Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 15., hétfő 5. ■ I Uzen a szerkesztő KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Levelek az olvasóktól Challenger, Hatvanban... A tragikus körülmények között meghalt amerikai űrhajó­soknak állítottak emléket a hatvani MHSZ modellező klub­jának tagjai. Elkészítették a két éve megsemmisült Challen­ger űrrepülőgép eredetihez hasonló, kicsinyített mását 1:50 mértékben. A Challenger kicsinyített mása a hatvani Kossuth téren (Fotó: Szabó Sándor) Véleményem „Ezüstfenyő” jeligére: Ilyen konfliktusok — saj­nos — adódnak. Nem szeret­nénk az ügyet válasz-vi­szontválasz. újra-válasz, új- ra-érvek láncolatává átala­kítani. Nem kívánnak jog­orvoslattal élni. csak annyit jegyeznek meg. hogy „az ősszel negyven facsemetét ültettek, tehát inkább dicsé­retet mintsem gyanúsítást érdemelnének.” Nyolcvan család erkölcsi kérdési csinált ebből a fe­nyőügyből. A gyanút jobb lett volna akkor megfogal­mazni. amikor annak ala­pos voltáról meggyőződtek. Mindenhez bizonyítékok kel­lenek. s akkor jöhet a vád. a per. az ítélet, ..Anita' jeligére: A szerződés — az szerző­dés. Ha az abban foglalt fel­tételeket a diákok teljesí­tették. akkor a húsz napra szóló bért kell megkapniuk, csonkítás nélkül. A tanulság kedvéért sem árt nyilvánosan is megismétel­ni: nem okos dolog és nem jár erkölcsi gyarapodással az éleibe induló fiataloknál, ha a felnőttek egy ilyen nyári futam ideiére sem ve­szik komolyan a nevelést. Végül is a példaadás lenne a feladatuk. Többek között! Sz. J.: Azért ön is mulasztott. Ha már látta, hogy ennyire ki­élezetté vált ez a vásárlási helyzet nem lett volna sza­bad eltűrnie, hogy a méter­áru „kiszabását" olyan trük­kösen ejtsék meg. hogy csak otthon vehette észre: önnek a „kajla végével” adták ki az árut. Az úi árrendszerben bi­zony akadnak bizonytalan­ságok ; ezt megerősítette már néhány riport is. Nem árt odafigyelni, mit mutal az árcédula itt. vagy ott. S ha ön szorgalmasan nyomo­zott az áru és az áru ára után. csak azt bizonyítja, hogy megérte, bár a keres­kedelem kisördöge” végül is megtréfálta. A pult mindkét oldalán vannak ilyen és vannak olyan emberek. Fe­hér Klára írónő szerint „nem vagyunk angyalok”. E. J. M.: Végigolvastuk füstölgését, mert mindazokat a gyakor­lati tennivalókat, amiket a reform, az áfa és egyéb még mindig megtanulandó tar­talmak és formaságok a nya­kunkba zúdítottak, nem le­het zökkenőmentesen végre­hajtani. mert nincs hozzá nyomtatvány, azaz papír. Ebben a szenvedélydiktálta levélben található azért túl­zás is, de valahol „rábök" az adminisztratív bökkenők­re. Egy kicsit mintha a pénz­ügyi szakemberek azt vár­nák. hogy az ország azon­nal gyakorlottan ráálljon ar­ra a pályára, amit az új jog­szabályok — késve megje­lenve — előírnak. Megaláztak, meg­szégyenítettek . . . 1. J.-né egri olvasónk (tel­jes neve és címe a szerkesz­tőség olvasószolgálatánál ta­lálható) a következő pana­szos levelet, küldte: február 6-án, munkába menet, ki­vette postaládájukból a Nép­újságot és a Népszabadságot. Ezután az egri Csebokszári- lakótelep Állami Gazdaságok Boltjába bement vásárolni. A történetet innentől olvasónk szavaival folytatjuk: „Éppen fizettem a pénztárnál, ami­kor egy hölgy mellém lépett és kérdőre vont a két darab lapért, majd megnézte a tás­kámat. Rettenetes helyzet­ben éreztem magam, azt sem tudtam, hogyan távoztam a boltból. Később, mikor már egy kicsit megnyugodtam, visszamentem az üzletbe, s szóvá tettem a pénztárosnő­nek, hogy mennyire megalá­zott az inzultus. Ő