyelni fogja ennek ellenté­telezését. A szakszervezetek javaslatot dolgoznak ki a csecsemőruházati cikkek nagymértékben megnöveke­dett árának mérséklésére, ezzel kapcsolatban állásfog­lalás-tervezetet terjesztettek a tanácsülés elé. ző minimális nyugdíjellá­tásokat. A kötelező társa­dalombiztosítás keretében — a biztosítási elvvel össz­hangban — erősíteni kell a munkához és a járulékfi­zetéshez kapcsolódó jogo­sultsági és ellátási feltéte­leket. A nyugdíjrendszer módo­sítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében feszültségek, ellentmondá­sok vannak. A nyugdíj­rendszert össze kell han­golni a gazdaságirányítás szisztémájával, a foglalkoz­tatáspolitikával. a társadal­mi és egyéni érdekekkel. Az elérendő fő célok: erőseb­ben jusson kifejezésre, hogy a nyugdíj munkával és já­rulékfizetéssel szerzett jog. illetve a nyugdíjrendszer­ben legyenek meg a szociá­lis biztonság törvényes ga­ranciái. (MTI1 Bulgáriában a magyaror­szági programokat — hang­súlyozta. A tárgyalások későbbi fá­zisában a Balkántourist az árak kölcsönösen 10—10 százalékos emelését java­solta. A magyar utazási iro­dák azonban ezt nem voltak hajlandók elfogadni. A ki­sebb magyar utazási irodák közül hattal — a Saturnus Tours-szal, a Multitours-szal. az Omegatouristtal, az Utas- tours-szal, a Coophotels-szel, Alfa Touristtal — viszont sikerült kölcsönösen kedve­ző feltételekkel megállapod­nia a Balkántouristnak, sőt az elmúlt napokban az Ex­press is szerződést kötött a bolgár féllel. összesen több mint ezer ágyat sikerült lefoglalniuk naponta a nyári időszakban a bolgár tengerparton, s el­lentétéiképpen ezek a ma­gyar utazási irodák mintegy 200 bolgár csoportot fogad­nak. A sáerződéskötáskor 10—10 százalékos kölcsönös áremelésben állapodtak meg. összességében úgy tűnik, hogy 70 ezerrel kevesebb magyar turista keresi fel Bulgáriát az idén. mint tavaly. A szövetkezet tagsága egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját s az idei célkitűzéseket (Fottj: Perl Márton) II nyugdíjrendszer korszerűsítéséről Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tárgyalt A magyar—bolgár idegenforgalmi vitákról

Next

/
Thumbnails
Contents