Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. február 17., szerda Magyarország Szent Koronája az aranyművesek szemével Egy ötvöscsoportnak (Csömör Lajos, Ludvig Rezső, Lantos Béla, Poór Magdolna) már a korona hazahozatalakor az Amerikai Egyesült Államokból, feltűnt, hogy „bizonyos” technológiai-aranyműves szabálytalanságok vannak nemzeti jelképünkön, melyek semmiképpen nem erősítik, sőt ellentmondanak az eddigi művészettörténeti és történetírási vélekedéseknek. Ez az ötvöscsoport a koronabizottság és Köpeczi Béla művelődési miniszter engedélyével, két ízben is megvizsgálhatta a magyar államiság ezeréves szimbólumát, Magyarország koronáját. A csoport vezetője, Csömör Lajos, a vizsgálatok eredményeiről összefoglaló tanulmányt írt, melyet könyv alakban a Vay Ádám Múzeum Baráti Köre (4562 Vaja, Damjanich út 75.) nemrég jelentetett meg. A könyv 191 oldalán 121 ábrával mutatja be a vizsgálati eredményeket és következtetéseket. A koronakutatás történetében ez az első olyan könyjv. mely pontos és részletes méréseken alapuló adatokat közöl. Rendhagyó módon tartalmazza Dümmerth Dezső történész és Bartha Lajos ötvös, egyházművészeti tárgyak, ékszerek kijelölt igazságügyi szakértője lektori véleményét, valamint azon személyek nevét, akik anyagilag is hozzájárultak a könyv kiadásához. Az aranyművesek által végzett vizsgálat korszakalkotó, hiszen nem a történészek és művészettörténészek szemével nézték a koronát, hanem a készítő, az aranyműves technológiai és anyagismerete alapján. Mu n ka módszer-vizsgá la tot és technológiai kritikát alkalmaztak, egy-egy kérdésre így három irányból kaptak bizonyító erejű feleletet. A magyar és egyetemes jelképekből felépülő koronáról az utóbbi évszázadban sok tanulmány, könyv és vitairat keletkezett. Az utóbbi évtizedek tudományos igénynyel mérhető megállapításait a következőképpen foglalhatjuk össze: A korona egy latin és egy görög részből áll. Két-két helyen és különböző időben készült. A mai koronát az elveszett pótlására „tákolták” össze. A korona mindkét része jóval Szent István halála után készült. A korona abroncsán (széles, szabálytalan gyűrű alakban meghajtott pánt. mely a korona alsó részét képezi) nyolc csodálatos zománckép van. A korona készítési korának meghatározása szempontjából a nyolc zománckép közül sarkalatos szerepe van a Dukász Mihálynak olvasott „Duk”, a Konstantinnak olvasott „Kon” és az I. Gézának mondott „Geobicász” (a felirat Turkia hívő királyának mondja!) feliratú képeknek. A kutatók eddigi elgondolása szerint, ez a három uralkodó 1074 és 1077 között uralkodott együtt, így kézenfekvő, hogy a korona csak ebben az időszakban készülhetett. Az aranyműves vizsgálat után kiderült, hogy a Konstantin görög császárt ábrázoló kép más méretű, mint a többi, túlságosan kifeszíti foglalatát. így a foglalat erősen gyűrött, ki- behajtogatás nyomai látszanak, bal felső és jobb alsó sarkán a foglalat széle kiszakadt, így ebben a foglalatban Konstantin képe előtt már volt egy (esetleg több és más) kép, következésképpen ez a kép nem lehetett rajta a koronán, mikor az elkészült. Mielőtt Geobicász képe a koronára felkerült, levágtak belőle, foglalatát bal alsó és jobb felső sarkánál megbontották (a képen is meglátszik a szúró-véső szerszám nyoma). így ez a kép sem lehetett eredetileg rajta. A Dukász Mihályt ábrázoló képről is kiderült, hogy később szerelték a koronára, hiszen méretei több milliméterrel nagyobbak, mint a foglalat belső mérete, sőt magassága miatt, nem is tudták teljesen befoglalni, így a foglalat alsó falát kivágták, majd