közölte, hogy főnöke Utasítására tör­tént minden. Az üzlet veze­tőjét kerestem tehát. Ö igen agresszíven lépett fel, és nem tudott magyarázatot adni a viselkedésükre. Kilenc éve járok ebbe az üzletbe, de ilyen még nem fordult ve­lem elő, hogy tolvajnak néz­tek volna. En elhiszem, s elég szomorú dolog, hogy sok a bolti „szarka”, de az ott dolgozók őket csípjék nya­kon, ne pedig a vétlen, jóhi­szemű vásárlókat." Szellemvasút Néhány hete a MÁV kü­lönös szolgáltatással lepte meg a Füzesabony—Eger kö­zött járó személyvonat uta­sait. Pontosabban azokat, akik az első osztályon utaz­nak, tehát hajlandók többet fizetni a szolgáltatásért. A történet nem egyedi, nap mint nap tapasztalom. Amíg a szerelvény valamelyik ál­Leleményes a modern ember, ahogyan az élővilágot pusztít­ja: „kellékei" között van már savas eső, patakba öntött fá­radtolaj és lépten-nyomon ki- helyezgetett méreg Is. Azaz eredetileg vegyszer, amely mezőgazdasági kárte­vők ellen készült, de egyesek — ha már a „gazdálkodásban" benne vannak — szinte magá­tól értetődő természetességgel használják lel bármelyik lakó- területi négylábú, a szomszéd kutyája, macskája ellen is. (Eleve alantas rosszindulatból —. csupán önkényes „rend­csinálásból” —: egyre megy.) Az állatkórházban dolgozók a megmondhatói, hogy az embe­ri „környezetalakításnak” hány lomáscn áll. az első osztályú kocsikban nincs világítás. Induláskor halványan izza­nak a lámpák, majd a sebes­séggel egyenes arányban erő­södik a fény. Lassításkor persze, csökken, illetve ki­alszik. Nagyszerű szórakozás volt ez, s az utasaknak is tetszett. A MÁV pedig igye­kezett a kedvükben járni, tovább fokozta a borzongást. Néhány napja a lámpák in­dulás után sem hajlandók vi­lágítani. Csak akkor lesz né­mi fénysugár, amikor a ka­lauz megjelenik, és elemlám­pája segítségével kezeli a je­gyeket. Ügy látszik, ez egy­szerűbb. mint megjavítani az elektromos hibát. Erdősi Tamás, Eger Harc a szemét miatt Különös háború dúl Eger­ben, a Csebokszári-lakótele- pen. Az oka: a szeméttáro­lók hiánya. Ugyanis nem minden lakótömb elé kerül tartály, így az ott élők az összegyűlt hulladékot beön­tik a szomszédok kukájába. Ki tudja szó nélkül megáll­ni? Egy-egy „szemétcsem- pész” leleplezése alkalmával megindul a szóosata. S a vége? Veszekedés, fenyege­tés, szitkozódás. Mikor lesz itt béke? Talán akkor, ha az illetékesek elegendő tároló­edényt biztosítanak az egyes épületekhez. Ezzel ugyanis két legyet üthetnének egy csapásra: helyreállna az emberek nyugalma és a környezetszennyezés is mér­séklődne. H. Búzás Ágoston, Eger Hol parkoljunk? Tizenegy aláírással érke­zett panaszos levél az egri ilyen — valakitől kiszemelt vagy csak vesztére odatévedt —„cél­pontja” akad, hány kínoktól vonagló áldozat kerül (több­nyire menthetetlenként) elé­jük; nem beszélve a hallomás­ból tudtunkra jutó és nem jutó városbeli esetek százai ról Nyomatékosítani kell: nem dúvadak, nem is Veszett, neta­lán kóborságra jutott jószá­gok ítéltetnek effajta kegyet­len pusztulásra nap mint nap, hanem háziállatok, sokunknak tulajdonai, nemegyszer fél­tett kedvencei. „Bűnük” ese­tenként annyi, hogy égy-egv tél végi éjszakán a kelleténél hangosabban keresik párjukat a közeli háztetőn, vagy csupán Rákóczi út 39—41. sz. házak­ból. „Problémánk már lassan fél éve megoldatlan — így kezdődnek a kesergő sorok, majd a következőképpen folytatódnak: A gondunkat az okozza, hogy a házak mö­gött nem készült parkoló. Ezt addig nem érzékeltük komo­lyan, amíg a lakótömbök előtt fel nem festették a parkolósávot, ahová 13 ki­csi fér el, a meglevő 30-ból. Korábban ferdén álltunk be és így 25 autónak jutott hely. Nem zavartuk a forgalmat, mert az előttünk levő terü­let ehhez elég széles. Most arra kényszerítenek bennün­ket, hogy szabálytalanul par­koljunk, szinte nincs olyan nap, hogy ne találnánk a szélvédőn büntető cédulát. Kedélyünket tovább borzolja az a tény. hogy a Rákóczi út ezen szakaszán egy jár­dát építettek az útpadkától egy méterre. 