Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 18., csütörtök ÉS A FÉRFIAK? A családtervezés új módszerei összeállításunkban előzőleg már két alkalommal vetettünk számot a családtervezés új módszereivel. Sok társadalmi, gazdasági kérdés is megfogalmazódik a fogamzásgátlással kapcsolatban, az elméleti kiindu­lópontokat már itt kell keresnünk. Mint ezeken a hasábokon megfogalmaztuk: a világ népességnöveke­dését szabályozni szükséges, megfelelő eljárásokkal. Ehhez feltétlenül szükségesek különböző kutatások, a biztonság, a hatékonyság növelése érdekében. Felvá­zoltuk, hogy hol tartanak ezek a vizsgálatok: a ki­próbálás előírt sorrendje után 2000 körül számítha­tunk igazából jelentős módosulásra. Kötött kabát ruha Felfrissíthetjük ruhatárunkat, ha a már megszokott meleg, kötött pulóver és macskanadrág-lábszárvédö együttesre vastag fonalból kézzel kötött ruhát öl­tünk. Az eredeti modell 10-es méretben készült, vastag, törtfehér színű müszálfo- nalból. A válltól lábszárközépig ér az alap, amelyet összeállítás után horgolt aljrésszel látunk el tetszés szerinti ma­gasságban. A mellékelt rajzról leolvasha­tó, hogy ötven szemre kezdjük — 8-as fakötőtüvel —, lustakötéssel. Bizonyára ezt a modellt a kedvenc téli kiránduló­ruháink közé sorolhatjuk. Gyermekek a tévé előtt Az eddig említett megol­dások általános jellemzője volt az úgynevezett „szisz­témás hatás”, azaz a hor­mon a szervezetben olyan helyekre is eljut, ahol a fo­gamzásgátlás érdekében nincs szükség. Ezért gondol­koznak, kísérleteznek más­fajta elképzelésekkel is. A természetes módszerek kö­zül vizsgálják a szoptatás viszonylagos hatásosságát, a megfigyelések azzal kecseg­tetik a kutatókat, hagy eb­ben a jelenségben még sok lehetőség rejlik. Az érdek­lődés középpontjába került a fogamzás periodikus elő­jelzése is, mint például a vizeletben kiürülő hormo­nokat tesztelő reagens csík. Napjainkban tanulmá­nyozzák azokat az elgondo­lásokat is, melyek szerint méhen vagy hüvelyen be­lüli rendszerekkel, esetleg bőrön keresztül juttatnának be hormonkészítményeket a testbe. Ezek az elméleti és gyakorlati problémák meg­Ki a leggyorsabb? Nyol- can-tízen is játszhatjátok. Mindenkinél legyen kártya- naptár, toll és egy füzetol­dalnyi tiszta papír. A játék lényege a következő: ki tud­ja leghamarabb megmonda­ni, hogy például 13-a hányszor esik hétfőre, kedd­re. szerdára és így tovább. (E szám eredménye: hétfő 1, kedd 2, szerda 3, csü­törtök 1, péntek 1, szombat oldása után valószínűleg 2000-re már gyümölcsözőek lesznek. A gondok közül a legnagyobb az általuk oko­zott rendszertelen menstruá­ció közötti vérzés, amelyet valószínűleg csak az ezred­fordulóra sikerül kiküszö­bölni. Ha a megfelelő szere­ket csak a fogamzásgátló hatás biztosításához szüksé­ges helyre juttatjuk, akkor nemikívánatos mellékhatá­sokkal nem kell számolni, mivel ott alacsony, egyen­letes hormondózist bizto­síthatunk. Ezért lenne fon­tos ezeknek az elképzelé­seknek a megvalósítása. Sokszor felmerül külön­böző beszélgetéseken, a saj­tóban a férfiak felelőssége, a másik nem fogamzásgát­lása. Nagyon bonyolult a spermiumérlelődés gátlása, amely