Tamás apostol képét átfúrva, a korona keresztpántjához szegecselték. Több más. bizonyító erejű tény mellett (melyeknek ismertetésére most itt nincs lehetőség) így is tényként fogadhatjuk el, hogy a három uralkodónak a zománclemeze utólag került rá, így ezek a koronát nem határozhatják meg, esetleg csak azt a tényt rögzíthetik, hogy ebben az időben (1074—1077) már létezett. A korona keresztpántjáról (az abroncsra boruló négy pántból és az ezeket összefogó, négyzet alakú lapból ál- , ló részét nevezzük keresztpántnak) az eddigi kutatás azt feltételezte, hogy eredetileg tizenkét apostol képe volt rajta, a mostani nyolc helyett, a hiányzó négy apostol képét valamikor eltávolították, tehát a keresztpántot megcsonkították. Ezek az apostolokat ábrázoló zománclemezek valamikor sík tárgyra voltak szerelve, s csak később kerültek a keresztpántra. Tudvalévőén, zománcképet hajlítani nem lehet, tehát, ha csak egy képet is lehetett hajlított állapotban találni, akkor biztos, hogy az apostolképek a keresztpántra készültek. A vizsgálat során meg is találták János apostol képét hajlított formában, így bebizonyosodott, hogy a keresztpánton levő apostolképek eredeti helyükön vannak. Az is kiderült, hogy a technológiai-technikai szerkesztés miatt, a pántok nem is folytatódhattak, így nem is vághattak le belőlük. Túl azon, hogy ikonográfiái szempontból sem indokolt tizenkét apostolt keresni a keresztpánton, a csonkítás tényét sem lehet igazolni. A korona egységéről eddig alkotott véleményekkel is vitába száll a könyv szerzője. Megállapításai szerint sem az abroncs, sem a keresztpánt, önállóan, koronaként, nem szerepelhet. Az abroncs belső mérete miatt nem. a keresztpántnak nincs teherviselő funkciója (mert így tervezték), tehát önmagában képtelen lenne, akár csák egy sík felületen is megállni. Sokszor hozták fel érvként az abroncs és a keresztpánt különbözőségének bizonyítására, hogy az abroncson nincs filigrándíszítés, stílusbeli különbségek vannak a két fő alkotórész között. Csömör Lajos véleménye szerint a filigrándíszítéssel csupán a keresztpánt szilárdságát növelték, míg az abroncs erősebben ötvözött arany, mert teherviselő funkciója van. A stílusbeli különbségek sem a különállás bizonyítékai, mert ez a sajátosság a kor keresztpántos koronáinak tulajdonsága (gondoljunk csak a néphitre, mely azt gondolja, hogy az abroncs a földgolyót, a keresztpánt pedig a mennyboltozatot jelképezi). A méretazonosságok is a két rész összehangolására, együttes tervezésére utalnak. A fő méretek kerek egységekben való meghatározása tudatos tervezést jelent. A méretazonosságokon kívül a hüvelykrendszer és az arany■> metszés arányrendjének megléte is a korona szerkesztésének a jele. A technológiai és művészettörténeti párhuzamok felkutatása nem várt eredményt hozott a kutatás számára, ugyanis a XI. században készített tárgyak között csak olyan párhuzamokat találtak, amelyek valamely nagyobb tárgynak az alkotóeleme, és feltehetően egy-két évszázaddal hamarabb készült, mint az a tárgy, melybe beépítették. Így célszerűnek mutatkozott a korona technológiai párhuzamait az avarkorban keresni. A technológiai folyamatot alkotóelemeire szétszedve és a gyártási (kivitelezési) sorrendbe állítva, sikerült olyan tárgyakat lelni, amelyek kétséget kizáróan hitelesítik a korona készítési korát. Így jutottak el a könyv szerzői azokhoz a t avar kincsekhez, melyeket még Nagy Károly raboltatott el a IX. században az avaroktól. Ma ezeket a kincseket nyugat-európai múzeumokban, kolostorokban őrzik. A párhuzamok alapján >a szerző