60—80 cm ma­gasra az úttesthez viszo­nyítva. Ez a méteres sáv az­óta sár- és szemétgyűjtő te­rület. Nemcsak a gyerekek­nek. hanem a felnőtteknek sem biztonságos itt a közle­kedés. A kihasználatlan te­rület és a jelenlegi parkoló távolsága pedig pontosan egy személygépkocsi hosszának felel meg. A járda teljesen felesleges, mert a gyalogo­sok közvetlen a házak előtt közlekednek, igaz, itt nem védi őket útpadka. Hivatal­ból hivatalba kopogtattunk, eddig eredménytelenül. Vég­ső lépésünket, hogy az új­sághoz forduljunk, az adta meg, hogy vandál emberek naponta letördelik a szabá­lyosan parkírozó autók visz- szapillanó-tükreit. Bízunk benne, hogy a Népújság ha­sábjain keresztül az illeté­kesek talán jobban odafi­gyelnek gondjainkra. Eset­leg szívesen látnánk őket egy közös lakógyűlésen is. az, hogy méha át szoktak oson­ni egy olyan udvaron is. ahol valamelyik lakó „úgy általában nem szereti a macskákat”, És ez máris elegendő ahhoz, hogy alkalmazásra kerüljön az alat­tomosan mérgezett csalétek, holott ha már „nemszeretésröl” van szó (ami persze szuverén joga bárkinek), talán egy eré­lyes „sicc!” is megtenné. Csakhát ölni. szenvedést, fáj­dalmat osztogatni — és ' nem csupán az „útban lévő” állat­nak, hanem a vele törődő em­bernek is — úgy látszik. még mindig „egyszerűbb”. Pedig — etikai elveken kívül — hatá lyos jogszabályok is vannak nálunk: egyebek közt a sza bálysértésekről szóló 17 196S. (IV. 14 ) Kormány sz. rendelet 25. § (1) bekezdése ír elő szánk - ciót a fentiekre jól értelmezhe­tően. De vajon ezt tudva is, enged­hetjük-e még nyugodtan a cir­mosunkat egy kicsit sétálni?!. . . S P. Több évtizede lakom Eger­ben. Alkalmam és módom volt figyelemmel kísérni a helyi tanács munkáját, s kü­lönösen a választópolgárok­kal való kapcsolatukat. Meg­győződéssel állíthatom, hogy ez utóbbi korántsem meg­felelő, kielégítő. Fenti állí­tásomat arra a tényre is alapozhatnám, hogy egy sza­vazással felérő vélemény- nyilvánítása volt a lakosság részéről a tanács munkájá­ról, a teho kapcsán. A televízió is foglalkozott vele, továbbá a sajtó is hírt adott arról, hogy a megye- székhelyen csak a harma­dik nekifutásra sikerült az 51 százalékot elérni, aminek alapján most fizetni kell. Ez a három szavazás egyér­telműen bizonyítja, hogy más volt az elképzelése a lakosságnak és más a hi­vatalnak. Tegyünk csak egy rövid pillantást visszafelé. A Petőfi Kollégium udva­rának több mint a felét pél­dául a tanács leválasztotta sok-sok millió forintért, hogy ott egy teljesen felesleges, úgynevezett Pori sétányt alakítson ki, ami semmikép­pen sem szolgálta a lakosság érdekét. Mindezt akkor tet­te, amikor Egerben az utak olyan kátyúsak voltak, hogy szinte veszélyes volt rajtuk közlekedni. Ha az erre köl­tött összeget például műve- seállomásra fordították vol­na, nem lett volna szükség a szocialista brigádok moz­gósítására. Vagy itt van a gyalogosbelváros. Öntöttvas oszlopokat raktak le, kő­ből készült virágtartókat he­lyeztek el. Bizonyára a buk­kanok, a beton virágágyak hetenként máshová helye­zése került annyi pénzbe, hogy most