tulajdonképpen a pe­teérést befolyásoló készít­mények analógiája volna. Olyan dózis szükséges ugyan­is, hogy emiatt nem lehet alkalmazni. Ígéretes viszont 2, vasárnap 2.). A játékve­zető állapítja meg, hogy ki nyújtotta fel legelőbb a kar­iát, így ő 7 pontot kap. A következő 6-ot, és így to­vább. Még két vagy hárem számmal is versenyezhettek, és aki a legtöihb pontot szer­zi, az lesz a bajnok. Nehezebb a játék, ha egy­szerre két vagy három szá­mot kell figyelemmel kísér­ni. a férfi- és női hormonokon alapuló szerek klinikai al­kalmazása. Kínai kutatók végeznek ezekkel komoly vizsgálatokat, a kipróbált készítmények neve Anordin és Gossypol. Hegy milyen lesz az ere­sebb nem tablettája a hu­szonegyedik században? Egyelőre a legelcrehaladot- tabb állapotban a Gossypol van, amellyel kapcsolatban az egészségügyi világszer­vezet egy programot is tá­mogat. A Gossypolt mintegy 8 ezer önként jelentkezőn próbáltak ki Kínában, de sok problémával találkoztak a kutatók. Néhány állat­kísérletben a hatóanyag a szívre ártalmasnak bizo­nyult. Lehet hogy ezért nem bizonyul használhatónak ez a készítmény. A másik lehetőség a „sza­bályzó hormonanalógok’' használata, de mivel csök­kentik a férfihormonszintet, ezeket más anyagokkal kom­binálni kell. Egy változatot ki is próbáltak, ez megfele­lő, de nem könnyű eljárás­nak tűnik. Az új utak ke­resésében a legnagyobb re­ménnyel azok a szerek ke­csegtetnek, amelyek a sper­miumok mozgékonyságát és áthatoló képességét befolyá­solják. E módszerek alkal­masságának megítéléséhez is szükséges még néhány évtized, de szilárd meggyő­ződésem, hogy lesz férfi- tabletta a XXI. században. dr. Farkas Márton az orvostudományok doktora megyei szülétiz-nögyógyász főorvos Játék a nevekkel. Min­denki írjon tizenkét kereszt­nevet egy papírlapra. Le­hetnek fiú- és lánynevek, vegyesen. Utána vegyetek elő olyan asztali vagy zseb­naptárt, amelyben a nevek is benne vannak. Nézzétek meg, hogy melyik névnek melyik hónapban van a név­ünnepe. Az lesz a győztes, aki mindegyik hónapban ta­lál olyan névünnepet, amely megfelel a leírtaknak. Te­hát: mindegyik hónapba kerül egy keresztnév. Pszichológusok véleménye szerint az ember műveltsé­gére környezete éppoly dön­tő hatással van, mint az iskola tájékoztató, tudatfor­máló hatása. Éppen ezért a mindjobban elterjedő televí­zió igen hatásos nevelője a gyermekeknek. Nem szabad azonban el­felejtkeznünk arról, hogy egyúttal a leghatásosabb nevelésgátló is, ha nem vi­gyázunk arra, hogy gyerme­künk csak a korának meg­felelő adásokat nézhesse. Igen sok szülő lerázza a felelősséget magáról, azzal, hogy nézete szerint: „Ha a gyermek nem érti, mindegy, hogy mit néz, ha megérti, akkor már úgyis megnézhet mindent”. Ez nagyon hely­telen és káros felfogás. A gyermeklélektannal fog­lalkozó orvosok szerint há­rom helyzet rémíti meg leg­jobban a gyermekeket. Egyik az, ha szemeik előtt olyan személy kerül veszély­be, akivel azonosítják ma­gukat, vagy akit különösen kedvelnek. A másik, ha a lejátszódó esemény a való életre emlékezteti. Így pél­dául sötét szoba, viharos éjszaka, a magánytól való félelem, vészjósló árnyék, vagy valaki leselkedik az ablaknál stb. Minden gyer­meknél előfordul, hogy fé­lelemérzés fogja el, ami előbb-utóbb elmúlik. De ha a képernyőn (vagy izgalmas filmeken) újra átéli az ilyen félelemérzéseket, idegrend­szere azt megsínyli. Sokszor még arra is összerezzen, ha valaki szól hozzá. A harma­dik eset, amikor kiélezett helyzetekkel kerül szembe, teljesen átadja magát a helyzet izgalmának, mert nem gondol arra, hogy a „végén minden rendbe jön". A szülőknek mindig arra kell törekedniük, hogy gyer­meküknek a családban min­den vonatkozásban bizton­ságot nyújtsanak, mert a biztonságérzet a gyermek egészséges fejlődéséhez fel­tétlenül szükséges. Éppen ezért kell a szülőknek meg­határoznia, hogy az adások közül mit nézhet meg gyer­meke, és ebből az elhatá­rozásból ne engedjen. Ne engedje át magát a szülő annak a kényelmes felfogásnak: „hadd nézze a gyermek a tévét, legalább addig nyugton van". A gyer­meke testileg-lelkileg kárát szenvedheti ennek. A foly­tonos tévénézéstől például elromlik a szeme; nem fej­lődik a szervezete, mert ke­vés ráérő idejét nem test­fejlesztő sportolással tölti; az idegrendszerét erősen igénybe veszik az egymást követő élményhatások: ki­merült, fáradt lesz; meg­szokja a tétlenséget, és túlzott lesz benne a szóra­kozások utáni igény stb. Tehát akkor cselekszik helyesen a szülő, ha hétköz­napokon nem engedi nézni az esti előadásokat, mert a tanuló nem tudja kipihenni magát, fáradtan megy az iskolába, és így természete­sen figyelmét sem tudja össz­pontosítani. Ne feledjük el: a tanuló érdekét nem a szórakozás, hanem a tanulás szolgálja! Nagyon érdekes műsorok vannak délután is, amelyek sokkal inkább elősegítik a gyermek szellemi fejlődését, mint a felnőtteknek való es­ti műsorok! Az a szülő, aki kisgyer­mekének korhatárhoz kö­tött filmet enged megnéz­ni, kárt okoz gyermekének. A gyilkosságok, brutális je­lenetek, vagy egyéb hasonló jelenetek még a felnőttre is nyomasztólag hatnak, de mennyivel inkább felzaiklat- ják a gyermek lelkivilágát! S a gyermek még éjjel sem nyugszik meg, mert rend­szerint arról álmodik, ami erősen foglalkoztatta őt napközben vagy este. Szobai játékok EGY FIATAL AMATÖR RÉGÉSZ A „kincskereső” A múlt esztendő őszén tettük közzé lapunkban a felhívást: Legyen a munkatársunk! Olyanokat kerestünk, akik valamilyen különleges gyűjtő­szenvedélynek hódolnak. Salétli György egri fiatalember egyike azoknak, akik a cikk kapcsán kopogtattak be szerkesztőségünkbe. Mint szavaiból kiderült, nemcsak különleges hobbijáról szeretett volna beszámolni, hanem azért is jelentkezett, mert úgy gondolja, talán segítségünkkel megismer­kedhet hasonló érdeklődésűekkel. Egy esztendeje, hogy el­végezte az Egri Mezőgaz­dasági Szakközépiskolát. Je­lenleg az Egervin kísérleti telepén dolgozik. Kertész- mérnöknek készül. Az ama­tőr régészkedés, az ősko­ri kőszerszámok gyűjtése, rendszerezése tehát — úgv néz ki — számára nem hi­vatás. hanem örök kedvte­lés marad. ★ — Még elsős koromban történelemórára az egyik osztálytársam hozott egy ős­kori faggyúmécsest és kü­lönféle kőszerszámokat — beszél a kezdetekről. — Ilye­neket akkor láttam életem­ben először! Kíváncsi vol­tam. hogyan' jutott hozzá. Elmesélte. Ezeket a tárgya­kat édesapjával együtt egy­szerűen a földről szedték fel. szántás után. szőlősker­tekből. ügyes megfigyeléssel. Elhatároztam, hogy én is megpróbálom. Még akkor ősszel kimentem egy Eger környéki dombra. Már el­ső alkalommal találtam egy kőpengét, majd utána több. hasonló alakú darabot. Így kezdődött. Aztán az Eger- látó-tetőn. a Kővágó-dűlő­ben. az andornaktályai, dem- jéni dombokon kutattam si­keresen. Az Eged-hegy al­ján pedig bronzkori tele­pülésmaradványt fedeztem fel. Ismerőseim is segítet­tek. Szűcsiből például kap­tam egy jól megmunkált kőbaltát, később magam is kimentem a területre és szép számmal gyűjtöttem „kincseket”. Ezt a lelőhe­lyet jelentettem a múzeum­nak is. Az évek során közvetlen kapcsolatba kerültem Fo­dor László régésszel, ö se­gített engem a tudományos gyűjtőmunka módszereinek megismertetésében, s én is beszámoltam tapasztala­taimról. Ma már, ha mond­hatom így, afféle külső munkatársnak számítok. k diákok városi konferenciá­ján. amelyet a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ren­dezett. Fotókkal gazdagon illusztrált dolgozata nívó­díjat kapott. Mindezt nem titkolt büszkeséggel mesé­li. Amúgy szerény, közvet­len. Az őskor iránti érdek­lődése már eddig is sok iz­galmas tudományos könyv megismerésére ösztönözte. 1986-ban Füzesabonyban egy bronzkori település ása­tásán vett részt az egri ta­nárképző főiskola diákjai­val együtt. ★ — Eddig csaknem két­ezer darab eszközt, érdekes tárgyat gyűjtöttem össze. A módszerem? A már fel­lelt helyeken mindig meg­jelölök egy-egy tájékozódási pontot. s többször vissza­térek oda. Térképet is ké­szítek. Sokszor nagyon egy­szerű a dolgom. Csupán éles szemmel kell figyelnem, s máris sikerül felfedeznem a Pattintott köveket a ta­Salétli György amatőr régész (Fotó: Koncz János) Syuri még középiskolás ko­rában részt vett a kutató Körülbeiül húszezer éve megmunkált szarúkő és kovakő lai felszínén. Majd otthon rendszerezem őket. Termé­szetesen tájékozódom a szak- irodalomból is. A lakóhe­lyemmel kapcsolatos kuta­tások különösen foglalkoz­tatnak. Igyekszem bebizo­nyítani például azt. hogy létezett egy népcsoport az őskorban Eger környékén is. Valószínűleg kapcsolatban voltak az észak-magyaror­szági, úgynevezett szeleta kultúrával. Az itt talált kő­anyagokból azt is megálla­pítottam, hogy azok ió ré­sze más-más helyről szár­mazik. Például az opál a Mátrából, a kalcedon a Bükk- ből. az obszidián a Tokaj- hegységböl. Ez csakis úgy magyarázható. hogy több tízezer éyvel ezelőtti előde­ink felkutatták szerszá­maikhoz a legmegfelelőbb anyagokat és egyfajta cse­rekereskedelmet is folytat­tak. k S mi lenne egy ifjú ama­tőr régész vágya? Egy érin­tetlen. még feltáratlan te- lepülésmaradványra lelni. Ig.y hát hét végenként fel­pattan kismotorjára, s ren­dületlenül kutatja a kör­nyéket. Többládányi gyűj­teményében tizenötféle ős­kori kőszerszámot őriz, nyílhegyeket, dárdákat, kü­lönféle véső, fúró. kaparó alkalmatosságokat. Az iga­zi kincs mégsem ez, hanem az az összegyűjtött tudás, amelyet önmaga, s mások örömére gyarapít... (jámbor)

Next

/
Thumbnails
Contents