úgy véli, hogy a koronát az avarkorban, 800 körül készíthették avar (esetleg már keresztény) uralkodó számára. összefoglalva, a ’ mérések és a szakmai elemzés szerint a korona: egységesen tervezett. A „két rész” egy időben és egy műhelyben készült, Szent István idejében már megvolt. Egy avar ötvösműhelyben, a 700-as évek végén vagy a 800-as évek elején készülhetett. Varga Béla A SZOT KASSÁK LAJOS MŰVÉSZETI ÖSZTÖNDÍJÁRA Pályázati felhívás A Szakszervezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdet az 1988 89. évi irodaimii. ipar- és fotóművészeti ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse mai életünk valósághű, a szocialista társadalom építésének művészi igényű ábrázolását. Segíteni kívánjuk szocialista kultúránkat gazdagító alkotások létrejöttét, az amatőr művészeti együttesek repertoárját bővítő művek megszületését. Ösztöndíjra pályázhat minden olyan író, költő, kritikus, képző-, ipar- és fotóművész, akinek alkotásai országos lapokban, antológiákban, önálló kötetekben megjelentek, képző-, iparés fotóművészeti alkotásaikkal hazai, vagy külföldi önálló, illetve csoportos kiállításokon bemutatkoztak és vállalják az ösztöndíj céljaival megegyező művek létrehozását. A pályázat életkorhoz nem kötött. Az ösztöndíj elbírálásánál előnyben részesülnek azok az írók, költők, kritikusok, képző-, ipar- és fotóművészek, akik közvetlen kapcsolatot tartanak szak- szervezeti szervekkel, munkahelyekkel, valamint amatőr művészeti csoportokkal, szakkörökkel. Ösztöndíjat csak azok a pályázok nyerhetnek, akik az adott esztendőben más ösztöndíjban nem részesültek. Azok, akiknek kérelmét a korábbi években nem fogadták el, ugyancsak a kiírási követelményeknek megfelelően pályázhatnak. A pályázat kiírója a készülő irodalmi pályaművek első kiadási jogát fenntartja kötet, illetve antológia megjelentetésére. A pályázat ideje alatt készült képző-, ipar- és fotóművészeti alkotásokból kiállítást rendez. Az ösztöndíj időtartama alatt az egyéni kiállításoknál kérjük feltüntetni, hogy az alkotások a SZOT Kassák Lajos művészeti ösztöndíjasának munkái, Az ösztöndíj egy évre — júliustól júniusig — szól, összege havi 7 ezer forint. A SZOT titkársága megosztott ösztöndíjat is adományozhat, melynek összege havi 3500 forint, időtartama egy év. Az ösztöndíj megvonható, ha az ösztöndíjas erkölcsi magatartása miatt erre érdemtelenné válik, vagy vállalt kötelezettségének nem tesz eleget. Az ösztöndíj lejártakor a végzett munkáról be kell számolni. A pályázati kérelmeket 1988. március 20-ig a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályára (1415 Budapest, VI., Dózsa György út 84 BJ lehet benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó életrajzát, 2. A pályázó művészeti munkásságának részletes ismertetését, alkotói tevékenységéről szóló dokumentumokat (fotómásolat, katalógus, tervrajz stb.), 3. Az ösztöndíj időtartama alatt megalkotandó műre, vagy művekre vonatkozó tervet, részletes munkatervet. Az ösztöndíjak odaítéléséről — az e célra alakult bizottság javaslatának figyelembevételével — a SZOT titkársága dönt. A döntésről a pályázók 1988. június 30-ig értesülnek. SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztály Amatőr rendezői tanfolyam Amatőr színjátszó rendezői tanfolyamot és színházi szabadegyetemi sorozatot hirdet a Borsod Megyei Közművelődési és Módszertani Központ, valamint a Miskolc Városi Művelődési Központ. Az oktatás március elején kezdődik, és 1990 első felében az Országos Közművelődési Központ által kijelölt szakemberekből álló bizottság előtti vizsgával zárul. A kétéves tanfolyamon részt vevő hallgatók a képzés végén ,.C”-ka- tegóriájú amatőr színjátszó-rendezői működési engedélyt kaphatnak. Egy-egy éven belül kilenc hónapon át tart a képzés, amelyet két alkalommal nyaranként tíznapos intenzív kurzus egészít ki. A foglalkozásokra háromhetente kerül sor az egymást követő hét végi napokon, amelyek során a hallgatók előadásokon és konzultációkon vesznek részt. FELVÉTELIZŐK FIGYELMÉBE! Könyvtárosképzés Debrecenben Az 1988; 89-es tanévtől kezdve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen informatikus-könyvtáros szak indul, amelyhez a bölcsészkaron angol szakot. a természettudományi karon elsősorban kémia szakpárosítást javasolnak. Az új szakképzés a magyarországi teljes könyvtári és információs-dokumentációs rendszer számára képez szakembereket. Az ötéves képzés során a hallgatók elsajátítják a hagyományos könyvtári ismereteket éppúgy, mint a modern informatikát. A végzett hallgatók a legkülönbözőbb könyvtárakban <iskolai. közművelődési, tudományos és szakkönyvtárakban). valamint információs és dokumentációs központokban helyezkedhetnek el. A Művelődési Minisztérium 1988-as Felvételi Tájékoztatójában előírt felvételi vizsgatárgyak mellett a szakra jelentkezők tájékozódjanak a Könyvtáros c. folyóirat utóbbi évfolyamaiban, a könyvtárügy és az olvasáskuitúra időszerű kérdéseiben. Az eddigi folyamatos gyakorlatnak megfelelően a KLTE-én az 1988/89-es tanévben is van felvétel népművelés szakra, amelyhez — s ez új fejlemény — nyelvszakokat is lehet párosítani. A szakképzés a teljes kulturális, művelődési "s tömegkommunikációs rendszerre képez közművelődési szakembereket. Az ötéves képzés során a hallgatók komplex alapozó-, szak- és gyakorlati ismereteket szereznek. A végzett hallgatók elhelyezkedési lehetősége széles körű: az iskolai közművelődés. tanácsi és szakszervezeti közművelődési központok. házak, művelődésügyi apparátusok- központi és helyi tömegkommunikációs intézmények, szociálpolitikai intézmények köz- művelődési eayesületek. társaságok várják őket. Mind a népművelés, mind az informatikus-könyvtáros szakon az ötéves általános képzéshez a szakosítási lehetőség is adott. A hallgatók ezenkívül öntevékeny közösséai életet élhetnek az eauetem falain belül és kívül. A felvételre jelentkezők minden további információért a KLTE BTK és TTK dékányi hivatalának tanulmányi osztályaihoz és a felnőttnevelési és közművelődési tanszékéhez fordulhatnak. VAGYIM TONKOV: Állati interjúk — Mondd csak, mikor van rossz hangulatotok? — kérdezik az egeret. — Mikor a macskák a lelkivilágunkban kaparásznak — felelte gondolkodás nélkül az egér. k — Mit értékelsz jobban mindennél az életben? — kérdezik a krokodilt, — A saját bőrömet — hangzott a válasz. k — Mi a jelszavad? — kérdezik a ráktól. — Csak előre! — Mit szeretsz te mindennél jobban? — kérdik a bikát. — A borjak gyengédségét — felelte szemlesütve a bika. k — Mi az új nálatok? — kérdik a borjút. — A kapu — felelte a borjú. k — Mi a szándékotok a fehér hollót illetően? — tették fel a kérdést a hollónak. — Befeketítjük — felelte röviden a holló. k — Mit csinálsz a legszívesebben? — kérdezik a kérészt. — Szeretem élvezni az életet. k — Tudjuk, hogy te vagy a leggyorsabb állat a világon — mondják a gepárdnak. — Képes vagy 110 km óránkénti sebességet is elérni. — Pardon — vágott közbe a gepárd —. lakott területen csak 60 km óránkénti sebességet engedhetek meg magamnak. Bár ekkor sem ajánlom senkinek, hogy velem karambolozzon. (Mizser Lajos fordítása) A korona rekonstruált képe