a tanács gépkocsi- behajtási engedélyért száz forintot kér, amivel az ott élek a lakásukat megkö­zelíthetik. Mi ez? Bünte­tés, bírság? Vajon milyen erkölcsi alapja volt elnéz­ni továbbá a tanács műsza­ki osztályának azt, hogy közel két és fél éven keresz­tül félméteres, állóvizes ká­tyúkon át terelte be a for­galmat abba az úgynevezett parkírozóba, ami most olyan zsúfolt, hogy mi, akik ott lakunk munkia után nem tudunk beállni, Hazamenni. A Belvárosi ABC környé­kén is bokáig ér a sár, a pocsolya, kivilágításán es­te az átjáró kapualj. Én is helyeslem a forga­lommentes belváros kiala­kítását, de figyelembe kel­lett volna venni, hogy itt is dolgozó erriberek laknak, akiknek a gépkocsi munka­eszköz, sokaknak nélkülöz­hetetlen. Vajon mit szól­nának a Lajosvárosban vagy a Csébokszáriban élők, ha 100 forintért közelíthet­nék meg lakásukat személy­kocsijukkal, s parkolni pe­dig csak a Hadnagy utcán tudnának? így talán köny- nyobb megérteni a mi állás­pontunkat is — nekik. Sztíboszlay István Eger ★ Ezzel a levéllel új rova­tot nyitunk lapunk Pf. 23. című oldalán Véleményem címmel. Várjuk olvasóink írásait, lakóhelyük, környe­zetük gondjaival, illetve eredményeivel kapcsolatban. (A szerk.) TOTALIS ELLENSZENV AZ ÁLLATOK IRÁNT? Mérget a macskának... Egri Csillagok Mgtsz Eger, kis Dobó téren nyíló borozójába ÜZLETVEZETŐT vesz fel. Feltétel: szakirányú középiskolai végzettség, üzletvezetői, valamint erkölcsi bizonyítvány, idegennyélv-tudás. Jelentkezés írásban, 1988. február 20-ig Egri Csillagok Mgtsz, Eger, pf. 271. A feltáró Dancza János A Népújság január 5-i számában közöltünk egy írást, Akácz László tollá­ból. így váltunk emberré címmel. Ebben arról olvas­hattak, hogy a subalyuki lelet feltárója Kadic Otto- kár. A következő heti Pf. 23, című oldalunkon adtuk közre egy egri tanárnő le­velét. aki egy kiállításon egy olyan adatra bukkant, miszerint erre a fantaszti­kus régészeti leletre az egri Dancza János bukkant. Eb­ben erősítette meg szerkesz­tőségünket özv. Dancza Já- nosné is. aki rendelkezé­sünkre bocsátotta az egri múzeum évkönyvét, amely­ben férje a kutatásairól a következőket írja: „Április 27-én került sor a ll/III. négyszög feltárá­sára. ami szinte extázisba hozta a csoportot. Egy fel­nőtt ember sérült, de egyet­len — még életében kiesett — fog híján levő teljes áll­kapcsa került elő a jégkor- szaki anyagból. Este 11 órá­ra sikerült az állkapcsot. összeállítanom és ekkor ki­tűnt, hogy egy homo primi- genius. vagyis egy neander­völgyi típusú ember marad­ványait sikerült feltárnunk. Másnap telefonon közöltem az eredményt Kadiccsal. akit az intézet a leletek és az ásatás körülményeinek a megtékintésére kiküldött. Kadié és Pálosi jelenlétében május 2-án és 3-án pedig egy gyermek koponyáját és vázrészeinek jelentős részét sikerült feltárnunk. Kadi- cot. aki a rendszeres ma­gyar ősemberkutatás út­törője volt és már 26 éve kutatott az ősember marad­ványai után, ez az elképesz­tő eredmény a szó szoros értelmében kibillentette ad­digi kiegyensúlyozott lelki- állapotából.” PANNONKER KERESKEDELMI VÁLLALAT állandó munkaviszonnyal, éves összevont munkaidőben történő foglalkoztatással felvesz: önmagukra és munkájukra igényes élelmiszer-eladókat és pénztárosokat. A munkaidő májustól októberig tart. Nettó kereseti lehetőség: 8000-12 000 Ft + szállás. J.ELENTKEZÉS: Pannonker Kereskedelmi Vállalat VESZPRÉM, Pápai u. 37. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! LEGYEN A MUNKATÁRSUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents